HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (4) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) Dove (1) dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (38) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

Iskola csak születő csillagoknak

2009.12.28. 06:08 Forecast Research - www.forecast.hu

 A Research World riportere interjút készített Katty Ooms Suterrel, a Lausanne-ban (Svájc) levő IMD Business School ’MBA Admissions and Career Services’ igazgatójával arról, hogy milyen módon tudják magukhoz vonzani és megtartani a legnagyobb tehetségeket.

Melyek a legnépszerűbb szakok, területek a diákok között?

Nálunk nincsenek szakok; ez egy olyan egyéves, általános menedzsmentprogram, melyet mindenki elvégez. Abban hiszünk, ha te vezérigazgató leszel, tudnod kell a pénzügyekről, marketingről, piaci műveletekről, K+F-ről, kontrollingról - úgyhogy azt tanítjuk, amit ezzel kapcsolatban úgy érezzük, hogy a diákoknak tudniuk kell egy általános menedzsmentszempontból nézve. Amit elsősorban meg kell tanulniuk az, hogy képesek legyenek kommunikálni a pénzügyi vezetővel, a marketing vezetővel, tudniuk kell, hogy mit kérdezzenek tőlük és egy jelentőségteljes beszélgetés alakulhasson ki köztük.
 
Speciális piackutatás-kurzus nincs is?
Nincs. Van viszont Marketing, mely a hét alapkurzus közül az egyik, és a piackutatás annak a részét képezi. De mi igazán egy integrált megközelítésben hiszünk, úgyhogy nem választjuk el az ágakat túl egyértelműen. Annyira igaz ez, hogy bár alapkurzusok vannak mondjuk Pénzügyekből, Marketingből és Piaci műveletekből, ezek viszont szorosan kapcsolódnak egymáshoz és ez a program erősségei közül az egyik. A Marketinget úgy tanítjuk, mint egy gondolkodásmódot. Az egyéb alapkurzusok is a Marketinghez közel álló területeket fednek le, és nem félünk a Marketinget érinteni egy különböző kurzusban, hogy inputot adjunk a másik alapkurzusok közül az egyikbe, ha úgy érezzük, hogy ez hasznos volna.
 
Hogyan csábítjátok magatokhoz és tréningezitek a legjobbakat?
Igazából négy tényezőre összpontosítunk, amelyekről elhiszünk, hogy egyedülállóvá tesznek minket. Először is korán felismertük, hogy a vállalatoknak nincs szükségük menedzserekre, nekik igazán vezetőkre van szükségük. Annyira, hogy már évekkel ezelőtt átalakítottuk a vezetőképző programunkat. Nemcsak tanítjuk őket, de személyes fejlesztésen keresztül, mely trénerekkel történik, egyenként segítünk nekik, fejlesztve vezetői és csoportépítő készségeiket. Minden, amit a diákjaink tesznek, csoportban teszik.
 
Minden évben szervezünk egy un. Discovery Expedition-t, melynek keretében egy olyan országba visszük diákjainkat, ahol háború vagy gazdasági válság pusztított. Mindezt azért, hogy segítsen nekik megérteni az üzleti vezetők széles szerepkörét ezekben a szituációkban. Tavaly Dél-Afrikába mentünk, az előző évben Argentína volt a célpont, az azt megelőző évben pedig Bosznia (szerk. megj.: ebben az évben vagy jövőre pedig jöhetne a csapat Magyarországra). Az utazás előkészületének a részeként, néhány hónapig egy konkrét projekten dolgoztak a diákok, így Dél-Afrika már arról szólt, hogy az üzleti életnek milyen szerepet kellene játszania a diszkrimináció elleni küzdelemben.  

Szólj hozzá!

Címkék: marketing oktatás közvéleménykutatás iskola piackutatás esomar mba research world

Piackutatás alapfogalmak 6.

2009.12.23. 09:20 Forecast Research - www.forecast.hu

Folytatjuk a marketingeseknek szóló sorozatunkat, mely piackutatási fogalmakat mutat be.

Valószínűségi mintavétel (probability sampling)
A válaszadói minta kialakítására alkalmazott tudományos módszer, amely adott mintavételi hibatartományon belül teljes mértékben általánosítható az alapsokaságra. Többféle valószínűségi mintavétel létezik, pl.: egyszerű véletlen, rétegzett, csoportos, stb.
A populáció minden tagjának egyenlő esélye van a mintába kerülésre, a véletlen mintavétel előnyei: kizárja a tudatos és nem tudatos mintavételi torzítás lehetőségeit, lehetővé teszi a minta reprezentativitását.

Kvótás mintavétel (quota sampling)
Olyan módszer a válaszadói minta összeválogatására, mely a minta reprezentatív jellegét azzal igyekszik biztosítani, hogy a kiválasztást földrajzi / demográfiai / pszichográfiai jellemzőkre alapozza. A kvótás mintavétel nem jelent valószínűségi mintavételt, tehát a felmérés eredményeit nem lehet tudományos módon kivetíteni az alapsokaságra, ugyanakkor alkalmazása megfelelő kompromisszumot jelenthet.

Kérdezőbiztosi hálózat
Azon kérdezőbiztosok összessége, akik a kutatások terepmunkáját (kérdőívek lekérdezését) végzik. A területi reprezentativitás biztosíthatósága miatt fontos, hogy régiónként és ezen belül településtípusonként is megfelelő számú kérdezőből álljon a hálózat. A kérdezőbiztosok minimum érettségivel (sok esetben: diplomával) rendelkeznek, vannak köztük egy adott területre specializálódott személyek is, akik pl. csak próbavásárlást vagy mélyinterjút végeznek. A kérdezők egy adott munka előtt oktatásban részesülnek az elvégzendő feladat jellemzőit illetően. Magyarországon többé-kevésbé egy kérdezőbiztosi hálózat létezik (illetve a különféle hálózatok közt nagy az átfedés), akik a legkülönfélébb cégeknek dolgoznak.

Területi instruktor
Az adott földrajzi terület (megye, régió) kérdezőit összefogó és munkájukat irányító személy, aki egyúttal a piackutató cégekkel is kapcsolatot tart. Feladata a kérdezők eligazítása, tájékoztatás, a kérdőívek el- és visszajuttatása, stb.

CATI
Computer Assisted Telephone Interviewing - számítógéppel támogatott telefonos kérdezési módszer. A kérdések sorrendjét, a válaszlehetőségeket és az ugratási sémát előre beprogramozzák a számítógépbe. Egyszerre csak egy kérdés jelenik meg a képernyőn, zárt kérdésnél a kérdező rögzíti a válaszadó feleletét, nyitott kérdések esetében pedig közvetlenül a számítógépbe gépeli szó szerint a válaszokat.

CAPI
Computer Assisted Personal Interviewing - számítógéppel támogatott személyes megkérdezés. A laptoppal felszerelt kérdezők személyesen kérdezik meg a megkérdezettet, a válaszokat pedig a számítógépen rögzítik. Előnye, hogy hamarabb adható gyorsjelentés, rövidül az adatfeldolgozás határideje, illetve a kérdezésnél multimédiás anyagok is egyszerűen bemutathatóak (kép, film, hang).

CAWI
Computer Assisted Web Interviewing – online lekérdezési módszer (interneten keresztül).

Topline report (gyorsjelentés)
A végleges elemzés előtt (akár az adatfeldolgozás tetszőleges szintjén) adott előzetes (nem végleges) eredmények.

Monadikus teszt
A tesztelés olyan formája, ahol a fogyasztó – a tesztelt több termék közül - csupán egyetlen terméket próbál ki. Ahhoz, hogy a vizsgálat végén elemezni lehessen a termékek közötti valóságos különbségeket, az egyes tesztcellák demográfiai és termékhasználati jellemzőinek azonossága szükséges, ellenkező esetben ugyanis az eredmények nem a termékek, hanem a minták közötti eltéréseket fogják mutatni.

Szekvenciális monadikus teszt
A tesztelés olyan formája, ahol a fogyasztó egyszerre csak egy, de összességében több terméket próbál ki. Mivel a tesztsorrend befolyásolja a megítélést, a termékeket rotálva kapják a megkérdezettek. Előnyei: preferencia képezhető (válassza ki a próbáltak közül a legjobbat), egy válaszadó több terméket is tesztel, tehát kisebb tesztelői összlétszám is elég. Hátrányai: nem életszerű (tesztelünk 3 ízt, melyből csak egy kerül bevezetésre, nem valóságos az ízek összehasonlítása, hiszen sosem lesznek egymás vetélytársai a piacon); a megkérdezettek egymáshoz hasonlítják a termékeket – ez felerősíti a termékek közötti különbséget.

Round-Robin teszt
A szekvenciális monadikus teszthez hasonló, csak a tesztelendő termékek közül nem mindegyiket teszteli minden fogyasztó, hanem csak a véletlenszerűen kiválasztottakat.

Összehasonlító teszt
A válaszadó párhuzamosan tesztel 2 vagy több terméket. Hátránya, hogy ez egészen kicsi különbségeket is felszínre hozza, még ha azoknak a valóságos piaci körülmények közt nincs is jelentőségük.

