Esetleg úgy tűnhet, hogy mindig ugyanazok mondják meg a tutit, mindig ugyanaz a néhány blogger osztja a lapokat már évek óta (marketing / média / szocmédia / technológia). Aki így gondolja, az próbálja meg figyelme fókuszát áthelyezni máshová, legalább időlegesen; az elmének is jót fog tenni egy kis változatosság. Törjünk ki tehát a hutongból – bármennyire is kényelmes az ott lakás; így időlegesen megszabadulhatunk régi szomszédainktól és új (virtuális) ismerősöket szerezhetünk.
(Hogy persze aztán visszatérhessünk a régiekhez – felismerve azt, hogy azért ők a Janik, mert egyszerűen jók, adott körülmények között a legjobbak. Véleményvezérséget egy iparágban sem adnak ingyen, mind mögött verejtékes munka van, gazdátlan területek pedig már nincsenek. Új, tehetséges jelentkezőket egyelőre nem nagyon látok - a Goldenblog mellesleg egy vicc -, a blogolás ez idő szerint nem túl vonzó elfoglaltság; még bizonytalan ideig fennáll tehát a status quo a nem túl népes (sőt: egyre kihaltabb) üzleti blogszférában (is). Más részről viszont ahogy egy amerikai tábornok mondta: „Vezess, kövess, vagy tűnj el az utamból!” Ha van elég erőd, tehetséged, állj az élre, diktáld a tempót. Ha ehhez gyenge (lusta) vagy, kövesd a véleményvezért. Ha gyenge is vagy, de követni sem akarsz, akkor meg maradj csendben.)
Íme tehát az új (szezonális) étlap, amit kikapcsolódásként kínálok. Van rajta blog, zene, videó, könyv, iparművészeti alkotás. Most nem marketinget, technológiát, szósöl mittudoménmit (ahol hamar idegesek lesznek attól, ha a „paradigmaváltás” szót a szósölbizniszizétől eltérő összefüggésben merészeli bárki is használni), hanem viszonyulást, attitűdöt, gondolkodásmódot, életérzést ajánlok tanulni. Olyanoktól, akiknek történeteik vannak. Méghozzá jó történetek, színvonalasak, megéltek, hitelesek – és persze szórakoztatóak (ez utóbbi manapság a siker kulcsa, a népek élvezkedni akarnak mindenek előtt, hát legyen). Én őket ajánlom.
1. Szipál Péter
30 évig élt Los Angelesben, a showbiznisz kellős közepében, fotóművészként a legnagyobb rendezőkkel, színészekkel, celebekkel, gyönyörű nőkkel dolgozott. Majd hazajött átadni tapasztalatait... Saját honlapján is böngészhetünk, olvashatjuk a vele készített interjúkat, nézegethetjük képeit.
A Velveten van blogja is, igaz, már jó ideje nem frissül. Így csak a régebbi bejegyzésekkel szórakoztathatjuk magunkat, melyek azért egy jó időre ellátnak majd olvasnivalóval. Akit a glamour- és aktfotózás érdekel (emberek, van még itt valaki így?), azoknak kötelező az itt leírtak tanulmányozása, de azért ennél kicsit többről szól a dolog. Az érdekesen szőtt történetek, az aktképek, divatfotók és a csillogó felszín alatt komoly mondanivalót is találunk. Egy olyan szemlélődő-gondolkodó playboy tanulságai ezek, aki évtizedekig élte az amerikai álmot. Nem tudom megállni, hogy ne illesszek be néhány idézetet tőle (akik nem kamázzák az ilyesmit, azok meg ugorjanak):
Asia Carrera egy pornósztár 170 feletti IQ-val, MIT végzettséggel, hobbiból szoftvereket készít, és élmény vele beszélgetni.
Mindennek megvan a maga helye az életben, ha kilépünk a keretekből, akkor először is nagyon jó okra van szükségünk, azután pedig vállalni kell a felelősséget érte.
Ellátogattam a gyárba, ahol nem kis meglepetésemre, erősen katolikus mexikói nők vasalgatták a latex műfaszokat. Azt hittem besz...k a nevetéstől.
