A Research World riportere interjút készített Katty Ooms Suterrel, a Lausanne-ban (Svájc) levő IMD Business School ’MBA Admissions and Career Services’ igazgatójával arról, hogy milyen módon tudják magukhoz vonzani és megtartani a legnagyobb tehetségeket.
Melyek a legnépszerűbb szakok, területek a diákok között?
Nálunk nincsenek szakok; ez egy olyan egyéves, általános menedzsmentprogram, melyet mindenki elvégez. Abban hiszünk, ha te vezérigazgató leszel, tudnod kell a pénzügyekről, marketingről, piaci műveletekről, K+F-ről, kontrollingról - úgyhogy azt tanítjuk, amit ezzel kapcsolatban úgy érezzük, hogy a diákoknak tudniuk kell egy általános menedzsmentszempontból nézve. Amit elsősorban meg kell tanulniuk az, hogy képesek legyenek kommunikálni a pénzügyi vezetővel, a marketing vezetővel, tudniuk kell, hogy mit kérdezzenek tőlük és egy jelentőségteljes beszélgetés alakulhasson ki köztük.
Speciális piackutatás-kurzus nincs is?
Nincs. Van viszont Marketing, mely a hét alapkurzus közül az egyik, és a piackutatás annak a részét képezi. De mi igazán egy integrált megközelítésben hiszünk, úgyhogy nem választjuk el az ágakat túl egyértelműen. Annyira igaz ez, hogy bár alapkurzusok vannak mondjuk Pénzügyekből, Marketingből és Piaci műveletekből, ezek viszont szorosan kapcsolódnak egymáshoz és ez a program erősségei közül az egyik. A Marketinget úgy tanítjuk, mint egy gondolkodásmódot. Az egyéb alapkurzusok is a Marketinghez közel álló területeket fednek le, és nem félünk a Marketinget érinteni egy különböző kurzusban, hogy inputot adjunk a másik alapkurzusok közül az egyikbe, ha úgy érezzük, hogy ez hasznos volna.
Hogyan csábítjátok magatokhoz és tréningezitek a legjobbakat?
Igazából négy tényezőre összpontosítunk, amelyekről elhiszünk, hogy egyedülállóvá tesznek minket. Először is korán felismertük, hogy a vállalatoknak nincs szükségük menedzserekre, nekik igazán vezetőkre van szükségük. Annyira, hogy már évekkel ezelőtt átalakítottuk a vezetőképző programunkat. Nemcsak tanítjuk őket, de személyes fejlesztésen keresztül, mely trénerekkel történik, egyenként segítünk nekik, fejlesztve vezetői és csoportépítő készségeiket. Minden, amit a diákjaink tesznek, csoportban teszik.
Minden évben szervezünk egy un. Discovery Expedition-t, melynek keretében egy olyan országba visszük diákjainkat, ahol háború vagy gazdasági válság pusztított. Mindezt azért, hogy segítsen nekik megérteni az üzleti vezetők széles szerepkörét ezekben a szituációkban. Tavaly Dél-Afrikába mentünk, az előző évben Argentína volt a célpont, az azt megelőző évben pedig Bosznia (szerk. megj.: ebben az évben vagy jövőre pedig jöhetne a csapat Magyarországra). Az utazás előkészületének a részeként, néhány hónapig egy konkrét projekten dolgoztak a diákok, így Dél-Afrika már arról szólt, hogy az üzleti életnek milyen szerepet kellene játszania a diszkrimináció elleni küzdelemben.
A következő lényeges pont az, hogy azt hisszük, egy MBA programnak kitekintésben és tartalomban globálisnak kell lennie, úgyhogy extrém módon nemzetközi csoportot alakítunk ki. Ez egy rendkívül kemény kiválasztási eljárás, és amikor szelektálunk, nézzük természetesen a képességeket, de szintén megpróbáljuk a végsőkig fokozni a sokféleséget is. Az ez évi felvételi eljárás 42 különböző nemzetiséget fog érinteni, és jellemzően az osztály több mint 90 százalékának volt már nemzetközi kinevezése. Azok az esettanulmányok, melyekre koncentrálunk, szintén a világ különböző részeiről valók. Megpróbálunk globális kitekintéssel rendelkező vezetőket képezni.
