Piackutatás blog

A blog kéthetente jelentkező sorozatában egy-egy témához kapcsolódóan ajánlok korábbi blogbejegyzéseket. A válogatás nem teljes körű, az adott témában a blogon megjelent összes bejegyzés a „Tagek – Főbb témakörök” oldaldoboz megfelelő címkéjére kattintva érhető el.

USA – A neuromarketing ügynökségként ismert NeuroFocus egy új, vezeték nélküli fejhallgatót dobott piacra, melynek segítségével mérni lehet a válaszadók agyhullámának aktivitását, természetes beállítások mellett, mind otthoni, mind házon kívüli környezetben.

A 'Mynd' nevű fejhallgatót három éves munkával fejlesztették ki. Korábban a NeuroFocus a vezetékes technológiára támaszkodott (lásd itt).

A NeuroFocus vezérigazgatója, A.K. Pradeep azt mondta: "Miközben a Myndet fejlesztettük, arra összpontosítottunk, hogy orvosi szintű tudományos precizitást érjünk el, mindezt kombinálva a rendkívüli könnyedségű használhatósággal és az esztétikummal."

(Research-live)
 

Van valaki odakinn. Aki les ránk. Természetesen a medvedisznóemberről van szó! De tökre komolyan! A medvedisznóember egy félig medve, félig disznó, félig ember szerű lény. (Olyan, mint a medve, csak disznóemberesebb.) Onnan lehet tudni, biztosan létezik, hogy saját Facebook profilja is van neki. (És hát manapság az ügyeletes szocmédiás megmondóemberek szerint – akik magukat nem kímélve, éjjel és nappal hullatnak nekünk morzsákat mérhetetlen tudásukból és műveltségükből, hogy mi, többiek se maradjunk a medvedisznóemberek szintjén – ma ez az önazonosság egyetlen alapja, mérője. Aki mást mond, sújtson le arra Mark Zuckerberg dühe, valamint az ebből élő szocizés cégeké.) A medvedisznóembernek a minőségi piackutatáshoz nem sok köze van – ebben hasonlít az ISO-ra. Meg abban is, hogy – bár sokan beszélnek róla – még senki nem látta, csakúgy mint a piackutatás minőségét valóban garantáló ISO minősítést. (Ha választani kellene, azért a magunk részéről mégis inkább a medvedisznóembert választanánk. Több jót nézünk ki ugyanis belőle.)

A medvedisznóember egyesek szerint nem is létezik, csak a piackutatók rémisztgetik vele rosszalkodó gyerekeiket. „Vigyázz, mert eljön érted a medvedisznóember!” Más vélemények szerint – melyekkel a legteljesebb mértékig nem értünk egyet – igenis létezik, gyanútlan járókelőket támad meg a legkülönfélébb helyeken, a leglehetetlenebb időpontokban, kérdőívet dugva a populáció megfélemlített tagjainak orra alá. A magam részéről ezt nem gondolnám, bár kétség kívül sok furcsa figurát lehet látni a hallteszt-stúdiók környékén őgyelegve, a körúton... Az elővigyázatosság mindenesetre ajánlott. Hiszen a medvedisznóember csak egy a mitikus, félig elfeledett lények közül, akik Budapest utcáin lesnek gyanútlan és naiv áldozataikra... („Az éjszaka szörnyeket szül...”) Hiszen ott vannak még az egyéb kreatúrák is – instruktorok, anketőrök, eye-tracking specialisták –, mindenki vigyázzon hát magára!

Mit tudunk még a medvedisznóemberről? Túl sokat nem. A medvedisznóember éhes, nagyon éhes. Ha ISO minősítéssel nem rendelkező cégnél dolgozol, akkor barátom, neked annyi. Nem vérszagra gerjed, hanem ISO-hiányra: el akar kapni minden ISO-mentes kutatót. Figyel, lesben áll, vadászik rád. Ezüstgolyó? Kihegyezett karó? Fokhagymafüzér? Felejtsd el. PPT tagság kell neki, mással nem lehet leállítani. Felmerül persze a kérdés, hogy ki alkotta meg a medvedisznóembert? Mi célból? Biztos választ nem tudunk, de van egy szörnyű gyanúnk. A medvedisznóember nem is létezik. Csak a fanatikusok agyában. Csakúgy, mint az a bizonyos ISO, mely már mérhetetlen messzeségből is garantálja a minőségi piackutatást. Azt is gyanítjuk, a medvedisznóember filozófiai értelemben nem más, mint egy két lábon járó pszeudo ISO-entitás. Van bizonyítékunk is! A medvedisznóemberben benne van az ISO. Kell még más bizonyíték?

