Piackutatás blog

USA – Az üzleti információkat publikáló Forbes.com éppen azzal kísérletezik, hogy tesztelje és finomítsa az interneten keresztüli online arcfelismerési technológiát, melyet az Affectiva cég fejlesztett ki.

A Forbes kísérletében olvasókat kérnek meg arra, hogy kapcsolják be a webkameráikat, amíg a legújabb Volkswagen, Google és Doritos reklámokat nézik a neten. Ezután a rendszer diagramokon mutatja, hogy az egyes reklámok esetében a nézők milyen százalékban mosolyogtak, illetve hány nézőre nem hatottak a hirdetések.

Az Affectiva egy start-up cég, melyet a MIT (Massachusetts Institute of Technology’s Media Lab) két tudósa alapított. A cég az elmúlt hónapban elnyert egy 150,000 dolláros támogatás az NSF-től (Nemzeti Tudományos Alapítvány), hogy fejlessze ki az online változatát annak a technológiának, mely arckifejezésekből határozza meg az emberek érzelmi és kognitív állapotát.

A technológiát eredetileg arra tervezték, hogy segítsen az autista emberek érzelmeinek jobb megértésében, de most az NSF támogatásával üzleti célokra is használható lesz.

(Research-live)
 

A Médiapiac.com a piackutatói körkérdés III. részében Klenovszki Jánost (NRC) kérdezte. Szerinte tovább növekszik a nemzetközi mamutcégek által "uralt" piacnagyság, ugyanakkor a kisebb cégek előtt is van fejlődési út, a tanácsadói szemlélet révén. Az online kutatási piac a hazai internetes penetráció nagyságához mérten még mindig alulteljesít, bár azért folyamatosan növekszik az online kutatásokra fordított összegek aránya. Az NRC az elmúlt évben majd 10 százalékos növekedést ért el. További részletek a Médiapiac oldalán.

Két nap alatt nem sok minden történhet a piackutatás világában. Marginális terület, jó ha hetente van valami új hír – gondolják sokan a kutatók közül is. Óriási tévedés. Csak néhány történés az elmúlt 48 órából (jelzem, hogy ez az átlagosnál csendesebb időszak volt...), melyeket (illetve az adott hírhez vezető linket) kivétel nélkül megtalálhattál a Piackutatás hírek oldalon, amennyiben olvasod:

- a Médiapiac.com interjút készített Géczi Tamással, az Ipsos egyik vezetőjével
- a PMSZ beszámolt arról, mi történt az első szakmai klubján
- a 'hatodik érzékről' nyilatkozott Dr. Hoffmann Márta, a TNS Hoffmann ügyvezető igazgatója
- több forrás is hírt adott arról, hogy a CeBIT-en piackutatási célú, érzelemfelismerésre alkalmas technológiát mutattak be
- a Piackutatás blogon 9 új poszt jelent meg
- a BellResearch a 3D televíziózással kapcsolatos kutatási eredményeket jelentetett meg
- több kutató cég Facebook oldalán jelent meg új bejegyzés
- piackutatók Twitteren tolták az érdekes és értékes infókat, linkeket
- külföldi eseményekről még nem is beszéltünk...pedig azok is voltak ám!

Gondoltad volna, hogy ennyi minden történt két nap alatt? Azt mondod, olvasod a Piackutatás blogot. Szuper, kezdetnek nem rossz. De mi – ritka kivételtől eltekintve – többnyire olyan híreket, írásokat jelentetünk meg, ami máshol nem olvasható (magyar nyelven). Így esetleg lemaradsz a más forrásokból származó értékes kutatási hírekről. Vagy mégsem? Na figyu. Ha nem akarsz naponta többször átpörgetni 40-50 weboldalt, akkor csak annyit mondok: www.piackutatas-hirek.hu . Egy oldalon minden, ami piackutatás témában a weben megjelenik. Gyorsan áttekinthető, logikus felépítésű, gyakran frissül, releváns forrásokat tartalmaz. Csak tömény piackutatás, semmi más téma! PMSZ hírek, cégek, blogok, bloggerek, Facebook és Twitter oldalak, hazai és külföldi hírek... Naponta kétszer-háromszor megnézed és már képben is vagy. Ha mellette még olvasod a Piackutatás blogot is, nem maradsz le semmi fontos hírről – ha akarod, ezt írásba is adom:-).
 