/Forecast Research - piackutatás, fókuszcsoport, próbavásárlás/
 

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás kérdezőbiztos cati cawi valószínűségi mintavétel kvótás mintavétel capi topline szekvenciális monadikus round robin

Azt gondolom a közösségi média piackutatás célú használatáról, az MROC-ről...

2009.12.22. 07:42 Forecast Research - www.forecast.hu

(Az elmúlt hónapokban jónéhány közösségi médiával, annak piackutatás célú használatával, az un. MROC-vel (Market Research Online Community) kapcsolatos post jelent meg a blogon, például ez.)

Azért nem eszik ilyen forrón a kását – legalábbis Magyarországon nem. Az online közösségek használata a piackutatásban az USA-ban és Ny-Európában is még csak most indul, kell pár év, amíg a trend ideér (első fecskék azért már megjelentek). Van néhány dolog, amit meg kell fontolni ezzel kapcsolatban:

1. Online márkaközösséget építeni egy nemzetközi brand köré (Coca, Nike, Dell, stb.) nem különösebben nehéz. E módszer használatának elsősorban ezek a brandek lesznek a haszonélvezői. Kétségtelen előny, hogy leomlanak a földrajzi korlátok, bárki, bármelyik országból tagja lehet egy ilyen közösségnek (amennyiben tud angolul). Arra azért kíváncsi lennék, hogy a különböző fejlettségű részpiacokról származó véleményeket csak úgy együtt fogják-e értékelni (mondván: globális a piac)?
Kisebb, lokális márkák esetében, vagy olyan kis méretű, a nyelvhasználat szempontjából zárt piacokon, mint Magyarország, nem lesz könnyű a márkák köré online közösséget építeni, illetve más nagyságrendek lesznek, tízezer helyett néhány száz (néhány tíz?) fő. Induló márkáknál mi a helyzet?

2. Az online community-k piackutatási célú használatánál az egyik lehetséges előnyként azt mondják, hogy egyszerre ad kvalitatív és kvantitatív jellegű infókat. Ez így is van, de éppen ezért az adatok értékelése nehezebb lesz, amennyiben korrekten akarják végezni és a piackutatásból nem csak egyfajta véleménybazár lesz. Azt tehát még jobban ki kell majd dolgozni, hogy az ilyen közösségekben felhalmozódó véleményeket milyen módon lehet majd elemezni.

3. Az online közösségek használata költségtakarékos, ugyanakkor a megbízó cégek részéről sokkal nagyobb odafigyelést (=több munkát) igényel. Folyamatosan eteni kell a közösség tagjait a termékről szóló exkluzív hírekkel, stb. – különben szétszéled a nyáj. Egyértelmű, hogy a marketingeseknek a jelenleg piackutatási projectekre fordított időmennyiség többszörösét kell majd erre áldozni.

4. Számomra nem egyértelmű, hogy az MROC-ket a megbízó cég menedzseli vagy egy általa megbízott kutató cég. Jobban örülnék, ha a második verzió terjedne el, nem egyfajta ’csináld magad’ mozgalom bontakozna ki.

5. Egy offline vagy online fókuszcsoportban lehetőség van egészen részletekbe menően megvitatni pl. egy termék csomagolását. Ilyen részletességű kutatáshoz szerintem nem lesz jó egy online márkaközösség. Ugyanarra a témára feltett 15. kérdés egy fókuszcsoportban teljesen normális, egy online közösségben ez nem hiszem, hogy működik.

6. Egy online márkaközösséghez leginkább a heavy-userek hajlamosak csatlakozni. Az adott márka célcsoportjában viszont esetleg csak 10% az ilyen vásárlók aránya. Akkor?

7. Az mindenképpen jó ötletnek tűnik, hogy ebből a márkaközösségből rekrutáljanak résztvevőket további online vagy offline kutatáshoz.

Számomra az MROC-kel kapcsolatban a legnagyobb várakozás az, hogy a különféle kutatási formák együtt, egymást kiegészítve fognak létezni és az online módszerek a jelenleginél nagyobb szerepet játszanak majd a kutatásban. Csak ésszel csináljuk.

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás online kutatás online community online közösség mroc

Stan Sthanunathan beszél arról, hogy miért nem számít a minőség

2009.12.21. 06:20 Forecast Research - www.forecast.hu

Stan Sthanunathan, a Coca-Cola insight főnöke és a Hirdetési Kutatás Alapítvány Online Kutatási Minőség Tanács (Advertising Research Foundation’s Online Research Quality Council) társelnöke, a minap azt mondta egy konferencia résztvevőinek, hogy ‘a minőség nem számít’.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Research: Azt mondta a Piackutatási Nap (The Market Research Event) egy ülésén Las Vegasban, hogy ’a minőség nem számít’, és hogy a tradicionális (felmérés alapú) kutatás ’végérvényesen beteg’. Mit értett ez alatt?

Egy kicsit eltúloztam, a hatás kedvéért. A minőség fontos téma, de sokkal fontosabb téma az, hogy mit kell tennünk az előre haladás érdekében, mivel az iparág nem tartja a lépést a körülöttünk zajló változásokkal. Az emberek túlságosan is a minőségre, a valószínűségi és nem valószínűségi mintákra, a válaszadók bevonására fókuszálnak – ezek mind apró változtatások ahhoz képest, amin mi jelenleg dolgozunk. Ezek mind szükséges, de nem elegendő feltételei annak, hogy sikerre vigyük a dolgot.

A kutatások technikai részleteire koncentráljuk időnket, miközben az ügyfeleink elvárásai valójában teljesen mások. Az ügyfelek azt mondják, hogy ‘Inspiráció kell, segíts, hogy valamilyen átalakító, változtató lépést tehessünk meg,’ mi meg azzal vagyunk elfoglalva, hogy jobb egérfogókat csináljunk. Hát ezért vannak némi aggályaim azzal kapcsolatban, hogy a lényegre koncentrál-e a kutatás. Mindig arra panaszkodunk, hogy miért is nem hívnak meg az asztalhoz. De gondoljunk bele, ha jobb egérfogókat csinálunk, akkor vajon egy cég Marketing Vezérigazgatója (CMO-ja) vajon érdekelt-e abban az egérfogóban? Soha nem ajánlana fel egy széket az asztalnál azért, mert jobb egérfogókat csinálunk.

Research: Tehát ha nem ezek a nagy kérdések, akkor mik azok?

Szólj hozzá!

Címkék: facebook trend linkedin piackutatás marketingkutatás piackutató online kutatás insight online panel online community online közösség kutatási iparág

Országos Piackutatási Diákverseny, 2009 - helyszíni riport, videó

2009.12.14. 13:05 Forecast Research - www.forecast.hu

December 10-én, a Corvinus Egyetemen került megrendezésre az országos piackutatási diákverseny döntője. A versenyen olyan felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók vettek részt, akik piackutatást tanulnak vagy tanultak. A versenyre 16 csapat adta be pályázatát, közülük a zsűri 7 csapatot juttatott a döntőbe.

A feladat a verseny szponzora, a Red Bull által megfogalmazott piackutatási brief alapján elkészített piackutatási terv és a kutatás lebonyolítása volt. A zsűri a bemutatott prezentációk alapján értékelte a módszertant és a kutatási kérdésre adott választ. A téma: Az energiaital-fogyasztó fiatalok innovatív elérési lehetőségei.

A rendezvényen a Piackutatás blog is képviseltette magát, kollégámmal, Vizi Ferenccel együtt a nézők soraiban figyeltük nagy érdeklődéssel az eseményeket, melyekről most olvashattok (a post hangsúlyozottan szubjektív, kizárólag az én véleményemet tükrözi!). Először kronológiai sorrendben a csapatok prezentációinak rövid – az óriási anyagmennyiségre való tekintettel valóban csak kivonatos – áttekintése, majd a post végén videóinterjúk a győztes csapattal, illetve a zsűri elnökével és több tagjával (Dr. Lengyel Emőkével, Klenovszki Jánossal, Ruip Balázzsal, Jakab Áronnal és a versenyt megszervező Neulinger Ágnessel).

(Megjegyzés: a prezentációk teljes szakmai tartalmának, minőségének megítélésére a pörgős prezentációk alatt nem volt lehetőségem, így csak a benyomásaimra és a zsűri véleményére tudtam támaszkodni. A zsűri előre megkapta a prezentációs anyagokat és a kiegészítő módszertani leírásokat, volt olyan csapat, melynél ez utóbbi 120 oldal terjedelmű volt...)

A szövegben a tetszésemet így jelöltem: (+), a nem tetszésemet meg így: (–). Nem minden esetben van jel, csak a nyomatékosítandó részeknél.


10 óra 10 perc: kezdés, a zsűri bemutatása, majd kezdődnek a prezentációk

1. csapat: Szinergia
- nagyon sokféle, zavaros módszertan használata, pl. MDS (multidimenziós skálázás, Customer Loyalty Index, stb.); az MDS használata enyhén szólva is túlzás...
- információval túlzsúfolt PPT chartok, melyeket mi képtelenek voltunk áttekinteni azon néhány másodperc alatt, ami egy slide-ra jutott
- a zsűri kérdéseire (pl. a Customer Loyalty Index forrására) adott válaszok nem voltak túl meggyőzőek

10 óra 50 perc:

2. csapat: Three of a kind
- fókuszcsoportok, online megkérdezés és szekunder kutatásként fórumelemzés (+)

4 komment

Címkék: piackutatás corvinus egyetem piackutatási diákverseny

Azt gondolom a csináld-magad piackutatásról...

