Piackutatás blog

Az ESOMAR 2012-es Global Prices Study című tanulmánya betekintést kíván nyújtani a piackutatásra fordított költségek (árak) eltéréseibe országtól, projekt típustól és időszaktól függően. Az USA őrzi 2010-ben megszerzett első helyét, így továbbra is a piackutatás szempontjából legdrágább ország, megelőzve ezzel Svájcot.

A tanulmány tárgya  

Az ESOMAR 2012-es Global Prices Study c. tanulmánya betekintést kíván nyújtani a piackutatásra fordított költségek (árak) eltéréseibe országtól, projekt típustól és időszaktól függően.

A tanulmány 2012-es megismétlése (az előző 2010-ben készült) 106 ország 633 ügynökségének árain alapul (2010-hez képest 6-al több országot és 29-el több ügynökséget vizsgál).

Az árajánlatokat szabványszerű projektek keretében gyűjtötték be, melyek 5 piackutatási projektet öleltek fel (ebből három kvantitatív, egy kvalitatív és egy az online kutatási közösségekről) ezen kívül egy B2B projektet, valamint a különböző kutatási szolgáltatások tarifáit (pl. prezentáció).

1-es projekt: U&A teszt egy csokoládédesszerttel kapcsolatban

2-es projekt: Tracking kutatás a mosóporokról

3-as projekt: Számítógépes reklám pre-teszt

4-es projekt: Fókuszcsoportos beszélgetés 4 csoport részvételével a banki szolgáltatásokról

5-ös projekt: piakutatási közösségek

6-os projekt: B2B módszer, téma: a laptopok

Kiegészítő kutatási szolgáltatások árai: személyes prezentáció, stb.

A kutatás főbb megállapításai

Egyszer valaki fel fogja tenni a nagy kérdést: mi is a valódi alternatívája a PowerPoint-nak?

Persze, létezik néhány szörnyű PowerPoint bemutató. De a problémakör megoldása nem abban rejlik, hogy új eszközt keresünk, hanem abban, hogy fejlesztjük vizuális kommunikációs ismereteinket.

Hiba lenne alternatív megoldást keresni a PowerPoint-ra. Hogy miért?

1. A problémák változatlanok lennének. Beszélhetünk a Keynote-ról, a Preziről, a Sliderocket-ről vagy egy egyszerű, hagyományos flipchart-ról, a kihívás ugyanaz: hogyan állítsuk sorrendbe az információt; mi legyen a helyes szöveg-kép arány; hogyan használjunk grafikát profi módon és hogyan állítsuk szinkronba mindazt, amit prezentálunk azzal, amit szóban elmondunk. Ha erre nem vagy képes PowerPoint-tal, akkor mással se fog menni.

2. A motiváció rossz. Az emberek azért keresnek alternatívát, mert nem tudnak bánni a PowerPoint-tal (vagy egyszerűen unják), és nem azért, mert más eszközzel jobb előadók lehetnének. Sokszor esnek az újdonság csapdájába; lelkesednek a zoomolás lehetőségéért vagy a jobb képátmenetért. Azt hiszik, ha ilyesmit alkalmaznak, a gyenge minőségű prezentációjukból azonnal mestermű lesz.

A nemrég alapított start-up cég, a Stylitics lehetővé teszi a piackutatók számára, hogy belelássanak a fogyasztók fejébe, mi alapján is választják meg napi öltözéküket.

A divat sikerének titka éppen az, hogy előre lásson az ember; mi az, amit viselni szeretnének az emberek az elkövetkező két évben. A trendek előrejelzői erősen hisznek a fogyasztók megfigyelésében és az ösztönök szerepében, gyakran az egész világot beutazzák, hogy különféle emberek öltözékeit lefényképezzék, majd ezt az információt más infókkal összevessék, mint például a popzenével, a politikával, az üzleti élettel vagy éppen a fogyasztók lelkivilágával.

Egy csapat kezdő szakember Brooklynból gondolt egyet, és megpróbálja megkönnyíteni a piackutatók, kereskedők és gyártók dolgát azzal, hogy a divat következő hullámát előrevetíti annak segítségével, hogy megfigyeli, az emberek mikor, hol, mit és miért viselnek szívesen.