A német Fraunhofer Intézet olyan - elsősorban piackutatási célokra és térfigyelő kamerákhoz készült - fejlett arc- és érzelemfelismerő rendszer fejlesztett, mely a járókelők nemét, életkorát és kedélyállapotát is nagy pontossággal képes meghatározni. A rendszert a hannoveri CeBIT-en mutatták be.

Az egyszerű digitális fényképezőgépekben is megtalálható arcfelismerő szoftverek továbbfejlesztésével a térfigyelő rendszerek automatizálása mellett a piackutatás bizonyos területei egyszerűsíthetők. A fejlesztők a bűnmegelőzési célokon túl elsősorban arra gondoltak: miként lehetne tömegesen vizsgálni, hogy milyen érzelmeket vált ki például egy utcai plakát, illetve a járókelők reakcióját hogyan lehetne anélkül rögzíteni, hogy néhány szóra megállítanák őket.

A SHORE elnevezésű rendszer az adatbázisba táplált többezernyi arcminta alapján választja ki, a vizsgált személy kedélyállapotát, nemét és 5-10 éves pontossággal az életkorát. A számítástechnikai vásáron látható látványos demonstráció gyakorlatilag első lépés az ember és a gép közötti kommunikációban.

A járókelő mozgása egy monitoron látható, az érzékelt arcokat a szemek helyén megjelenő fehér pont mutatja, miközben a felismert személy adatai úgy jelennek meg, mintha a hollywoodi Terminátor nézőpontja volna.

A Fraunhofer Intézet CeBIT-en bemutatott további fejlesztései között látható például az a nagyfelbontású képek rögzítésére alkalmas kamera és szoftver, amely az arcok háromdimenziós rekonstrukciójára képes, így például igazi emberi modellek alapján hamarosan grafikusok nélkül készülhetnek animációs filmek. (mti)

Volt már valaha olyan ötlete, amiről Ön tudta, hogy zseniális, de mindenki más őrültségnek tartotta? Itt a lehetőség, hogy megossza ezt a kutatás világával. Ebben a hónapban egy kvalitatív kutatási igazgató vázolja gondolatait.

Mi a nagy ötlet?
Bármelyik kutató, akinek volt valaha olyan válaszadója, aki könnyekben tört ki, egyetértene azzal, hogy ez egy olyan élmény, amit nem fognak gyorsan elfelejteni. De talán ideje lenne a jobbik oldalát látni annak, ha a válaszadók elérzelmesednek.

Ez nagyon angoltalanul hangzik.
Tudom. Bár olyan világban élünk, ahol minden ember kiönti a szívét a királyi televízióban, és minden híresség szívbánatát sorozatokban adják le a magazinok, nemzeti szinten még mindig finnyásak vagyunk érzelmeink kimutatásával kapcsolatban. A sírás bizonyos tekintetben tabunak számít – valami olyannak, aminek ha már meg kell történnie, akkor történjen meg zárt ajtók között. Ezzel a kulturális hátránnyal szemben ráadásul engedni a válaszadót sírni egy interjú során, szigorúan tilos.

Senki sem akar elszomorítani senkit.
Valójában, sok kollegámmal ellentétben, én nem szégyellem magamat azért, mert ríkattam már meg válaszadókat. Leghatékonyabb interjúim némelyike könnyekkel ért véget. Vajon a tény, hogy a válaszadóim valós, igazán érzelmi válaszokat adtak egy piackutatási kérdésre, feltétlenül rossz dolog kell, hogy legyen?

Ha egy férfi ‘érzelmességgel’ vádol meg egy nőt, azt általában pejoratív értelemben teszi – irracionálisan cselekvésre utalva. De a legfrissebb, idegtudománnyal kapcsolatos munkák arra tanítanak minket, hogy gondoljuk újra az érzelmek szerepét, természetét. Nagyon hatásosak gyors döntések meghozatalakor, mivel hatalmas adatmennyiséget dolgoznak fel gyorsan. Ha van egy zsigeri érzése azzal kapcsolatban, amit egy adott szituációban tennie kellene, az nem csak amolyan bizonytalan, légből kapott jelzés értékű, hanem a tudatalattija, amint éppen azt közli, hogy több ezer számítást végzett el, és meghozott egy döntést. Ha valaki sír, az egy magasabb szintű fizikai vagy pszichológiai állapot jele.