U.I.:Ha az írásban megmutatkozó kreativitás (ha ugyan van benne ilyen...) mögött bármilyen eszmei mondanivalót is keresel, akkor rossz helyen jársz. Nekünk olyan nincs. Húzz el szépen, különben rád küldjük a medvedisznóembert. Ha pedig nagyon feldühítesz, akkor az ISO-minősítőket. Bár ez utóbbit nem szívesen tennénk, bármit is gondolsz, nem vagyunk gonoszak. Vesszen a medvedisznóember, halál az ISO-ra! ISO-ellenzők, csatlakozzatok! („Együtt a medvedisznóember ellen” mozgalom.) A PPT-seknek azt üzenjük: a medvedisznóember legyen veletek (vagy inkább a hátatok mögött)!
 

A Médiapiac a Piackutatói körkérdés VI. részében Barcza Enikőt, a KutatóCentrum vezetőjét kérdezte, aki a gyilkos árverseny helyett az ügyfelekkel folyó konstruktív párbeszédben reménykedik, s abban, hogy 2011-ben előtérbe kerülhet a termékfejlesztés és a marketing, ami a kutatási piac növekedési pályára állítását is jelentheti. Bővebben a Médiapiac oldalán.

Folytatjuk a hálózatokról, hálózatkutatásról indított sorozatunkat. Vendégszerzőnk, Vásárhelyi Orsolya, az előző részben az alapokat mutatta be, most pedig megismertet bennünket a skálafüggetlen hálózatokkal.

Eljött az idő, hogy továbbhaladjunk a hálózatkutatás történetében és megérkezzünk napjainkhoz. Az előző részt a ma már Barabasilabnak (http://www.barabasilab.com/) nevezett kutató csoport felfedezésével fejeztük be. A skálafüggetlenség fogalmát nem Barabásiék kutatócsoportja alkotta meg, de az ő felfedezésük tette ismertebbé és gyakorlatban használhatóvá az elméletet.

Tehát, mik is ezek a skálafüggetlen hálózatok? Matematikailag akkor nevezünk egy hálózatot skálafüggetlennek, ha a fokszám eloszlása hatványfüggvényt követ. Magyarul - megfigyelhetőek csomópontok, melyeknek kiemelkedően magas a fokszáma (sok él fut be ide) és ezek a csúcsok általában össze vannak kötve egymással.[1] Az előzőekben már utaltam a Normális eloszlásra, mely a Gauss-féle haranggörbével jellemezhető. A skálafüggetlenség vizsgálatáig a tudósok, úgy gondolták, hogy a természetben ez a fajta eloszlás a leggyakoribb, ezért is lett a neve „normális”. Ilyen például az emberi testmagasság, ami egy átlagos értékkel leírható és e körül szóródnak az adatok. A hatványfüggvénynél azonban az átlag semmiképpen sem a legjobb mérőszám. Az alábbi kép jól megragadja a két eloszlás különbségét.

[2]

A bal oldali kép az USA főbb autópályáit mutatja, melyeknek eloszlása normális. Az autóút-hálózat tervezésénél a cél, hogy az ország egységesen legyen lefedve, tehát elméletileg létezik egy átlagos lefedettséget mutató szám. A jobb oldali ábra pedig a fontosabb repülési útvonalak hálózatát mutatja, mely hatvány eloszlású. Látszik, hogy nem egyenletes a lefedettség, a Keleti part metropoliszai fontosabb csomópontok, több él csatlakozik ide, mint például az ország közepén lévő városokba. Képzeljük el, hogy egy amerikai város szeretne egy repteret. Felépítik és azon kezdenek el morfondírozni, hogy merrefelé indítsanak járatokat? A válasz egyértelmű - a különböző metropoliszokat (nagyobb csomópontokat) kell megcélozni, ahonnan sokfelé tovább lehet utazni. Ezt a jelenséget nevezzük preferenciális kapcsolódásnak. Ezt fedezte fel Barabási Albert-László és kolléganője Albert Réka 1999-ben, az Internet szerkezetének vizsgálata közben. (Az így kialakuló hálók a skálafüggetlen hálózatoknak persze csak egy típusát adják, de ez segít a fogalom megértésében.)