A Stylitics Rohan Deuskar (29) és Zach Davis (30) közös ’gyermeke’, akik még 2004-ben ismerték meg egymást, amikor egyazon mobiltelefonos marketinggel foglalkozó vállalatnál dolgoztak. Mindketten rendkívül tapasztaltak abban a kérdésben, hogyan is kell az új technológiák segítségével közelebb kerülni a fogyasztókhoz.

A divat világát az követően vették célba, hogy Deuskar saját gardróbjára pillantott, és az a felismerés érte, hogy totálisan bizonytalan a saját öltözködési stílusát illetően. Fogalma sem volt arról, mely ruhadarabokat viseli leggyakrabban, mikor teszi ezt, és melyik ruhájának volt a legjobb ár-érték aránya. Ráébredt, hogy minden bizonnyal a vállalatok, a kereskedők sem tudják, mi alapján választják meg napi öltözetüket az emberek, és Davis-el együtt potenciált látott a dologban.

"Visszatekintve már minden insight nyilvánvaló..."

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek

Sokszor felmerül a kérdés, mi várható a prezentációk tervezésében az elkövetkező 1-3 évben? Íme egy rövid lista a várható trendekről.

1. Több sztori, kevesebb slide. Az olyan könyvek, mint a Resonate vagy a The Naked Presenter arra buzdítják a prezentálókat, hogy kevesebb slide-ot használjanak, és több történetet, történetmesélést vigyenek bele előadásukba. Számos prezentációra igaz –főleg azokra, amelyek motiválni akarják a közönséget – hogy slide-ok bemutatása nélkül nagyobb sikert ér el. 

2. A profi (stock) fotók nem nyerők többé. Mindenkinek elege van már a mesterkélten tökéletes, beállított fotókból. A profi (stock) fotók kevésbé inspirálóak, hiteltelen a szépségük és a rajtuk pózoló, örökké boldog emberek is. Amire az emberek vágynak, az a valóság, így a jövőben professzionális fotók helyett inkább a Creative Commons  licenc alá tartozó képeket fogjuk gyakrabban használni.

3. Táblagépek és irkafirka. Az iPad és más tabletek növekvő népszerűsége ki fogja szorítani a hagyományos laptopot, így az előadók is inkább ezek használatával fogják majd prezentációikat irányítani, kontrollálni, illetve az előadás közben megjegyzéseket firkálni a slide-ra, amiről éppen beszélnek. Egyre növekszik azok száma, akik előadásukat teljesen üres slide-dal kezdik majd, erre felépítve a tartalmat, mintegy a közönséggel folytatott párbeszéd részeként (mintha flipchartot használnának).

4. Inkább hatásos legyen, mint szép – ezt kell megtanítani. A dolog lényege túlságosan elment a kreativitás felé, így történhetett meg, hogy ma egészen gyönyörű, de szinte semmi tartalmat nem kínáló prezentációk sorát készítik el, lásd a SlideShare –re feltöltött anyagokat. Ennek bizony nincs jövője, különösen az oktatásban nincs. Az oktatás területén a tanárok előbb-utóbb ragaszkodni fognak bizonyos szabályokhoz a PowerPoint előadások készítésével kapcsolatban. Ez a jelenség egyre elterjedtebb lesz aztán az üzleti világban is.

A mobil eszközök idén számszerűleg túlszárnyalják az emberiséget, legalábbis a Cisco elemzése szerint. (latest analysis of global mobile data traffic)

A felmérés szerint 2016-ra 10 milliárd lesz a mobil eszközök száma szerte a világon. Az adathálózatok évente 130 exabájt információt hordoznak majd, ami 33 milliárd DVD-nek felel meg. A jelentés szerint a mobiltelefonos adatforgalom 2011-ben nyolcszor nagyobb volt, mint a 2000-es év teljes, globális internetes adatforgalma.

Gigabájtok klubja

Az adatok ’fogyasztásának’ növekedése gyakran okoz problémát a mobilszolgáltatóknak, akik az igények biztosításával küszködnek. Az átlagos okostelefon havonta 150 megabájt adatforgalommal működik, a jelentés szerint ez 2016-ra 2.6 gigabájt lesz! Ehhez a ’gigabájt klubhoz’ 2016-ra a mobiltelefon használók 60%-a – hárommilliárd ember – csatlakozni fog, hiszen mindegyikük egy gigabájtnál több adatforgalmat bonyolít majd havi szinten – legalábbis a Cisco termékek és megoldások részlegének alelnöke, Suraj Shetty szerint.