Ha azt vesszük, hogy a kutatás, és kifejezetten a kvalitatív kutatás nagyban az emberek és az általuk adott válaszok tanulmányozásáról szól, nem látom, hogy miért kellene a sírásnak (és más érzelemkifejezéseknek) a kutatók által feltétlenül elkerülendő dolgoknak lenniük. Egy érzelmi válasz – könnyek, harag, bámulat – egy bizonyos érzés erősségét mutatja. Általában mondva, ha egy válaszadótól erős érzelmi választ sikerül kapnunk, akkor pont azt kapjuk, amit ők ténylegesen gondolnak.

Vajon az ügyfelek is így fogják gondolni?
Szerintem jobban fog tetszeni nekik, ha üzleteik szívből jövő válaszokra alapulnak, és nem apátiára. Sokkal hasznosabb annak tudata, hogy az új termék igazi gyűlöletet kavar a célcsoporton belül, mint az, hogy csak egy vállrándítással üdvözlik. Nem kérdezzük meg a válaszadókat, vajon azt szeretnék-e, hogy állítsuk le a felvevőt, és dobjuk ki az egész interjút mikor elkezdenek nevetni, akkor miért kellene elvetni valamit, amikor sírni kezdenek?

Könnyű ezt mondani, amikor nem maga az, aki könnyekben fürdik.
Valójában a tapasztalatom azt mutatja, hogy a válaszadók az én oldalamon állnak ebben a kérdésben. A hét évem alatt, mióta kvalitatív kutatásokat végzek, soha egyetlen válaszadó, aki elszomorodott, vagy elsírta magát, sem kérte tőlem, hogy állítsam le a magnót, mert abbahagyná az interjút.

Tehát akkor olyan hatású anyagokat fog választani, melyek kifejezetten megríkatják az embereket?
Nem. Az nem lenne jó. De ha egy olyan, biztonságos környezetet veszünk, ahol a válaszadók előhívhatnak olyan emlékeket és tapasztalatokat, melyeknek mély érzelmi hatásuk van, pontosan az, amiről egy jó kvalitatív kutatásnak szólnia kellene. Minden ügyfél, akivel beszélek, azt mondja, hogy közelebb szeretnének kerülni a fogyasztóikhoz. Amire valójában gondolnak az, hogy meg szeretnék érteni, hogyan is működnek az emberek, és ez mit jelent márkájuk, termékük, szolgáltatásuk és az üzeneteik számára, melyeket mind magukba foglalnak. Ha mindez objektív, akkor a kutatóknak – mind az ügynökségi, mind az ügyfél oldalon – számítaniuk kell arra, hogy az emberi érzelmek egész skáláját látják majd, akármilyen kényelmetlenek is azok. 

A piackutató-közösségen belül folyamatos eszmecserék zajlanak arról, hogy a piackutatás vajon irreleváns és haszontalan-e csak azért, mert valami jól értesült okostóni felfedezett egy gyenge minőségű tanulmányt. Visszatérő gondolatok: a fókuszcsoportok nem tudományosak, a kutatási panelek nem valószínűségi mintán alapulnak, a közösségi-média kutatás nem reprezentatív. Csak hogy tiszta legyen a kép: egy jó megtervezett fókuszcsoport igenis tudományos lehet, a kutatási panelek soha nem fognak valószínűségi mintavételen alapulni, és a közösségi-média kutatás egy bizonyos ponton valamennyire reprezentatív lehet. Minden esetben elmondhatjuk, hogy egyik módszer sem tökéletes. De, amikor egy tapasztalt, jól képzett kutató kezeiben vannak ezek a módszerek, biztos lehetsz abban, hogy a legjobb lehetséges eredményt fogod kapni.

Nem vitás, hogy a piackutatás nem 100%-os tudományos módszer. De arról szó sincs, hogy a kutatásban használt tudományos módszerek áltudományosak lennének. (ls)
 

A mediapiac.com ezúttal Géczi Tamást, az Ipsos vezetőjét kérdezte. Szerinte a magyar piac 2011-ben nem csökken majd tovább, azonban igazi trendfordulásról sem beszélhetünk majd. A válságadó olyan szektorokat is érint, melyek szereplői a kutatási megrendelések jelentős hányadát adják... A magyar piackutatás átlagos jövedelmezősége ma a régióban az egyik legalacsonyabb és a szakma, a jelenlegi kondíciók mellett, lassan kimeríti a hatékonyság növekedésében rejlő tartalékait. További részletek az interjúban.