A skálafüggetlen hálózatok rendelkeznek a small-world effektussal, azaz a kevesebb kapcsolattal rendelkező csomópontok sűrű részhálókat alkotnak és ezeket a részhálókat a nagy fokszámú csomópontok kötik össze. Ezek a hálók hibatűrők, ha bizonyos nem kiemelkedő elemeiket eltűntetjük a hálózat fennmarad, azonban, ha egy csomópont esik ki kis darabokra esik szét az egész gráf. Ilyen csomópont például New York az amerikai légi közlekedés hálózatában, a Google a világhálóban vagy csak a magyar oldalakat tekintve jó példa az Index és az Origo.

A hagyományosan értelmezett marketingben és piackutatásban nyilvánvalóan a pontok alatt fogyasztókat, azaz embereket értünk. (Persze fontos kérdés a médiahálózatok elemzése vagy a termékpreferenciáké is.) Kapcsolati hálónkra egyértelműen igazak a fentebb említettek. Gondoljunk csak bele; vannak olyan ismerőseink, akik szinte „mindenkit” ismernek és mindenki tudja a nevüket, de nem feltétlenül népszerűek a szó hagyományos értelmében. Az ilyen embereke szoktuk mondani, hogy érdemes jóban lenni velük vagy, hogy az ilyen kapcsolatok aranyat érnek. És ez így is van.

A hálózatkutatás módszereivel ki lehet mutatni – a marketingben gyakran meghatározó személynek vagy véleményformálónak nevezett, olyan egyéneket, akik az adott termékről többet beszélnek, mint egy átlagos ember. Jellemző rájuk, hogy sok ismeretségi kapcsolatuk miatt az elsők között vannak, akik egy új termék bevezetését észlelik és elkezdik használni. Önmagukban még nem feltétlenül újítók, azonban a leggyorsabb adaptálóknak tekinthetőek. Az új termék részükről való elfogadása kulcsfontosságú, ha a középpont elutasít egy innovációt, olyan áthatolhatatlan és befolyásos fal képződik, hogy az újítás biztosan megbukik, ha azonban elfogadja nagyon sok emberre hat a döntése – a termék sikeressége predesztinálva lesz. [3]

Megjósolni a jövőt mindig bonyolult és mindig izgalmas, különösen akkor, amikor eljön az ideje, hogy megnézzük, milyen pontosak is voltak a jóslatok. Így tett nemrég egy piackutató magazin is. Nézzük, mire jutottak.

A 2003 novemberi címlapsztorijuk elképzelte, milyen fajta cikkeket lehet majd olvasni a 2013-as magazinban. Még mindig van addig három évünk, de egy legutóbbi blogposzt Ian Lewis-tól (a piackutatás 2020-as víziójáról) arra ösztönözte őket, hogy újra elővegyék saját előrejelzéseiket és megnézzék, abba az irányba haladunk-e vagy teljesen másfelé.

Az alábbiakban az általuk tett jóslatok következnek majd az, hogy milyen pontosak voltak.

Jóslat 1: Az utolsó tanácsadó óriást is bekebelezik a piackutató cégek

Az, amit mondtak: Megszólalt a lélekharang a menedzsment tanácsadó cégek felett, a Refresh Research bejelentette a Sholto Douglas Consultingnak, a világ legnagyobb menedzsment-tanácsadó cégének megszerzését, 2.7 milliárd dollárért. A Sholto Douglast már régóta veszélyeztetettnek tekintették a cég átvételét illetően, miután elvesztette piaci részesedésének nagyobb hányadát a piackutató riválisokkal szemben.

Pontosság: Nem túl jó. A vezetői tanácsadó cégek továbbra is a kutatási ügynökségek versenytársai maradtak, de különböző körökben működnek. Ha valami változik a következő három év alatt, az valószínűleg az lesz, hogy a vezetői tanácsadó cégek egyre inkább benyomulnak a kutatás területére, és nem pedig fordítva.

Jóslat 2: Helyszíni információs technológia

Az, amit mondtak: A PunterVista radikális lépésként bevezette a ‘BodyMatrix-Techno Chairs’ eszközt. A székek felveszik a válaszoló testének formáját és lehetővé teszik mind a moderátor, mind a megbízók számára, hogy a testhőmérsékletben, pulzusszámban és pupilla méretben bekövetkező apró ingadozásokat is megfigyeljék.

Pontosság: Majdnem. A technológia még nem ennyire kifinomult, de a biometrikus adatok egyre nagyobb tért hódítanak a piackutatás területén.

Jóslat 3: Fogyasztókba ültetett szilícium-chip

Az, amit mondtak: A BodySurveys cég olyan tervet jelentett be, mely alapján 50 emberbe szilícium-chip-technológiát (implantátumot) ültetnek be, elektromágneses jeleket használ arra, hogy több fogyasztói adatot gyűjtsenek. A vásárlókat szkennerrel letapogatják, amint belépnek egy boltba vagy elhagyják azt, termékeket vásárolnak vagy reklámok előtt haladnak el. Egy rejtett elektronikus (vagy a média által sugárzott) kód használatával a készülék azt is rögzíti, az egyén milyen műsorokat vagy reklámokat tekint meg.