Számos olyan faktor van, amely az adatforgalmat tovább és tovább növeli. Az emberek egyre gyakrabban vesznek táblagépeket, melyek alapból nagyobb adatforgalmat bonyolítanak, mint az okostelefonok. A Cisco felmérése szerint a táblagépek eladása 2011-ben robbanásszerűen nőtt – 34 milliósra triplázódott a számuk, melyek minden egyes darabja háromszor nagyobb adatforgalmat bonyolít egy okostelefonnál. 2016-ra a mobil eszközök adatforgalmának több mint 10%-át a tabletek fogják adni.

Videó stream-ek

Az üzleti prezentációk során leggyakrabban diagramokat használunk, melyek Excel-ben (vagy más programban) rendkívül szemléletesen jeleníthetőek meg. Van azonban egy sajátos fajta, melyet az Excel nem könnyen prezentál, de annál nagyobb erővel bír: a slopegraph, azaz többdimenziós grafikon. (Edward Tufte megfogalmazása)

A többdimenziós grafikon tökéletesen alkalmas két adatsor közti különbözőségek megjelenítésére, akár az adatok időbeli változásáról, akár bizonyos jellemzők különbözőségéről van szó. Ezeket korábban vonaldiagramok segítségével lehetett prezentálni. Ezek az újfajta grafikonok azonban számos előnnyel bírnak a sávdiagramokkal, kördiagramokkal szemben.

1. Jobbak, mint a táblázatos megjelenítés
Ha két adatsor változását szeretnéd összehasonlítani, például azt, hogy a legjobb 15 üzleti iskola rangsora az Egyesült Államokban hogyan változott az elmúlt évtizedben, akkor használhatsz táblázatot ehhez, de akkor nagy valószínűséggel az olyan iskolák, mint a chicago-i, el fognak veszni az adatok sűrűjében.

A ’Big Data’ 2013-ban a teljes IT-költségvetésben 120 milliárd dollárt fog kitenni, 2016-ra már 232 milliárdot.

A ’Big Data’, avagy az óriási mennyiségű adathalmaz óriási pénzösszegeket is jelent. A Gartner két hete jelentette meg pénzügyi előrejelzéseit a témában. Szerintük a 2016-os évre 232 milliárd dollárt fognak költeni a cégek a ’Big Data’ elemzési módszerre. Közvetett vagy közvetlen módon 96 milliárdos kiadást generál majd az IT területén 2012-ben világszerte, 2013-ra pedig eléri majd a 120 milliárdot.

Íme, néhány érdekes következtetés a Gartner felméréséből:

• Jelenleg a ’Big Data’ van a legnagyobb hatással a közösségi médiában és online tartalmakban végzett elemzésekre, évente 45%-kal nőnek a költések ezeken a területeken.
• A hype ellenére a ’Big Data’ nem egy külön, önálló piac, viszont olyan jelentős erőt képvisel az iparágban, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni a termékek, szolgáltatások és megoldási javaslatok területén.
• A ’Big Data’ 2020-ra a mainstream része, egyszerű, hagyományos adathalmaz lesz majd, és azok a megközelítések, infrastruktúrák, hardveres-szoftveres megoldások, melyek nem lesznek képesek ehhez az új normához alkalmazkodni, partvonalon kívülre fognak kerülni.
• A ’Big Data’ funkcionális működéséhez szükséges IT-kiadások 28 milliárdot tesznek ki. Ennek az összegnek legnagyobb részét a már létező módszerek új igényekhez való igazítására fordítják, valamint az ezzel járó, előre nem látható problémák kezelésére.

Az állítás, miszerint napjainkban a közösségi hálózatok és tartalmak elemzésére a ’Big Data’ van a legnagyobb hatással, felettébb érdekes. A közeljövőben még sok tanulmányra, elemzésre számíthatunk a következő generációs közösségi médiával és annak elemzésével kapcsolatban.

