Piackutatás blog

IGEN: Philip Graves, a Consumer.ology szerzője

A piackutatás egy nem túl sokat segítő, terjengős kifejezés, tehát had határozzam meg itt úgy, mint kérdéseket feltenni embereknek – valami olyasmi, amire angol cégek minden évben fontok millióinak százait költik el, és ami véleményem szerint pénzkidobás.

A cégeket megbabonázta az ötlet, hogy a fogyasztók tudják, mit gondolnak, és értik, mit akarnak. Kevés hitelt érdemlő adat van ennek a feltételezésnek az alátámasztására, és folyamatosan nő azon bizonyítékok tömege, miszerint nem így van – például tanulmányok, melyek azt mutatják, hogyan befolyásolhatók a vásárlási döntések egy bizonyos illat, zene jelenlétével, vagy olyan termékopcióhoz való kapcsolásával, melyet senki nem venne meg, de megváltoztatják a többi választékhoz való viszonyulásukat.

A tudatalatti elme sokkal nagyobb szerepet játszik, mint sem gondolnánk. De ez nem tart vissza minket tudatos ítéletek meghozatalától, vagy bizonyos megközelítések és hiedelmek kinyilatkoztatásától. De ezek nem nagyobb valószínűséggel pontosabbak, mint a napi horoszkóp. Csak azt vesszük észre, ami illik vágyakozó gondolatainkhoz, az esetek körülbelül felében.

A piackutatás értéke arra korlátozódik, hogy azok, akik megbízást adnak rájuk, hogyan is éreznek iránta. Nem több, mint valami placebo, valószínűleg jóindulatú, de ugyanakkor veszélyes is, ha valami olyan megtételétől tart vissza, ami egyébként sokkal eredményesebb lett volna. Mégsem hiányoljuk azokat a példákat, amikor a tudományos alapú gondolkodás rosszul sült el.

A piackutatásba való befektetés több, mint egyszerű pénzkidobás: tönkreteszi egy cég tanulási képességét, és ha ez még nem lett volna elég romboló hatással, elmondhatatlan mértékű veszteségekhez vezet a stratégiák és kezdeményezések üldözése során, melyek mind nem következtek volna be egy alternatív – és pszichológiailag támogatott – megközelítés nélkül, hogy megértsük a fogyasztói viselkedést.
 

NEM: Rowland Lloyd, a Piackutatási Szövetség (The Market Research Society) elnökhelyettese

A piackutatás elengedhetetlen. Információkat nyújt a stratégiákkal kapcsolatban, és csökkenti a döntéshozatal rizikóit. Kutatás nélkül nincsen bizonyíték, melyekre alapozva meghozhatók a megfelelő döntések. A közösségi és a magán szolgáltatásoknak gyorsan és hatékonyan kell alkalmazkodniuk a tömegek szükségleteihez, és a megbízható kutatási eredmények állnak e folyamat középpontjában.

Költséghatékonyság a játék neve, mind a kormányzati, mind az üzleti kutatások terén. Amikor egy cég piacra dob egy terméket, vagy egy kormányzati részleg megszorításokat eszközöl a közszolgáltatások terén, azt elsőre jól kell csinálniuk, elkerülve a költséges hibákat. A piackutatás leszűkíti a lehetőségeket, és megadja a kívánt rálátást.

A jó kutatás nem csak arról szól, hogy a megfelelő embereknek feltesszük a megfelelő kérdéseket. Arról szól, hogy megfelelő képet kapjunk a szükségletekről, vágyakról és érzelmekről. A kormány allokációs tervezete, például, terveket is tartalmaz a helyi hatóságok számára, hogyan pénzeljék az egészségügyi szolgáltatásokat. De honnan fogják tudni, hova irányítsák az erőforrásokat? A válasz: jó kutatás, mely felfedi a jelenlegi és a jövőbeni egészségügyi problémákat, tehát a megfelelő szolgáltatásokat lehet létrehozni.

A kutatásnak együtt kell járnia viselkedési adatokkal, melyek a közszolgáltatásokra vonatkozó törvényszerűségeket és információkat nyújtanak. A legjobb kutatók nem csak bizonyítékokat szolgáltatnak és értelmezik azokat. Össze tudják kapcsolni ezeket az információkat más adatokkal, így nyújtva áttekintő képet az üzleti témákról. A kutatás előre jelzi a szilárd bizonyítékok, azok értelmezése és elemzése alapján, mit fognak tenni az emberek, milyen szükségleteik, kívánságaik lesznek. Társadalmunk szorgalmazza a köz véleményének értelmezését. Tehát miért is utasítaná el ezt bárki is a kutatás elátkozásával?