2009.12.10. 07:23 Forecast Research - www.forecast.hu

A ’csináld magad’ vagy ’Do-It-Yorself, DIY’ kutatásokról nemrég kétrészes cikk jelent meg a blogon (1., 2.).   

A piackutató cégek szolgáltatásainak igénybe vételével a megbízók eddig nagyrészt azt fizették meg, hogy a kutató elérte – ilyen-olyan csatornákon keresztül – a fogyasztót. A megbízó erre objektív okok miatt képtelen volt, ezért vett igénybe ilyen szolgáltatást. Persze, jött még ehhez szakértelem, módszertan, projektmenedzsment, tapasztalat az adatfelvétel és adatfeldolgozás, elemzés különböző fázisaiban, vagyis a know-how. De: a legfontosabb mégis a fogyasztók elérése volt. Igen, csak volt. Ennek a monopóliumnak vége van már, hála az internetnek, olyan eszköz kerül(t) a megbízók kezébe, melynek révén – eddig a kutatók által monopolizált – kapcsolat- és adatfelvételi csatornához jutnak.

Három dolognak kell szerintem teljesülni egyidejűleg ahhoz, hogy a kutatási szakma ellehetetlenüljön: ha a megbízó cégek is olcsón (1), gyorsan (2) és kényelmesen (3) meg tudják majd oldani az adatfelvételt (házon belül, külső kutató cég közbeiktatása nélkül), akkor ebben a felállásban már nem annyira látszik a kutató cégek szerepe.

Jelenleg még csak az első két pont teljesült, de a paneljüket bárkinek olcsón bérbe adó panelbrókerek megjelenésével (mellesleg ez is küszöbön áll) az utolsó akadály is ledől majd. Ennek előfutára például a francia Toluna cég, mely olcsón (hangsúlyozzuk: az online piackutatások áraihoz képest is radikálisan olcsóbban!) lehetővé teszi rendszere használatát bárkinek, megbízó oldali cégeknek is. Ehhez jönnek még (illetve máris piacon vannak) a DIY (do-it-yourself) piackutatási szoftverek, melyekkel az ügyféloldal is könnyen piacot kutathat. Ebben a modellben piackutató cég nem játszik.

Ja, hogy szakértelem is kell? Mintavételezési és egyéb – több évtized alatt csiszolódott – módszerek? Egy részét szoftveresen meg fogják oldani, a másik részével pedig nem fognak törődni a cégek, mint ahogy az internetről ingyen zenét letöltőket sem érdekli a legkevésbé sem, hogy nem CD minőséget kapnak. Olyan modell látszik körvonalazódni, ahol az adott cég marketingese (jobb esetben piackutatója) a panelszolgáltatótól (mely nem feltétlenül piackutató cég, sőt!) hihetetlenül olcsón kibérelt panelen online felületen, erre fejlesztett célszoftverek segítségével minden külső segítség nélkül maga bonyolítja le a teljes kutatási folyamatot, beleértve a célcsoport meghatározást, mintavételezés, kérdőív létrehozását, stb. Az adatok elemzését ugyancsak szoftveresen, online végezhetik el. Képzeljük csak el azt, amikor egy 1000 fős, tetszőleges célcsoportra reprezentatív országos kutatást az interneten 2 nap alatt 80.000 forintért le lehet majd bonyolítani (csak az összehasonlítás kedvéért egy ilyen kutatás költsége offline terepmunkával (komoly cégeknél, szabályszerű mintavétellel, stb.) ma kb. nettó 3-5 millió forint, piackutatók által végzett online kutatással is kb. 1 millió (attól most tekintsünk el, hogy országos reprezentatív minta online nem kérdezhető le) – de még gyatra DM panelen is kb. 600-800.000). Nagyságrendi különbség van az árak között. Ilyen költségszint mellett semmilyen más forma – a jelenlegi online sem!! – nem versenyképes. A minőségre való hivatkozás ilyen költségmegtakarítás mellet nem fogja befolyásolni a szolgáltatást igénybe vevő cégeket.

Természetesen minden féle-fajta kutatást soha nem lehet majd kizárólag online csatornákon lebonyolítani, niche cégek mindig is lesznek és prosperálnak, de a kutatási iparág forgalmának jelentős része átterelődhet ebbe a modellbe, az a profit pedig ami eddig a kutató cégeké volt, nagyobb részben a megrendelők zsebében maradhat, kisebb részben a panelbrókerekhez kerülhet. Ebben a felállásban a multi kutatóntézetek piaci súlya már rövid távon jelentősen csökkenhet, a mai 80-90 százalékról akár 40-60 százalékra (ami persze még mindig nem elhanyagolható, de már nem fogják olyan mértékben meghatározni az iparági folyamatokat, mint most; az olcsó (vagy ingyenes) modell elterjedése mellett a niche kutatócégek mainál lényegesen jelentősebb elszaporodására is számítani lehet.

Ez természetesen csak egy alternatíva, ebben a verzióban a panelszolgáltatók és a megrendelők nyernek, a piackutató szakma pedig veszít. Más – kevésbé pesszimista – szcenárióról is szívesen olvasnék, ha valakinek esetleg van elképzelése...

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás online kutatás diy kutatások do it yourself survey survey monkey kutatási iparág

A Kutatási Iparág Trendjei 2009 Jelentés

2009.12.08. 06:02 Forecast Research - www.forecast.hu

A Rockhopper Research által augusztusban végzett kutatásról - melynek során 512 piackutatót kérdeztek meg az USA-ban – már beszámoltunk, most részletesebben tekintjük át a kutatás eredményeit. (Megjegyzésként annyi, hogy mivel az USA-ban készült a kutatás, elsősorban az ottani állapotokat tükrözik az eredmények.) 

Már 2003 óta, hogy a Rockhopper Research együttműködik válogatott iparági partnerekkel, hogy kiadják az éves Kutatási Iparági Trendek (Research Industry Trends - RIT) riportot. Eredetileg adatgyűjtési témákra koncentrált, de a RIT hatásköre már kiterjed az outsourcingra, technológiai fejlesztésekre, valamint a kutatás ellátók/beszállítók és ügyfelek/vevők közötti kapcsolatokra is. A Rockhopper mellett a RIT 2009 társ-szponzorai voltak: Pioneer Marketing Research, Greenfield Online, a GreenBook Marketing Research Directory, Qualitative Insights és az MRGA.
 
2009 nagy témája természetesen a komoly gazdasági visszaesés hatása, de egy ennél sokkal jelentősebb trend a kutatás jövőjére nézve az áttérés a hagyományos adatgyűjtési eljárásokról a közösségi oldalakra és a mobil kommunikációra. Ahelyett, hogy az “otthonokat” telefonon és felszínes leveleken keresztül érnék el, a kutatók egyre inkább ott próbálják elérni az egyéneket, ahol mobil telefonjaikon és közösségi hálózati oldalakon keresztül érintkeznek.
 
Szakmai és iparági kihívások: kevesebb tisztelet
 
A recesszió eredményeként az árakra és költségvetésekre nehezedő nyomás komoly téma a résztvevő válaszadók több mint 85%-nak. De ez nem csak komoly téma. A legtöbben egyetértenek a következőkkel:
  1. A kutatás egyre inkább árucikké válik azon ügyfelek számára, akik kevésbé szeretnék megfizetni a minőséget (73%)
  2. Az ügyfelek egyre rövidebb határidőket és az eredmények gyorsabb leszállítását várják el a projektek kapcsán (70%)
  3. A nem piackutató hátterű menedzsment az interneten keresztül végzi el saját kutatásait (63%)
 
Továbbá, 45% találja úgy, hogy kevesebb az igény a primer (elsődleges) kutatások iránt, mivel a menedzserek azt hiszik, mindent megtalálnak a neten, ami kell nekik. Valamint 44%-nak vannak problémái a beszerzési osztályok ajánlattételi kiírásaival, melyek szinte úgy kezelik a kutatási tanácsadást, mint valami ketyerét.
 
Mindezen témák együttesen azt mutatják, hogy csökken a tisztelet a professzionális kutatással szemben. A kutatást árucikknek tekintik: egy olyan terület, amit pénzért meg lehet szerezni, a folyamat kudarcának esélye nélkül. Komoly gazdasági visszafogó erők idején, és a megtérülésbe vetett erős hit nélkül, a kutatók azt mondják, hogy kevesebből dolgozva (emberek, idő, erőforrások), de készen állnak, hogy a korábbiakhoz képest gyorsabban és olcsóbban szállítsanak minőséget.
 
Miközben nehéz lenne ezt a választ hibáztatni gazdasági krízis idején, ez csak igazolja az ügyfelek gyanúját, hogy eddig túl sokat fizettek a kutatásokért, és hogy a szolgáltatók kevesebb pénzzel is beérhetik.
 
