Piackutatás blog

"A piackutató nem az a személy, aki megfelelő válaszokat ad, hanem az, aki a megfelelő kérdéseket teszi fel."

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek

Forrásmegjelölés módja eddig, jelenleg és a jövőben: a blogon megjelenő cikkek azon részénél is, melyek külföldi szakmai újságokban, portálokon megjelent írások fordításai vagy átdolgozott és kiegészített változatai, a forrást régebbi cikkeknél vagy a konkrét forrás megjelölésével vagy az Internet/Piackutatás blog feltüntetésével, újabb cikkeknél pedig egységesen Piackutatás blog forrásmegjelöléssel látjuk el. (Kivételesen indokolt esetben előfordulhat, hogy megjelöljük a konkrét forrást.) A cikkek tartalmából szinte minden esetben megállapítható, hogy saját posztról van szó (pl. hazai vonatkozások, egyes szám első személy, stb.) vagy külföldi elemzések, hírek fordításáról, átdolgozott közlésétől.

(Piackutatás blog)

Ismét új számmal jelentkezett a Marketingkutató Magazin. Aki még nem kapja a printet, most meg is rendelheti itt. Mindössze néhány adat megadása után olvasójává válhat az egyetlen marketing- és piackutatással (és időnként határterületeivel) foglalkozó hazai magazinnak.

Röviden összefoglalom, mi minden van az új számban. Mindenek előtt Kőszegi András interjúja Ferenczhalmy Bálinttal (OTP Bank). A piackutatás specifikumai a pénzügyi szektorban és hasonló nyalánkságok. Ritkán tudunk a függöny mögé tekinteni, hogy is zajlik a kutatás folyamata egy szektorvezető pénzügyi cégnél, egyáltalán mi történik az igény felmerülésétől a kutatás megtörténtéig, milyen speciális szempontok jelennek meg a folyamat különféle állomásain. Most egy pillanatra ellibbent a függöny, óvatosan persze, egy ilyen konzervatív szektorban nem divat a duhajkodás.

Sági Ferenc a reklám pretesztek mélységeiről értekezik, a konklúzió pedig az, hogy nincs tuti recept a jó kreatív koncepció megalkotásához, a reklámok pedig csupán a tesztektől nem lesznek kreatívabbak, elfogadottabbak... Érdekesnek ígérkezik az online kérdőívek szoftverfejlesztéséről szóló írás csakúgy, mint az adatbányászati eszközök bűnüldözésben való alkalmazása. Számos további cikk, elemzés, bemutató található még a magazinban, közülük a zenei stílusokkal foglalkozó cikk tűnik nekem leginkább érdekesnek. Tessenek bátran forgatni a lapot, olvasni az írásokat, mindenki találhat érdeklődésének megfelelő tartalmat.

(Piackutatás blog)

Ahogy a számítástechnika az asztalainkról villámgyorsan a telefonjainkra költözik, úgy tárul fel előttünk egyre világosabban az a jövő, melyben a technológia mindinkább részévé válik mindennapi életünknek. A Nike Fuelband és a Google Glass esetében a fogyasztók már bepillantást nyerhetnek a testen hordható technológiai eszközök közeli jövőjébe. Ezek a kütyük lehetőséget adnak arra, hogy még több – hasznos és haszontalan – információval rendelkezzünk magunkról és a környezetünkről, a külvilággal való kapcsolatunk pedig megszakításoktól mentesen, diszkrét módon történjen. A csináld-magad módon készített intelligens ruháktól (lásd a videót) a csúcstechnológiás érzékelőkkel ellátott, grafén-, vagy más nanotechnológiát használó okosszövetekig sok minden áll még előttünk az elkövetkező években, az integrált technológiai megoldások kikerülhetetlenül hatással lesznek életünkre. A jövő már itt van, a csúcstechnológia pedig hamarosan a ruhánkba és a testünkre (esetleg a testünkbe) költözik. (Jajj, de jó.)

(Piackutatás blog)

Az áprilisban megrendezett immáron második Kutatás konferencia az ügyfélközpontúság jegyében zajlott. A felkért előadók megbízói szemszögből beszéltek arról, véleményük szerint hol tart ma a piackutatás, hogyan látják az iparágat, milyen igényeik vannak, illetve lennének az ügynökségekkel szemben. Külön érdekesség, hogy a megszólalók közül néhányan kutatói múlttal is rendelkeznek, így most két oldalról elemezték a helyzetet. Írásunkban a konferencia legfontosabb tanulságait összegezzük.

