Piackutatás blog

Sokan (például a davosi World Economic Forum nagyjai) kétségtelenül örömmel fogják hallani, amire viselkedés-elemzők jöttek rá: minél okosabbak vagyunk és minél magasabb az IQ szintünk, annál kevésbé valószínű, hogy befolyásolják gondolkodásunkat azok a heurisztikus és kognitív torzítások, melyek irracionális döntésekhez vezethetnek. 

Vak vezet világtalant (1568); olaj, vászon (Capodimonte, Nápoly)

Shane Frederick, a Yale marketingprofesszora nemrégiben kifejlesztette az előítéletek, elfogultságok mérésének legpontosabb, leghasználhatóbb eszközét, melyet CRT-nek (Cognitive Reflection Task) nevezett el. A módszer azt méri, hogy döntéseinkben mennyi szerep jut a logikai érveknek az intuíciókkal, az ösztönös megérzésekkel szemben. A 3500 letesztelt alany közül – soraikban amerikaiakkal és más nemzetbeliekkel – mindössze 17% adott hibátlan választ a három kérdésre, míg 33%-uk egyenesen nulla pontot ért el.

A CRT módszer bizonyos mértékig az intelligenciával függ össze. A MIT egyetem hallgatói – amely köztudottan elitegyetem – az átlagnál magasabb eredményt értek el, 48%-uk válaszolt hibátlanul, de így is maradt 52%, aki alulteljesített. A hagyományos értelembe vett intelligencia tehát kétségkívül hasznos, azonban nem tesz teljesen immunissá az irracionális döntések meghozatalára.

"Felméréseket készíteni könnyű. Jól csinálni mindezt – nagyon nehéz."

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek

A nagyobb városokban, szerte a világ minden táján, megjelent egy új típusú fogyasztó, akinek viselkedését erősen befolyásolják a múltbéli tradíciók, az 1920-1950-es évek. Olyan városokban, mint Budapest, London, New York, Tokio vagy Szentpétervár, férfiak és nők retro jellegű ruházatot viselve kerekeznek ódivatú biciklikkel, a mozgalom neve Tweed Run. Első látásra az egész nem tűnik másnak, mint jópofa karneválnak, jelmezes bulinak, ahol a nosztalgia és a vintage randevúzik egymással. A valóságban sokkal többről van szó.

Egyre többfelé tapasztalható a növekvő igény az egyszerű, de jó minőségű árucikkek iránt. Így például egy kerékpárnak nem kell szükségszerűen high-tech alapanyagokból készülnie, vagy vibráló színekkel felhívni a figyelmet ahhoz, hogy eladható legyen. Sőt, egy ötvenes évekbeli divatra hajazó bicikli egyszerű, elegáns, ugyanakkor a mai modern technikával felépített, így képes a gyorsaság követelményeinek eleget tenni.

Hasonlóképpen az olyan emberek, akik szívesen viseltek eddig high-tech tervezésű kabátokat, most visszatérnek a Harris Tweed gyapjútermékeihez, a tweed sapkákhoz, amiket hagyományos hosszúszárú bőrcsizmával viselnek. Farmerjaikat vintage üzletekben vásárolják, amely nadrágok tiszta, szerves pamutból készülnek (mindenféle kémiai folyamattól mentesen) és akár egy évtizedig tartósak maradnak.

Nem csak a hagyományos ruhaviselet éli reneszánszát. Legújabban a szakáll és a bajusz is visszatért a divatba, ez a fajta férfitrend pedig borbélyok sokaságának adott munkát – az urak betérnek egy-egy makulátlan borotválásra vagy éppen trimmelésre. A férfiak ma szívesen fizetnek ilyesmiért – az arcszőr ügye már mozgalom szintjére jutott, ahogy arról a Movember magazin beszámolt.

A címben szereplő Tweed Run mozgalom Budapestre is elérkezett, nem is nagy késéssel. A világon az első Tweed Run-t 2009 januárjában tartották Londonban, az Első Budapest Tweed Run pedig 2011 májusában került megrendezésre. Azóta már a harmadikra is sor került, 2013 áprilisában. (Érdeklődők itt és itt és itt találhatnak további információt és nagyszerű képeket az eseményről.)

Tweed Run Budapest III.: régi idők kerékpározása, avagy lenyűgöző hangulatú videó drótszamarakkal, mellényes urakkal, rövidnadrágos kisasszonyokkal, autentikus korabeli zenével 

A hagyományosan készült termékek egyetlen dologban hasonlítanak: hosszú éveken keresztül tartósak maradnak, ez a tartósság az, ami végül eladja őket. Autentikus, egyedi megjelenésű termékekről beszélünk, melyeknek hosszú az élettartama és megjavíthatók.

Arról írt a Warc.com, hogy az idei New York-i ARF konferencián az egyik céges bemutató előadást (melynek megtekintéséért ráadásul még fizetni is kellett!) ezzel a bullshittel reklámozták:

„Az utóbbi tíz év során többet tudtunk meg az emberi agy működéséről, mint a megelőző egy évezredben. A neuroscience bizonyítja, hogy viselkedésünket az agy irányítja, a kérdések feltevése pedig sokszor félrevezető lehet. Ezért mi, az XYZ Research Inc. szakemberei megalkottuk az ún. BrainZap-et, amely egyedülálló technológiájával segít kitalálni, mi van a fogyasztók fejében, MIELŐTT ŐK MAGUK TUDNÁK AZT.”

Nem túlzás azt állítani, hogy néhány neuromarketinges (’neuromarketer’, vagyis nem ’neuroscientist’) úgy gondolkodik, hogy a fogyasztói viselkedés legnagyobb része az agyra való hivatkozással magyarázható. A jelenséget a filozófus Raymond Tallis neuromániának, neuro-fanatizmusnak nevezi, mely abban a populista, áltudományos tévhitben testesül meg, melyet Lindstrom Buyology vagy Pradeep The Buying Brain című könyve jól illusztrál.