(Director Magazine, 2010 Szeptember)

Ma délelőtt a Kossuth rádió Napközben műsorában beszélgetett a közvélemény-kutatásról Hann Endre, Babocsay Ádám, Wolf Gábor.


(Ha nem indul el a lejátszó, ITT is meghallgathatjátok a beszélgetést.)

Anglia – Lehet, hogy a közösségi média kutatás nem is annyira forradalmi módszer a kutatási iparágban. A szakértők amellett érvelnek, hogy az alapok nem nagyon különböznek attól, amit a hagyományos kutatáson keresztül már tudunk.

A Londonban tartott Közösségi Média Kutatás konferencián Annelies Verhaeghe, az InSites Consulting munkatársa megmagyarázta, hogy a kutatók, akik belemélyednek a netnográfiába, hasonló kihívásokkal szembesülnek a mintavétel, adatminőség és elemzés tekintetében, mint a többi kutató az elmúlt évtizedekben.

A fő különbség az, hogy a "beszélgetések" az elemzés új egységei, nehéz az egyénekkel kapcsolatban demográfiai részletekhez jutni a határtalan (és néha névtelen) online világban.

A hozzáférhető közösségi média adatok és az a sebesség, amivel azok lekövethetők, néhány kutatót rossz útra vezetett, mondta Verhaeghe. Az elképzelés, hogy minden online beszélgetést követni tudsz, nem reális, mondta, a valós idejű adatgyűjtés egyszerű megszállottság, és azzal végződik, amit ő műszerfal-fétisizmusnak nevez.

A közösségi média kutatóknak továbbra is mintákra kell támaszkodniuk, de Verhaeghe úgy véli, további erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy mindez a lehető leghatékonyabb módon történjen. "Azt hiszem, meg kell vizsgálni a valódi mintavétel fogalmát, a minta az online beszélgetés, amely reprezentálja a többit." Szintén több minőségi normát, erkölcsi irányelvet és transzparenciát tartana jónak a terület vizsgálatakor.

Még ha a fogyasztói viselkedésben bekövetkező változások közül néhányat a közösségi médiának tulajdonítanak is, ez a hatás túl van becsülve. Az emberek személyes és szakmai élete közötti határok látszólagos lebontásáról is kiderülhet, hogy rövid távú trend, mondta Sarah Everitt, a YouTube kutatási vezetője. Kutatásai arra utalnak, hogy sokan vágynak a két terület elkülönítésére és egyre inkább kihasználják a rendelkezésre álló rengeteg közösségi médiaeszközt ennek elérése érdekében. (Research-live)

„A kreatív piackutató sokkal értékesebb, mint a lineárisan gondolkodó.”

A Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézete ismét meghirdette az Országos Piackutatási Diákversenyt. A versenyen olyan felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók vehetnek részt, akik piackutatást tanulnak, tanultak.

Ebben az évben a verseny főszponzora a Vodafone, a versenyzők feladata pedig a fiatalokat megcélzó kommunikáció hatékonyságának vizsgálata a mobilszolgáltatók esetében. A verseny első három helyezett csapata ezúttal is értékes nyereményeket kap a szponzorok jóvoltából.

Az első helyezett díja Sziget hetijegy és Vodafone ajándékcsomag; 400000 Ft összértékben az SPSS tanfolyamain részvételi lehetőség, valamint féléves szakmai gyakorlat a zsűriben résztvevő piackutató vállalatok valamelyikénél illetve a Vodafone-nál.
A második helyezett díja 2 napijegy a Szigetre és Vodafone ajándékcsomag és szakkönyvek. A harmadik helyezett 1 napijegy a Szigetre és Vodafone ajándékcsomag és szakkönyvek. A második és harmadik helyezett csapatok tagjai csapatonként 200 000 Ft összértékben részt vehetnek az SPSS tanfolyamain.

A brief, ami alapján a pályázati anyagokat el kell készíteni, megtekinthető a diákverseny hivatalos honlapján.