A harmadik lényeges pont, hogy reális világképből indulunk ki. Mi nem csak tanítunk; annyi életszerű projectet és esettanulmányt igyekszünk a programba illeszteni, amennyit csak lehet. Ezek közül az egyik egy magánvállalkozás-projekt. Két hónapon keresztül diákok ötös csoportja vállalkozóként működik; üzleti tervet készítenek majd felállítanak egy csoportos vállalkozást. Ugyancsak létezik egy nyolc hetes nemzetközi konzultációs projectünk, ahol a diákokat hatos-hetes csoportokba osztjuk, majd cégekhez küldjük konzultációs munkára. A cégek ezért fizetnek (!), és így teljesítést várnak el.
Az utolsó lényeges pont pedig az, hogy úgy érezzük, ilyen fajta vezetővé váláshoz nagyon sok személyes (one-on-one) oktatás is szükséges. Ha egy tanuló valóban fejleszteni akarja vezetői képességeit, ezt kizárólag tömeges oktatás keretében nem teheti meg. Nálunk a professzor/tanuló hányados 1:3, és ez nagyon jó eredményeket ad.
Vonzani és megtartani a tehetségeket
Katty Ooms Suter azt a tanácsot adja a piackutató vállalatoknak, hogy a legtehetségesebbeket az üzleti iskolákban keressék.
Emlékezzünk arra, hogy a legtöbb MBA-s jelölt nem biztos abban, hogy melyik iparágban akar majd dolgozni miután megszerzi a mesterfokozatot. Ha a munkakör és a fejlődési lehetőségek rendben vannak, szinte bármilyen iparágba be tudnak illeszkedni. A tapasztalataink szerint négy tényező van, ami nagy szerepet játszik a döntésükben.
1. Amíg sok vállalat beszél a tehetségmenedzsmentről és a tehetségek céghez csábításának prioritásáról, addig gyakran nincs túl sok alapja ennek. Az ügyvezető igazgatónak (CEO) és menedzsment-csapatnak annyira ez mögött kell állnia, hogy az MBA végzettségű személy tényleges hozzáférést kapjon érdekes feladatokhoz, munkakörökhöz és végigkövessék a karrierjét, mozgassák cégen belül és kapjon nemzetközi lehetőséget is.
2. A vállalatoknak elkötelezettséget kell mutatniuk egy hosszú távú perspektíva iránt. Sok MBA-s hajlandó arra, hogy olyan pozíciókat vegyen fel, melyek nem eszményiek mindaddig, amíg látja a hosszú távú karrierútvonalat. A legtöbben azért szereznek MBA fokozatot, mert annak birtokában változást akarnak végrehajtani, így ha a vállalat meg tudja mutatni, hogy a hosszú távú perspektíva legalább olyan fontos, mint az első munkakör konkrét jellege, akkor elhivatottabbak lesznek és jobban fognak teljesíteni is.
3. Ezeknek az embereknek valódi munkakört és valódi feladatokat kell ajánlani. Ne tedd őket egy olyan rotációs programba, ahol a következő három évben ötféle pozíciót kell kipróbálniuk. Átlagban ők már 30 évesek és rendelkeznek hét év munkatapasztalattal, úgyhogy nekik igazi munkára van szükségük, igazi felelősséggel.
4. Kell lennie a szervezetben a lehetőségek egy olyan jól áttekinthető útjának, hogy pontosan tudják, nekik mit kell tenniük azért, hogy vezérigazgatók legyenek. Az emberek összehasonlíthatatlanabbul motiváltabbak, amikor látják a felfelé vezető utat.
A diákok perspektívája
Vonzza-e a tehetségeket a piackutatás, erről kérdeztük a diákokat
Az ESOMAR kongresszus részeként egy egyetemekről és üzleti iskolákból jött, nemzetközi diákokból álló csoportot gyűjtöttek össze, hogy kisegítsenek a konferencia-delegáltak között. Fényes-narancssárga ’Ask Me’ pólót viseltek, melyben meglehetősen feltűnőek voltak, és munkájuk részeként alkalmuk nyílt arra is, hogy üléseken vegyenek részt, többet megtudva a legújabb fejlesztésekről a piackutatási iparágban.