Kétségtelenül igaz, hogy minden emberi cselekvésnek van valamilyen neurológiai indítéka – a szellem aktivitása pedig hol máshol történne, ha nem az emberi agyban. Nem jelenti ugyanakkor azt, hogy az agyműködés megfigyelése (akár fMRI, akár EEG vagy éppen biometria, arcfelismerés segítségével) mindenre magyarázatot adna. Mindez csupán nyers lekicsinylése mindannak, ami az emberi viselkedést, mint neurológiai választ és öntudatlan érzelmi reakciót jellemzi. Az is vitatott, hogy a drága és ún. invazív módszerek vajon az egyetlen útját jelentik-e az érzelmek mérésének?

A valóságban a neuroscience szükségszerű, de nem elégséges módszere a fogyasztói gondolkodás tanulmányozásának. Steven Pinker rámutat, hogy „a gondolkodás az agy terméke” (nemde?) és mint ilyen, izolált állapotban nem működőképes. Az agy folyamatos kapcsolatban van az őt körülvevő környezettet, egyfajta megosztott tudatot eredményezve – ez a gondolatok közössége. A bizonyíték egyértelmű, ott van minden ember alkotta dologban: az irodalomban, a művészetben, a márkaépítésben vagy a reklámban. A gondolatokat, ötleteket tudatos reflexió és fantáziadús intuíciók útján nyerjük, rációk és érzelmek bevonásával, társadalmi behatások közreműködésével. A kultúra nem más, mint milliárdnyi emberi agy végterméke, amely a körülvevő környezettel való interakcióban születik meg. Mindezek együttesen azt sejtetik, hogy legalább annyit tanulhatunk az emberi agy „termékeinek” (kulturális, nyelvi stb.) tanulmányozásából, mint ha EEG vagy fMRI vizsgálatok eredményeit böngésznénk.

Elég bizarr dolog, amikor állatokat személyesítünk meg (olyan tulajdonságokkal ruházzuk fel őket, amelyekkel nem rendelkeznek). Ennél még durvább az emberek állatiasítása. Remek példa a memória használata – vessük csak össze azt a folyamatot, amelyben a kutya megkeresi az elásott csontot, azzal a végtelenül összetett folyamattal, melynek során az emberek múltbéli tapasztalataikat önálló narratívává szövik össze. A tudatosság és az értelem az a két dolog, mely leginkább megkülönböztet minket az állatvilágtól, és mindkettő  áthatolhatatlan akadályként áll a neuroscience előtt.  

2013-2014-ben immár 5. alkalommal hirdeti meg Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézete a Ringier Kiadó főtámogatásával az Országos Piackutatási Diákversenyt.

A verseny célja az egyetemi és főiskolai hallgatók körében elősegíteni a piackutatás gyakorlati alkalmazásának megértését, a szakma népszerűsítését. A verseny hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a végzett hallgatók, akár ügynökségi, akár ügyfél oldalon kerülnek a jövőben kapcsolatba a piackutatással, szakmai hozzáértéssel kezeljék a kutatási igényeket és széleskörűen ismerjék azok megoldási lehetőségeit. A szervezők minden olyan felsőoktatási intézményben tanuló hallgató jelentkezését várják, akik piackutatást tanulnak vagy tanultak.

Ebben az évben a verseny témája kifejezetten izgalmas, a feladatot a Samsung adja, a téma a televíziózás ma, a SMART TV-k világához kötődik. A Samsung a hazai televízió piacon betöltött vezető szerepének továbberősítéséhez szeretné feltárni, hogy napjaink változó világában mit jelent a televíziózás az emberek számára. A TV készülék, azon belül a SMART TV, milyen szerepet tölt be az életükben?

A pontos feladatkiírás a verseny honlapján megtalálható: piackutatas-verseny.info, illetve a Országos Piackutatási Diákverseny facebook oldalán. Jelentkezési határidő: 2014. január 10.

Nyeremények a diákok és a felkészítő tanárok számára:

I. helyezett:
Minden csapattagnak Samsung Galaxy Tab 3, valamint az Internet Hungary 2014 rendezvényen részvétel és előadási lehetőség, illetve a nyertes tanulmány rövidített változatának megjelenése a Kreatív szakfolyóiratban, valamint 400 000 Ft összértékben részvétel az SPSS Hungary tanfolyamain

II. helyezett:
Minden csapattagnak Samsung MM-E430D microhifi kettős dokkolóval, valamint Ringier könyv- és ajándékcsomag, valamint 200 000 Ft összértékben részvétel az SPSS Hungary tanfolyamain

III. helyezett:
Minden csapattagnak egy Samsung WB30F Smart camera, valamint Ringier könyv- és ajándékcsomag, valamint 150 000 Ft összértékben részvétel az SPSS Hungary tanfolyamain

További információkért a verseny szervezőit keressék a marianna.piskoti@uni-corvinus.hu email címen.

A verseny hivatalos plakátja (nagyobb mérethez kattints a képre!):

(Piackutatás blog)

Az olyan cégek, mint a Jana, mobiltelefonos feltöltést kínálnak a fogyasztóknak a kérdőív kitöltéséért cserébe – erről írt a BBC néhány napja.

„Egy fontos dolog, amit Afrika kapcsán az adatokról tudnunk kell, azok hiánya” – mondja Jasper Grosskurth, a Research Solutions Africa (egy pán-afrikai piackutató vállalat, székhelye Nairobi, Kenya) ügyvezető igazgatója.

„Ha van is adat, az általában megbízhatatlan és kétes” – folytatja a szakember.

Például 2010-ben Ghána bejelentette, hogy a GDP számítása alapját jelentő 1993-as alapévet 2006-ra változtatja – egyetlen éjszaka alatt az ország GDP-je 60%-kal megugrott (overnight the country's GDP jumped 60%).