A jelentkezési határidő 2010.10.01., az írásbeli megoldásokat 2010.11.15-ig kell leadni, a döntő, szóbeli forduló időpontja pedig 2010.12.09.

(Ha lesz rá lehetőségünk, mi a tavalyi versenyhez hasonlóan most is ott leszünk és beszámolunk.)

Nem minden emlékezetes és kedvelt hirdetés hatékony. Ezt a leckét jól szemléltette, mikor a Wills, egy Egyesült Királyság béli dohánycég, bevezette a Strand cigarettát 1959-ben. A cigarettát egy nagyobb televíziós csatorna reklámkampányával, poszterekkel, újsághirdetésekkel és ingyenes Strand cigaretta csomagokra szóló kuponokkal dobták piacra.

A tv kampányban egy férfi szerepelt, aki a vizes londoni utcán sétált, esőkabátban, és látványos módon egy cigarettát szívott, a szlogen pedig a következő volt “Soha nem vagy egyedül egy Strand-del”. A hirdetésről sokat, sok helyen beszéltek, nagyon tetszett mindenkinek, volt benne egy emlékezetes dallam is, és még a vezető angol parodista, Tony Hancock is parodizálta. A színész, aki a reklámban a férfit játszotta, híresség lett, a zene pedig még a toplistákra is felkerült.

Mindazonáltal a cigi nagy lebőgés volt, és hamarosan kivonták a piacról. Úgy tűnt, hogy a nagyközönség a vesztesekkel azonosította a Strand márkát. Az embereknek tetszett a hirdetés, de nem akartak személyesen hasonulni valakihez, akinek az egyetlen barátja egy cigaretta.

Ez a kampány arra emlékezteti a kutatókat, hogy magában a feltűnőség és az emlékezetesség nem elég. Egy rossz kampány megölhet egy márkát – kiváltképp, ha az egy emlékezetesen rossz kampány! (thefutureplace)

Naponta jelennek meg újabb DIY eszközök az amerikai piacon, előkészítve ezzel a piackutató cégek szolgáltatásainak leértékelődését és a minőségi kutatások visszaszorulását. A kvalitatív terület sem úszhatja meg, de jobb nem belegondolni, milyen minőségűek lesznek a barkács módon készült mélyinterjúk vagy fókuszcsoportos beszélgetések.

USA – A GutCheck egy új csináld-magad online kvalitatív kutatási szolgáltatás, mely a vállalatoknak ad lehetőséget arra, hogy egyéni, 30 perces interjúkat készítsenek a fogyasztókkal. A szolgáltatás jelenleg béta módban üzemel.

A szolgáltatást az iModerate Research Technologies támogatja, a válaszadók forrása pedig két meg nem nevezett panelszolgáltató cég.

A GutCheck használatáért a felhasználók interjúnként 40 dollárt fizetnek, amely tartalmazza a megkérdezetteknek adandó ösztönzőket is. A DIY szellemével összhangban a szolgáltatás ügyfelei saját maguk tudják lebonyolítani az interjúkat, bár professzionális moderátorok is elérhetőek további díjfizetés ellenében.

A vállalat szolgáltatásait korai fázisban lévő koncepciók tesztelésére és un. copy tesztek lebonyolítására ajánlja. (Research-live)

Facebook, közösségi média témakörben nagyon kevés szakmailag is megalapozott elemzést lehet olvasni arról, hogy a nagy márkák esetében ezeknek valójában mekkora a szerepe. Annál több a hype, a féligazság, a csúsztatás és a tudatos hazugság. Tegyünk most kivételt! Íme, egy józanabb hang a tömegből, akire inkább érdemes hallgatni, mint a terület úgynevezett szakértőire: Nigel Hollis, a Millward Brown vezető analitikusa próbálja helyre tenni a dolgokat blogbejegyzésében. Az 500 millió – ahogy egy profi piackutató látja. (Továbbgondolásra ajánljuk: ha 500 millió ennyit ér, akkor mennyit ér a mi nyamvadt 1,8 milliónk – ami ráadásul biztosan nem több néhány százezernél a duplikált, a kamu és az egyszer használt regisztrációk miatt.)