Valamit szögezzünk le. A ’War of the Worlds’ sci-fi címének magyarra fordítása (Világok harca) a legbotrányosabb fordítás, amivel valaha találkoztunk. Harc az, ha két óvodás megküzd a homokozóban a lapátért vagy férj és feleség megbeszélik a hétvégi programot. Ha marslakók támadnak a Földre, hogy vérünket vegyék, az háború. Az elmúlt 10 év számos változást hozott a marketing, a fogyasztói magatartás kutatás és a piackutatás területén. Háború ez is – a színfalak mögött villognak a kések.

Tíz évvel ezelőtt a közösségi média fogalma nem létezett. Nem voltak okostelefonok, sem iPad-ek, a Google pedig egy kis magánvállalat volt. Az utóbbi évtized felfordulása után mit is várhatunk?

A piackutatás az elmúlt évtizedben folyamatosan alakult, fejlődött: MROC-k, közösségi média megfigyelése, webes elemzés, viselkedéstan a gazdaságban, neurokutatás, biometrika, crowdsourcing, netnográfia – csak néhány a népszerű trendek közül.

Már vége annak az időszaknak, amikor a piackutatás egyszerűen arról szólt, hogy kérdezünk, mérünk és elemzünk. A kutatók számára elérhető, elképesztő méretekben duzzadó ’információs folyó’ fantasztikus elemzési lehetőségeket kínál. A „The Shape of the Marketing Research in 2021” (megjelent 2011-ben, szerzői: Micu, Dedeker, Lewis, Moran, Netzer, Plummer, Robinson) c. írásban – mely először nevesíti az információs folyót – ez a kérdés hangzik el:

„Ma, amikor óriási mennyiségű elérhető információ van ahhoz, hogy valaki versenyelőnyhöz jusson, ki lesz az, aki az ügyféloldalon rendelkezik a képességgel és erőforrással mindezek felhasználására?”

Kiváló példa az ’információs folyó’ erejére a Hewlett-Packard 2011-es augusztusi szerzeménye, az Autonomy, melyet 10,3 milliárd dollárért kebeleztek be. Az Autonomy profilja a rendszerezetlen információ kontextusba állítása vállalatok részére. A beolvadás néhány héttel azután vált nyilvánossá, hogy Ray Poynter a The Future Place Blog-ban 2011 július 12-én ezt posztolta: „Körülírva a dolgokat, dollármilliókat lehet keresni olyan eszközökkel, mint a viselkedés-gazdaságtan, a netnográfia, a játékalapú kutatás, az okostelefonok elemzése vagy éppen a neurokutatás. Dollármilliárdokat azonban egyedül a Big Data hozhat” (gigantikus méretű adathalmazok elemzése).

Hogyan vélekedik minderről a kutatás világa? A 2011-es Cambiar Future of Research Study 2020-ig tekint előre, és visszajelzést kínál a szakma legtöbb kutató cégéről (N=160) és ezen cégek ügyvezetőiről (N=114).

"A piackutatóknak sürgősen el kell kezdeni lefordítani a százalékokat euróra, fontra, dollárra."

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek

Az NRC gondozásában megjelent a Marketingkutató Magazin 2. száma. A kiadvány ingyenes, de zárt terjesztésű, elsősorban a megbízók, illetve szakmai konferenciák látogatói között kerül kiosztásra. A magazin kiadója Klenovszki János, akinek köszönhetően hozzám is került egy példány a print változatból. Online is elérhető lesz majd a www.marketingkutato.hu oldalon, ahol a poszt írásának időpontjában még az előző (első) szám olvasható. Én szeretem a maguk fizikai valójában is kézbe venni az újságokat, magazinokat, olyan antik világbeli feelingje van az egésznek, érezni a nyomdafesték szúrós illatát, tapintani a papírt.

A kiadvány egyébként kimondottan igényes kiállítású, jó minőségű papírra nyomták, kellemes a tapintása, szép a tördelés, igényesek a képek. Az idol kétségkívül a Research Magazine, a világ első számú – és gyakorlatilag egyetlen – kutatási magazinja volt. Figyelembe véve a lehetőségek közti különbségeket (anyagi, humán, kulturális), kimondottan szép teljesítmény ez, egy ilyen kis piacra egy kizárólag piackutatással foglalkozó kiadványt készíteni.