A túlélés záloga lehet az innováció

A rendezvény egyértelmű, fő üzenete volt a szakma felé, hogy a piackutatási módszerek megújítása, az innováció iránt igény van az ügyfelek részéről. Az előadók közül többen is az online szektorból érkeztek, és – némileg jogosan – vetették fel a digitális elemzési módszerek ismeretének piackutatók körében tapasztalható hiányosságait.

Bitter Brunó (Next Wave Europe Kft.) előadásában utalt rá: a dolgok megszokott menete, a szakma régi rendje megakadóban van a piackutatási iparban, hiszen több új kihívóval is számolni kell - ráadásul a kihívók legtöbbször nem a szakmán belülről, hanem kívülről érkeznek. Példaként hangzott el a Google, amely már most pontosabban megmondja, aktuálisan mi érdekli az embereket, mint száz fókuszcsoport. A Facebook like-ok és más digitális interakciók alapján érdeklődés alapú targetálást tesz lehetővé, amelynek része a célzott egyén teljes kapcsolati hálója is. A sort az adat- és hálózatelemző cégek folytatják, amelyek adatok petabájtjaiból mutatják ki a márkák számára releváns mintázatokat, de meg kell említeni az új technológiákba dollármilliókat fektető tanácsadócégeket (IBM, PwC, Dachis Group), akik ezen alapokat felhasználva komplett üzleti előrejelző-rendszereket építenek.

Sasvári Gabriella (Sanoma Media Budapest Zrt.) szerint a belső tudásbázis és a Google segítségségével ma már rengeteg információ érhető el a vállalatokon belül, saját erőforrásokból. Ezzel természetesen nem leírni kell a piackutatási szakma szükségességét, de az így kínált adattömeg lehetősége magában hordozza azt a veszélyt, hogy ha a kutató cégek nem szállítanak megfelelő megoldást, nem sugallnak folyamatosan valami újdonságot, az ügyfelek idővel „megtanulnak” kutatás nélkül működni.

Hogyan lehet felvenni a ritmust ezzel az ütemmel, hogyan maradhatunk versenyben? Ha épp nincs kívülről érkező, átütő innovációs kihívás, megtehetjük, hogy kényelmes tempóban, apró lépésenként változtatunk a hagyományos elemeken. De ennél talán „ütősebb” lehet, ha egyszerűen meg sem várjuk a krízishelyzetet, hanem proaktívan belevágunk a szükséges - saját magunkat és komfortzónánkat megakasztó – változásokba.

Szorosan együtt az ügyféllel

1999-ben kezdte a Rover. A fókuszcsoportok eredményeinek semmibevételével hencegett, sokan pedig megkérdőjelezték, hogy egyáltalán a fókuszcsoportoknak van-e jövőjük? Eltelt azóta jó 13-14 év, de csak nem akar eltűnni a színről a módszer. Nem véletlenül. A fókuszcsoportok a kvalitatív piackutatás zászlóshajói jelenleg is. Még sokáig velünk lesznek.

A megrendelők ugyanis foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá, nagyobb cégek pedig sokszor házon belül működtetnek saját stúdiót. Nyilvánvalóan jó okuk van rá, nem bolondok. A módszer ugyanis kipróbált, ismert (hibái, korlátai is) és legfőképp bevált. Költségei egyértelműen tervezhetők. Gyors. Viszonylag megbízhatóan szállítja az insightokat. És a lényeg: nincs jelenleg egyetlen olyan módszer sem, amely teljes mértékben helyettesíthetné, kiválthatná. Aki azt állítja, hogy van ilyen: hazudik.

Üzletről beszélünk? Mint mindig!

