Az online panel üzemeltető Toluna 70%-al növelte forgalmát a tavalyi évben, mely ezzel 21 millió fontra nőtt - számolt be a BrandRepublic. A Tolunáról már írtunk korábban, a cég piackutatásnak álcázott online szavazások lebonyolításával foglalkozik.
A Toluna szerint a növekedés nagymértékben a második félévben bekövetkezett expanziónak köszönhető. A tavalyi év a cég negyedik sikeres éve volt, melyben növelni tudta forgalmát és profitját. A cég profitja 60%-kal 5 millió fontra nőtt. A cég képviselője elmondta, hogy a 2008-as évben folytatódott a növekedés és így jelenleg már 30 országban folytatják tevékenységüket, világszerte 2,65 millió paneltagjuk van. A cég többek között jelen van Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Hollandiában.
Frederic-Charles Petit (Toluna, chief executive) szerint: "Miközben a gazdasági válság óvatossá tesz minket, hisszük, hogy a piackutatás által használt módszerek drámai változások előtt állnak és a Toluna kedvező pozícióban van ahhoz, hogy ezeket a változásokat a saját javára fordítsa."
"A moderátorok válasza az azonnaliság követelményére, a szoros időhatárokra a szűkebb kvóták igénylése, a nagyon specifikus szűrőkérdések alkalmazása és az önmagukat nehezen kifejező válaszadók kiszűrése A kutatás céljához nem illeszkedőket nem veszik bele a kvalitatív mintába. Ha a nyelvi kifejezőképesség fontos része az adatnyerésnek, a nehezen verbalizálókat kihagyják, ha pedig a képi megjelenítés által várnak kreatív válaszokat, a fantáziátlan, túl merev és nem kreatív emberek zárják ki.
A hagyományos marketingkutatási eszközökkel, mint pl. ügyfélelégedettségi-vizsgálatok, a kiszolgálás minősége mérhető ugyan, de ezek az eredmények legtöbbször nem egy objektív képet mutatnak a kiszolgálás minőségéről, hanem a vásárlókban az erről kialakult szubjektív képről nyújtanak – egyébként hasznos – információkat. Az ügyfélkezelés objektívebb mérhetőségének igénye alakította ki a Mystery Shopping módszerét. A próbavásárlás során ügyfélnek „álcázott” kutatók keresik fel az adott üzletet, intézményt, ahol átlagos ügyfeleket alakítanak, és előre megadott szituációkat (pl. érdeklődés, vásárlás) hajtanak végre. A próbavásárlás során lehetőség nyílik (a legkülönfélébb szempontok alapján) az egység felmérésére, az ott dolgozók munkájának vizsgálatára, különféle előre definiált helyzetek szimulálására. A szituáció befejezése után jegyzőkönyvet töltenek ki a próbavásárlók. A módszerrel alapvetően az ügyfélkezelést, annak gyenge és erősítendő pontjait lehet feltérképezni. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy a módszer mennyire alkalmas konkrét munkavállalók teljesítményének (személyenkénti) értékelésére, mivel egy adott egységben sokszor csak 1-2 próbavásárlás történik, személyi teljesítmény vizsgálatához alapvetően több próbavásárlásra lenne szükség, ezért inkább az javasolható, hogy az ügyfél a kapott eredményeket arra használja fel, hogy összességében javítsa a kiszolgálás minőségét, de megfelelő számú látogatás esetén természetesen mód van annak vizsgálatára is, hogy mely ügyintézők teljesítménye kiemelkedő vagy éppen átlag alatti.
Mystery shopping
Minden szakmában probléma az olyan cégek feltűnése, melyek láthatóan csekély (vagy éppen semennyi) hozzáértéssel szeretnének boldogulni. A piackutató szakma (más területekhez képest) viszonylag jó helyzetben van, mert – bár a piacra lépés korlátai az elmúlt évtizedek gyakorlatához képest bizonyos területeken ledőlni látszanak – egy új cég számára komoly szakmai ismeretek nélkül gyakorlatilag esélytelen a sikeres megjelenés ezen a területen. A piackutatás meglehetősen összetett tevékenység, speciális ismereteket kívánó részfolyamatokból áll össze, a különféle kutatások módszertana pedig könyvből nemigen sajátítható el, csak a gyakorlatban, így amatőr versenyzők feltűnése esetén igencsak kilóg a lóláb. Bizonyos kutatási formáknál az emberi erőforrás igényesség (minőség szempontjából) egészen extrém lehet, fókusz moderátor vagy etnográfiai kutató nem terem minden bokorban, más esetben ez a tényező a mennyiség szempontjából jelenthet áttörhetetlen korlátot (pl. több száz fős, országos kérdezőbiztosi hálózat kialakítása). Bizonyos kutatási formáknál pedig a magas beruházási igény riasztja el a kisebb belépő cégeket (pl. online kutatásoknál a panel építés-karbantartás, ill. a szoftver költsége, telefonos kutatásoknál a call center beruházási költsége, stb.).
Tudja-e rólad a környezeted, hogy blogolsz?