Az 500 millió nagy szám? Buta kérdésnek tűnik, nem igaz? Persze, hogy nagy szám. De ugyanakkor az USA költségvetési hiánya 1,471 trillió dollár. Tehát az aztán egy HATALMAS szám – legfőképp, ha amerikai adófizető vagy. És akkor mi van azzal a majdnem 2 milliárd emberrel, akinek hozzáférése van az Internethez? Az amolyan közepesen hatalmas? E számok fényében hogyan is viszonyulunk ahhoz az 500 millióhoz?

Az önök között lévő közösségi média bölcselők már biztosan rájöttek, hova akarok ezzel kilyukadni. A Facebook több mint 500 millió aktív felhasználóval rendelkezik, és némely cég ezt a számot arra igyekszik felhasználni, hogy felrázza az üzletet. Vegyük például ezt az idézetet egy új, bimbózóban lévő média cég közelmúltbeli kiadványból:

“Abból a közel 500 millió fogyasztóból, aki havonta bejelentkezik a Facebook-ra, csak 25 százalék él az USA-ban, ezzel a Facebook a világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő, kétirányú kommunikációt biztosító fóruma. Ez azt jelenti, hogy azok a márkák, melyek nem ajánlanak globális megoldásokat, nem veszik figyelembe fogyasztóik akár 75 százalékát.”

Gondolom, a szerző azokra a márkákra utal, melyek CSAK a Facebook-on keresztül lépnek kapcsolatba fogyasztóikkal. Itt a számok egy másik megközelítése, az én éppúgy egyszerű, de talán pontosabb elemzésemre alapozva. Vegyük ezt az 500 millió aktív Facebook felhasználót, és osszuk el a közel 2 milliárd globális online populációval. Ezt a számítás használva szintén 25 százalékot kapunk. Tehát azt is mondhatnánk: a márkák, melyek nem használják a Facebook-ot, nem veszik figyelembe fogyasztóik 25 százalékát.

De ne feledjük, ez a matek csak akkor használható, ha minden fogyasztó online. Tehát helyesebben úgy hangzik “Azok a márkák, melyek nem használják a Facebook-ot, legrosszabb esetben fogyasztóik 25 százalékát nem veszik figyelembe.”

De a 25 százalék még mindig elég nagy arány, ugye? Nem, ha azok az emberek, akiket tényleg el akarunk érni, azok, akik kedvelik márkánkat a Facebook-on. Ebben az esetben felejtsük el az 500 milliót meg a 25 százalékot, mert a Facebook-on magán csak 15 millió “kedvelő” van. Ez kevesebb, mint az online felhasználók 1 százaléka.

A “kézzelfogható” márkák közül a Starbucks áll jelenleg az élen, 11,8 millió rajongóval. Második a Coca-Cola 9,5 millióval, utána az Oreo 7,8 millióval. Tehát még a hatalmas Coca-Cola is csak kevesebb, mint a felét éri el az online populáció egy százalékának a Facebookon keresztül. Természetesen az, hogy a rajongók mekkora hányada aktív az oldalon – akik hajlandók többre is, mint felvenni a márkát a listájukra – már egy másik kérdés.

Igen, tudom – a Syncapse szerint az átlagos rajongó 136 dollárt ért. A rajongók állítólag plusz 72 dollárt költenek azokra a termékekre, melyeknek rajongóinak mondják magukat, mint ugyanezekre a nem rajongók költenek.

De nézzük meg ezeket a számokat egy másik szemszögből. Talán a Facebook-é minden érdem a többlet értékért? Csak abban az esetben, ha a termék látványa a Facebook-on arra sarkalja az embereket, hogy megvásárolják a kérdéses terméket. De mi van akkor, ha egy termék kedvelése a Facebook-on egy eredmény és nem egy ok? Lehetséges, hogy a legtöbb ember csak olyan márkát kedvelne, amit ténylegesen vásárol is, és hogy ezt a viselkedést valójában több év pozitív márkatapasztalata és marketingje okozná? Ez sokkal valószínűbbnek tűnik számomra.

Ha ön marketinges és aggodalommal tölti el, hogyan használja fel a közösségi oldalakat márkája építésére, talán nem ártana hátrább lépnie és távolabbról szemlélni a dolgokat. Az ötszáz millió egy nagy szám, de minden bizonnyal nem tükrözi a Facebook jelentőségét a márkájára nézve. A Facebook remek módja annak, hogyan tartsuk érdeklődéssel az aktív rajongókat. De ha nincsen túl sok rajongója offline, akkor talán nem árt kitalálni, mit is kellene tenni, mielőtt elkezdene a Facebook jelenléte miatt aggódni.