A fókuszcsoportok elleni támadás általában nem is a megbízói oldalról érkezik (pontosabban még soha nem hallottam onnan kiinduló offenzíváról), ez pedig sokatmondó tény. A módszer bírálata mindazonáltal nem szűnik, annyiszor és annyian írtak már a fókuszcsoportok végéről / alkonyáról / befellegzéséről, stb., hogy semmilyen meglepetést nem okoz, ha havonta (de kéthavonta feltétlenül) intéz valaki kirohanást a kvalitatív fókuszcsoportok ellen. Szakmai körökből általában, sokszor szakmai kiadványokban, újságokban, hírportálokon, konferenciákon, workshopokban. Illetve minden lehetséges fórumon. Akinek halálhírét keltik az ugye... Az érvek általában nem megalapozottak, önmagában az, hogy új módszerek jelentek meg, nem feltétlenül ok arra, hogy a régi technikákat gondolkodás nélkül elvessük. (Úgy meg pláne nem, hogy az újak – neuromarketing, biometria, viselkedés-gazdaságtan, szövegelemzés, közösségimédia-elemzés, gamification – a folyamatos hype ellenére egyelőre meglepően halványan muzsikálnak, nem kipróbáltak, nem megbízhatók, nem bizonyítottak, sokan tudományos megalapozottságukat is vitatják. Attól a ténytől most nagyvonalúan tekintsünk is el, hogy a magyar kutatási piacon a fenti szolgáltatások jelentős része egyszerűen nem is létezik, tehát választásuk nem opció.) A bírálókban egyébként egy közös van: sok esetben üzletileg más módszerek sikerében érdekeltek, ez pedig aláássa mondandójuk hitelességét. (Ezt nagyon egyszerű ellenőrizni, egymás mellé kell tenni a bíráló cikkeket és ellenőrizni a mögöttük lévő cégek hátterét. És lőn világosság.) Most egyébként a nemzetközi színtérről beszélek, nem a magyarról, bár nálunk is volt már ilyesmire példa. De azért itt a kutatók többségétől (totális érdektelenség okán) alapvetően idegen, hogy bármilyen – saját szakmájukat érintő – módszertani kérdésről véleményt nyilvánítsanak. (Langyos víz, kis halaknak. Belepisálni szabad, sőt ajánlott is.)

Egy kis történelem (Madame Curie-nek és Horthy Miklósnak vajon mi köze a fókuszcsoportokhoz?)

Bár az Apple-féle iWatch még nincs az üzletek polcain, a kutatók már belemerültek a témába. A BuyVia amerikai weboldal olyan kutatást szponzorált, amely 1000 táblagép és okostelefon felhasználó megkérdezésével történt, mégpedig arról, szerintük milyen legyen az iWatch, és hogy egy olcsóbb iPhone érdekében mi mindent lennének hajlandóak feladni.

A csupán pletyka szintjén felmerülő Apple iWatch témában a válaszadók a következő 5 fontos jellemzőt adták meg:

• a válaszadók 68%-a szeretne email és üzenetküldési megoldást
• a válaszadók 57%-a szeretne bejövő hívásokat fogadni
• a válaszadók 56%-a szeretne GPS-t/térképet
• a válaszadók 56%-a szeretne Wifi-t
• a válaszadók 50%-a szeretne időjárás-előrejelzést

Mivel túl korai lenne a vásárlói érdeklődést meghatározni olyan termék esetében, melynek neve, működése és egyáltalán a létezése is kérdéses, így bármit kérdezhetünk a résztvevőktől, úgyis válaszolni fognak. Íme, a válaszok:

• a válaszadók 26%-a szeretne iWatch-ot venni
• 38%-ot nem érdekli a dolog
• 36%-a még nem tudja eldönteni

Az SSI 1000 tablet és/vagy okos telefon felhasználót tesztelt a BuyVia nevében. Az online kutatás 2013. március 6-13. között zajlott. A kutatási eredmények nem súlyozottak.

Bizonyos jellemzőkről való lemondás a kedvezőbb árú iPhone érdekében

Íme néhány kérdés, melyek megválaszolása sokkal egyszerűbb.

Az Apple idén nyáron dobhatja piacra az olcsó iPhone-t, a válaszadóknak pedig megvan a véleménye arról, mely jellemzőket lennének hajlandóak feladni az árcsökkenés érdekében. Íme, a válaszok.

• 31% búcsút mondana a hangfelismerő Siri-nek
• 16% lemondana az alumínium hátlapról (olcsóbb anyaggal, pl. műanyaggal pótolva)
• 16% mondana le egy G-ről, vagyis feláldozná a 4G-t a 3G-ért cserébe

A három legfontosabb jellemző, amiről a fogyasztók nem mondanának le:

• akkumulátor élettartam
• tárolási kapacitás
• 8 megapixeles kamera panoráma-funkcióval

A fogyasztók azon 39%-a, akiket érdekelne egy olcsóbb iPhone, így vélekednek az árról:

• 38% szerint két éves hűségidővel az árnak 200 dollár alatt kell maradnia
• 46% szerint két éves hűségidő esetén az árnak 100 dollár alatt kell maradnia

A teljes infografika itt tekinthető meg.