Pontosság: Bár jelen van már valami ebből, az erre a jóslatra vonatkozó elismerésük legnagyobb részét Steven Spielberg 2002-es Minority Report című filmjének kell kifejeznünk. Létezik az a technológia, mely lehetővé tenné, hogy a fogyasztók ilyen megfigyelése megtörténjen. Úgy hívják, Near Field Communication, és hamarosan megjelenik a mobiltelefonokban, vagy a hitelkártyákban. Tényleges testi implantátumokra nem lesz szükség, de a fogyasztók valószínűleg továbbra is meg fognak ijedni attól a perspektívától, hogy egy vállalat nyomon kövessen mindent, amit tesznek a fizikai világban, mintegy ellenhatásaként annak, hogy a cégek már jelenleg is nyomon követik online módon a fogyasztói viselkedésüket.

Jóslat 4: A papír alapú kérdőívek eltűnése

Az, amit mondtak: A Herculaneum Research, az utolsó kutatási ügynökség az Egyesült Királyságban, mely papír alapú kérdőíveket használt, bejelentette, hogy valamennyi szolgáltatását kézi számítógépekre telepíti az ügyfelektől érkező kitartó presszió eredményeképpen. A papírról a számítógépre való átállás után az alkalmazottak nagyobb részét kérdőív-programozóvá képezték át.

Pontosság: A "papírmentes iroda" víziója, nos nem vagyunk még teljesen ott. De hamarosan ott lehetnénk, ha Steve Jobs folytatja nyomulását az iPad-dal.

A kutatóegyetemi projekt keretein belül ljubljanai konferencián mutathatta be kutatási területét az ELTE Társadalomtudományi Kar tíz survey statisztika mesterszakos hallgatója.

A survey statisztika mesterképzést az ELTE Társadalomtudományi Kar Statisztika Tanszéke és az ELTE Természettudományi Kar Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszéke 2008 októberében indította. Az itthon és Európában is egyedülálló képzésen a társadalmi jelenségek elemzésére a matematika szabályait alkalmazzák, a survey statisztikai program elméletének és gyakorlati alkalmazásának széles körű elsajátítására nyílik lehetőség.

Pulay Eszter szociálpolitikai aspektusból számolt be az ifjúságkutatás jelentőségéről. „Véleményem szerint minden jó kutatásnak a jó módszertan az alapja” - mondta el Pulay Eszter, aki három problémás kérdést vetett fel a kapcsolódó hazai kutatásokkal kapcsolatban: a torzítás veszélyét, az életkorból adódó mérhetőségi problémákat, illetve az ifjúság elérhetőségének nehézségét. A ’90-es években születettekkel kapcsolatban kiemelte: szüleiknél tágabb lehetőségekkel bírnak az egyéni életutak kialakítására, a korai individualizálódásra. Az MSc-s hallgató, aki demonstrátorként statisztikai gyakorlatokat is vezetett már a Tanszéken, mesterszakos szakdolgozatának alapját ismertette a konferencián.

Dajka Máté a magyarországi online piackutató cégek adatfelvételeit elemezte mintavételi és módszertani szempontból. A kutatás során a legnagyobb újdonság az volt a számára, hogy a szakirodalmak állításával ellentétben az online piackutatás nem bizonyul olcsóbbnak a hagyományos módszereknél. „Több általam is vizsgált cégnél azt a választ kaptam, hogy amennyiben az online adatfelvételt minőségi módon végzik, az semmivel sem lesz olcsóbb a korábbi eljárásnál. Igaz viszont, hogy a módszer számos egyéb pozitív tulajdonságát nem lehet figyelmen kívül hagyni.” Dajka Máté már korábban is közreműködött egy kutatásban, az ELTE-n oktató Kabos Sándor kutatási asszisztense volt 2010 márciusától decemberig. A konferencia legfőbb tapasztalatának az angol nyelvű prezentálást, illetve a hasonló témában kutató szlovén PhD-s hallgatóktól kapott értékes szakirodalmi ajánlásokat tartja.