Az első számhoz képest előrelépést érzékelek, mégpedig bizonyos kérdések felvetését illetően. Remélem, ez a vonal folytatódni fog és lassan elkezdődik az érdemi vita, bizonyos kérdések tisztázása.

A magazin jelentős részben NRC-s kutatásokból, esettanulmányokból építkezik, ezeket a cikkeket a cég kutatói jegyzik. Emiatt igazán nem érheti szó a ház elejét, egy ilyen önerőből készült kiadványnál ez természetes, rendben van. Emellett külföldi rövidhírek fordításait is olvashatjuk (ezt mi kezdtük el a blogon és a PH-n, az MM folytatja ezt a vonalat, hajrá!), olyan általam is olvasott és nagyra tartott külföldi szakértők véleményével, mint például Reineke Reistma (Forrester). Módszertani blokk és piackutatók bemutatása is helyet kapott a kiadványban, egy cikk erejéig pedig a Piackutatás blog is szolgál olvasnivalóval (Esomar jelentés).

Az újságnak két része van, amit kiemelnék. Az egyik János bevezetője, mely igen őszintére sikerült. A másik (ha csak egy cikket olvashatnék el, ez lenne az) a Szabó Csabával (Magyar Telekom) készült interjú. Az interjú készítéséhez sikerült megnyerni egy profit, Kőszegi Andrást (BrandTrend). Az ő szerepeltetése riporterként, kérdezőként igazi telitalálat. András jó ütemben és jókat kérdez, sokszor jobbakat, mint egy echte piackutató. Látszik, hogy felkészült, beleásta magát a témába, a kérdésfeltevésben pedig nem korlátozzák konvenciók, (kutatói) érdekcsoporthoz való tartozás vagy bármi más. Emellett kíváncsi és nyitott. A végeredmény: az egyik legőszintébb és legérdekesebb interjú, ami piackutatás témában ez ideig készült (Magyarországon). Hiába, az újságírás külön szakma, jó lenne, ha legközelebb is ő tartaná a mikrofont. A jó interjúhoz persze jó interjúalany is kell, ez is adott volt most. Szabó Csaba (Kutatási teamvezető, Magyar Telekom) készséges partner volt abban, hogy ne szokványos interjú készüljön, hanem iparági kérdések, új módszerek, szemlélet, viszonyulások kerüljenek szóba. Ehhez egyrészt érdeklődés, tájékozottság kell, másrészt pedig önálló, kiforrott vélemény – ez esetben mindkettő rendelkezésre állt. A produktum pedig érdekes, kiegyensúlyozott, olvasmányos interjú, mely mind szakmabelieknek, mind egyéb területen működő érdeklődőknek tud újat mondani, képbe helyez, orientál. (A magam részéről ezt a vonalat látnám szívesen a magazinban a továbbiakban.)    

Összességében nagyon örülök annak, hogy a készítők szűkre vették a fókuszt és nem egy általános értelemben vett marketing tematikájú magazin készült, hanem kimondottan piackutatásról szóló. Kell nekünk egy magazin, ami inkább kutató, mint marketing! A reklám, online marketing,  trade marketing, PR, stb. érdekes lehet – de nem itt! Mi lenne még jó a továbbiakban: sarkosabb vélemények ütköztetése, nagyobb hangsúly iparági szintű kérdésekre, cutting-edge módszerek, trendek bemutatása (Big data!!!! Big data!!!!! Big data!!!!!) Összegzés: ez egy nagyon jó kis újság, mindenkinek ajánlom, ha máshogy nem, akkor online megtekintve.

(Piackutatás blog)

Alex ’Sandy’ Pentland úttörő szerepet játszik a nagy adathalmazok kutatásában, a társadalomtudományok, a fejlődő országok számára fejlesztett mobiltelefonok, egészségügyi berendezések és egyéb technológiák elismert szakértője. Egyike a legtöbbet idézett számítástechnikai specialistáknak a világon, a Forbes magazin pedig a világ 7 legbefolyásosabb adatbányász szakembere között listázza nevét. A nemrég vele készült interjú alapján röviden összefoglaljuk, mi is az a ’Big Data’? 

Mi a ’Big Data’ / mi nem ’Big Data’?