(Piackutatás blog)

"Az adat az új olaj: bőséges, piszkos és nehéz kibányászni."

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek

Egy kiváló írás jelent meg a Piackutatás Hírek oldalon, mely arról szól, hogy a közvélemény-kutató cégek milyen teljesítményt nyújtottak a 2012-es amerikai elnökválasztás eredményeinek előrejelzése során. Az eredmények között vannak meglepőek és döbbenetesek egyaránt, nem feltétlenül azok a cégek és módszerek szállították a legjobb eredményeket, melyekre először gondolnánk. Nagyon jön fel az online, illetve a hibrid módszer, a precíz mintavétel pedig egyre összetettebbé és nehezebbé válik (nem mintha eddig egyszerű lett volna). A Google pedig egyre pontosabb eredményeivel gondolkodtat el. Beláthatatlan (vagy sajnos nagyon is belátható?) folyamatok vették kezdetüket, a tradicionális kutató cégek kezéből kezd kicsúszni a gyeplő, ez most már teljesen egyértelmű. Érdekes a cikk, még érdekesebb a cikkben szereplő táblázat a konkrét eredményekkel. Érdeklődő közvélemény-kutatóknak, piackutatóknak az eredmények gondos tanulmányozását és megfontolását ajánlom.

Itt olvasható a cikk.

(Piackutatás blog)

Izgalmas előadásokat ígér a Kutatás konferencia második napja is, íme egy kis ízelítő a programból.

A szerdai nap első előadója Sasvári Gabriella (Sanoma Media), aki előadásában egy kiadó szemszögéből igyekszik betekintést adni arról, hogy a médiapiaci változások milyen irányban és mértékben gyakoroltak hatást a piackutatások szerepére, feladataira.

Kőris Tamás (InsghtLab) és dr. László Ágnes (EURáció Kft). közös előadása az ügyfél és ügynökség hatékony együttműködését igyekszik feltárni, míg várhatóan a kutatási szakma éles, de mindenképpen építő szándékú kritikáival szembesülhetünk Dr. Máder Miklós (Magyar Telekom) prezentációjából.

A hazai online marketing egyik meghatározó szereplője, Damjanovich Nebojsa a digitális marketing menedzser szemszögéből ad megközelítést a piackutatási szakmának, míg a rendezvény zárásaként  Neulinger Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem előadója mintegy jövőbe tekintésként áttekinti a piackutatás oktatásának hazai helyzetét, lehetőségeit. A téma alkalmat ad arra, hogy közös gondolkodást indítson el a kutatói, a megrendelői és az oktatói oldal képviselői között.

A rendezvénnyel kapcsolatos további részletek, regisztráció: Kutatás 2013

Egy Coca-Coláról készült friss tanulmány azt állítja, hogy a közösségi médiában való online jelenlétnek nincs mérhető hatása a rövid távú eladásokat illetően.

Korábban számos cikk (pl. amelyik az USA Today-ban jelent meg) a Coca-Colát éltette annak közösségi médiában elért sikerei okán. Legyünk őszinték, a Coke social media sikere csupán egy apró részlete az óriásvállalat globális sikerének!

Világszerte több, mint 2 milliárd ember fogyaszt Coca-Colát. Ehhez képest a cég 62 milliós Facebook-tábora csepp a tengerben. Ha a Coke nem lenne globális méretű szupervállalat, soha nem ért volna el ilyen támogatottságot sem a Facebook-on, sem a Twitter-en vagy a YouTube-on.

A Coke nagyszerű közösségimédia-kampányokat folytat és remekül köti magához fogyasztóit. A Facebook-on való sikerének titka abban rejlik, hogy független rajongói oldalnak adott teret, ahelyett, hogy felfüggesztette volna azt, és hivatalosat hoz létre. Az a döntése pedig, amely nyomán a felhasználók maguk moderálhatják a hozzászólásokat, egyszerűen zseniális.

