A GfK kutatása a közösségi oldalaknak nagyobb jelentőséget jósol, a telefonos kutatások visszaszorulásával.
Mivel a marketingesek használhatóbb adatokat követelnek, változások állnak be a kutatási szakmában, amely ezen adatok többségét szolgáltatja. New Yorkban, a Hirdetési Kutatási Alap (Advertising Research Foundation) konferencián közreadott tanulmány, melyet a GfK Custom Research North America kutató szakemberei végeztek, felfedi, miként látják ők a marketing / hirdetés kutatás fejlődését ebben az évtizedben.
A kutatás egyik részében, amit februárban és márciusban, főleg ARF tagok körében végeztek el, azt kérdezték a 250 válaszadótól, hogy nevezzék meg azokat a kutatási területeket, melyek szerintük ’áttörőek’ lesznek ebben az évtizedben. A sorrend elején végzett a ’mobil marketing’, a ’közösségi hálózatok hatása’, ’digitális marketing’, ’idegtudomány’ és ’multikulturális marketing’. Az áttörést jelentő kutatási eszközök terén a mobil eszközön keresztül történő adatgyűjtést nevezték meg a legtöbben. Ezzel egyidejűleg, a válaszadók több mint fele találta a ’közösségi oldalakat / webes beszélgetések megfigyelését’ egyre fontosabbá váló kutatási módszernek.
John Wittenbraker szerint, aki a GfK márka és kommunikációs részlegének ügyvezetőjeként vett részt a kutatásban, a kutatók, ügyfelek és ügynökségek már egyre nagyobb figyelmet szentelnek a multikulturális kutatásoknak. De ezt a változást összefüggni látja az ország demográfiájában végbemenő változásokkal. "Hamarosan a kisebbség többséggé válik," mondja. "Valódi tömeg-piac multikulturizmus lesz."
Bár a válaszadók az új módozatokat és új kutatási területeket növekvő fontosságúnak tartják, ez nem jelenti azt, hogy úgy gondolják, a hagyományos eszközök, képességek eltűnnének a balfenéken. Hatvanöt százalék vitatja, hogy ’a legtöbb hagyományos kutatási tudás feleslegessé válna 5-10 éven belül’. Mindazonáltal, a telefonos felméréseket – melyek hosszú ideje szolgálják a véleménykutatást – egyre inkább a múlténak tartják. Hatvankilenc százalék gondolja úgy, hogy a telefonos kutatások ’belevesznek a múltba’. A válaszadás elutasításának egyre nagyobb mértéke, és a csak mobiltelefonos háztartások számának növekedése ellenére, a válaszadók majdnem fele (43 százalék) szerint még ’mindig lehetséges országosan reprezentatív telefonos felméréseket végezni’.
A GfK riportja a felmérési adatokra vonatkozóan tartalmazott egy megjegyzést az egyik válaszadótól, aki szerint manapság már kihívás rávenni az embereket a piackutatásokban való részvételre, mivel ’egyre több a fogyasztók lehetősége arra, hogy véleményüket egyenesen a cégek és szervezetek felé fejezzék ki a számos közösségi oldalon, hálózaton keresztül’. És annak is megvannak a maga buktatói, ha ezeknek a direkt kinyilatkoztatásoknak is túl nagy figyelmet szentelünk. Wittenbraker szerint fontos, hogy az ilyen online beszélgetéseket megfigyeljük, és a kutatók ezt aktívan művelik is. Még ha viszonylag kevesen is vannak, akik ilyen hozzászólásokat kezdeményeznek, ezek hamar elterjedhetnek, és szélesebb körökben válhatnak figyelemfelkeltővé. De figyelmeztet, hogy ez ’nem reprezentatív mintája a piacnak’, fontosnak tartva, hogy a közösségi oldalakból levont insightokat ellensúlyozni kell olyan kutatásokkal, melyek ’szigorú mérőket’ alkalmaznak.
2020-ra előretekintve, az egyik népszerű jóslat (a válaszadók 36 százaléka szerint), hogy a kutatási iparág ’sokkal befolyásosabb lesz a cégek legfelsőbb vezetési szintjén, az igazgató-tanácsokban’. Ez azt jelentené, hogy a kutatók úgy érzik, eredményeiket nem becsülik meg eléggé a csúcsvezetők? "Szerintem mindenki egyetért ezzel", mondta Wittenbraker. De ez egyúttal annak a nagyobb problémának a része, hogy a cégeken belül a hirdetési / marketing részlegek hangja nem hallatszik el a magasabb vezetési szintekre. (Adweek)