A kulcskérdések a következők:
• Meddig működhet az iparág egészségesen kis árrések és nem kielégítő források mellett? Az igénybe vétel már észlelhető, mivel számos vállalkozás zárta be kapuit 2008 óta.
 
• Mit kellene tenni annak érdekében, hogy erősítsük azt a nézőpontot, miszerint a kutatás egy értékes forrás, ami nagy szakértelmet és tapasztalatot kíván, és hogy a minőségbe való befektetés okos dolog?
 
Az online adatgyűjtés növekvőben van, egyre nagyobb hangsúlyt helyezve a közösségi médiára és a mobil alapú kutatásokra.
 
A régebbi trendek is folytatódnak. Online, panel, mobil és (elég meglepő módon) személyes megkeresések tűnnek növekedni a CATI, a levél és IVR (Interactive Voice Response) rovására.
 
A megkérdezettek több mint fele számít az online felmérések használatának növekedésére, mégpedig a következő területeken várva e növekedést:
 
  • Online közösségek
  • Online panelek
  • Mobil/SMS
  • Blogok
 
Ahelyett, hogy mindenkit otthon próbálnának elérni, a kutatók inkább elviszik a tanulmányokat oda, ahol az új médiákat használva találkoznak és érintkeznek az emberek. A vezetékes telefonok és klasszikus levelek visszaszorulóban vannak.
 
Távolabbra tekintve a jövőbe, a válaszadók úgy vélik, ezek a trendek 2010-ben is folytatódnak. Két-harmad látja a növekedést a mobiltelefonos kutatásokban és a közösségi médiában (“online közösségek”).
 
Az egyik érdekesebb dolog, amit érdemes a következő pár évben nyomon követni, az annak a mértéke, amennyire a hang alapú interjúzás átkerül a mobil és a webes felmérések területére. Míg a sima levelezés gyorsan veszít részesedéséből, még nagyon korai lenne leírni a CATI-t.
 
A kvalitatív kutatók arra is számítanak, hogy több kutatás készül majd a közösségi média segítségével, növekedni fog a blogok megfigyelése, és csökkenni fog a szöveges-chates online fókusz csoportok részesedése. A legnagyobb növekedés a hibrid megközelítések terén várható. A változás mértéke kisebb lesz a hagyományos fókusz csoportok és IDI-k (In-Depth Interviews=mélyinterjúk) terén – mind személyesen, mind telefonon. Ha bármelyik kvalitatív mód csökkenni fog, az valószínűleg ezek valamelyike lesz.
 
Azok a szolgáltatók, akik nagyfokú szakértelemről tesznek tanúbizonyságot a közösségi média kiaknázása terén, rendkívül jó helyzetben lesznek 2010-ben.
 
(marketresearchbulletin)

 

Szólj hozzá!

Címkék: trend piackutatás kutatási iparág

Piackutatás alapfogalmak 5.

2009.12.07. 08:27 Forecast Research - www.forecast.hu

Folytatjuk a marketingeseknek szóló sorozatunkat, mely piackutatási fogalmakat mutat be.

Árérzékenység vizsgálat (Price Sensitivity Measure)
Új termék bevezetésekor használják, a válaszadó spontán jelöli meg a számára olcsó, drága, elfogadható árakat, figyelembe véve a termék képességeit, így kialakul az árzóna, ahova a célcsoport pozícionálta a terméket.

BPTO (Brand Price Trade-Off)
Ha a válaszadók kötött márkaválasztékot látnak, márkánként 1-1 árral, a válaszadó választ 1 márkát, ennek a márkának megemeljük az árát és újra választás elé állítjuk a vásárlót. Ezt addig lehet csinálni (max. 6-8 lépcső), amíg a vevő el nem jut odáig, hogy semmit sem választ mert számára semmi nem éri meg az árát. (Nagy értékű márka esetén a fogyasztó tűri az áremelést és kitart a márka mellett. Árérzékeny fogyasztó más márkát választ). Feltétele, hogy a bevont márkák egymással helyettesíthetőek legyenek és legyen a vizsgált márkáknak jelenlegi értéke - ezért csak már létező márkák kutatására alkalmazható.

Attitűd
Bizonyos jellegű reakcióra való viszonylag tartós hajlam pl. egy termékkel, szolgáltatással, vállalattal, márkával, stb. kapcsolatban. A várható fogyasztói magatartás fontos előjelének tartják, kognitív (gondolat), affektív (érzés) és magatartás (szándék) komponensekből áll.

Bimodális megoszlás
Az adatok olyan megoszlása a marketingkutatásban, amelyben két kiemelkedés vagy csúcs található. Példa: a családi jövedelmek megoszlása egy olyan társadalomban, amelyben csaknem egyenlő számú szegény és gazdag él, középosztály pedig nincs.

Deliberative poll
'Gondolkodtató' vagy 'vitatkozó' közvélemény-kutatás. A hagyományos közvélemény-kutatás csupán azt nézi, hogy mit gondolnak az emberek erről-arról. A deliberative poll ezzel szemben felméri a véleményeket, majd lehetőséget ad a válaszolóknak arra, hogy összegyűljenek és vitatkozzanak, ha pedig információkra van szükségük, abban is segít. A folyamat végén újra megkérdezi az emberek véleményét ugyanarról. Ilyenkor kiderül, hogy az új ismeretek és a vita hatására megváltoznak a vélemények.

Projektív technikák
A kvalitatív kutatás gyakori kérdése, hogy milyen egy adott márka képe, milyen személyiséget tulajdonítanak neki a fogyasztók. A válaszok vizsgálhatóvá, mérhetővé tételére kifejlesztett technikák összefoglaló elnevezése.
• A márka háza: mit gondol a fogyasztó, milyen, mekkora, házban lakik a márka, milyen a környezete, berendezései, színei…stb.
• A márka ujjlenyomata: azok az érzéki benyomások, amivel a márkát asszociálják (látás, hallás, szaglás, tapintás)
• Analógiák: párhuzam keresése a márka személyisége és más, a kultúrkör által sztenderdizált tárgyak között (kérdés pl.: a márka milyen állat, növény…stb. lenne??)
• Tulajdonságlista: megkérdezettek a márkák vagy koncepciók által keltett benyomásaik szerint bejelölik azokat, melyek kifejezik érzéseiket (pl. szellemes, drága, nőies, hazai, feldob,…stb.)
• Buborékrajz: a rajz kész, a buborék szövegét a megkérdezett találja ki. Alkalmas reklám-előtesztre.
• Hangulati montázs (mood board): ahelyett, hogy a fogyasztónak néhány soros, írott szöveg alapján kellene elképzelnie a termék minden megfogható és megfoghatatlan tulajdonságát, érdemes vizuális segédletet használni. (pl. montázs kaland témára: snow board, rafting, hegymászás, barlangászat..stb)
• Kollázs, montázs: a megkérdezettek által készített anyag képeinek elhelyezkedéséből, tartalmából fontos infók jöhetnek. Értelmezésük gyakorlatot és szaktudást igényel.

Spontán márkaismeret (Top-of-mind awareness)
A fogyasztónak egy termék- vagy szolgáltatás kategórián belül, minden segítség nélkül demonstrált márkaismerete.

Támogatott (segített) márkaismeret
Amikor a fogyasztótól zárt módon kérdezzük egy márka ismertségét („Jelölje be, hogy az itt felsorolt joghurtmárkák közül melyiket ismeri!” – ez a támogatott márkaismeret). Ehhez képest a spontán módon felsorolt márkák erősebb bevésődést jeleznek.

Véletlenszerű hiba
Előre nem látható, főként mintavételi hiba.

Mérési hiba
Mennyire jól vagy rosszul működik egy adott módszer adott mintán.

/Forecast Research - piackutatás, fókuszcsoport, próbavásárlás/
 

2 komment

Címkék: piackutatás attitűd psm bpto árérzékenység vizsgálat bimodális megoszlás projektív technikák spontán márkaismeret támogatott márkaismeret

A kutatók digitális ujjlenyomat-vizsgálattal küzdenek a csaló paneltagok ellen

2009.12.03. 16:35 Forecast Research - www.forecast.hu

USA – A Harris Interactive elkezdte arra használni a RelevantView digitális ujjlenyomat-vizsgáló eszközét, hogy online felmérésekben csalárd módon és többszörösen részt vevő válaszolókat távolítson el.

Neil Phillips, a Harris Interactive panelszolgáltató üzletágának globális vezetője szerint: “Ez a kapcsolat támogatja a Harris Interactive elkötelezettségét a panelek integritása iránt és kiegészíti a létező belső rendelkezéseinket. Panellisták millióival a kezünkben az a legelső dolgunk, hogy megbízható és pontos globális panel erőforrásokat biztosítsunk az ügyfeleinknek.”

A digitális ujjlenyomat-vizsgáló eszköz olyan algoritmusokat használ, melyek olyan információkon alapulnak, amiket a számítógépek rutinszerűen hozzáférhetővé tesznek az online alkalmazások számára – mint például a hardver és szoftverkonfiguráció egyes részletei – , így pedig egy teljesen egyedi, digitális ‘ujjlenyomat’ keletkezik. Az un. rossz válaszadók és azok, akik megpróbálnak csatlakozni egy panelhez vagy kitölteni egy felmérést egynél többször, azonosítva és blokkolva lesznek.