„Hirtelen Ghána gazdagabb lett, mint valaha gondoltuk volna” – magyarázza Morten Jerven, a ’Poor Numbers: How We Are Misled by African Development Statistics and What To Do About It’ sikerkönyv szerzője.

A szakember szerint a probléma oka az, hogy az afrikai kormányok nem tekintik fontos stratégiai ágazatnak a statisztikát és az intézményi reformokat, így mindezen feladat ellátása a versenyszférára és a civil szférára marad. A koordinálatlan igények mindkét szektorból érkezően széttöredezett, nem egyenletes adatgyűjtést eredményeznek.

A ’Land Rover’ taktika

Afrika középosztálya hihetetlen mértékben növekszik, a világ második leggyorsabban fejlődő gazdasági térségéről van szó!

A Világbank legfrissebb beszámolója szerint (World Bank's most recent Africa Pulse report) a fogyasztásra fordított kiadások a Szahara-övezet gazdasági növekedésének 60%-át tették ki tavaly.

Ha piackutató vagy, esetleg a munkád arra késztet, hogy lépést tarts a tinik vásárlási szokásaival (előre is részvétem), akkor érdemes elolvasni a Wall Street Journal friss írását (az eredeti cikk megtekintéséhez előfizetés szükséges), amelyben Sara Germano osztja meg tapasztalatait: tini lányok két csoportját kísérte el vásárolni  a kanadai Overland Parkban, valamint a New York állambeli Albany-ban.

Egy szombati nap a plázában: vegyünk búcsút a nagy márkáktól, és üdvözöljük az olcsó 'Fast Fashion' világát! (forrás: The Wall Street Journal)

Tini vagyok, nézd, ahogy vásárolok!

Ahogy beléptek az Oak Park Mall hatalmas Forever 21 üzletébe, Goldia Kiteck és három barátnője szétszóródtak, akár a hangyák. A végzős középiskolások saját küldetést teljesítettek, céljaikat tapadós leggingek, zörgős nyakláncok és cicás csőtopok által kikövezett úton próbálták elérni.

„Minden kedvencemet meg tudom venni egy helyen” – mondja Ms Kiteck, majd 51 dollárt költött egy szoknyára, egy pár fülbevalóra és egy fekete pólóra, ami a SUPER AWESOME (nagyon menő) feliratot hordozta a mellrészén arany betűkkel.

Az olyan divatáru-üzletek, mint a Forever 21 vagy a H&M mostanában olyan tinikre specializálódott ruhaboltok kenyerét veszik el, mint az Abercrombie & Fish, az American Eagle Outfitters, az AEO +0.50% vagy az Aeropostale. A szektor egykori piacvezetője, az Abercrombie az utóbbi kilenc hónapban 11.5 milliós veszteséget realizált, ahogy eladásai 7%-kal estek.

A Wall Street Journal cikkéből egyértelműen fény derül arra, hogy miért az olcsó ruha a divat manapság.

A tinik ízlése bár ingatag, az elkísért vásárlás során kiderült, hogy alapvetően két tényező van hatással vásárlási döntéseikre: saját stílus kialakítása, és lehetőleg minél olcsóbban.

Mindkét tényező előnyös az olyan üzletek számára, mint a Forever 21 vagy a H&M – náluk gyorsan változik a divat és a kínálat, olcsón árulnak, és nem foglalkoznak márkajelzések feltüntetésével, ami eddig a tini divat egyik sarokköve volt. Múlt időben.

Néhány napja – immáron másodszorra – került megrendezésre az ’Information is Beautiful Awards’ elnevezésű verseny, ahol infografikák vetélkedtek. A különböző kategóriákban lenyűgöző adatmegjelenítésekkel találkozhattunk, íme a győztesek.

A versenyt a Kantar szponzorálta, az adatmegjelenítés és az információ design terén nyújtott teljesítményeket elismerve. A győzteseket egy zsűritagokból álló bizottság jelölte ki, amelyet a díjat alapító David McCandless és a Kantar kreatív igazgatója, Aziz Cami vezetett.  

Az infografikák az alábbi kategóriákban versengtek: adatmegjelenítés, infografika, interaktív vizualizáció, videó infografika, eszközök és weboldalak.

A fő kategória győztesei 2013-ban (nagyobb képért kattints a képekre!):

Adatmegjelenítés

Első helyet az Accurat nevű vállalat érdemelte ki, amely a Nobel-díjasok iskolai végzettségéről készített infografikát (1901-től 2012-ig).

Infografika

Az infografika kategóriájában Derek Kim lett a győztes, aki a 2007-2008-as gazdasági válság eseményeinek, valamint annak a mai gazdaságra gyakorolt utóhatásainak vizuális összefoglalóját készítette el.

A napokban jelent meg a Gamification - Az üzleti játékok forradalmasítása (Játékosítás – A piaci verseny leküzdésére) c. könyv a Z-Press kiadó gondozásában, mely az első – könyv formában megjelent – magyar nyelvű szakirodalom a gamification témakörében.

A gamification a legújabb üzleti trendek közé tartozik, itt a blogon is viszonylag sokat foglalkoztunk vele, első sorban persze a kutatási vonatkozású felhasználási lehetőségeivel. A nemrég megjelent könyvből kaptam egy tiszteletpéldányt a kiadótól, aminek természetesen örültem és meglepett a magyar kiadás gyorsasága, hiszen az USA-ban is csak ez év áprilisában jelent meg a kiadvány.

A gamification egyébként annyira új, hogy sokáig magyar kifejezés sem volt rá, én főleg a játékosítás kifejezést használtam a korábbi blogposztokban, mások a játékosodás vagy a gamifikáció szót találták megfelelőnek vagy egyszerűen maradtak az eredeti angol szóhasználatnál. A kiadó és a lektorok most a játékosítás mellett tették le a voksukat.