A kongresszust követően ezekkel a diákokkal beszélgettünk, mindenkivel azok közük, aki érdeklődik marketing és piackutatás iránt, az ezzel kapcsolatos gondolataikról, a szektorba való belépés lehetőségeiről. Ők mindannyian egyetértettek azzal, hogy az egyik legjelentősebb probléma, amivel ez az iparág a jövőbeli tehetségekkel kapcsolatban szembenéz, az a tény, hogy a kutatóintézetek nincsenek jelen akkor és ott, amikor és ahol a diákok munkát vagy gyakornoki programlehetőséget keresnek. Egy másik probléma a szektor számára maga az út, ahogy azt tanítják: a piackutatás-oktatás a legtöbb egyetemen általában csak egy kurzust tesz ki, ami a statisztika szerint nyújtja ugyan a szükséges alapokat, de ezt sok diák azért nem tartja elégségesnek. A diákokkal való beszélgetés során az a gondolat fogalmazódott meg, hogy a piackutatás-iparnak jobban el kellene adnia magát ahhoz, hogy a diákok és a professzoraik percepciója megváltozzon. Összességében azért optimisták és lelkesek a jövővel kapcsolatban és bíznak azokban a karrier-lehetőségekben, melyeket az iparág ajánlani tud.
Íme a megjegyzéseik közül néhány:
Julian Weber (Master of Science Strategic Marketing: Universiteit Maastricht): "A piackutatási-ipar az Esomar konferencián képes volt arra, hogy „eladja” magát nekem, és remélem, hogy a menedzserek követni fogják a javaslatainkat, hogy korábban és erőszakosabban környékezzék meg diákjainkat ajánlatokkal."
Sarah Meinhardt (Master of Science in Strategic Marketing: Universiteit Maastricht): "Miután alkalmam nyílt arra, hogy sikerüljön piackutatás-szakértőket megismernem és megérteni a vállalaton belüli stratégiai felelősségeiket, érdekes és kihívó feladataikat, engem most teljesen felvillanyozott az ötlet, hogy a piackutatási szektorba menjek dolgozni."
Andreas Koukas (Master of Science in Strategic Marketing: Cranfield University): "Személy szerint a piackutatást nagyon érdekes területnek és potenciális karrierútvonalnak találom. Hiszem azt, hogy a modern üzleti életben a megfelelő döntések meghozatalához a piackutatási tudományokban képzettnek kell lenned."
Melanie Wagele (Diploma in European Business Management: Bamberg University): "Érdeklődöm a piackutatás iránt, mivel lenyűgözőnek találom azt, hogy olyan kérdésekre ad választ, hogy a fogyasztók hogyan viselkednek, hogyan vásárolnak termékeket és mi az, ami iránt igazán érdeklődnek."
Zifen Yu (Marketing Research in Beijing: University of Birmingham): "Azt tervezem, hogy egy piackutató intézetnél indítom el a karrieremet. Szerintem a piackutatás a legfontosabb eszköz bármilyen marketingtevékenység számára. A piackutatás a társadalomnak is kedvez azáltal, hogy értéket nyújt az ügyfeleknek és fogyasztóknak egyaránt."
Paulina Salazar (Master of Science in Marketing Management: ESADE, Barcelona): "A kérdés ami ma a piackutatásra hat, az hogy hogyan lehet szervezni és elemezni a hatalmas rendelkezésre álló adatmennyiséget, valamint a vezetői döntések számára hasznos információvá transzformálni azt. Ez az a terület,melynek fejlődéséhez hozzá szeretnék járulni. Szeretek adatot elemezni, miközben összefüggéseket fedezek fel és döntéshozatali alapként használom őket."
Mariano L.M. Heyden II (Masterof Philosophy in Business Research: RSM Erasmus University): "Amellett, hogy a világ minden részéről beszéltem megbízottakkal a konferencián, alkalmam nyílt arra, hogy intuitív tapasztalatokat szerezzek arról, hogy melyek a fontos vitapontok a kortárs piackutatásban. Azonfelül úgy éreztem, hogy a szakértők nagyon fogékonyak voltak az iparággal kapcsolatos perspektíváinkra. Nyilvánvaló, hogy hajlandóak befektetni a jövő tehetségeibe."