Tóth Viktória Ibolya szakdolgozati témáját mutatta be Szlovéniában, amelyet az iskolaválasztás, az iskolapiac, tehát az oktatási szegmensben megjelenő szolgáltató felek, illetve a diákok teljesítményének kapcsolatáról ír majd. „Az iskolapiac szegmensei külön-külön is hatással vannak a különböző hátterű diákok iskolaválasztására és teljesítményére” - mesélt kutatási témájáról Tóth Viktória Ibolya, aki egyelőre a szakdolgozata vázlatos felépítését ismertette, hiszen elemzési munkája még folyamatban van.

Hajdu Miklós évfolyamtársával, Bencsik Pankával tartotta meg előadását Ljubljanában, melyben a kutatásokat befolyásoló nem tudatos tényezőkről számoltak be. Az elsőéves mesterszakos hallgató elmondta: korábban nem mélyült el a témájában, így a kutatás folyamata sok érdekességgel járt. "Annak ellenére, hogy a szakértők hangsúlyozzák a minőségi fordítások elkészítéséhez szükséges kritériumokat, a kutatók megpróbálnak spórolni a fordítási procedúrán. Pedig a megfelelő fordítás nélkül romlik az egész kutatás minősége" - mondta Hajdu Miklós, akinek nem ez volt az első külföldi konferenciája, hiszen Ausztriában is részt vett már egy nemzetközi találkozón.

A Médiapiac.com oldalon futó, Piackutatói körkérdés V. részében Feitel Balázs, a Millward Brown ügyvezetője válaszolt a kérdésekre. Szerinte a piackutató cégek többsége 2010-ben a minőségi munka helyett a felesleges és önpusztító árversenyt választotta. Magyarország egyre kevésbé fontos piac a régióban, így a nemzetközi büdzsék egyre kisebb része jut hazánkra. Ugyanakkor egyre hatékonyabb kutatásokat várnak el az ügyfelek a pénzükért, így idén még inkább előtérbe kerülhet a szolgáltatás minősége. További részletek az interjúban.

Az elmúlt napokban új források kerültek fel a Piackutatás-hírek.hu oldalra, hogy még több és még relevánsabb hírekkel, információkkal lássuk el a profi – ügynökségi vagy ügyféloldali – piackutatókat és a téma iránt érdeklődőket.

A 'Külföldi piackutatási hírek' szekcióba az alábbi új források kerültek be:
- Nielsen Wire
- Greenbook
- Cvent Survey

(Amerikai bloggerek véleménye szerint mindhárom blog benne van a legjobb 10-15 angol nyelvű piackutatási blogban.)

A 'Piackutatók a Twitteren' szekció az alábbi magyar kutatók, ill. kutató cég Twitter bejegyzéseivel bővült:
- Gyarmati Gábor (Szinapszis)
- Ács Tamás (Gemius)
- MediaQ

Azt azért el kell mondani, hogy nagyon kevés olyan hazai blog-, Twitter-, Facebook-csatorna van, ami rendszeresen frissül és fő témája a piackutatás – a piackutatók, piackutató cégek nem különösebben aktívak ezen a területen. A Piackutatás-hírek.hu oldal gyakorlatilag a jelen pillanatban fellelhető összes komolyabb, rendszeresen frissülő hírforrást tartalmazza a témában. (De mivel nem vagyok gép, lehet, hogy mégsem; javaslatokat szívesen fogadok további hírforrásokra vagy emailben vagy itt a blogon. A döntés jogát fenntartom.)

Az oldal egyébként lassan eléri azt a terjedelmet, amit eredetileg terveztem, nem cél áttekinthetetlen mennyiségű forrás felvétele az oldalra; hosszabb távon is olyan oldalt szeretnék látni, ami max. 30-40 másodperc alatt áttekinthető, átpörgethető (ha valaki rendszeresen látogatja és ismeri a struktúráját). Ezt úgy fogom elérni, hogy új források felvételekor – hosszabb távon – le fogom venni az oldalról azokat, melyek hónapokig nem frissülnek. Tessék frissíteni!

Az oldalon szereplő kollégáknak pedig megköszönném, ha egy Twitter vagy Facebook bejegyzés erejéig népszerűsítenék a PH oldalt... (egyszer majd kérhettek tőlem valamit; az is lehet, hogy nem éltek vele, de talán mégis:-)
Az oldallal egyébként az a hosszú távú célunk, hogy a kutatás területén dolgozók megkerülhetetlen kiinduló pontjává váljon. Az oldalon pedig minden piackutató cégnek és piackutatónak helye van (lesz), aki értékes tartalmat szolgáltat a hazai piackutató közösség számára (ez nem feltétlenül céges sajtóközleményeket jelent, sőt!).

Ez pedig már mindenkinek szól: lájkoljátok az oldalt, ha tetszik! Itt: Piackutatás-hírek.hu , vagy itt: Piackutatás Hírek (PH) Facebook profil. Köszi!