A szerzőkről

Gabe Zichermann a Gamification.co alapítója és vezérigazgatója, a Gsummit elnöke, Fortune 500-as vállalatoknak és kormányzati szerveknek dolgozik. Joselin Linder egykori kisüzlet-tulajdonos, társszerzője a Game-Based Marketing 2010-es könyvnek. Jelenleg ők számítanak az első számú gamification szakértőknek a szakmában.

A könyvről

A szerzők 246 oldalon keresztül kalauzolják az olvasókat a gamifikáció mélységeibe, valóban figyelemre méltó alapossággal, esettanulmányok tucatjaival. A könyv a vállalkozásfejlesztés, stratégia, kommunikációs és marketing eszközmarketing, HR, sales, oktatás, egészségügy, kutatás-fejlesztés, versenyek, pályázatok, piackutatás szempontjából vizsgálja a gamifikációt, sajnos a kutatási felhasználási cél nem prioritás, egyébiránt ez érthető is. (Ezt figyelembe véve inkább azoknak ajánlható a könyv, akik átfogó képet szeretnének nyerni a módszer mibenlétéről és a legszélesebb körű üzleti felhasználás lehetőségeiről. Piackutatási esettanulmányokat ne is keressünk a könyvben.)

A könyv három részben tárgyalja a témát. Az első blokkban a gamifikációt mint stratégiai folyamatot veszi górcső alá, a második részben a csapatok, csoportok elkötelezésének eszközeként mutatja be a módszert, majd végül a fogyasztók összekapcsolásának, befolyásolásának és elkötelezésének területén alkalmas módszerként ajánlja a játékosítást.

Slágvortokban néhány érdekesebb esettanulmány a könyvből:

- Napóleon a módszer használatával oldotta meg az élelmiszer-tartósítás problémáját a háborúk idején

- a McDonald’s 1987-ben bocsátotta útjára a Monopoly játékot, mely a mai napig a legsikeresebb és leghosszabb ideig futó gamifikált projekt

- a Target cég a módszer használatával növelte nemcsak az áruházi pénztárosok munkavégzésének gyorsaságát, hanem a munkájuk élményének javulását is elérte

- a Microsoft a Windows 7 fejlesztése során (hibakeresés, kódjavítás, lokalizáció) fordult a gamification módszeréhez, 4600 munkavállaló vett részt a játékban, mely során közel 7000 hibára bukkantak a kódban

- az America’s Army megváltoztatta a seregtoborzás módszerét: a kifejlesztett számítógépes játék 9 millió letöltéssel évekig a 10 legnépszerűbb fps játék között szerepelt; ez lett a leghatékonyabb toborzási projekt a hadsereg történetében

- a Google ugyancsak a toborzás területén élt a módszerrel. Egy 2004-ben a Szilícium-völgyben kihelyezett hirdetőtáblán ez állt: „[az első 10 jegyű prímszám az e egymást követő számjegyeiben].com”

- a Nike piaci részesedése a futócipők kategóriájában 2006-ra nagyon visszaesett; a következő 3 évben viszont vitathatatlan vezető lett a közösségi hálós sportélmények területén úgy, hogy kifejlesztette a Nike+ játékokat, szoftveres és hardveres megoldásokat, melyekkel az emberek nyomon tudták követni lépéseik számát, az elégetett kalóriát és a futás útvonalát, majd ezt feltöltve a netre, szó szerint versenyt futhattak legjobb barátaikkal...a cég piaci részesedése közel 10%-kal ugrott meg egy év alatt...

A gamifikáció nem játék, a Gartner előrejelzése szerint 2015-re a világ legnagyobb cégeinek 70%-a élni fog vele. Vegyük tehát komolyan, az ismerkedést pedig bátran kezdhetjük a könyv elolvasásával. Bele is lehet lapozni.

A könyv jelenleg 5200 Ft-ért vásárolható meg itt.

(Piackutatás blog)

Akár tetszik, akár nem, a gamification fénykorát éli. 2010 óta az olyan márkaóriások, mint az NBC, a Walgreens vagy a Southwest Airlines mind-mind bemutatta a maga játék-alapú projektjét. Hogy miért? Nos, azért, mert a játékosított módszerek vidám és vonzó témát varázsolnak még a legszárazabb adatokból is.

A gamification persze számtalan kihívást tartogat, főképpen a csalás és a biztonsági kérdések tekintetében. Csak rá kell nézni a hagyományos online játékközösségekre, amelyben a módszer gyökerei rejlenek, és azonnal fény derül annak hiányosságaira, megoldásra szoruló részeire.

Vegyünk egy példát; vajon mennyire jelentős tényező az online játékokban a csalás? A Steam, avagy a Valve Corporation’s játék platformja egy csalásgátló módszert fejlesztett ki még 2006-ban, ahogy felfedezte, hogy hetente nagyjából 10,000 csalást követnek el az online játékok felhasználói. 2012-re a csalást gátló program segítségével több, mint 1.5 millió felhasználói profilt szüntettek meg a 60 játékot futtató Steam oldalán.

2011 novemberében a Family, Kids and Youth londoni konferencián beszéltek először a kutatásban használt gamification technikákról. Ahogy az olvasók többsége is tudja, a gamifikáció, az online játékok világa nem új keletű, azonban a piackutatásban való felhasználásukról korábban kevesen beszéltek konferenciákon vagy publikáltak lapokban.

Sokan büszke tagjai vagyunk a piackutatói társadalomnak, mégis el kell ismernünk, hogy nem ártana némi vérfrissítés, némi ráncfelvarrás a szakmának. A jelenlegi kutatást egy nyugdíjas úrhoz tudnánk hasonlítani: idős, de ugyanakkor színes és gazdag múlttal rendelkezik, és még mindig többre vágyik, csak éppen lépést kellene tartania a korral. 