Az eladók megpróbálják interaktív tükörrel becsalogatni a vevőket, mintha csak életre kelne Steven Spielberg futurisztikus Minority Reportja.

A marketingvállalatok a digitális technológiák egy új hullámával kísérleteznek, hogy befolyásolják a fogyasztókat, amíg azok vásárolnak: interaktív öltöző-tükrök, virtuális ügyfélszolgálati képviselők, bevásárlókocsik és digitális szkennerek, melyek személyre szabott kedvezményeket kínálnak...

Ezek a futurisztikus technológiák azon interaktív eszközök között vannak, melyet a Media Lab reklámvállalat mutatott be Los Angelesben. Azon a kiállításon egyrészt innovatív utakat teszteltek, mellyen keresztül a marketingesek kapcsolatba kerülhetnek a vevőkkel és így jobban megérthetik, mi készteti a fogyasztókat vásárlásra, másrészt arra ösztönözték a vállalkozásokat, hogy gondolják újra megközelítéseik kiskereskedelemben játszott szerepét.

Amíg a kiskereskedők a gyenge értékesítéssel és a fogyasztókkal küzdenek, akik elégedetlenek a boltokban tapasztaltakkal, addig az online vásárlás és a hozzá kapcsolódó interaktív szolgáltatások teljesen hétköznapivá váltak. A vásárlói elégedettség a kiskereskedelmi üzletekben 15%-kal csökkent egy év alatt, az IPG Media Lab tanulmánya szerint, melyet több, mint 10.000 észak-amerikai vásárló véleménye alapján készült.

Az online értékesítés sok információt ad a vevőknek, hogy így segítse vásárlásaikat. És a fogyasztók részletes termék-adatokat akarnak, termék-értékeléseket a korábbi vevőktől, részletes recepteket az élelmiszeripari termékek esetében, egészségügyi és táplálkozási információkat, és még ettől is többet, mondja John Ross, a Shopper Sciences elnöke.

"Folyamatosan változik az a szerep, melyet egy áruház játszik," mondja Mr. Ross, aki korábban a Home Depot marketingért felelős vezérigazgatója volt. "A vásárlók az elvárások legkülönbözőbb skálájával érkeznek."

Néhány kiskereskedő már elkezdte tesztelni az új technológiák alapvető verzióit. A JC Penney-nek például van egy "FindMore" kelléke a boltjaiban, ami akkora, mint egy ajtótok, 52-inches érintőképernyője pedig lehetővé teszi, hogy a fogyasztók megtekintsék a kiskereskedő teljes termékválasztékát. Segítségével a fogyasztók emailt tudnak küldeni egy termékről saját maguknak és ismerőseiknek vagy beolvashatnak egy vonalkódot, hogy többet tudjanak meg a termékről és újabb javaslatokat kapjanak, mint például milyen topok és kiegészítők illenek egy adott nadrághoz.

A Stop & Shop Supermarket kézi szkennereket tesztel 289 boltban, amely személyre szabott árengedményeket mutat a vevőknek, miközben vásárolnak. Az egyéni ajánlatok olyan tényezőktől függnek, mint a korábbi vásárlások története és az éppen megvásárolt tételek. A szkenner ezenkívül lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy későbbi megrendeléseket adjanak le és gyorsabban fizessenek.

Az IPG kiskereskedelmi fejlesztő laborja pedig bemutatja, hogy a jövő mit is tartogathat számunkra. A bemutatott új technológiák között van egy olyan eszköz, ami átváltoztatja egy bolt homlokzati ablakát egy óriási érintőképernyővé. Ahelyett, hogy az emberek egy statikus próbababát bámulnának, interaktív kapcsolatba léphetnek a képernyő segítségével, ahol kiválaszthatják az avatarra illő ruhákat. Továbbá, az üzletek lehetővé teszik majd, hogy a fogyasztó beszélgethessen egy virtuális eladóval, aki tanácsokat ad olyan témákban, mint hogyan kell beüzemelni egy új lapos képernyős televíziót.

Egy másik eszköz egy olyan tükör, ami képessé teszi a vásárlót arra, hogy a kiválasztott ruhát a testére vetítse, mielőtt az öltözőbe menne. A vásárló is kezelheti a tükröt, hogy különböző színeket nézzen meg, megkeresse a megfelelő cipőt, majd elküldje a képet a Facebook profiljába.