A RelevantView RelevantID eszközét máris használják cégek, köztük az Ipsos, a Globalpark és Authentic Response, emellett pedig egyéb digitális ujjlenyomat-vizsgáló eszközök is jelen vannak a piacon, például a MarketTools és a Peanut Labs eszköze.

1 komment

Címkék: piackutatás online kutatás ipsos online panel

A QualVu elindította a QuickVu webkamerás paneljét

2009.12.03. 09:39 Forecast Research - www.forecast.hu

USA – A videó-alapú piackutatással foglalkozó technológiai cég, a QualVu egy új eszközt vezetett be, ami az ügyfeleknek hozzáférést biztosít olyan online panelekhez, melyeknek tagjai el vannak látva webkamerával.

Az új QuickVu eszköz a részét képzi a cég vezérhajójának számító QualVu panel termékeinek, és megengedi az ügyfeleknek, hogy válaszadókat gyűjtsenek egy online panelből és három napon belül eredményekhez is jussanak videó-visszacsatolás formájában.

Amint egy ügyfél létrehozta a kérdéseit, azokat megmutatják a válaszadóknak, akik aztán webkamera segítségével (videófelvétel formájában) rögzítik válaszukat.

A QualVu ügyvezetője, John Williamson mondta: “Gyakran, amikor a cégvezetők kijönnek a találkozókról, azt kívánják, hogy gyorsan bedobhassanak egy ötletet a célközönségüknek. A QuickVu egy tökéletes eszköz, hogy az üzletemberek és a piackutatók éppen ezt tehessék, rendkívül gyorsan és költséghatékonyan.”

Hozzátette még: “az eszköz éppen olyan, mintha a célcsoportod tagjai bármelyik megbeszélésen, bármelyik asztal mellett ott lennének.”

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás kvalitatív online kutatás online video online panel

Netnográfia, avagy blogok használata, elemzése a piackutatásban

2009.12.02. 07:00 Forecast Research - www.forecast.hu

Egy rövid áttekintés arról, hogy a piackutatók hogyan használnak blogokat speciális kutatási eszközként, amikor résztvevőket toboroztak és lehetővé teszik számukra, hogy egy kutatási téma részeként létrehozzanak egy saját blogot.

Ezek a blog-projektek általában a következő közös jellemzőkkel bírnak:

• Mindegyik résztvevőnek egy saját blogot biztosítanak, melyet vezetnie kell (lehet olyan megoldás is, amikor egyetlen közös blogot vezetnek többen)
• Általában kvalitatív jellegű. A résztvevőket megkérhetik, hogy töltsenek ki egy kérdőívet a kutatás részeként, de ez leginkább különféle háttér- és szegmentálási célokat szolgál.
• A résztvevőket többféle módon toborozzák, melyek ugyanazok, mint amiket az egyéb kvalitatív projektek és online közösségek esetében használnak a kutatók.
• Ha ösztönzőket alkalmaznak, azok általában eléggé nagy értékűek (a kvantitatív és az online kutatóközösségekkel – MROC – összehasonlítva).
• A project általában három napnál tovább, de kevesebb mint három hónapig tart.
• A résztvevők száma általában szerény, összehasonlítva a kvantitatív tanulmányokkal és online kutató-közösségekkel. Jellemzően körülbelül tíztől 60-ig terjed.

A módszer elnevezése a piackutató terminológiában: netnográfia, mely az etnográfiai módszerek alkalmazása a marketingben.

A netnográfia során nyert tartalmak elemzése elsősorban szövegalapú, de már más (multimediális) tartalmak vizsgálata is jellemző. A módszer elsősorban a termékek elfogadottságának, attitűdök, vélemények/értelmezések vizsgálatára alkalmas. Egyes vélemények szerint a statisztikai módszereknél olcsóbb, gyorsabb, pontosabb, időszerűbb, folyamatosan rendelkezésre álló eredményeket ad, más vélemények alapján bár az adatokhoz jutás módja egyszerű, de azok értelmezésének módszere nem kellőképpen kidolgozott, nem egyértelmű, meglehetősen idő- és költségigényes...

Jelenleg a netnográfiai módszerek iránt Magyarországon nincs nagyobb kereslet, mivel a módszer kevéssé ismert, és nincs olyan magyarázóereje, mint a költséghatékonyabb kérdőíves/fókuszcsoportos mintavételeknek. A netnográfiai módszerek alkalmazása számos etikai kérdést is felvet, attól függően, hogy a résztvevők beleegyezése alapján vagy „lurking” (kukkolás, rejtőzködve figyelés) útján történik. Ha a kutató felfedi magát, egyes vélemények szerint ezzel befolyásolja a résztvevők viselkedését és az eredményeket.

További érdekességek a módszerről: ITT és ITT.

3 komment

Címkék: piackutatás etnográfia szövegelemzés netnográfia

A Leeds University hirdetés útján keres 'lap dance' piackutatót

2009.12.01. 07:19 Forecast Research - www.forecast.hu

Még mondja valaki, hogy unalmas a piackutatók élete. A Telegraph arról adott hírt öt nappal ezelőtt, hogy a Leeds-i Egyetem hirdetés útján keres egy ölbetánc-kutatót (lap dance=erotikus sztriptíz, ölbetánc...)

A hirdetett pozíció a 'School of Sociology and Social Policy' intézetben van, leírása: “Kutató-tisztviselő - az öltánc népszerűsége és szabályozása, valamint a szexuális munkavégzés helyszíne és fogyasztása az éjszakai gazdasági szektorban.”

A hirdetés továbbá kiköti, hogy az előzetes tapasztalat a női szex-iparral kapcsolatos kutatások terén elengedhetetlen.

A pozició birtokában a sikeres pályázó együtt fog dolgozni az Intézet csapatával egy kutatóprojekten, amely a szexuális szolgáltatások fogyasztásnak népszerűségét, toleranciáját és integrációját, valamint a női szexualitás és a női test elüzletiesítését kutatja az erotikus táncipar vizsgálatán keresztül.

A kutatástól azt remélik, hogy segít meghatározni, hogy a táncosokat hol toborozzák, milyenek a munkakörülményeik, valamint az erotikus tánc hogyan vált a mainstream szórakozás részévé, mely a legtöbb brit város főutcáján elérhető.

A kutatók 300 erotikus táncost fognak meginterjúvolni két észak-angol városban...

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás etnográfia piackutató társadalomtudomány álláshirdetés

Piackutatás: vásárláskor fontosabb az ár, mint a minőség

2009.11.28. 18:08 Forecast Research - www.forecast.hu

Tegnap a Ma Reggel vendége volt Kiss Bíborka – piackutatási igazgató, Ipsos Zrt.

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás fogyasztói magatartás ipsos kiss bíborka

Az EYE Corp piacra dobta az Eye Tracker-t

2009.11.26. 07:46 Forecast Research - www.forecast.hu

A közterületi média üzemeltető cég, az EYE Corp piacra dobott egy olyan online szemkamerás eszközt, mely képessé teszi a hirdetőket arra, hogy összehasonlítsák, melyik hirdetési méretnél, formátumnál és helyszínnél maximális a figyelemfelkeltés és a megtekintések száma.

Az új eszköz használatával az EYE Corp legutóbb egy közterületi médiával kapcsolatos közönségmérési kutatást bonyolított le, hogy felmérje és elemezze a reklámok megtekintőinek viselkedését a repülőtereken.

A válaszolók egy olyan szemüveget viseltek, mely kamerával volt egybeépítve és egyidejűleg rögzített az alanyok szemmozgásait és látómezőjüket, melyek alapján pontosan meg lehetett figyelni azt, hogy mi fogta meg a fogyasztók figyelmét.

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás marketingkutatás műszeres mérés szemkamerás vizsgálat szemkamera eye tracking szemkövetéses vizsgálat

A változás szele – a recesszió hatása a piackutatási iparágra (7/7.)

2009.11.24. 08:08 Forecast Research - www.forecast.hu

Milyen változásokat hoz a recesszió a kutatási iparágban? Robert Bain néhány, az élvonalban dolgozó specialistát kérdezett arról, hogy mit tapasztalnak, és mit hoz szerintük a jövő. Richard Smith, a BDRC társigazgatója szerint az online kutatás a recesszió ellenére is növelheti piaci részesedését, de módszereinek még sokat kell érniük. (Research-live.com)

Úgy találjuk, hogy azok a kvantitatív kutatások, melyeket mostanában kell elvégeznünk, inkább taktikai, mint stratégiai jelentőségűek – inkább ezek jellemzőek, mintsem a nagy, szegmentált projektek, hiszen az e hónapban napvilágra került adatokat semlegesíthetik, érvénytelenné tehetik a következő havi adatok. Ez addig lesz így, míg ki nem kerül, hogy egy V-alakú, W-alakú vagy – némelyek szerint – szakszofon-alakú recesszióban vagyunk-e. Ha végre egyszer úgy látják az ügyfelek, hogy elérték a legalját, valószínűleg elkezdenek sokkal inkább stratégiailag gondolkozni.