Ennél jobban nem lehet leírni, hogyan is érez sok kutató a piackutatás iránt. Vonzó, néha még szexi is, mégis rengeteg újabb és modernebb alternatívája van, amit az emberek szívesebben választanak.

A piackutatás problémái

A szakmának nyilvánvaló sikerei ellenére van egy komoly problémája: a hagyományos online kérdőívek hihetetlenül unalmasak. Úgy tűnik, hogy az interneten minden tökéletesen fejlett, kivéve a 90-es éveket idéző online teszteket, melyeket maximum az Internet Explorer tud megnyitni. Próbáltuk felfrissíteni őket úgynevezett flash-elemekkel (ezek a flash elemek smiley-kat és egyéb ikonokat tartalmaznak) de ez nem sokat javított a helyzeten.

Az unalmas kérdőívek, valamint azok, melyek nem éreztetik a kitöltés sikerét az emberekkel, a következőképpen végzik:

A piackutatással foglalkozó cikkek szerzői általában kiemelt témaként kezelik a gamification-t. Nincs olyan hét, hogy ne születne a témában legalább egy blogbejegyzés, nincs olyan konferencia, ahol legalább említés szintjén ne jönne szóba a téma. A gamification megvitatása, részletezése iránti igény erősebb, mint valaha.

Alkalmasnak tűnik az idő arra, hogy áttekintsük a kutatás játékosításának számos típusát. Íme, a négy alap típus.

Épp itt volt az ideje. Petrányi-Széll András vette a bátorságot és borította (lendületből felrúgta) a full csordultig lévő bilit. A kifröccsenő tartalom néhány embernek csípi a szemét, míg mások örülnek, hogy nem kell tovább szagolni, tisztogatás után mehet megérdemelt helyére: az ágy alá.

Meglepett Petrányi-Széll András blogposztja, mégpedig pozitív értelemben. Nem emlékszem arra, hogy PR ügynökségnél dolgozó ember ez idáig őszintén leírta volna, amit bármiről is gondol. Egy kommunikációs szakember általában minden mondatát kicentizi, patikamérlegen méri nemcsak a szavakat, de még a betűket is, írásban meg pláne. Ha nullánál nagyobb azok száma, akiket sérthet, akkor megy az írás a kukába. Sajnálom azokat, akik a vitákat minden áron kerülendőnek tartják és nem értik azt, hogy a harcos – de azért megfelelő keretek közt tartott – viták előremutatóak, mert kitisztázódnak az álláspontok és megfelelő IQ szint esetén mindkét fél tanulhat a másiktól, beépítve aztán bizonyos narratívákat a saját eszköztárába, a szemben álló felek így gyarapodván emberi mivoltukban... Ez a vita pontosan ilyen volt, András nagyon jól moderálta a beszélgetést (ez mondjuk minimum elvárás egy kommunikációs szakértőtől), nagyrészt hasznos és okos hozzászólások történtek mindkét oldalon, elvakult Prezi és elvakult Powerpoint használók is bővíthették látókörüket, amennyiben egy minimális nyitottsággal rendelkeznek a sajátjuktól eltérő vélemények felé. A hazai vitakultúra siralmas állapotban van (illetve gyakorlatilag annyira fejletlen, hogy nem is értelmezhető), az írás legnagyobb értékét én abban látom, hogy tett egy lépést ennek fejlesztése irányában, megmutatva, hogy a vita jó dolog, mert megismerhetünk a magunkétól eltérő álláspontokat is, melyek egy részét megfontolás után akár el is fogadhatjuk.

(Az megvan, hogy Angela Merkel hogy szokott dönteni? Jelentősebb kérdésekben mindig behív 2 szakértőt, akik teljesen ellentétes álláspontot képviselnek az adott témában. A szakértők vitatkoznak, Angela néha kérdez és folyamatosan jegyzetel. Aztán meghozza a döntését. Okos asszony.)

Az adott kérdésben egyébként András véleményével teljes mértékben azonosulni tudok. A Prezi – minden kúlság faktora és tagadhatatlanul nem szokványos logikája ellenére –, mint prezentációs eszköz a mindennapi gyakorlat során számunkra totálisan használhatatlannak bizonyult. Mások máshogy gondolják ezt, Konrád például dühös („...a Prezi! Nem való annak, akinek egy PowerPoint megszerkesztése is kihívás...”). A vitában egyébként igazságot tenni nem lehet, nagyjából hasonló, mint az iPhone-Android, Mac-Windows, Fidesz-Mszp polémia... Legjobb kívülről figyelni és jegyzetelni.

Hogy milyen a jó prezentáció? Olyan, ahol nincs se Prezi, se Powerpoint. Egy ember van, akinek van mondanivalója. Esetleg néhány kavicsa. És 1 perce. Hans Rosling 1 perces TED előadása. Minél inkább profi valaki, annál inkább az egyszerűségre törekszik, a végletekig lecsupaszított díszletekkel, hogy minél jobban érvényesülhessen a mondanivaló tartalma és az előadó személyisége. Ehhez persze mondanivaló és átütő személyiség egyaránt kell. Ennek hiányában marad a Prezi („A lábával karikázik, A kezével citerázik, Az orrával orgonázik, A fülével figurázik, A szemével gurgulázik...”). Vagy a Powerpoint. (Valaki árulja már el végre: mi is a gond a lineáris gondolatmenettel egy prezentáció során, ahol rendet kell teremteni a káoszban nem pedig fordítva??)

Kutatói körökben egyébként a Prezi nem túl kedvelt, az ügyfél-prezentációk és konferenciák első számú eszköze továbbra is a jó öreg PPT. Ha még nem döntöttetek a Prezi vs. Powerpoint kérdésben, érdemes elolvasni a hivatkozott blogbejegyzést és az érkezett kommenteket (köztük egy kutató – Ferenczhalmy Bálint – véleményét).   