Két dologra figyelmeztettek: Nagyon fontos, hogy egy tigris előtt és után ne menjek! Ha előtte vagy, akkor elgáncsol, ha mögötte, akkor “megjelez”, vagyis lepisil.
A lányok, akik dús keblekkel születtek, arról panaszkodnak, a férfiak a mellükkel társalognak. Akiknek meg kicsi a mellük, azok összekaszaboltatják magukat azért, hogy aztán ők is panaszkodhassanak.
A szexiség, az egy attitűd.
Perfekció, tökéletesség csak egy van. Ha mind tökéletesek lennénk, akkor mind egyformán néznénk ki.
Pesten még csempészett lemezeken hallgattam azokat, akikkel ott együtt bulizhattam.
A tegnapi babérok nem játszanak.
Ha 2,000$-t keresel akkor 2,500$-os problémáid lesznek, ha 10,000-et, akkor 15,000-es lesz a probléma.
Ha kérdezik, hogy melyik a kedvenc képem, mindig azt mondom, hogy az, amit holnap fogok csinálni.
Szipál Péter faterja, Szipál Martin (Márton) sem kevésbé érdekes figura. Igazi fazon ő is, tökéletesen kortalan. Valódi kora csak tévedés lehet. Képeit itt nézegethetjük. Ő így vallott életéről:
Én jól akartam élni. Voltak görlfrendek, mert imádtam az életet. Jártam partikra, mert szükség volt arra, hogy az ember megmutassa az arcát. A Rolls-Royce meg azért kellett, mert aki ilyen autóból száll ki, azt mindenki komolyan veszi.
2. Lajkó Félix
Lajkó egy zseni. Ez faktum. A második, ami mindenkinek beugrik róla: öntörvényű. Na mondd, a zsenik már csak ilyenek, mióta világ a világ. Azt hiszem, nem szeretném közelebbről megismerni. Nagyon nem. Szomszédnak se lenne jó. De a zenéje... Lenyűgöző, felemelő (az inspiráló szót már leamortizáltam). Elő gyorsan egy palack Takler-t és csapjunk a Youtube videói közé. Ez már döfi! A citera és a hegedű virtuóza, bár ahogy írták róla, koncerteken meglehetősen rapszódikus minőséget nyújt. Ha rossz napja van, akkor pechje volt a nézőknek. De ha jó passzban van, akkor olyat ad a hallgatóknak, amit kevesen. Ez így rendben lehet, nagyon is. New York is megvolt neki:
Az egész hely nekem borzasztó ellenszenves...az egész egy nagy rakás. Nagy rakás szar.
Valaki így ír a 37 éves zseniről: Félix egy krva szar világban él es krva jól játszik, ezért csak magának zenél. Nincs mit hozzátenni. Hallgatni kell. Például ezt:
Nincs persze az embernek mindig érkezése, hogy Lajkót hallgasson, mármint idegileg. Nagy zene, különleges alkalmakra – semmiképpen nem a hétköznapokra. Alkohol sem árt hozzá, de nem ám.
3. Jesse Livermore
A magasabb régiókból ereszekedjünk vissza a földre...ahol egy jól öltözött hulla vár minket. Jesse Livermore a XX. század első harmadának legismertebb tőzsdespekulánsa volt, négyszer veszítette el teljes vagyonát - majd négyszer szerezte vissza. Az 1929-es tőzsdekrachból kortársai szerint 100 millió (mai érték szerint 2 milliárd) dollár készpénzzel került ki.
Több feledhető, és egy igazán jelentősebb könyv – de milyen könyv! – maradt utána, az Egy spekuláns feljegyzései. Egy olvasó írta a könyvről:
Utálok olvasni, nincs türelmem hozzá, az olvasás szerintem kioltja az emberi képzelőerő természetes tüzét. De ezt a könyvet, mondhatni bibliát is, be kéne tiltani, be kéne zárni minden spekuláns elől. Ebből az egyetlen könyvből többet tanultam, mint négy év alatt az egyetemen. Második olvasásra többet tanultam a befektetésről, mint amíg megszereztem az MBA fokozatot. 24 év alatt egyetlen könyvet sem bírtam elolvasni elejétől a végéig, ezt viszont négyszer olvastam az utolsó sorig. Ha csak 20 dollárnyi részvényed van, add el azonnal, és vedd meg ezt a könyvet!