Ma világszerte megemlékeznek a pi napjáról. Mi ezzel a geekeknek és statisztika őrülteknek készített faliórával tesszük ezt:

A Budapesti Corvinus Egyetem arról adott hírt, hogy ez évben is megrendezésre kerül a Piackutatás Napja, amely a Magyar EU Elnökség egyik Corvinus Egyetemi rendezvényeként európai kitekintéssel bővül. A konferencia díszvendége: Dieter Korczak, az ESOMAR elnöke, aki a piackutatás jövőbeni lehetőségeire helyezi a hangsúlyt előadásában. A konferencia munkanyelve: magyar és angol, tolmácsolással. A konferencia szakmai támogatója a Piackutatók Magyarországi Szövetsége és a Professzionális Piackutatók Társasága.
Időpont: 2011. május 5. csütörtök. Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8.) III. előadó

A Médiapiac a Piackutatói körkérdés IV.részében Szalókyné Tóth Juditot, az ACNielsen ügyvezetőjét kérdezte. A szakember szerint a recesszió nyomán olyan mértékben változott meg a fogyasztók helyzete és attitűdje, hogy az a jól informáltság, így a piackutatás felértékelődéséhez vezet.

Hányszor fordult már elő veled, hogy egy megbeszélésen ültél, nézve az egymást követő ppt diákat...sok-sok adattal? Az insightoknak az a természetük, hogy elvesznek valahol a sok információ értelmezése közepette.

Az egyik lehetséges módja ezeknek a félreértéseknek a leküzdésére az infografikák használatán keresztül vezet.

Az infografika információk, adatok vagy tudásanyagok vizuális megjelenítése. – Wikipedia

Egy infografika lehet színes, hosszú, rövid vagy egyszerű. Mindben közös viszont az, hogy könnyen érthetővé varázsolják az összetettet, a bonyolultat.

Persze, a legegyszerűbb módja bemutatni, hogy miért szükséges és mire jó egy infografika – nos, ezt legjobban egy infografikával lehet:

Az a fajta adatvizualizáció, ami a legjobban működik, speciálisan a közönségre szabott. Ebből a szempontból nagyszerűen sikerült az alábbi TED bemutató David McCandless előadásában az adatvizualizációról. Minden bizonnyal megéri megnézni a következő 18 perces videót. (A piros "View subtitles" feliratra kattintva és az opciók közül a magyart választva magyarul feliratozva is megnézheted a videót.)

(RW)

"A felméréseknek szórakoztatónak kell lenniük, de ez nem azt jelenti, hogy a csúszkákon smiley (mosolygó arc) legyen."

Hoffmann Márta, a TNS Hoffmann ügyvezetője nyilatkozott a vg.hu-n. Az alábbiakban röviden összefoglaltuk a terjedelmes interjú főbb gondolatait:

- Az elmúlt két évben a forgalom kismértékű csökkenését tapasztaltuk, az azt megelőző néhány esztendőben pedig a lassú növekedés volt jellemző, így négy-hat éves viszonylatban gyakorlatilag stagnált a kutatási piac.
- Mintegy 17-19 milliárd forintra tehető a teljes „piackutatási torta”.
- Száznál is több piackutatással foglalkozó vállalat működik ma Magyarországon. Közülük 40-50 olyan van, amelynek a neve ismert a nagyobb ügyfelek körében.
- A teljes forgalom kétharmadát tíznél is kevesebb cég bonyolítja le, a top öt pedig gyakorlatilag a felét uralja.
- A válság hatására a megbízók a nagy léptékű, széles mintán alapuló, trendeket mérő kutatásaikon kevésbé spóroltak. Érezhetően visszavettek azonban a kisebb jelentőségű felmérésekből.
- Megerősödött az ügyfelek körében a „csináld magad” hozzáállás. Saját adatbázisaik alapján, az internetes oldalaikon vagy a céges közösségi profiljaikon maguk kutatnak. Ez nem minősül reprezentatív felmérésnek, és az eredmények professzionális feldolgozása hiányában csak korlátozottan alkalmasak pontos következtetések leszűrésére.
- Komoly árverseny indult a piacon, ennek rövid távon az ügyfelek a nyertesei, hosszabb távon azonban a nyomott árak a minőség rovására mennek.
- A jövőt tekintve egyértelmű trend az internetes és mobilos lehetőségek még erőteljesebb kiaknázása. A korábbinál sokkal nagyobb jelentősége lesz a neuromarketingnek.