Nagy nyomás nehezedik ügyfeleink cégeinél a szenior menedzsmentre. Korlátozott költségvetéssel rendelkeznek, és minden egyes szerződésből, projektből ki kell hozniuk a hasznot az utolsó cseppig.

Ami a módszereket illeti, véleményem szerint még éppen csak megbolygattuk a felszínét annak, amit az online kutatások lehetővé tesznek. Azt láthatjuk, hogy az online nagyszerű, amíg arra használjuk az online megközelítést, hogy a legjobbat hozzuk ki belőle. Egy borzalmas ellenpélda az online fókuszcsoportok. Olyan, mintha meglenne minden rossz oldala az offline csoportoknak, és csak igen kevés jó. Sokkal többet várhatunk el az online hirdetőtábláktól (bulletin boards), mivel azok igazi online megoldások, nem pedig csak az online világba bedugott offline megoldások.

Amit jelenleg az online felméréseken keresztül tapasztalunk, az annak a felismerése, hogy valami olyat kell csinálni, létrehozni, ami az online környezetben is működni fog. Néhány éve még csak fogtuk a CATI (Computer-Assisted Telephone Interviewing - számítógéppel támogatott telefonos interjú) felméréseket, és online rendszerekbe csatlakoztattuk azokat, úgy gondolván, hogy azok pont úgy fognak működni, mint telefonos interjúként, pedig ez nem így van.

2 komment

Címkék: piackutatás fókuszcsoport marketingkutatás fogyasztói magatartás cati online kutatás online fókuszcsoport

A Toluna önkiszolgáló kutatási eszközei megjelentek az USA-ban

2009.11.23. 07:12 Forecast Research - www.forecast.hu















Az online panel szolgáltató cég, a Toluna, megjelentette önkiszolgáló kutatási eszközét, a „Toluna QuickSurveys”-t az USA-ban. Az eszköz képessé teszi a szervezeteket arra, hogy saját felméréseket indítsanak, melyekkel kapcsolódhatnak a cég 3.7 milliós fogyasztói, illetve B2B online paneljéhez.

Az eszköz – melyet 2008-ban mutattak be – abból a célból készült, hogy felruházza az ügyfeleket azzal a képességgel, hogy rövid, célozott felméréseket futtassanak.

Amikor egy felmérést létrehoznak, az automatikusan megjelenik a cég globális közösségi weboldalának a megcélozott területein, ahol a tagok interaktív kapcsolatban vannak egymással és sokféle témában kérdezik meg egymást.

Az eszköz – a cég állítása szerint – országosan reprezentatív eredményeket biztosít az adatok életkor, nem és régió szerinti súlyozásán keresztül. Ugyanakkor azt is állítja a cég, hogy képes óránként akár 2,000 választ biztosítani.

A Toluna ‘QuickSurveys’ eszköze jelenleg nyolc országban érhető el világszerte, Angliában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Spanyolországban, Olaszországban, USA-ban, Kanadában.

‘Remegek az izgalomtól, hogy bejelenthessem ennek a terméknek az elindítását Észak-Amerikában,’ mondta az alapító tag és jelenleg ügyvezető pozíciót betöltő Frederic-Charles Petit. ‘A QuickSurveys gyors, könnyű használni, anyagilag mindenki megengedheti és hozzáférhet, gyors, pontos és olcsó szolgáltatással látja el a vevőket egy olyan időszakban, amikor a marketing-büdzsék intenzív átvizsgálás alatt vannak.’

Web oldal: www.toluna-group.com
 

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás online kutatás online panel toluna diy kutatások do it yourself survey

Esomar konferencia riport: Online kutatás 2009 - az online panelek és azokon túl

2009.11.20. 14:57 Forecast Research - www.forecast.hu

A helyszín Chicago, egy szokatlanul enyhe októberi hét, és egy igen látogatott (több, mint 230 ember 28 országból) ESOMAR Online Konferencia, mely betekintést nyújt azokba a változásokba, melyeket 2010-ben és utána várhatunk. Ahelyett, hogy kronológiai sorrendben végigmennénk a Konferencián, ez a riport inkább a konferencia következtetéseit taglalja tematikusan. (Esomar) 

Figyelem
A leges-legfontosabb üzenet Chicago-ból az, hogy a kutatóknak FIGYELNIÜK kell, ami ez esetben a megfigyelési technikák használatát jelenti. A megfigyelés fontosságát egy kiváló előadásban emelte ki Annelies Verhaeghe Belgiumból és Emilie van den Berge Hollandiából, a címe: “Kapjunk válaszokat kérdezés nélkül”, mely egy esettanulmány arról, ahogyan web pásztázó technológiákat használtak fel arra, hogy több mint 70.000, közösségi médiából származó hozzászólást kivonatoljanak az X faktor TV műsor Holland verziójával kapcsolatban. Egy remek pontja az esettanulmánynak az, hogy megmutatta, ahogyan az információkat a műsor megváltoztatására használták fel.
 
A figyelem témát a chilei Karina Besprosvan és David Oyarzun vitte tovább, akik azt az előrelépést mutatták be “Tweetmiotics” című dolgozatukban, amit a Twitter, mint kutatási eszköz használatában értek el. Az esettanulmányuk két millió tweet begyűjtését vizsgálta, 200.000-es mintavételezéssel, és insightok készítéséhez való analizálásával.
 
A figyelem téma számos más dolgot vetett fel, például: mely technológiák a legjobbak? Mi a hozzászólások kivonatolásának etikája? Hogyan dolgozzunk fel több milliónyi kommentárt? Mit jelent a reprezentativitás ezen a területen? Egyáltalán ez kvalitatív, kvantitatív, vagy valami más?
 
A Twitter más szerephez is jutott a konferencián, azon túl is, hogy az adatgyűjtés egy passzív módja. Sok résztvevő tweetelte végig a konferenciát, megosztva gondolatokat és képeket. Hogy képet kapjunk arról, milyen is lehetett ott, írja be az #esoc szót a Twitter keresőjébe (még tagnak sem kell lenni). Ráadásul kedden este a Luxbar-ban egy Tweet-Up-ot rendeztek, ahol több mint 40 kutató gyűlt össze a konferencia közösségi életét kiterjesztendő, Brian LoCicero ötleteként, twtvite-t használva (Szerk.: a twtvite egy esemény-menedzselő eszköz, mellyel egy adott városban lehet rendezvényeket létrehozni és keresni a Twitteren). A Twitter ez irányú használatával kapcsolatos érdekes dolog (mind napközben, mind a Tweet-Up alatt), ahogy sikerült olyan embereket bevonnia, akik nem vettek részt a konferencián.
 
Közösségek
Több előadás, és a viták nagy része egyértelművé tette, hogy a közösségek váltak a technikák fő irányvonalává, legalábbis a korai alkalmazók (’élcsapat’) körében. Az elmúlt években számos konferencia anyag foglalkozott a közösségek ötletének ‘feltárásával’. Mindazonáltal idén a Konferencián olyan anyagokkal találkozhattunk, melyek magasabb szintű témákra tértek át, mint például a közösségek rendszertanáról szóló (“Online közösségi platformok”) James Kennedytől, egy vegyes kultúrákról szóló beszámoló Manila Austintól (“Kulturális különbségek: lehetőség vagy korlát?”), egy közösségi tagok véleményéről szóló tanulmány Ausztráliából (“Nekünk jó, de vajon nekik is jó?”), és egy Swarovski esettanulmány Volker Bilgramtól a fejlesztési közösségekről (“Hogyan legyünk sikeresek a társ-kreációs kutatásban?”).
 
Bár a résztvevők több mint 90%-a nyilvánvalóan a közösségek, mint kutatási eszközök pártján állt (a kézfeltartás és a ’Hiszek Benne’ skandálásának mélyen tudományos módszerére alapozva), egy nagyon érdekes vitát indított el Bill Blyth, aki azt kérdezte, hogy létezik-e, vagy létezhet-e egy olyan üzleti modell, ami elégséges bevételt termelhetne a Közösségekből, iparági szinten.
 
Azt is érdemes megjegyezni, hogy mind a két dolgozat, amit az ESOMAR Kiválósági Díjra (Excellence Award) jelöltek, a közösségekről szól: "A multinacionális online közösségekben való részvétel optimalizálása" és “Hogyan működnek az online kutatási közösségek a meghívott résztvevők szempontjából".
 
LinkedIn és Facebook – a jövő formája?
Talán a legérdekesebb és legrémisztőbb előadás azon az ülésen volt, melyet Daniel Shapero tartott a LinkedIn-től és Sean Bruich a Facebook-tól (kinek a nagyon érdekes és sokat sejtető Monetarizációs Analitika a munkaköre). Az ülést Tom Anderson vezette, és jól illusztrálta azt a lenyűgöző lehetőséget, amit a Facebook és a LinkedIn jelent abban az értelemben, hogy elérést biztosít potenciális válaszadók felé, legfőképpen, ha figyelembe vesszük azt a hatalmas mennyiségű információt, amit ezek a közösségi hálózatok tartalmaznak. Ez az adathalmaz lehetővé teszi a kutatók számára a szoros értelemben véve behatárolt csoportok elérésének megcélzását, és a hagyományos profilozó kérdések feltevésének elkerülését. Az ülés mindazonáltal sok résztvevőt elgondolkodtatott, mi is történne akkor, ha a közösségi hálózatok direktben versengeni kezdenének a piackutatással?
 