A Coke felismerte azt, hogy a közösségi média lényege nem a reklám, hanem a közösség ereje, nem a like-vásárlás, hanem az elkötelezettség, nem az eladási számok, hanem a hűség mutatói. De vajon sikerült volna a Coke-nak ilyen méretű Facebook sikert elérnie, ha nem lenne egyébként is a világ egyik vezető vállalata? A válasz egyértelműen nem. Hazugság lenne azt állítani, hogy a Coke Facebook-tábora bármely cég számára elérhető, amely nem rendelkezik ugyanakkora presztízzsel és birodalommal, mint a kóla első számú vállalata. A social media terén sikeres brand-ek azok, amelyek már alapjaiban sikeres vállalatok, és valami egyedülállót képviselnek a világban (pl. a Red Bull vagy a Converse All Star).

A történet mögötti történet: ezt a rövid darabot Ernest Hemingway írta. Fogadott kollégáival 10 dollárban, hogy meg tud írni egy történetet 10 szóban, vagy kevesebben. Megnyerte a fogadást.

A történetmesélésnek hatalmas ereje van. Ha megtanulod használni, az emberek nagyobb valószínűséggel fognak meghallgatni, egyetérteni veled, és továbbadni gondolataidat másoknak is.

(Piackutatás blog)

A Communispace kutatási ügynökség a napokban véget ért ARF Re:think 2013 konferencián egy mobiltelefonos etnográfia projektet mutatott be. A kutatás keretében 34 piackutató és fogyasztói insight specialistát – akik mindahányan 30 év alattiak voltak – kértek meg arra, hogy számoljanak be egy napjuk meghatározó élményeiről és mélypontjairól. Konkrétan arra kérték őket, hogy számoljanak be legalább egyről az alábbiak közül:

• Frusztráló, lehervasztó pillanatok
• Személyes vagy szakmai sikerélmény
• Sokat ígérő eszköz vagy folyamat
• A pillanat, amikor úgy érezték, hogy jobb megoldást tudnak egy kérdés megválaszolására, vagy egy cél elérésére, mint a szervezetük magasabb rangú tagjai
• A pillanat, amikor megtanultak valamit egy mentoruktól

Íme néhány a válaszok és a mobiltelefonokkal készített képek közül.

(Piackutatás blog)

Lássunk egy gyors és rövid összegzést az ARF Re:Think kutatási konferenciájáról (NYC, 2013. márc. 17-20.).

A ’hagyományos’ kutatási módszerek meglepően rugalmasak is tudnak lenni, legalábbis az SSI szakemberei, Kristin Cavallaro és Jay Meyers prezentációja szerint. A kutatási módszereket vizsgáló kutatása során az SSI arról kérdezte a fogyasztókat, milyen módszert preferálnak, 55% az online módszerre szavazott, 18% választotta a telefont, 16% maradt a postán küldött kérdőívek mellett, 6% voksolt a mobiltelefonos kutatásra, és mindössze 5% jelölte meg a személyes módszert. A cég bár elismeri, hogy a mobiltelefonos módszerek elterjedőben vannak, és mind elfogadottabbá válnak majd a fogyasztók körében, a szakma lelkesedése e terület iránt azonban ma még jóval jelentősebb, mint a fogyasztóké.

Ami a közösségi média marketing célú használatát illeti, J. Walker Smith, a The Futures Company első ember szerint a brandek, a cégek teljesen félreértelmezik azt. A lényeg nem abban rejlik, hogy a közösségi média használatával hódítsuk meg a fogyasztókat. Ehelyett a social media előnyeit arra kell felhasználni, hogy a fogyasztóik egymással építsenek ki kapcsolatokat. Smith szerint bízni kell a fogyasztókban annyira, hogy ún. társadalmi valutát (azaz információt) adunk a kezükbe, amit másokkal megoszthatnak. A szakember példaként a Lowe vállalat Facebook-alkalmazását hozta fel, amely segítségével a felhasználók vásárlási ötleteket cserélhetnek egymással (és nem a márkákkal, márkatulajdonosokkal).

Az egyik szekció előadásának címe ’Ragadd meg a változást, mielőtt a változás ragad el téged’ volt. A panel résztvevői a gyorsan változó kutatási iparban való talpon maradáshoz adtak tanácsokat.