Egy speciális kiskereskedelmi vállalat, a The Limited azt fontolgatja, hogy interaktív tükröket telepít egyes üzleteibe a következő hat hónapban, mondja a cég vezérigazgatója, Linda Heasley. A technológia segíteni fogja a fogyasztókat abban, hogy össze tudják egyeztetni a különböző stílusokat és ráadásul figyelmeztet, ha két darab ruha nem illik össze. "Mirror, Mirror, on the wall, what is the best outfit of all?" ("Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken?")– viccelődik Linda.

Az új interaktív kiskereskedelmi technológiák tehát jönnek, amint a kereskedők nagyobb hangsúlyt fektetnek az in-store marketingre. Szembesülve a hagyományos média növekvő fragmentációjával, a marketingesek pedig azt remélik, hogy a vásárlás közvetlen helyszínén léphetnek kapcsolatba a fogyasztókkal.

Ugyanakkor az új technológiák árszínvonala gyorsan esik, így olyan eszközök használata válik valósággá, melyek nemrég még túl drágák voltak ahhoz, hogy széles körben elterjedjenek.

A vállalatok körülbelül 19.4 milliárd dollárt költöttek in-store marketingre az USA-ban tavaly, ami 10%-kal kevesebb az előző évihez képest. 2011-ben, mikor a gazdaság valószínűleg megint felgyorsul, a cégek költése ismét növekedhet.

Néhány a legkifinomultabb in-store technológiák közül a fogyasztók mobil eszközeihez kötődik, mondják a hirdetési vezetők. A marketingesek azzal kísérleteznek, milyen módon lehetne arra használni a mobiltelefonokat, hogy az ügyfeleknek szolgáltatásokat és akciókat ajánljanak vásárlás közben. Ezeknek a köre az autókereskedésekben levő teherautók véleményezésétől a bizonyos élelmiszereket áruló szupermarketek által nyújtott allergia-információig terjed...

A Dunkin' Donuts azt tervezi, hogy új mobiltechnológiákat tesztel válogatott piacokon az elkövetkező időszakban, melynek során a boltok testre szabott ajánlatokat küldenek a vevőknek.

Nemrég pedig az elektronikai kiskereskedelemben érdekelt Best Buy vállalat bejelentette, elindít egy kísérletet 257 üzlet bevonásával, mely során egy Shopkick nevű mobil alkalmazást próbál ki. Azok a fogyasztók, akik letöltik az alkalmazást mobiltelefonjukra, jutalmakat kapnak, amikor meglátogatják a boltot.

USA – A terepmunka-ügynökségként ismert Opinionology (a korábbi Western Wats nevű cég), egy olyan szolgáltatást indított, mely lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy online felméréseket bonyolítsanak le saját vevőikkel.

Az új 'Real Customers' nevű eszközzel a felhasználók egyedi paneleket tudnak építeni azáltal, hogy összevetik az online mintákban szereplő válaszolókat a megbízó belső vevőlistájával. Az Opinionology profilozó kérdéseire adott válaszokat aztán összepároztatják a cég belső adatbázisában szereplő információkkal, így jutva a válaszolók mélyebb megismeréséhez, megértéséhez.

Az Opinionology elnöke, Jeff Welch azt mondta: "Nagyon örülünk a 'Real Customers' megoldásnak. Ez ügyfeleink számára egyszerű megoldást biztosít, hogy felmérést végezzenek saját ügyfeleikkel, miközben csökken a saját panel menedzselésének nehézsége és költsége."

(Research-live)
 

(Vovici)

A PMSZ (Piackutatók Magyarországi Szövetsége) weboldala néhány napja már megújult formában jelenik meg, a látványos változás pedig nemcsak az oldal megjelenését érintette, hanem egyúttal új funkciókat is adott a weblaphoz. Kutatási hírek, kutatások, tagok hírei, eseménynaptár, fogalomtár...így első látásra elég sok olvasnivaló lesz az oldal látogatóinak. Kifejezetten örömünkre szolgál, hogy a Forecast Research Piackutató weboldalán lévő „Piackutatás alapfogalmak” szekcióhoz hasonlóan most már a PMSZ oldalán is ismerkedhetnek az érdeklődők vagy a piackutatás iránt affinitást érzők az alapvető kutatási definíciókkal – melyeket nem lehet elég sokszor elmondani. Ezeket az ismertetőket a PMSZ oldalán „Fogalomtár” néven találjátok meg, érdemes lesz ezt a részt is böngészni. Nagyon jól áttekinthetőre sikerült az „Eseménynaptár” rész is, ahol az aktuális kutatási rendezvényekről, konferenciákról lehet tájékozódni – naptár segíti az eligazodást. Címkefelhő, Facebook közösségi modul és végre RSS csatorna is található az oldalon, szuper, a magam részéről – heavy-user hírfogyasztóként – különösen ez utóbbit díjazom, legnagyobb sikere pedig valószínűleg a Facebookos lájkolós doboznak lesz!