Mindkét felszólaló egyértelműen kijelentette, hogy elképzelhetetlennek tartják azt, hogy a kutatók számára közvetlen hozzáférést engedélyezzenek tagjaikhoz, mivel aggodalommal tölti el őket tagjaiknak bármilyen kihasználása, melytől meg akarják őket védeni és amely sokszor emlegetett vád a kutatási felmérésekkel és megközelítésekkel kapcsolatban.


 
Minőség és Egyeztetés
Talán a legfontosabb ülés az volt, amely a legtöbb vitát indította, név szerint a minőség és egyeztetés témaköre. Létezik egy kis, elhivatott csoport, akik a piackutatói szakma/iparág nevében dolgoznak egy egész seregnyi egyeztetés/minőség témán. Ez egy egyáltalán nem izgató téma, az eredményeket gyakran kritizálják olyan emberek, akik nem vettek részt a folyamatban, de a téma létfontosságú a piackutatás jövője szempontjából.
 
A Konferencián négy embertől hangzott el fontos előadás, akik mind sok energiát fektettek ebbe a területbe.  Kees de Jong az ESOMAR Internet vezérelveiről beszélt, melyeket jelenleg korszerűsítenek (lásd az előadást), Joel Rubinson az ARF kezdeményezésekről beszélt, Bill Blyth az ISO sztenderdekkel elért haladásról, és arról a tényről beszélt, hogy az ügyfelek a jövőben a beszállítók akkreditálásához fognak ragaszkodni, Brian Fine pedig azokat az eredményeket mutatta be, melyek az online panelek érvényességének fejlesztésének módjait illusztrálják.
 
A kihívás a nevünkben ezen a téren tevékenykedők, az ESOMAR, és legfőképpen mindannyiunk számára az, hogyan terjesszük el ezt az információt, és hogyan tegyük hozzáférhetővé. Az egyik probléma az, hogy a konferencián részt vevők legtöbbje nem foglalkozik egyeztetés/minőség témákkal napi szinten. A legtöbb ilyen döntést COO, CIO, CTO, beszerzési osztály, vagy egyeztetési csoport szintjén hozzák meg. A kutatóknak tisztában kell lenniük ezekkel, nekik kell lobbizniuk a saját cégük döntéshozóinál ezen témák megvitatása érdekében, de ennek elérése érdekében újra kell gondolnunk, miként kommunikálunk a kutatók felé. Például, az ISO akkreditációról való döntést általában nem kutatók hozzák meg, sőt, gyakran a panel szolgáltató cég kiválasztásának lehetősége sem adatik meg az egyes kutatók számára.
 
Mobilitás
A mobilkutatásokról szóló beszélgetés kezd elmérgesedni, annál a ténynél fogva, hogy már évek óta úgy emlegetik, mint a ’következő nagy dolgot’, anélkül, hogy bármilyen igazi előrelépést mutatna fel az adatgyűjtésben. Steve Lavine végigvezette a Konferenciát az eddig történteken “Mobil Interjúztatás” előadásában, kiemelve azokat a niche szegmenseket, ahol a mobilok előrelépést jelentettek, például az e-etnográfia izgalmas területén.
 
Chris Ferneyhough a mobilokról szóló beszélgetésben egy másik megközelítést követett, “A mobil kutatás legjobb gyakorlatai” előadásában, arra koncentrálva, mennyi online felmérést végeztek már el olyan okos telefonok segítségével, mint amilyen az iPhone is, és bemutatott egy tanulmányt arról, mennyi megegyező válasz van a PC felhasználók és az okos telefonok használói között.
 
Meglehet, hogy az elkövetkezendő pár évben a mobiltelefonok legfőbb szerepe az lesz, hogy ez lesz a médium, melyen az emberek a közösségekkel, a Twitterrel, mint e-etnográfiai eszközzel, vagy más megfigyelési kutatás részeiként érintkeznek; ahelyett, hogy nagy mennyiségű adat begyűjtésére szolgáló médium legyen.
 
Túlzás vagy Átalakulás
Az első nap egy izgalmas és jól kivitelezett Pecha Kucha üléssel zárult, három hozzászólóval (Steve August, Anthony Hamelle és Tom Ewing), és egy video hozzászólással Lee Ryan részéről. A Pecha Kucha ülés témája annak megvitatását célozta, hogy a Web 2.0 vajon igazi átalakulás, előretörés, vagy csak egy váltás, vagy pusztán egy túlzás. A probléma ezzel a címmel, és talán az egész Konferenciával, a cinizmus lerövidítése volt. A közel 240 résztvevőből mindössze maroknyian voltak felkészülve, hogy kifejezzék kétségeiket a Web 2.0-val, a közösségekkel, a passzív kutatással és más új elképzelésekkel kapcsolatban.
 
Talán az ESOMAR-nak kellene kihívásokat támasztania a regionális konferenciákkal szemben, mint például az APAC és Latin-Amerika, valamint ezek kongresszusai, hogy előrelépés következhessen be az átalakulás vagy túlzás témakörében, mivel a kevésbé koncentrált konferenciákon több szkeptikus lehet jelen?
 
Összegzésül
Az ESOMAR-nak és a Program Bizottságnak (Programme Committee) (Reg Baker, Michael Bartl, Monique Morden, Martin Oxley és Steve Schwartz) kell gratulálnunk, amiért újjáalakították az Online Panel Konferenciát valami új, fontosabb dologgá az új évtizedre nézve. A Panel Konferenciáknak egyértelműen kvantitatív célzatuk van; az új cím mind kvalitatív, mind kvantitatív témákat is céloz, csakúgy, mint a vita arról, hogy 70.000 hozzászólás vagy 200.000 tweet feldolgozása kvalitatív, kvantitatív dolog-e, vagy szükségeltetik egy új név, cím kitalálása.

 

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia közvéleménykutatás facebook linkedin piackutatás marketingkutatás twitter esomar online kutatás online panel online közösség web2.0 kutatás

A fogyasztói döntéshozatal mérése: implicit technikák

2009.11.20. 11:53 Forecast Research - www.forecast.hu

Ahogy a vevők gondolkodnak, éreznek és viselkednek, az teljesen ellentmondásos, különböző. Talán az implicit technikák segíthetnek a fogyasztók megértésében? Erről ír Steven Walden a Research-live-en.

Ma a kutatásban egyre erősödő trend az Implicit (rejtett, közvetett) technikák használata: az érdeklődők nézzék meg a Harvard University honlapját vagy Angliában dr. Nigel Marlow és dr. Peter Shire munkáit (London Metropolitan University).

Amit ez alatt értünk, az egy olyan felmérési eljárás, mely során ahelyett, hogy azt kérdeznénk az emberektől, hogy: ‘egy 0-10-ig terjedő skálán milyen elégedett vagy X-el’, inkább teszteljük az asszociációik gyorsaságát egy márka, logó, tapasztalat és egy másik fogalom vagy szó között – megkérjük, hogy mondjanak jó vagy rossz szavakat a témával kapcsolatban. Ennek a módszernek az előnye, hogy elkerüljük a konformitás, elfogultság és a hazugság csapdáit és azt, hogy a fogyasztók egyszerűen nem tudják, hogy mit az, amit nem tudnak!

A példa kedvéért, ha a hitelválság idején végeztünk volna egy implicit kutatást a bankárokhoz való hozzáállásról, a ‘nem szeretem’ szókapcsolatot valószínűleg sokkal gyorsabban társították volna egy bankár képéhez, mint mondjuk egy másik üzletembert ábrázoló képhez.

Ez a mérési megközelítés lényegében elkerüli az emberek elfogultságát, amely valószínűleg igen magas például a versenyről vagy a nemekről végzett tanulmányokban. Senki nem fogja elismerni egy felmérésben, hogy fajgyűlölő, de a válaszainak a sebességén keresztül meg tudjuk látni, ha egy bizonyos etnikai csoporttal gyorsabban társít negatív szavakat.

Mindez mit jelent a fogyasztói piackutatásban? Jó, ha lépéseket teszünk, hogy elfogadjuk a zsigeri ösztönök és az intuitív érvelés fogyasztói döntéshozatalban játszott szerepét (ahogyan Malcolm Gladwell leírta a Blinkben), azután talán olyan új mérési módszerekre van szükségünk, melyek a tapasztalatainknak ezt az oldalát is vizsgálják. Messzebbre tekintve, ahogy Sasser azonosította, az elégedett vevők megszöknek: talán azért van ez, mert ők nem igazán elégedettek vagy hűségesek intuitív szinten, ők csak mondják, hogy azok, de nem érzik azt.