AUSZTRIA – A hosszú és nehéz kérdésekből álló online felméréseken való gyors "keresztülrohanás" többet árt az adatminőségnek, mint bármilyen másfajta fogyasztói viselkedés, egy új tanulmány megállapításai szerint.

A Bécsi Egyetem és a Deustói Egyetem (Bilbao, Spanyolország) pszichológusai egy olyan Javascript eszközt teszteltek, amely követte a válaszolók tevékenységét, amíg befejezték egy 23 kérdésből álló online felmérés kitöltését, amely az üzenetküldési szokásaikat vizsgálta.

A Javascript eszköz lehetővé tette a kutatóknak, hogy tanulmányozzák a válaszadók kérdőív kitöltés közbeni viselkedését, mint például a túlzásba vitt kattintásokat, egérmozgatásokat, a kérdések megválaszolásával töltött időt és azt, hogy a válaszadók nem változtatták-e meg véleményüket, mielőtt megállapodtak egy adott válaszban.

A legnagyobb probléma a kutatók szerint az volt, hogy a megkérdezettek anélkül válaszoltak, hogy a kérdéseket megfelelően végigolvasták volna. “A bevezető szöveget ritkán olvasták el alaposan és a mátrix típusú kérdéseken sokkal nagyobb arányban kattintották keresztül magukat, mint egyéb kérdések esetében.”

A tapasztalatok alapján a szerzők a következőket ajánlják a kérdőív tervezőknek:

• a bevezető szöveg olyan rövid legyen, amilyen csak lehet
• csak akkor használj mátrix típusú kérdéseket, ha elkerülhetetlen
• kerüld az olyan kérdések használatát, melyek számításokat vagy egyéb nehéz feladatok végrehajtását igénylik
• kerüld el, hogy egynél több kérdés szerepeljen oldalanként

A kutatók szerint a projekt megmutatta, hogy az általuk alkalmazott UserActionTracer nevű eszköz milyen könnyen használható arra, hogy a felmérésekben megtalálja a problematikus tételeket. A kutatás további részei arra irányulnak, hogy megvizsgálják a válaszgombok elhelyezésének szerepét és elemezzék az egérmozgatások sebességét és tartamát.

A kutatást Stefan Stieger (University of Vienna) és Ulf-Dietrich Reipse (University of Deusto in Bilbao) vezette, az eredményeket pedig a Computers in Human Behavior folyóiratban publikálták. (Research-live)

Egyre érettebbé válnak az online kutatások, de vajon már szembesülni tudunk-e a reprezentativitással kapcsolatos kérdésekkel is? A Research összehozott négy személyt az iparágból, hogy megvitassák a témát. (Research-live)

Adrian Sanger a Nielsen elnökhelyettese, és a Piackutatási Sztenderdek Tanács tagja.

MOST KB. A CIKK FELÉNÉL TARTASZ. A MÁSODIK RÉSZT IDE KATTINTVA OLVASHATOD EL:
PIACKUTATÁS: ONLINE UNPLUGGED (2.)

Körülbelül az elmúlt év folyamán egy teljesen buta ötlet kúszott be az üzleti világba. Néhány illető és hozzáértő nyilvánvalóan úgy gondolja, megérthetjük, mi megy végbe a fogyasztókban, ha elolvassuk az emberkék közösségi lapokon, blogokban és más nyilvános fórumokon közzétett hozzászólásait és véleményeit.

Teljes badarság, a következő okoknál fogva: 

• Az anekdoták nem bizonyítékok. Ezer anekdota pont ugyanannyi érvénnyel rendelkezik, mind egyetlenegy, ami pedig pont nulla.Ha az anekdoták bizonyítékok, akkor a repülő csészealjak, a szellemek és a faunok mind valódiak.
• A hozzászólók önkéntesek. A valódi kutatások egy véletlenszerű csoportból vesznek statisztikai mintát. A hozzászólók eleve hozzászoktak a kommentáláshoz, így az általuk szolgáltatott adatok statisztikailag értéktelenek.
• Az anonimitás torzítást okoz. Mivel a hozzászólók nem azonosítják magukat név szerint, szabadon kifejeznek gonoszkodó véleményeket (pl. úgy viselkednek, mint a trollok).
• A fizetett hozzászólások fertőzőek. A PR cégek gyakran “tolnak” hozzászólásokat áltámogatókkal, megjegyzésekkel. Ellenkezőleg, a versenytársak pedig álkritikákkal tolnak vagy húznak le hozzászólásokat.