"Szemléletváltás van kibontakozóban a kvalitatív adatnyerés módjában is. A fogyasztói válaszreakciók feltárásában az érzésekre, motivációra való direkt rákérdezés helyett egyre elterjedtebbé válik a közvetett megközelítés. Korlátozottabban alkalmazzák a termékek direkt vizsgálatát és értékelését, e helyett projektív technikákat, vizuális ingereket, sztorikat (történetalkotást s narratívumelemzést), szimbólumokat és fantáziaképeket használnak, illetve pszichodramatikus megjelenítésen keresztül közelítik meg a fogyasztói motivációkat. Ezt az indirekt utat R. Feder a „facilitáló” technikákban gyökerezőnek látja, amelyek akkor alkalmazhatók, ha a vizsgálatnak a nehezen megközelíthető érzések, meggyőződések, személyes élettörténetben gyökerező motivációk tisztázása a célja. Az ilyen technikák nagyobb szabadságra, mozgalmasságra (fizikai, testi mozgásra is) serkentik a résztvevőket, s ezáltal indirekt módon a csoporttagok fokozott bevonódása érhető el. Feder és Henderson felhívják a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú csoportok vezetése tapasztalt, pszichológus végzettségű moderátort igényel.
2008. december 9-én megalakult a PIXER, a Minőségi Piackutatásért Egyesület. A kezdeményezés célja a piackutatás presztízsének javítása. Első lépésként a kvalitatív kutatási módszerek megbízhatóságát növelő új minőségbiztosítási szoftver működtetésével segíti a piackutató cégek és kérdezőbiztosaik szervezési-ellenőrzési munkáját.
A detektívtükröt valamikor azért találták ki erre a célra, hogy a megbízók zavartalanul megfigyelhessék a tükör mögött zajló eseményeket. Mivel az ilyen stúdiók általában hangszigeteltek is, így a fókusz-csoportok alatt is lehet beszélgetni, kávézgatni, megvitatni a csoportban zajló eseményeket, ki-be jönni a tükör mögötti helységben, a bent ülők ebből semmit nem érzékelnek. A feltételezés szerint minden szép és jó, a csoportban résztvevők nem tudják, hogy vannak (és őket figyelik) a tükör mögött, a megbízó cég emberei pedig teszik a dolgukat. Sajnos azt kell mondani, hogy ez az idilli kép ma már egyáltalán nem igaz! Szerintem egyébként régebben sem volt az, hiszen mindig is abból a feltételezésből indult ki, hogy a csoporttagok hülyék, úgysem sejtik, mi van a tükör mögött. Részt vettem már elég sok fókuszcsoporton (nem csoporttagként, hanem a kutatói oldal képviseletében), voltam néhány detektívtükrös hiper-szuper stúdióban, voltam zárt videólánccal felszerelt (tükör nélküli) teremben és olyan helyen is, ahol még videólánc sem volt kiépítve. Egy ultramodern detektívtükrös teremben megfigyelésem szerint a csoportban résztvevők általában sokkal feszélyezettebben érzik magukat, mint más helyszíneken. Miért? Azért, mert egy 300-as izzókkal agyonvilágított (hogy szebb legyen a videófelvétel, pedig az nem cél, hanem CSAK eszköz!), térmikrofont belógató, kisuvickolt, bazi nagy detektívtükörrel felszerelt teremben tapasztalataim szerint a többség nagyjából úgy érzi magát, mint majom a köszörűkövön. Egy olyan majom, akit bevilágítanak, figyelnek, filmeznek. Ez éppen ellentétes azokkal a célokkal, amely egy fókusz-csoport esetében kívánatos lenne: a résztvevők nyugodtan, lazán, egymásra (és nem a körülményekre vagy a tükörre) figyelve tudjanak elbeszélgetni egymással és a moderátorral. Csak úgy, mintha otthon beszélgetnének a szomszéddal. Gondolom nem nehéz megérteni, hogy egy természetellenesen steril és irritáló környezetben ez miért nem lehetséges. Fontos! A résztvevők természetesen nem csökkent értelműek, pontosan tudják, hogy a tükör mögül kukkolják őket... Aki szerint ez nem zavaró, egyszer üljön be résztvevőként egy csoportba... 
Bármilyen méretű cégek igénybe vehetik az önkiszolgáló QuickSurveys eszközt, hogy feltegyenek akár öt kérdést a 
A blog eddigi legjobb napja május 22-én volt, amikor 397 egyedi látogató olvasott minket. Az október 27.-december 12. közötti időszakban az egyedi látogatók száma naponta 53-224 fő között mozgott, az említett időszakra számított napi átlag 126 fő volt (egyedi látogató!). Karácsony felé közeledve látható, hogy a hétvégi (szombat-vasárnap) látogatók egyre alacsonyabb száma rontja a statisztikát, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az emberek a karácsonyi bevásárlással vannak elfoglalva, blog olvasásra inkább hét közben jut idő. A vizsgált 47 nap esetében egyébként mindössze 11 olyan nap volt, mikor a blogot kevesebb, mint 100 egyedi látogató kereste fel és ebből a 11 napból 5 hétvégére esett...
Tudja-e rólad a környezeted, hogy blogolsz?
Az NRC – melynek egyik alapítója és tulajdonosa vagy – 1999-ben jött létre. Ebben az időben az online kutatásokról még hallani sem lehetett igazán, ti pedig erre tettétek fel a „zsetont”. Minek volt köszönhető, hogy mégis hittetek benne, és belevágtatok?