Ezek a tények szinte felhívások arra, hogy több kutatás történjen olyan intuitív mérési technikák használatával, mint az IAT (Implicit Association Test), az üzleti világban. A marketingben és a márkázásban erre nagyszerű lehetőségek lennének. Például, intuitív szinten milyen érzelmek vagy fogalmak a leginkább társítottak a fogyasztók márka-tapasztalataival; melyik logó vagy csomagolás-terv rezonál legjobban a fogyasztókkal?

De mint minden dolog esetében, itt sem árt egy figyelmeztető megjegyzés. A társítás nem egyenlő az előítélettel és sok műszaki kihívást kell még legyőzni a módszer alkalmazása során. Én helyteleníteném a módszer eszközként való felhasználását pl. a HR kezeiben, hogy olyan drámai nyilatkozatok szülessenek, mint „a pontszámod azt mondja, hogy te fajgyűlölő vagy.”

Szólj hozzá!

Címkék: közvéleménykutatás piackutatás marketingkutatás iat implicit technika implicit association test

Hol vannak az eszközök, melyek lehetővé teszik a Web 2.0 kutatások működését?

2009.11.19. 06:01 Forecast Research - www.forecast.hu

Tim Macer világ-híres specialista a piac- és véleménykutatással kapcsolatos technológiai alkalmazások területén és valószínűleg a legszélesebb körben publikáló szerző ezen a terepen. A gyökerei az adatelemzésben, programozásban, technológiai publikációk készítésében vannak. Manapság a Meaning Ltd. igazgatójaként együtt dolgozik kutatókkal, kutatási eredmények felhasználóival, technikai megoldásszállítókkal az egész világon. Legfrissebb blogbejegyzésében a Web 2.0 kutatások készítésének technológiai hátterét tette nagyító alá.

A kutatók nem engedhetik meg maguknak, hogy ignorálják a Web 2.0 megközelítéseket a kutatásban, tisztázza le Tamara Barber, a Forrester analitikusa egy nagyon meggyőző cikkében a Research Live-en, amiben a piackutatási online közösségeket (MROC) nevezi meg, mint ennek elérésének leghatékonyabb eszközét. A Web 2.0 kutatások készítése, módszertani szempontból, jókora vitát indít majd el az idei piackutatási rendezvényeken.

Ms Barber írásában a Web 2.0 közösségi és részvételi tulajdonságaira fókuszál, melyek a kutatások nyilvánvaló értékeit jelentik. De a Web 2.0 többi tulajdonsága azokban a technológiai változásokban rejlik, melyek a korábbi, 1.0 verzióból fejlődtek ki – miszerint az Internet válik a szoftver színterévé, helyévé, semmint csak az információ áramlásának csatornájává. Sőt, kifejezetten technológia már ez – Ajax, Web szolgáltatások, tartalom integráció, és erőteljes szerver-oldali alkalmazások felhasználásával – melyek mind a Web 2.0 fémjelzői, mint a közösségi hálózat felé megtestesülő tulajdonságai. A technológiai oldalon viszont még rengeteg mindennel kell felzárkózni, ami a piackutatás világát illeti, és amíg ez megvalósul, addig a Web 2.0 csak néhányak számára elérhető szolgáltatás marad – a türelmesebb ügyfeleknek, akiknek mély a zsebük.

A speciális eszközök, melyeket a piackutatásban használunk, már kezdenek megbirkózni a Web 2.0 néhány elemével, de ez még csak meg sem közelíti a teljesen integrált Research 2.0-át – messze nem. A panel menedzsment szoftverek kezdenek beleolvadni a közösség menedzsment szoftverekbe, de a web kutatási eszközök, amelyekhez kapcsolódnak, nem teszik még lehetővé azokat a fajta gördülékeny és interaktív felméréseket, melyekről a Web 2.0 kutatások álmodnak. Azok az eszközök, melyek az ilyen újfajta kutatásokból származó, gazdag, igen összetett adatokat hivatottak elemezni, szintén nincsenek minden Web 2.0 kutatási adat formátumhoz optimizálva még. Léteznek források a fejlesztésekre, de a sokcsatornás tartalom integráció – mely a Web 2.0 oldalak fő jellemzője – még mindig nagyon bonyolult, így a kutatók még mindig belefulladnak az adatokba, és igyekezhetnek, hogy felzárkózzanak az analitikai oldalhoz.

Felmerül egy másik probléma is, ahogy az egyre inkább interaktív tevékenységek és kutatási módszerek fejlődnek: növekszenek az igények mind maguk a válaszadók, mind a válaszadók rendelkezésére álló technológia irányában, és némelyek lemaradnak. A résztvevők egyszer csak kirekesztettnek érzik magukat, mert az otthoni vagy az irodai gépük nem támogatja a Java vagy más alkalmazások futtatását, mely szükséges lenne a tevékenység elvégzéséhez – akár egy felmérésről, virtuális valóságba való utazásról vagy társ-alkotási feladatról is legyen szó; és a PC-jük nem engedi feltölteni, akármit is kérünk tőlük, hogy töltsenek fel. Még az olyan, relatíve egyszerű fejlesztések is, mint egy online felméréshez vagy fókusz csoporthoz kapcsolódó interaktív kiválasztási panelben való részvétel, kizár néhány résztvevőt, mert a böngészőjük vagy a sávszélességük nem tudja kezelni azt. Mások meg csak simán elvesznek, mert nem értik a feladatot – egyre több az olyan kutatás, melyben aggasztó mértéket ölt annak aránya, mikor a válaszadóknak nem sikerül megérteniük a kutatási tevékenységet, amiben felkértük őket a részvételre.

A New Scientist a közelmúltban tette közzé fejlesztéseit a játék technológia terén, ahol is a játék maga tanul a játékos által nyújtott kompetenciákból, és ezeket felhasználva módosítja a játék viselkedését, működését. Ez az a fajta megközelítés, ami nagyban segítene a kutatásban. A játékokkal ellentétben, mi nem kérhetjük meg a résztvevőket, hogy néhány másodpercnél többet töltsenek az új feladatok megtanulásával, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük a válaszadókat olyan egyértelmű nehézségek miatt, melyekről tudjuk, jelen vannak a mintáinkban.

A Web 2.0 kutatásoknak, hogy túlléphessenek a jelenlegi korai- ill. elő alkalmazások fázisán, nem csak az kell, hogy a kutatók elkezdjék ezeket az új módszereket alkalmazni, hanem az is, hogy szorgalmazzuk a kutatási szoftverek íróinak a Web 2.0-centrikus megközelítések alkalmazását fejlesztéseikben.
 

Szólj hozzá!

Címkék: közvéleménykutatás piackutatás fókuszcsoport marketingkutatás online kutatás online fókuszcsoport web2.0 kutatás

Elmosódnak a határok a piackutatás és a tanácsadás között

2009.11.18. 09:03 Forecast Research - www.forecast.hu

A Nunwood kutató cég új stratégiai és fejlesztési vezetője, James Walker azt magyarázza, hogy a címben megnevezett marketing fogalmak közti különbségek eltűnőben vannak, mivel az ügyfelek ma már többet követelnek, mint egyszerű adatgyűjtést.

Walker korábban dolgozott globális vezetőként a Mindshare-nél, a J.Walter Thomson-nál, majd a Brand Science elnöke volt, és egy olyan karrier után, melyet a kutatásban, a stratégiában és tanácsadásban töltött, úgy érzi, hogy a határok az egyes diszciplínák között elmosódnak, mivel ma már az ügyfelek inkább egyetlen megoldásszállítót keresnek, akitől mindent megkaphatnak.

“Ez pusztán arról szól, hogy ki tud kedvezőbb helyzetbe kerülni ahhoz, hogy segítsen az ügyfélnek, és amit láttam az, hogy ha téged elmozdítanak az adatgyűjtés pozíciójából és nem vagy elég közel az adatokhoz, az megnehezíti számodra, hogy értelmezd az eredményeket és stratégiát alakíts ki az ügyfeled részére.”

Egy olyan ügynökség, amely a kutatások eredményeit egy ügyfeleknek is használható akcióorientált stratégiába csomagolja, nos ez az, amit a piac ma megkövetel, mondja Walker – már csak a csökkenő költségekre való tekintettel is, hiszen a mostani időkben mindenki a kiadásait nézi.

Azon gondolkodom, hogy miközben különválasztom a kutatást, tanácsadást és adatelemzést, [az ügyfél szemszögéből nézve] valójában többszörösen megfizetem az eszközöket és az embereket, akik azért dolgoznak, hogy felgyorsítsák az üzletmenetet, mondja Walker. “Egy szállító vagy az üzleti partner, aki az eredeti kutatás csomópontjánál van, biztosítja a kutatás analitikáját, átlátja azt a technológiát, amivel ez beágyazható a vállalati szervezetbe és egy szaktanácsadó eljárást, mely képessé teszi az ügyfelet arra, hogy a lehető legjobb stratégiát készítse el, ami létezik, – ennek sokkal több értelme van, mint annak, hogy ezeket a tevékenységeket különböző csomagokba osztani és edukálni a különböző szállítókat azzal kapcsolatban, ahogyan az üzlet működik.” (Research-live)
 

2 komment

Címkék: tanácsadás piackutatás marketingkutatás

süti beállítások módosítása