A teljes interjút itt olvashatjátok el.

(Csak érdekességként: ez az anyag ma 10:00 órakor jelent meg a vg.hu oldalon. 1-2 órával később már olvasni lehetett a Piackutatás-hírek.hu oldalon, a Hírkereső hírek dobozban, „Elaludtak a piackutatók” címmel. Én magam is onnan szereztem róla tudomást, most pedig, az eredeti cikk megjelenése után 3 órával már a blogon van az ajánló. Mivel minden hírről nem fogok a jövőben ajánlót írni, így a piackutatás iránt érdeklődőknek javaslom a Piackutatás-hírek.hu oldal rendszeres követését, mely a hazai és külföldi piackutatási hírek egyetlen gyűjtőhelye.)
 

SVÉDORSZÁG – A DIY (csináld-magad) online kutatási eszköz fejlesztőjeként ismert SurveyGizmo arról kötött megállapodást, hogy rendszerébe integrálja a Cint cég 'Direct Sample' nevű szolgáltatását, mely a felhasználóknak közvetlen hozzáférés biztosít a válaszadói forrásokhoz (panelhez).

A válaszadók az un. 'Cint Panel Tőzsdéről' származnak, ami egy olyan online mintavásárlási piactér, melynek több mint 40 országból vannak partnerei és mintegy ötmillió tagja van.

 

A blog kéthetente jelentkező sorozatában egy-egy témához kapcsolódóan ajánlok korábbi blogbejegyzéseket. A válogatás nem teljes körű, az adott témában a blogon megjelent összes bejegyzés a „Tagek – Főbb témakörök” oldaldoboz megfelelő címkéjére kattintva érhető el.

Hogyan tudná a kutatási szakma megszerezni és megtartani a legjobb végzősöket, frissdiplomásokat? Ha meg akarjuk teremteni a holnap vezetőit, akkor még ma meg kell tenni néhány elég meredek lépést. Hat személyt hallgattunk meg, akiknek van valamilyen ötletük a megoldásra.

Ha figyelembe vesszük hányan kerültek a piackutatásba valamilyen véletlennek köszönhetően, a piackutatók elég elhivatott, túlfűtött csapat lehetnek, amikor a karrierjükről kérdezik őket. Viszont a friss tehetségek meghódításának és kinevelésének kihívása örökérvényű aggodalmat jelent a szakmában. Beszéltünk néhány fiatalabb kutatóval és más személyekkel a szakmából, és kikértük véleményüket arra vonatkozóan, hogyan hozható ki a legtöbb a fiatal tehetségekből, és a fiatalok hogyan hozhatják ki a legtöbbet a kutatói karrierjükből.

Az RW Connect-nél imádják a jó előrejelzéseket és ezzel nincsenek egyedül. Az amerikai székhelyű Research Business Report (Kutatási Szalmai Riport) a közelmúltban adta ki a 15. Annual Predictions Issue-t (Éves Előrejelzési Kiadvány), mely az elkövetkezendő évet vizsgálja. Bob Lederer összeállított egy átfogó listát a 2011-es előrejelzésekre vonatkozóan, melyeket a szakma néhány nagyja alkotott meg, és amiket volt olyan szíves átengedni az RW Connect-nek, hogy megossza olvasóival. Mi pedig most veletek.

Kristin Luck, Elnök, Decipher, Inc. (Portland, OR, USA):
A múlt évben azt jeleztem előre, hogy a DIY MR eszközök (Csináld Magad Piackutató Eszközök) további fejlődése megváltoztatja a szakma divatos “outsourcing” szóhasználatát “insourcing”-ra. Maga a használat csak 2011 során fog növekedni, miként a DIY felmérési platformok több funkciót nyújtanak, és javítják a használhatóságot. Amint a Fortune 500 cégek 100%-a alkalmaz DIY felmérési platformokat kutatási gyakorlatuk kiszélesítésére, az ügynökségek és a teljes kiszolgálást nyújtó cégek sem fognak lemaradni. Alapvető fontosságú lesz az a képesség, hogy hibrid tanulmányokat (legfőképpen mobilt) tudjunk végezni egyszerűen (felmérés/minta/jelentés). A mobil a következő hulláma a kutatási technikáknak, és ezek a piackutatás minőségére is jó hatással lesznek (megkövetelve a kutatóktól a kérdőívek hosszának korlátozását, és a válaszadók bevonására való koncentrálást). A pár évvel korábban bevezetett mobil panelek – melyeket el is hagytak, mivel a szakma nem használta ki őket – lesznek a panelcégek sikerének kulcsai.