(Piackutatás blog)

Piackutató vagy Batman lenne, ha újra választhatna, újra dönthetne a sorsáról? – kérdezi magától Klenovszki János, az NRC ügyvezetője a Marketingkutató Magazin tegnap megjelent őszi számának bevezetőjében. Batman kütyüi, éjszakai kalandjai, fegyverei, ruházata és a Batmobil az egyik oldalon („fú, de jó vagy!”), a másikon pedig...nos, a legújabb SPSS Statistics 22-es verziója, a kutatás megkopott – vagy sohasem volt – szexepilje, és a munkavégzés ismert rutinjai („fú, de rossz vagy!”). Van persze azért izgalom a marketingkutatásban is, még ha nem is akkora, mint George Gallup idejében. Bizony mondom, egészen más lehetett alapító atyaként egy iparág alapjait lerakni, ráadásul egy érdekes, izgalmas korban, ahol a dolgok többsége még kitalálásra várt, a vállalkozó szellemű emberek pedig könnyen dinasztiát alapíthattak... Gallup ugye egyetemi hallgatóként házalt, interjúkat készített, ami teljesen kimerítette és frusztrálta (hehe...), pedig akkoriban a válaszadói hajlandóság az egekben volt. Az ismert történet szerint ekkor határozta el, hogy keres egy jobb módszert, ami végül a valószínűségi mintavétel lett. (Vajon Gallup mester hogy boldogulna a mai világban?) Napjainkban is vannak új módszerek, nem is kevés, a ma piackutatóját ezek frusztrálják, nem a házról-házra járás. Ha úgy tetszik, Gallup eredeti indítéka – hogy ne kelljen annyi embert megkérdezni, beszélni velük – célba ért, lassan a piackutatók egyáltalán nem fogják magukat ezzel fárasztani, gépek figyelik majd a fogyasztókat és köpik az adatokat. János még lát izgalmat ebben a világban, az újabb technológiákban, melyek szerinte érdekesebbé, hasznosabbá, a fiatalok számára pedig vonzóbbá tehetik a szakmát. Ezért az ő választása egyértelmű: marketingkutató lenne újra. A fiának viszont azt tanácsolná, inkább Batman legyen, egy családban elég egy kutató, a marketingkutatásnak és a világnak pedig egyaránt új hősökre van szüksége. A magam részéről a Batman-sztori jobban tetszik, bár attól tartok végül minden történet úgy végződik, hogy meg kell küzdenünk a gonosz Jokerrel – akár kutatónak állunk, akár Batmannek vagy bármi másnak.

(A Marketingkutató Magazin aktuális tartalmáról a Piackutatás Hírek cikkében olvashattok.)

(Piackutatás blog)

"Őszintén szólva, a piackutatás az egyetlen iparág, mely sorozatosan visszaélt a statisztikai módszerek használatával..."

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek

A ’gamification’ módszere komoly lehetőség a piackutatók számára, hogy értékes insightokat szerezzenek a fogyasztóktól.

A Sony egy kvízt vetett be, hogy a War of the Worlds rajongóiról információt szerezzen

A Sony Music szakemberei számára fontos volt, hogy megértsék a fogyasztók és kedvenc előadóik közti kapcsolatot. Ennek megfelelően a Jeff Wayne’s Musical Version of The War of the Worlds című album új kiadásának megjelenésével egyidőben egy kvíz jelent meg a hivatalos fórumon, amely egy lazán álcázott piackutatásnak felelt meg.

A kutatás játékos megközelítése kifizetődőnek tűnik: kevesebb, mint 24 óra alatt majdnem kétezren válaszoltak a kvíz kérdéseire.

A játékot úgy tervezték, hogy versenyszellemre, egyfajta megszállottságra épített – ez jellemző az album rajongóira, így akarták tesztelni a termék ismeretét. Minden játékkör végén megjelent egy hagyományos kutatási kérdés is. Daniel Hall, a Sony Music insight vezetője meglepődött a válaszok gyorsaságán és minőségén.

„Szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy hatékonyan tudjuk kiaknázni a gamification módszerét, hiszen a zene sokakat érdeklő dolog” – mondja. A rajongókat arra kérték, hogy töltsenek fel fotókat, és mondják el, mit jelképez számukra az adott album. A nyílt végű kérdések után egy online ranglista is megjelent, hogy a rajongótábor versenyképességét, versenyszellemét is lemérje.

„A játékot úgy terveztük, hogy segítsen nekünk megérteni, kit is kell megcéloznunk, hogyan pozicionáljuk a terméket és milyen témákat, elemeket helyezzünk előtérbe, és miket rejtsünk inkább el. A módszer döntően segített minket abban, hogy kreatívabb marketing ötletek szülessenek” – magyarázza a szakember.

Kreatív kérdőívek

Hall véleménye szerint a gamification kifejezés – ami az utóbbi időben igencsak közkedveltté vált piackutatói körökben – gyakran csupán egy helyettesítő szócska a kreatívabb, a fogyasztókat jobban vonzó kérdőívekre. Hall a GMI nevű ügynökséggel dolgozott az elmúlt négy év során azzal a céllal, hogy a kérdőíves folyamatot olyan élvezhetővé tegyék a válaszadók számára, amennyire csak lehetséges.

„Szerencsések vagyunk, hiszen a fogyasztóink természetes érdeklődését felhasználhatjuk arra, hogy kiszélesítsük látókörünket. Számunkra a gamification olyan megközelítés, amely idővel egyre jobb és jobb lesz” – mondja Hall.

A legtöbb cég többet tud a vásárlási szokásaidról, mint a saját családod. Mindez vajon baljós jel, vagy éppen az, amire szükségünk van?

„Nincsen nyugodt perced
A háború hírei nap, mint nap elérnek hozzád,
felizgatnak.
És sok ezer napja ugyanaz az évszám.
Mert tart még az 1984-es év.”