• A Big Data nem a Facebook bejegyzéseket vagy Google-keresésekre vonatkozó információkat tartalmazó adathalmaz, hanem az emberek tényleges viselkedéséről szóló információkat tartalmazza.
• Az adathalmaz az emberi viselkedés nyomait követi figyelemmel. Az vagy, amit csinálsz, és nem az, amit állítasz magadról.
• Az adathalmaz elemzése segíti előre jelezni a várható viselkedést – ha látunk egy adott viselkedési mintát, akkor következtethetünk a többire is annak alapján, mely társadalmi csoportról van szó.
• Az adathalmaz a kapcsolatrendszerekre épül, főleg az emberi kapcsolatokra (szemben korábbi módszerekkel, melyek kihagyták az emberi tényezőt).
• Igazán nagy mennyiségű adathalmaz esetében a statisztika jelentősége elveszik, hiszen szinte minden adat relevánsnak minősíthető.
• Az ember ösztöneire, ítélőképességére szükség van ahhoz, hogy a fals összefüggéseket kiszűrjük.
• Az adathalmaz társadalomkutatásra is felhasználható – összesített fogalmak helyett az egyének kapcsolatrendszereit helyezi előtérbe – a megszemélyesítés is egyszerűbb így.
• A szakma prominensei közül sokaknak új még ez a módszer.

Mire jó a ’Big Data’?

• Az adathalmazok elemzése során személyi adatokat használunk fel, így az adatvédelem kulcskérdés.
• Óriási lehetőségek rejlenek új társadalmi rendszerek megteremtésében annak alapján, ahogy az emberi kapcsolatok szerveződnek, ez pedig segíthet egy igazságosabb és stabilabb világ megteremtésében.
• Szintén nagy segítség lehet az olyan problémák kezelésében, mint a vírusok terjedésének megállítása vagy a globális felmelegedés mérséklése.
• Az adat annál többet ér, minél szélesebb körben lesz megosztva, tartózkodni kell azok raktározásától.
• A kormányok és a legtöbb cég üdvözölné az embereknek saját személyes adataik felett gyakorolt tulajdonjogát - a Google és a Facebook egyelőre kitartanak.
• Az adatok megosztott formában sokkal erősebbek, megvédik az egyéneket az adataik központosításától.

Sandy Pentland tudósként tisztában van egy világméretű falanszter kialakulásának veszélyével, mely a nagy adathalmazok elemzésének elterjedésével, a ’Big Data’ eljövetelével várhat ránk, bár alapvetően bizakodó ezzel kapcsolatban. Így ír erről:

„Ebben az új világban George Orwell egy fantáziátlan kívülálló. Tiszta sor, hogy a személyi adatok védelme, azok tulajdonjoga nem kerülhető meg többé. George Orwell nem tudhatta, hogy ha megfigyeljük az emberek viselkedésmintáit, abból kitalálhatjuk, kire fognak szavazni a következő választáson, vagy éppen hogyan fognak reagálni egy adott szabály megváltoztatására, és így tovább. Felépíthetünk egy olyan világot, mely – első ránézésre – az ördög birodalmának tűnik. Bizony lesznek is olyanok, akik rossz célokra használnák fel ezeket az adatokat.”

Szeretnéd elolvasni a teljes interjút? Szeretnél még többet megtudni a ’Big Data’ mibenlétéről, jelentéséről? Figyelmedbe ajánljuk a Piackutatás Hírek oldalon, a Big Data témakörben megjelent részletes elemzést.

(Forrás: Internet/Piackutatás blog)

Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a világgazdasági történéseknek mégis mi köze van a piackutatáshoz, miért kell ezzel foglalkozni? Aki nem érti, az nézze meg a PMSZ adatait a kutatási szakma forgalmáról, mely 2008 óta stagnál, reálértéken gyakorlatilag csökken. Véletlenül a pénzügyi válság is 2008 óta tart. Most tehát még egyszer a globális pénzügyi válságról (korábbi részek itt: 1. és 2.). Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter világháborút jósol, Jaksity György szerint Budapest nagy része válik hamarosan nyomornegyeddé, Demján Sándor szerint Európában éhezni fognak, egy átlageurópai Marokkó és Mali jelenlegi életszínvonalán fog élni. Tévednének ezek az emberek? Vagy kivételezett helyzetükből adódóan prófétikusan látják a jövőt? Sokan – nem fanatikusok, hanem tudósok, közgazdászok, politikusok, pénzemberek – az ókori Római birodalom széthullásához, az azt megelőző állapotokhoz hasonlítják a jelenlegi helyzetet és globális csődöt, éhezést, káoszt, fegyveres konfliktusokat vizionálnak. (Ez a kutatási iparágat mindössze annyiban érinti, hogy a fogyasztásra épülő társadalmi-gazdasági rendszerek összeomlása – ha bekövetkezik – egyúttal a teljes iparág megszűnését is jelenti, sok más mellett.)   