Egy „Vendégtartalom” nevű oldaldoboz is került az oldalra, ahol külső forrásokból származó legfrissebb hírek kaptak helyet – köztük nem kis részben a Piackutatás blog hírei, amit ezúton is köszönünk és nagy megtiszteltetésként értékelünk.

Alapvetően egy kellemes megjelenésű, jól strukturált, jól áttekinthető, komoly szakmai anyagokat, elemzéseket és iránymutató kutatási híreket egyaránt tartalmazó oldal jött most létre.  Egy hangos helló nektek – tőlünk!

----------------------

A PMSZ új oldalának híreit felvettük a Piackutatás-hírek weblapra is, mely a legfrissebb hírek gyűjtőhelye ebben a témakörben. Három dobozt kapott a PMSZ:

- az egyik a nyitóoldalon, a „Magyar piackutatási hírek” szekcióban, a blogok és egyéb weboldalak között található a 2. helyen (itt a PMSZ összes híre megjelenik, elemzések, kutatások, stb.),
- a másik doboz ugyanitt, csak kicsit lentebb van (ez a PMSZ Facebook oldalának híreit tartalmazza majd),
- míg a harmadik doboz a jobb oldalon található, a legelső pozícióban, a hírdobozok között (itt csak a legfontosabb iparági hírek jelennek meg).

A PMSZ Facebook oldalának hírei ennek a posztnak a megírásakor még nem láthatóak, ill. kisebb technikai problémák még vannak a PMSZ hírek megjelenítésével – dolgozunk rajta, hogy néhány napon belül tökéletesen működjön! Hétfő reggel: már minden működik!
 

A Newzoo most kiadott kutatásának eredménye szerint 2010-ben az USA videójáték-piaca az összköltéseket tekintve némileg csökkent 2010-ben (2 százalékkal). Az amerikai játékosok viselkedése azt mutatja, hogy nagy számban növekednek a játékban használt platformok.

A 160 millió embernek, aki ilyen játékokkal játszik, majdnem 20 százaléka mind a hét – a grafikonon lévő – platformot vagy játék-típust használja. Ez azt a trendet mutatja, hogy nincs olyan dolog, mint alkalmi játékos, vagy 'hardcore' játékos. Az amerikai fogyasztók a játékot és a platformot az adott időpontban és helyen felmerülő igényük szerint választják ki.

Az Egyesült Államok vezeti a letölthető tartalmak (DLC) irányába mutató átállást, melyet legjobban illusztrál a fizetős, PC-s vagy Mac-es letöltésekre költött összeg részaránya, mely már felülmúlja a dobozos eladások arányát!

A videójátékok új generációját képviseli a most megjelenő 'We Dare' nevű, felnőtteknek szánt Wii játék, melyet egyedülállóknak vagy baráti társaságoknak ajánlanak:

A legfrissebb piackutatással kapcsolatos hírek egy helyen:

- hazai és külföldi kutatási hírek
- internetes portálok hírei
- interjúk, elemzések
- kutató cégek közleményei
- Facebookon publikált piackutatás témájú anyagok
- neves hazai és külföldi piackutatók legfrissebb Twitter bejegyzései
- piackutatás blogok, kutató bloggerek
- ...minden ami piackutatás!

Ha képben akarsz lenni: www.piackutatas-hirek.hu

Íme, az alábbi videóban megnézhetitek egy hírportál szerkesztőjének egy napját, aki  egész nap a nyakán viselt egy olyan halszem-optikával ellátott kamerát, melyet a piackutató cégek használnak "lifelogging" kutatások lefolytatására (lifelogging = életesemény-rögzítés). A kamera minden hetedik másodpercben készített egy fotót és az eredmény ez a timelapse videó a szerkesztő egy napjáról.