Az álmaimat gépek rázzák

Az elmúlt 20 évben, ha valaki azt mondta: „a Nagy Testvér mindent lát”, akkor a legtöbben valami ijesztő figurára gondoltunk, aki a biztonsági kamerarendszereken keresztül figyel minket egy távoli sötét szobában. Az utóbbi hónapok eseményeinek tükrében egyébként nem is tévedtünk nagyot, valóban megfigyeltek és jelenleg is megfigyelnek minket, a megfigyelés legfőbb eszközeit pedig önként hordjuk magunknál (kamerás okostelefon, tablet, laptop), illetve óvatlanul használjuk a megfigyelés alapját képező technológiákat (email, internet, GPS, közösségi média, stb.). Legújabban azonban nyilvánvalóvá vált, hogy már nem csak a kormányok vagy a titkosszolgálatok érdeklődnek intenzíven (és kéretlenül) életünk eseményei iránt.

A jelentősebb cégek, különösen azok, amelyek nagy online rendszerekkel dolgoznak, egyre kifinomultabb, árnyaltabb képet kapnak fogyasztóikról. Ez a modell pedig sokkal közelebb áll egy Szép Új Világhoz, mint akár Huxley víziója, akár Orwell 1984-e. (Az 1948-ban íródott „1984”-ben például olyan televízió van, amely kamerát tartalmaz és a Párt minden tagjának lakásában megtalálható – a mai technológia ezt már jelentősen túlhaladta. Ha úgy tetszik: már évek óta orwelli világban élünk, még ha ez nem is tudatosult bennünk.)

Nagy Testvéred figyel téged

A személyi adatok védelmének kérdése az online térben nem új keletű probléma. A gond már a régi, betárcsázós internet megjelenésével felütötte fejét, az emberek aggódtak, hogy párjuk majd megtalálja az általuk meglátogatott pornó és egyéb weboldalakat a böngészési előzmények között, később a cookie-k elterjedése okozott fejfájást, ma pedig könnyen kirúgás járhat az olyan dolgozóknak, akik a Facebook-on „idióta” jelzővel illetik a főnököt bejegyzéseikben.

Az utóbbi néhány évben a cégek minden rendelkezésükre álló online adattal megismerkedtek és megtanulták használni azokat. Ahogy a figyelem egyre inkább a táblagépekre és okostelefonokra irányul, új jelennek meg egészen újszerű adatforrások.

A tavalyi év közepe fele lehetett olvasni az Orbitz nevű utazási weboldalról, amely az Apple termékeket használó internetezőknek drágább hoteleket ajánlott figyelmébe, mint a hagyományos PC-ket használóknak. Ahogy arra számítani lehetett, nagy volt a felháborodás. Az is jellemző, hogy e felháborodás nagy részét az váltotta ki, hogy az emberek azt hitték, a weboldal ugyanazokat a hoteleket kínálja eltérő árakon.

Amit azonban az Orbitz végrehajtott, remek taktika. Megerősítette a tényt, amit kutatások hosszú sora állít, miszerint a Mac felhasználók általában gazdagabbak és több prémium kategóriás terméket vásárolnak, mint a hagyományos számítógépet használó tömegek.

Mivel a webes böngészők képesek azonosítani a felhasználók operációs rendszerét, az Orbitz felhasználta ezt az információt arra, hogy olyan ajánlatokat fogalmazzon meg fogyasztóinak, amelyek szerinte illenek azok vásárlási szokásaihoz.

Némileg kifinomultabb megoldásképpen a Staples nevű áruházlánc annak megfelelően változtatta az árait, hogy az adott fogyasztó éppen helyileg hol található; egy Wall Street Journal-ben megjelent kutatás szerint ugyanis a rivális áruházakhoz mért fizikai távolság illetve az adott terület magas életszínvonala fontos jellemzők. Tegyük fel, hogy az adott fogyasztó jómódú, és a konkurenciától távol él: ez esetben a Staples úgy vélekedett, hogy az esetleg hajlandó némileg többet fizetni.

Ehhez hasonlóan a Sky TV hamarosan több próbareklámot futtat majd le, amelyek a fogyasztók lakhelyének postai irányítószámai és társadalmi-gazdasági hovatartozásuk alapján készültek.

Mindenütt ott van érzed, mégsem látható sehol

A tavalyi év két legjelentősebb technológiai durranása az Instagram fotómegosztó alkalmazás Facebook általi 1 milliárd dolláros felvásárlása, valamint a Pinterest képmegosztó weboldal népszerűségének hihetetlen méretű növekedése volt.

Mindkét oldal sikere az ún. visual web (vizuális világháló) mellékterméke – a kifejezést az online térben bekövetkezett megnövekedett számú képi és videó élményre használják.

Az olyan piackutatók számára, akik alig várják, hogy az eredményeket PowerPoint-on kívüli formában jeleníthessék meg, az adatokból pedig vonzó, magával ragadó sztorikat kreáljanak, a visual web egy fantasztikus lehetőség.

Az infografikák remek lehetőséget kínálnak a kutatási eredmények ábrázolására, méghozzá oly módon, mely vonzza a felhasználói tekintetet. Bizonyított tény, hogy az emberek jobban emlékeznek olyan információra, amit képbe ágyazva láttak, szemben a tisztán szöveges változattal.

Ha valaki kipróbálná magát ezen a területen, íme tíz egyszerű tipp, ami segíthet:

A blog olvasóinak figyelmébe szeretnék ajánlani néhány piackutatással foglalkozó cikket, melyek a blogon megjelentekhez hasonló nívójúak, a szakmaiság mellett pedig újdonság- és érdekesség-faktorral is bírnak, bizonyítékául annak, hogy a piackutatás nem száraz és unalmas, hanem még mindig az egyik legszexibb dolog napjainkban!