Évek óta tart a pénzügyi válság a világban. Egyes közgazdászok szerint nemcsak pénzügyi, hanem túltermelési, strukturális válság is van, illetve ezek országonként változó keveréke. Mások szerint rendszerszintű problémák merültek fel, maga a kapitalista világrend ért el lehetőségei határához, a korábbi – erőltetett ütemű fogyasztásra épülő, nagyrészt hitelből finanszírozott – struktúra nem tartható fenn tovább, elértük a növekedés korlátait. Megint mások szerint a 2008-ban kitört válság már véget ért, jelenleg a tőkeáttétel-csökkentési folyamat zajlik, ami országonként 5-10-15 évig el fog tartani. Páratlan a zűrzavar, Athénban, Spanyolországban, Portugáliában, néhol Olaszországban már az utcán vannak a népek, Szicília kormányzója polgárháborút jósol. Angela Merkel korábban világháborúval fenyegetett. Aztán H. Kissinger, volt amerikai külügyminiszter is. Döbbenet.

Az átlagember kérdése: közel öt év alatt miért nem tudták a világ vezető hatalmai, politikusai megoldani a válságot? A válasz az lehet, hogy azért, mert egyelőre nincs megoldása. A világgazdaságot az elmúlt évtizedekben mesterségesen fűtötték, pörgették – hitelből élt a világ olyan jól, ahogy. Feléltük a jövőt. Jó életszínvonalat, fejlődést csak gazdasági növekedés mellett lehet biztosítani széles tömegeknek, jelenleg pedig a helyzet az, hogy idén, 2012-ben az éves GDP-növekedés az EU egészét tekintve várhatóan stagnálni fog, míg az euróövezetben 0,3% lesz. Az USA 1,7%-kal nő várhatóan. A kínai gazdaság még mindig jelentősen bővül – ebben az évben 7,6%-kal –, de mindezzel együtt is hároméves mélypontra lassult a kínai GDP-növekedés. Ezek a publikus adatok, de nem lennék meglepődve, ha a valós helyzet rosszabb lenne, mint a közzétett (kozmetikázott?) számok. Összességében Európa stagnál vagy recesszióba süllyed; az USA gazdasága valamivel egészségesebb, de azért nem túl acélos így sem. A kínai gazdaságot az óriási méretű belső piaca fűti ugyan, kérdés, hogy meddig? A hírek szerint ugyanis Kínában kezdenek csurig megtelni a raktárak (a globális válság miatt a kínai ipar termelésének egy része eladhatatlan, raktárakba kerül), ami beláthatatlan feszültségekhez vezethet.

Néhány napja, az ESOMAR atlantai konferenciáján mutatták be az idei Global Market Research riportot (Esomar Global Market Research 2012), mely a mélyére hatol a dolgoknak, felfedi azokat a befolyásoló tényezőket, melyek a piackutatást érintik különböző országokban, és felsorakoztatja mindazokat a kihívásokat és lehetőségeket, melyekkel a kutatás szakembereinek szembe kell néznie.

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb tényeket, ennél sokkal részletesebben pedig a Piackutatás Hírek oldalon megjelent cikk mutatja be az Esomar jelentését.