Egy Coca-Coláról készült tanulmány azt állítja, hogy a közösségi médiában való online jelenlétnek nincs mérhető hatása a rövid távú eladásokat illetően, ezzel szemben az online display reklámok bevetése majdnem olyan hatásosnak bizonyult, mint a tévéreklámoké. Mindezt a vállalat egyik vezetője ismertette prezentációjában alig néhány napja, a New York-i Re:Think 2013-as konferencián, az Advertising Research Foundation szervezésében.

Lenyűgöző beismerés ez egy olyan vállalattól, melynek első számú terméke 61.5 millió Facebook-rajongóval büszkélkedhet, többel, mint bárki más a közösségi oldalon. Eric Schmidt, a Coca-Cola marketingstratégiákkal és insightokkal foglalkozó szenior szakembere azonban nem adja fel egykönnyen. Schmidt arra figyelmeztet, hogy nem szabad túl komolyan venni ezt a tanulmányt, hiszen az mindössze az online jelenlétet vizsgálta, nem tett említést a megosztásokról, videók megtekintéséről, és egyéb jellegzetességekről, ami a social media-t illeti.

Amikor a Coca-Cola az online jelenlétet vette górcső alá, ugyanazt az elemző módszert alkalmazta, amit a digitális média értékelésére használunk. Mr. Schmidt szerint ’statisztikai értelemben nincs jelentős összefüggés az online jelenlét és a rövid távú eladások között.’

Mindez 95%-os megbízhatósággal állítható, de ha el is tekintünk ettől a magas értéktől, akkor is azt mondhatjuk, hogy az online jelenlét mindössze 0.01%-ban befolyásolja az eladási mutatókat.

„Akkor ennyi, bele kell törődnünk?” – kérdezi Schmidt. „Szerintem nem. Ez a tanulmány egy egyedi vállalat bizonyos termékeit vizsgálja, a fogyasztási cikkek egy bizonyos szegmensén belül. Nem általános megállapításról beszélünk, és biztosan nem igaz minden iparágra.”

Mr. Schmidt szerint a vállalat most azon ügyködik, hogy az online jelenlétet kifinomultabb eszközökkel mérhesse, a Facebook, a Twitter, a blogok vagy a Youtube nyilvános bejegyzéseinek számlálása helyett jobb megoldásokat keresnek annak megismerésére, hogy a vállalat tulajdonképpen hány embert képes online megszólítani.

A tanulmány a digitális reklámok esetében sokkal kedvezőbb eredményeket hozott, Mr. Schmidt szerint ezek a reklámok átlagosan 90%-ban legalább olyan hatásosnak bizonyultak, mint a tévéreklámok, ami az eladások serkentését és a jó benyomás keltését illeti. Rádiós reklámok esetében a hatékonyság 50%-os a tévéhez viszonyítva, a nyomtatott reklámanyagok kicsivel még a tévénél is hatékonyabbak.

"A közösségi médiában történő piackutatás első szabálya: A közösségi alkalmazások tipikusan jobbak hipotéziek kialakításában, mint azok tesztelésében."

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek

Árcsapda
Ha kis- vagy közepes méretű piackutató cégként igazi nagyvadakkal vagy versenyben egy tenderen (ez mondjuk Ipsos, GfK, TNS), nincs jó árstratégia. Ha drágább vagy – azonnal kiszórnak. Ha egy árban vagy – kiszórnak. Ha kicsit vagy olcsóbb – kiszórnak, mondván ez túl kis különbség, ennyiért nem kockáztatunk. Ha jelentősen olcsóbb vagy – kiszórnak, mondván, ez csak gagyi lehet, ennyiért. De mivel a világ nem mindig racionálisan működik, időnként mégis, mindezek ellenére elvihetik a koncot a kisebbek is – szerencsére. Jól kidolgozott, színvonalas ajánlattal, gyorsasággal, szemfülességgel. Nincs is ennél jobb érzés:-)