Finn Raben, Igazgató, ESOMAR (Amsterdam, Hollandia):
A gazdasági helyzet rendeződésétől függetlenül az ‘érték’ utáni hajsza fogja továbbra is uralni a végfelhasználók piackutatásról alkotott nézeteit. A szakmának három területre kell koncentrálnia:
1. Ügyfélszolgálati szempontból fokozottan tudni és megérteni szükséges a ‘hol’ és ‘miért’ kérdését, hogy keverhessük az új és a hagyományos módszereket.
2. Vállalati szempontból az elsődleges kihívás e keveréknek jogi és etikai határainak meghatározása és megértése lesz.
3. Szakmai szempontból biztosítani kell, hogy az új generációs piackutatási résztvevők rendelkeznek a megfelelő (és sokkal szélesebb) eszköztárral, melyek megfelelhetnek a fokozódó elvárásoknak.

Reg Baker, Elnök & COO, és Theo Downes-LeGuin, Kutatási Vezérigazgató, Market Strategies (Livonia, MI és Portland, OR, USA):
A következő évben azt fogjuk tapasztalni, hogy a piackutatási célú közösségi média használat krízisbe jut a felhasználók személyiségi jogainak okán. Az arcátlan kihasználás (pl. a Nielsen tolakodása, a PatientsLikeMe); az egyre agresszívebb próbálkozások a közösségi oldalak részéről, hogy befektetéseiket készpénzre váltsák a személyes információk nem megfelelő felhasználásával; valamint a tömeges felháborodás, amit az online követés és az ‘örökös cookie-k’ keltettek, a szakmai szövetségek körében sokkal erősebb személyiségvédelmi jogalkotásban, magasabb szintű etikai sztenderdekben fognak lecsapódni. A közösségi oldalak kutatása beleegyezés-alapú lesz és a szakmának ismét szembe kell néznie a válaszadói együttműködés rémisztő kihívásával. A szakma számos olyan megközelítésre való támaszkodása, mint az online hirdetők, gondot okozhatnak a fogyasztók bizalmának elnyerésében.

Eileen Campbell, CEO, Millward Brown (New York, USA):
A piackutatás továbbra is arról fog szólni, hogy információkat használjon fel az üzleti problémák megoldására. De ami gyorsan fog változni, az a döntéshozatal mindenféle információval, és nem csak felmérésekkel való ellátása. Néhány a sokat emlegetett ‘figyelésből’ származik majd. Ez az összerakósnak csak egy kis része, a figyelés csak egy részét adja a történetnek. Egy igazi párbeszéd figyelést, kérdezést, kutakodást és mélyre ásást is magában foglal. Nem vagyunk (és nem leszünk) passzív megfigyelők és hallgatózók. Aktív résztvevőknek kell lennünk a beszélgetésekben. Ha több forrás áll rendelkezésre, alaposabban megvizsgáljuk a témákat, és mélyebb beszélgetést alakítunk ki, akkor eljutunk a megfelelő válaszokhoz, ésszerűbb döntésekhez szolgáltatunk információkat, és valós üzleti hatást érhetünk el.

Joel Rubinson, Elnök, Rubinson Partners (New York, USA):
Várakozásaim szerint a perspektivikus kutatási területek a beszélgetések figyelése, vásárlói insightok és bármi más olyan dolog lesz, aminek köze van a befektetések megtérüléséhez a digitális hirdetések terén, olyan szolgáltatások, melyek integrálják a médiumok használatát és a vásárlási (vagy más) viselkedéseket, az online közösségi kutatásokat, és a mobilokat érintő kísérleteket. Ezek a költések a hagyományos fókuszcsoportok, telefonos kutatások, U&A/szegmentációs kutatásokra költött összegeket csökkentik, melyek olyan insightokat eredményeznek, amiknek nincs közvetlen köze a digitális média vásárlásához.

Jeffrey Henning, Alapító & Stratégiai Elnökhelyettes, Vovici (Rockland, MA, USA):
Az okostelefonok és a közösségi oldalak forradalmasították az online játékok világát, arra biztatva az amúgy nem tipikusan videojátékokat játszó közönséget is, hogy csatlakozzanak. Az egyik, amit nagyon népszerűvé tett az új közönség, a ‘sandbox’ típusú játék. A játékosok városokat, farmokat, állatkerteket, királyságokat és más virtuális egységeket építhetnek, a játék nyílt végű stílusának megfelelően. Az online játékok tovább fognak fejlődni, és értékes módszerré válnak majd az egyszerű választási lehetőségek elemzésében, és a költségérzékeny piackutatásokban.