A legfontosabb tények

• A piackutatás forgalma 49 országban és kistérségben nőtt, míg 32-ben csökkent a 2011-es esztendő során.
• Észak-Amerika folytatta a korábbi évben kezdett talpraállását, a növekedése 4.9% volt (inflációval korrigálva 1.7%) amivel 11.2 milliárd dollár forgalmat bonyolított. Hasonlóan sikeres volt Ázsia csendes-óceáni térsége, mely 4.7%-os növekedést mutathat fel (inflációval korrigálva 1.7%) 5.8 milliárd dollárral, ezzel pedig a világ legdinamikusabban fejlődő piackutatási régiójává vált.
• Európa, amely a globális piac 42%-át adja, idén 14.1 milliárd dolláros forgalmat bonyolított, 1.9%-os abszolút értékben vett növekedéssel, ami reálértéken (az infláció figyelembe vételével) 1.3%-os hanyatlást jelentett. A növekedés az északi térség államaiban, Lettországban, vagy éppen az outsourcing fellegvárában, Bulgáriában volt jelentős, de mindez nem tudta ellensúlyozni a brit vagy a dél-európai piacok nehézségeit.
• Latin-Amerikát tavaly Brazília tartotta vízfelszínen, 7.9%-os növekedéssel (1.3% inflációval korrigálva) és 1.9 milliárd nyereséggel. A legdinamikusabban fejlődő államok Peru és Nicaragua voltak. Brazíliának idén szembe kellett néznie a gyengélkedő európai gazdaság mellékhatásaival, így nem került be a latin-amerikai top tízbe.
• A Közel-Kelet és Afrika 4.8%-os növekedést könyvelhetett el idén, ami az inflációs hatásokat figyelembe véve 1.3%-os nettó csökkenést jelentett. A SADEC (South African Development Community) volt a növekedés középpontjában az idén.

Az Egyesült Államok továbbra is a legjelentősebb piaca a szakmának, nettó növekedése idén 2.1% volt, amely a piac méretét tekintve remek eredmény. A kvalitatív elemzések és a kérdőíves kutatások területén a növekedés lassulása figyelhető meg, de a szindikált kutatások népszerűségének felfutása az egész iparágat húzta magával. A globális rangsor második helyezettje a kutatási piac méretét tekintve Nagy-Britannia, még úgy is, hogy nettó bevételei 7.6%-kal csökkentek. A várt gazdasági fellendülés itt még nem realizálódott, a kormány kevesebbet költött piackutatásra, a kutatások egy jelentős része házon belül (piackutató cégek nélkül) valósult meg, és a kutatás legfőbb színtere az online tér lett, melynek egyébként szintén csökkent a forgalma.

A reklámok előtesztelése és tracking kutatások során fedezték fel azt a tényt, hogy a reklámok egyes részeire a fogyasztók egyszerűen nem tudnak visszaemlékezni. Ennek fő oka az, hogy az emberi agy nem képes túl sok információt egy időben feldolgozni.

"A mátrix-típusú kérdések olyanok az iparágunknak, mint a kokain. Nem tudunk lejönni róla. Talán rehabilitációs programra kellene mennünk."

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek

A felhasználók oly mértékben használják ki az internet közösségi, társadalmat szervező erejét, amire senki sem gondolt volna jó tíz évvel ezelőtt. Mindazok a technológiai újítások, melyeket napjaink felhasználói igénybe vesznek, alapvetően módosították a kvalitatív kutatások lefolytatását is. Az elkövetkező években a 3D és a hologramos technológia térhódításba kezd majd, megjelennek a virtuális kérdezőbiztosok! (Ahogyan azt Klenovszki János évekkel ezelőtt egy hozzászólásában megjósolta itt, a blogon.)

A befolyásoló erőt vizsgáló kutatások legnagyobb problémája, hogy olyan sablon viselkedési mintákat (pattern) keresnek, amelyek adott esetben nem is léteznek.

Esetleg úgy tűnhet, hogy mindig ugyanazok mondják meg a tutit, mindig ugyanaz a néhány blogger osztja a lapokat már évek óta (marketing / média / szocmédia / technológia). Aki így gondolja, az próbálja meg figyelme fókuszát áthelyezni máshová, legalább időlegesen; az elmének is jót fog tenni egy kis változatosság. Törjünk ki tehát a hutongból – bármennyire is kényelmes az ott lakás; így időlegesen megszabadulhatunk régi szomszédainktól és új (virtuális) ismerősöket szerezhetünk.

Rövid történetek különösebb kommentár nélkül. Ahol ilyen a marketing, ott nincs szükség piackutatásra. (Vevőkre se, többnyire.)