Repi, nem repi
Az Index-kutatás, ugye. Írtak már róla, Berényi Konrád online marketingesként, szakmabeliként pedig Kurucz Imre a blogjában, Robesz pedig a Twitteren. Nincs mit hozzátenni, különösen Imre részletes kutatásmódszertani leírásához. Talán egy valami. A piackutató cégek által végzett kutatások nagyon nagy többsége sem reprezentatív, ezt ne felejtsük el! Ettől még hasznos, érvényes. A szakma abban az irányban halad, hogy nem feltétlenül a reprezentativitásra kerül a hangsúly, hanem arra, hogy az adatok validak, az insightok hasznosak, az eredmények pedig akcióorientáltak legyenek. Abba nem mennék bele, hogy mikor reprezentatív egy kutatás, ugyanis nagyon szigorú tudományos alapon az ún. reprezentatív kutatások bizonyos része sem az... (Üzleti célú kutatásokról beszélünk, nem politikai, szociológiai témájúakról.) Teljes felnőtt lakosságra nem lehet repi kutatást csinálni sem telefonon, sem online (csak személyes, esetleg – nagyon esetleg – hibrid), de ha annyi millió forintom lenne, ahány ilyen kutatásról olvastam már a médiában, gazdag, nagyon gazdag ember lennék.  

A Dove világszerte megkérdezte a nőket, mi tetszik magukon. A kutatás szerint a nőknek mindössze 4%-a tartja szépnek magát. Ez a szám a 2004-es kutatás óta duplázódott, akkor 2% volt. A legtöbben tehát még mindig nem találnak magukban semmi szépet...

Ha online módszerekről beszélünk, minden rossz gyökere a pénzben keresendő – az emberi természet gyengesége az, amire sokszor építenek ezek a módszerek, a pénzt, mint elsőszámú motiváló eszközt felhasználva.

Vajon elkerülhetőek a bizonytalankodó és lusta válaszadók által generált problémák? A vállalatoknak elképesztő keményen kell dolgozniuk azon, hogy fogyasztóik közösségét valóban elkötelezzék, mi pedig ehhez adunk most számos hasznos tippet.

Az online piackutatás lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hogy gyors és ismétlődő megoldások segítségével jussanak fogyasztói insightokhoz. Ennek megfelelően a Deloitte néhány éve úgy vélekedett, hogy a recesszió ellenére az üzleti világ 94%-a fog befektetni online piackutatásba, nemrég pedig a Forrester riportja vélekedett hasonlóan.  

Nyilvánvaló hasznuk ellenére ezek a felületek bizony sebezhetőek: az online világ helyet ad nem elkötelezett tömegek sokaságának is, sőt, helyet ad a rejtőzködésre. Az online kutatásba invesztáló cégek számára ez az igazi kihívás: hogyan lehetnek biztosak abban, hogy befektetési érdekeiket nem keresztezi majd egyetlen online közösség sem? A kérdés megválaszolásához először azt nézzük meg, hogy a destruktív fogyasztói viselkedés megértése miért kiemelkedően fontos a digitális világban.

Mi az oka a fogyasztók nem megfelelő viselkedésének online kutatások esetében?

A ’rosszalkodásnak’ az online világban kétféle definíciója van:

Idén is izgalmasnak ígérkezik a Kutatás konferencia. Tavaly az ügynökségek tartottak előadást a legújabb módszerekről, trendekről, idén a megbízóké lesz a főszerep - úgy is mondhatnánk, akasztják a hóhért. Az esemény társszervezője a Szinapszis Kft., íme, 1-2 téma, miből válogathatunk az első napon.

A rendezvényt Bitter Brunó (Next Wave Europe, CEO) előadása nyitja meg, aki az innovációk iparágra gyakorolt hatásait veszi górcső alá. Az ilyen katalizátorok miatt az üzlet megszokott menete, a szakma régi rendje napjainkban megakadóban van a piackutatási szektorban, az előadó arra próbál választ adni, hogyan vegyük fel a ritmust, hogyan maradjunk versenyben?

Máder Miklós Péter Dr. (Magyar Telekom, üzletfejlesztő) előadásának már címe is meglehetősen provokatívan cseng: „Itt a vége, fuss el véle”. Tartalmát tekintve az előadó néhány konkrét példa segítségével mutatja be, hogy milyen kockázatai vannak kizárólag a piackutatási eredményekre alapozott üzleti döntéseknek.

A meghívott előadók között szerepel Máth András (Ringier, kutatási igazgató), aki egy vezető kutató, kutatási vezető tevékenységein, feladatain, bosszankodásain és örömein át mutatja be egy médiacég piackutatási igényeit.

Az első nap további előadásairól, az előadókról a konferencia honlapjáról olvashatunk.

http://www.mediapiac.com/konferencia/Kutatas-2013/20/