A mediapiac.com most indított sorozatában piackutató cégek vezetőit kérdezi meg a tavalyi évről és az idei várakozásokról. Az első interjúalany Kozák Ákos, a Gfk Hungária ügyvezetője, aki többek között elmondja, hogy nem biztos abban, tavaly valóban csökkent a piackutatói piac, s idén maximum 2-4 százalékos növekedést vár. Szerinte nem volt tavaly olyan nagy durranás, ami idén új irányt adna a szakmának. A nemrég bejelentett TNS-International Research Hoffmann egyesülés, valamint a Nielsen-MEMRB akvizíció viszont fontos mozzanat. A további részleteket olvassátok el a mediapiac.com-on!

Sok zavar van a márkaérték jelentésével kapcsolatban. Itt az ideje rendet tenni a fejekben.

A legendásan őrzött szakmai titkot, a Coca-Cola híres receptjének másolatát az Atlanta Journal and Constitution újság 1979, február 19-i számában találták meg nemrég. A „This American Life” rádióműsor műsorvezetője élőben felolvasta a teljes receptet, melyet utána publikáltak is.

A rádiócsatorna ráadásul olyan messzire ment, hogy megkérte a Jones Soda céget, hogy készítse el a kólát a recept alapján. Ők el is készítették, együttműködve a Sovereign Flavors kaliforniai céggel. Az így kapott ital elég jó volt ahhoz, hogy egy érzékszervi tesztben 10-ből 6-an előnyben részesítsék (bár, hogy tisztességesek legyünk, el kell mondani, hogy a heavy-user kólafogyasztók mindannyian az igazi kólát preferálták).

Ennyit a titokról, mondhatnád. De a Coca-Cola vállalati levéltárosa, Phil Mooney, nem hiszi azt, hogy a recept valóban a márka eredeti képlete lenne, miközben felveti, hogy ez csak az egyik a több közkézen forgó recept közül. És talán nem is az fontos igazán, hogy ez a recept az igazi, vagy sem. A titkos formula körüli misztérium tehát továbbra is marad.

És ez az, ami számít, mikor egy márkáról van szó. Mint ahogy kiderült, a kóla készítéshez szükséges alapvető hozzávalókat elég jól ismerik az iparágban. Nem lehetséges persze pontosan lemásolni házi körülmények között a Coca-Colát (ahhoz először is meg kellene szerezni a kokalevél kokainmentesített kivonatát), de egész közel lehet jutni hozzá! Mindazonáltal ez még mindig nem lesz ugyanaz, mint a valódi Coca-Cola. Lehet az íze ugyanolyan, de mégsem lenne ugyanaz.

Egykor a titkos recept jelenthette az érdemi különbséget a Coca-Cola és más kólák között, de ma már ez csupán az egyik része a komplett márkaértéknek, mely magában foglal minden fontos emléket és asszociációt, melyek a Coca-Cola márkához kapcsolódnak.

A tárgyi eszközök, mint a recept, logó és palack csak eszközök a cél eléréséhez. Ezek értékesek lehetnek a saját jogukon, de a valódi értékük akkor mutatkozik meg, mikor a marketing és a személyes tapasztalatok közti finom kölcsönhatás az egyszerű ízen, külalakon vagy érzésen túlmutató jelentést ad a fogyasztó számára.

Az egyik legfontosabb szerep, amit a marketing játszik, hogy megteremtse a "mentális cementet", amely segít egyesíteni a márka alapvető építőköveit egy lenyűgöző egésszé, emlékek és asszociációk sorozatává, melyek végül befolyásolják majd a viselkedést. Ahogy Phil Mooney mondta az American Life műsorban, még ha le is másolod a teljes Coca-Cola gyártási folyamatot, akkor sem tudod lemásolni azokat az emlékeket, melyek az emberek fejében élnek a márkáról.

Tavaly, a Coca-Cola márka ötödik helyen állt a BrandZ Top 100 Legértékesebb Globális Márka rangsorban. Amennyire meg lehet becsülni, a márka értéke 66 milliárd dollár...

A Coca-Cola értéke abból származik, hogy az emberek hajlandóak felárat fizetni a márkáért és nem hajlandók elfogadni helyettesítő terméket. A titkos recept nem is olyan titkos. Lehet, hogy nem is egyedi. De az emlékek, melyek a márkához kapcsolódnak, nagyon is azok és ez az, ami a márkát sokkal értékesebbé teszi, mint más kóla márkákat. A tapintható és a megfoghatatlan javak egyesülnek, hogy pénzügyileg is értelmezhető márkaértéket hozzanak létre.

Szóval, mit gondolsz a Coca-Cola titkos receptjéről és a márka értékéről?