Néhány éve megkérdezték a legnagyobb amerikai tőzsdegurukat, hogy szerintük melyik volt a leginkább korszakalkotó és maradandó tőzsdei könyv? Kivétel nélkül mindannyian ezt a könyvet nevezték meg.
A livermore-i spekulációs módszer azért időtálló, mert abból indul ki, hogy a spekuláció alapvető feltételei minden korban változatlanok, hiszen az emberi természet sem változik.
Az is a történethez tartozik, hogy nem ágyban, párnák közt végezte (a nagy emberek – akik a sors kegyéből az átlagosnál nagyobb ívű életet élhetnek – többnyire nem ott végzik, valamit valamiért; de ha születése előtt megkérdezték volna erről, valószínűleg azt mondta volna: „Deal!”).
1940. november 28-án besétált az Ötödik Sugárúton található Sherry-Netherland hotelbe. Leült a ruhatár hátsó részén lévő székre és fejbe lőtte magát.
További infók és a könyv megvásárlása itt. (Nem, nem kapok jutalékot. Sajnos.)
4. Mérő László
Nagypapa és (Atya)isten archetípus. (Elnézést a blaszfémiáért, elkerülhetetlen volt.) Az a zseni, akivel azok is örömmel mennének sörözni, akik nem szeretik a sört. Hát még akik szeretik! Egy matematikus polihisztor, aki mellesleg profi kommunikátor és nem mellesleg emberséges ember. Tőle még használt autót is szívesen vennék. Nem hiszem, hogy ennél többet bárkiről is el lehetne mondani. A pszichológusok azt mondják, 40-50 év felett gyakorlatilag mindenki (1000-ből 998) belefárad az életbe, elfásul, kiég. Ő nem. Hogy csinálhatja? Blogja nincs, de a Youtube-on sok videója elérhető, érdemes böngészni. Ismerkedésnek – ha még nem találkoztunk volna vele korábban – kezdjünk mondjuk a Mérő László vs. Tomcat felvétellel; nem egy mai darab, de nagyszerű elmepárbaj, ahol Yoda mester megküzd az éles elméjű Sith nagyúrral...és nem tudni, végül ki győz; de azt tudni, mi kinek drukkolunk. A vitáról készült videót az összes elérhető helyről szisztematikusan törölték valakik (nemcsak a Youtube-ról, hanem még orosz és egyéb külföldi portálokról is), jelenleg már csak a hanganyag érhető el (ha ezt is nem törlik hamarosan).
5. Árki Bernadette
Üvegtervező iparművész, aki festett üvegtárgyakat készít rogyasztott technológiával, kemencében. Az innovációt nála az egyedi színkeverés jelenti, a technológia miatt ugyanis a festékek megváltoztatják színüket a hőkezelés hatására. Üvegképeit gyönyörű, élő színek, kaotikusnak tűnő, de mélyen legbelül rendezettséget hordozó formák, motívumok jellemzik. Örvénylő káosz, ősi, atavisztikus szimbólumok – mintha tudattalan tartalmakat szemlélnénk legideálisabb megjelenési formájukban, hipnózisban. Merüljünk alá az iparművésznő projekcióiba, ahol a szimbólumokon kívül már semmi nincs; képek, színek, formák vallanak – szavak nélkül – a világról és többet mondanak bárminél. Szemlélődjünk kérdések, reakciók nélkül; lebegés a semmiben, a révülés tere, feloldódás, feloldozás. Árki Bernadette világa ez: szépség, igazság és szeretet – ahogy ő látja. Like!
A műalkotások között itt böngészhetünk.
(Piackutatás blog)
