A hazai kutatási iparág 2010-ben 17,1 milliárd forintos összforgalmat bonyolított, a Professzionális Piackutatók Társasága (PPT) és a Piackutatók Magyaroszági Szövetsége (PMSZ) közös adatgyűjtése szerint. Az iparági teljesítmény immár harmadik éve stagnál, és ebben várhatóan a 2011-es év sem hoz pozitív változást. A jelentés szerint az iparági bevétel döntő többsége (82 százaléka) 2010-ben belföldi megbízásokból származott; a megbízások csaknem felét, 46 százalékát a termelő vállalatok adják; a kutatások döntő többsége kvantitatív kutatás; csökkent – de még mindig kiemelkedően magas – a személyes megkérdezések aránya; a telefonos kutatások aránya jelentősen visszaesett; az online kutatások értékbeli részaránya még mindig alacsony, sok megrendelő ódzkodik ettől a módszertől; a kutatások többsége (51 százalék) ad hoc kutatás.
17,1 milliárd forintot realizált a piackutatási iparág 2010-ben a Professzionális Piackutatók Társasága (PPT) és a Piackutatók Magyaroszági Szövetsége (PMSZ) közös adatgyűjtése szerint. Az iparági teljesítmény harmadik éve stagnál, és a várakozások szerint – a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt – hazánkban 2011 sem hoz látványos pozitív elmozdulást.
A piackutatási iparág trendjei Magyarországon a nemzetközileg tapasztalt irányoknak megfelelően alakulnak. A piackutatási költés világszerte csökkent, bár a legfejlettebb piackutatási kultúrájú országokból idén megérkeztek az első biztató jelzések. A dinamikus növekedés egyedül a kialakulóban lévő (ázsiai, dél-amerikai) piacok sajátja. Ilyen körülmények között a hazai piackutatási szakma megbecsüli a harmadik éve változatlan 17 milliárdos piacnagyságot, még akkor is, ha az inflációs hatásokat figyelembe véve ez némileg szűkülő üzleti teret jelent.
Az iparági bevétel döntő többsége (82 százaléka) 2010-ben belföldi megbízásokból származott, hasonlóan a nemzetközi átlaghoz. A megrendeléseknek a piackutató ügynökségek elsősorban saját kapacitásuk felhasználásával tesznek eleget - a hazai alvállalkozókkal, vagy a külföldi kutatócégekkel végeztetett munka aránya alacsony (5, illetve 9 százalék).
A megbízások csaknem felét, 46 százalékát – akárcsak nemzetközi viszonylatban – a termelő vállalatok adják. Ezen belül 38 százalék az FMCG megrendelések aránya, ami a 25 százalékos nemzetközi átlagnál jóval magasabb. Hazánkban a piackutatásból származó bevétel alakulásában jelentős szerepe van a média- és a távközlési szektornak is: 14, illetve 10 százalékos részesedéssel.
A kutatások döntő többsége kvantitatív kutatás: értékbeli arányuk 82 százalék volt 2010-ben, enyhén csökkenő, akárcsak világszerte. A kvalitatív kutatások részesedése 12 %, az egyéb kutatásoké (desk research, másodlagos kutatás) 6 százalék.
A korszerű adatfelvételi módszerek alkalmazása tekintetében a magyar piackutatás felzárkózóban van a nemzetközi trendekhez. Az otthoni megkérdezés egyre nehezülő feltételei, az együttműködési hajlandóság csökkenése, az olcsóbb adatfelvételi technikák felé való eltolódás miatt 42 százalékra csökkent a személyes megkérdezések részesedése, amely 2004-ben még 62 százalék volt. A hazai arány ugyanakkor még mindig jelentősen meghaladja a 13 százalékos nemzetközi átlagot, amelyet az alacsony népsűrűségű, magas internet-ellátottságú országok – például Finnország, Norvégia és Svédország –, valamint az erősen túlkutatott piacok – Hollandia, Franciaország – alacsony hányadosai „húznak le”. Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a hazaihoz hasonló a módszer részesedése.
15 százalékra csökkent a telefonos kutatások aránya hazánkban (2006-ban 22 százalék volt), az adatfelvételi módszer térvesztése világjelenség. A telefonos kutatások az európai országok közül Svájcban és Németországban a legelterjedtebbek (46, illetve 39 százalékos részaránnyal). Jelentős az elmaradás hazánkban az online kutatások területén: értékbeli arányuk 2010-ben 6 százalék volt – alig több, mint a nemzetközi átlag negyede. Bár a hazai piackutató ügynökségek felkészültek online kutatások lebonyolítására, a megrendelői oldal részéről a módszer újszerűsége miatt nem egyszer ódzkodás tapasztalható.
A kutatások többsége (51 százalék) ad hoc kutatás – arányuk csökkenő (2006-ban 53, 2003-ban még 58 százalék volt Magyarországon), ugyanakkor egyre nagyobb részt hasítanak ki a bevételekből az ismétlődő kutatások.
A piackutatási szektorral szemben a visszafogott büdzsék ellenére egyre nagyobbak a megrendelői elvárások. A kliensek az eredményekhez olcsón, gyorsan, ugyanakkor magas szakmai színvonalon, innovatív megoldásokkal kívánnak hozzájutni. A piackutatási szakma többek között a nemzetközi szakmai sztenderdek, a piackutatásra kidolgozott ISO 20252 magyarországi meghonosításával készül arra, hogy ezeknek a kihívásoknak eleget tegyen. Ugyanakkor a piackutatás felkészült arra is, hogy megfelelő információkat és megoldásokat ajánljon megrendelőinek a növekedés érdekében a piac és az üzleti modellek változásainak számukra kedvező alakításához.
Forrás:
Professzionális Piackutatók Társasága – www. piackutatas.org
Piackutatók Magyarországi Szövetsége – www.pmsz.org