A képen: részlet egy 2011-es új-zélandi piackutatási konferencia plakátjáról; a teljes plakát megtekintéséhez kattints a képre! Vannak a „sexy” témában magyar próbálkozások is, például ez, vagy éppen ez.

Akik a blogot rendszeresen olvassák – köztük vállalati piackutatók és kutatóügynökségnél dolgozó kollégák –, bizonyára örömmel fogadják az ajánlást, legalábbis ebben bízom. A cikkek a Piackutatás Hírek oldalon – és kizárólag ott – olvashatók (ez alól csak néhány írás kivétel, mely a Marketingkutató Magazinban is megjelent), a blog olvasóinak érdemes tehát rendszeresen ellátogatni az említett oldalra is. Kedvcsinálóul íme néhány cikk az elmúlt időszakból, kattintsatok bátran a linkekre, nem harapnak!

Eredet
A neuromarketingesek éppen azt vizsgálják, hogyan lehet átkódolni a memóriát? Hogyan lehet elültetni egy gondolatot a fogyasztók agyában? Hogyan lehet kicselezni a memória kapuőreit és utat találni a tudattalanba? Kulcskérdések ezek márkatulajdonosoknak, reklámügynökségeknek, piackutatóknak egyaránt. (Kvalisoknak kötelező darab!)  

Adatvizualizáció kezdőknek, haladóknak és profiknak
Van, aki csak egyszerű diagramot készítene, mások a napjaink vezető adatmegjelenítő bajnokaival (The New York Times, The Guardian) vennék fel a versenyt. Mindenki találhat képességeihez mért megoldást a fenti cikkben.

A világ piackutatása 2012-ben
Piackutatás nemcsak Magyarországon van, ismerjük meg a nemzetközi trendeket is, a változások fő irányát! Erre legalkalmasabb az Esomar éves jelentése, melynek összegzése magyar nyelven egy helyen olvasható – itt.

Külcsín és belbecs
A fogyasztók szerint ugyanaz a gyümölcslé különböző ízzel és illattal rendelkezik, amint a megszokottól eltérő csomagolásba öntjük... Ennek jelentőségét nem kell magyarázni, a cikk kiváló inspirációt jelenthet csomagolásfejlesztéshez.

Kölykök a hátsó udvarból: bonyolult generáció az Y
Az Y generáció megszólítása csak gondot jelent piackutatóknak, marketingeseknek egyaránt. Viselkedésüket olyan mintázatok jellemzik, melyek előtt értetlenül állunk. Miben rejlik hát megszólításuk sikerének titka? Két friss tanulmány vizslatja a kérdést.

 „Azt várom el egy kutatócégtől, hogy legyen okosabb nálunk”
Ferenczhalmy Bálint, az OTP Bank piackutatási vezetője bizony nem lacafacázik, nagyon kemény elvárásokat fogalmaz meg a kutatók felé... Az a legény, aki állja?

Beszámoló a Kutatás 2013 konferenciáról
Helló, csak nem azt akarod mondani, hogy lemaradtál a legnagyobb (egyetlen?) hazai kutatási konfról?? Ejnye-bejnye. A jó hír az, hogy részlegesen pótolhatod lemaradásod – egy beszámoló átolvasásával. (Csak itt, csak most, csak neked!).

Szemtől szemben
Az a nagy büdös helyzet elvtársaim, hogy az emberi kommunikáció 80%-át a non-verbális jelek teszik ki, de vannak akik ezt 95%-ra teszik. A kutatás online térbe helyezése úgy vágja le ezeket a non-verbális jeleket a kutatásról, mint teszi azt az mp3 formátum a 20khz feletti frekvencia jelekkel. A face-to-face lehet, hogy nem a legolcsóbb, de talán nem mindenki lókolbászt akar vacsorálni, hogy ezzel a képzavarral éljek. „Lehet, hogy egy-egy kutató jól informáltnak véli magát, de ha nem találkozott valós személyekkel, akkor a kutatási eredményeinek jó része csupán fantázia.” (A mai ajánlatunk tehát átvitt értelemben: lazacfilé és bakelit.)

 A Google (lesz) az új Gallup?
A The New York Times blogja szerint a Google lehet az új Gallup. Ahogy a kommunikációs módszerek változása zajlik Amerikában, úgy változnak a legpontosabb választási előrejelzések technikái is. Ez a cikk talán kissé keményebb eledel, módszertani elkötelezettségű, számok közt böngészni szerető kutatóknak ajánlott!

Értsük meg a folyamatokat! Interjú Máth Andrással
Nincs jó dolguk ma a kutatóknak, megbízói oldalról kapnak rendesen. Az interjúban Máth András ekézi a jónépet és kioszt néhány csattanós tockost, valószínűleg – sajgó tarkónkat dörzsölgetve mondjuk ezt – jogosan.

----------
Ennyi volt az ízelítő a Piackutatás Hírek oldal cikkeiből, olvassátok, lájkoljátok, terjesszétek az igét – és időnként nézzetek vissza az oldalra újabb tartalmakért. Köszi!  

(Piackutatás blog)

Ray Poynter, a nemzetközi piackutató szakma megmondóembere és fenegyereke az előttünk álló időszakra nézve négy olyan bomlasztó hatású változást lát, melyek nagymértékben befolyásolhatják az insight-ok és a kutatás világát. (A bomlasztó-romboló hatást úgy kell értenünk, mint olyan újítások összességét, melyek új piacot hoznak létre, miközben lerombolják a létezőt, vagyis egy korábbi technológia helyére lépnek. Lehet pozitív és negatív értelme is, attól függően, hogy a bot melyik végén állunk...)

Az általa megnevezett négy irány talán nem éppen az, amire gondolnánk, ha a közelmúlt szakmai konferenciáit vesszük alapul. Szerinte a négy romboló faktor az online közösségek, a SoLoMo (social local mobile), az automata tesztelés és a szövegelemzés.