Anglia – Az online panelszolgáltató Toluna 164 százalékos forgalomnövekedésről számolt be az év első 6 hónapjára vonatkozóan, ami a világ minden régiójában való terjeszkedésnek és a Greenfield Online felmérési üzletének integrációjának tulajdonítható.

A cég bevétele 13.7 millió fontról 36.2 millió fontra emelkedett a tavalyi év hasonló időszakával összehasonlítva, míg az adózás előtti profit 85 százalékkal 6.2 millió fontra nőtt.

Az európai forgalom 56 százalékkal emelkedett (13.3 millió fontra), köszönhetően a francia és az angol piac jelentős hozzájárulásnak. A cég ugyanakkor nagyon bátorító fejlődésről számolt be a kontinens déli részét illetően is.

Észak-Amerikában a Toluna és a Greenfield Online cég integrációja volt a növekedés mögötti hajtóerő, a forgalom 5 millióról 21.5 millió fontra emelkedett. Az ázsiai jövedelmek a tavalyi 0.3 millió fontról 1.4 millióra nőttek.

A Toluna tavaly szerezte meg a Greenfield Online internet felmérési vállalatot a Microsoftról egy 40 millió dolláros alku keretében. (Research-live)

A befektetések megtérülése (Return on investment – ROI) egyre inkább növekvő fontosságot kapott az elmúlt években. A most zajló recesszió kifejezetten arra kényszerítette a marketing – és más – részlegeket, hogy megvizsgálják és felmérjék marketing költségeik eredményeit, hasznát, néha a ROI-ra hagyatkozva, hogy megmagyarázzák, jóváhagyják kiadásaikat.

Mindazonáltal az Omniture egy újonnan végzett tanulmánya szerint a piackutatók több mint fele (55%) azt állítja, hogy nem tudja hatékonyan meghatározni marketing tevékenységük megtérülését. Az idén január és április között végzett felmérés több mint 600 piaci résztvevő véleményét mérte fel.

Eredményként azt találták, hogy míg 69% használja a közösségi oldalakat marketing célokra, ebből 41%-nak nincsen eszköze a közösségi oldalak hasznának, megtérülésének felmérésére. További 43% nyilatkozta azt, hogy az online videók stratégiájuk részét képezik, de több mint két-harmad (70%) szintén nem képes a videók hasznának mérésére.

Aki többet szeretne olvasni a piackutatás megtérülésének méréséről és maximalizálásáról – klikkeljen ide. (b2binternational)

Ezt a postot a Terepnapló blog egy régebbi írása ihlette, ahol a szerző a szakmai konferenciák közönségéről írt. Mi most a piackutató cégektől ajánlatot kérőket próbáljuk tipizálni. (Hangsúlyozottan NEM konkrét személyekről, hanem típusokról van szó. Ha valaki azt feltételezi, hogy róla írunk, kérjük gondoljon arra, hogy még vagy 10 másik ember hiszi éppen ugyanezt – pedig nem is.) Íme, az ajánlatkérők/megbízók archetípusai, szerintünk:

A profi
Az ajánlatkérés éppen annyi információt tartalmaz, amennyit kell, se többet se kevesebbet. A brief jól összeállított, logikusan felépített, érződik, hogy a személy, aki elkészítette, komoly szakmai háttérrel rendelkezik, gyaníthatóan maga is kutatói oldalon dolgozott évekig. Az ajánlat elkészítéséhez gyakorlatilag nincs szükség kiegészítő információkra, de ha mégis, akkor azok is gyorsan beszerezhetők. Az elvárt feltételek ésszerűek és reálisak. Ilyen ajánlatkérés szinte kizárólag multi cégektől érkezik (de persze nem minden multi piackutatója tartozik ebbe a kategóriába). Ha konkrét munkára kerül sor, minden megy a maga útján, váratlan meglepetések nélkül. Nem buzgálkodik feleslegesen. Az elkészült anyagot nem kilóra, hanem hasznosságra méri. Az ilyen partnerrel együtt dolgozni jó, bár a sémákhoz és a rutinmegoldásokhoz való merev ragaszkodása időnként gondot jelenthet. Mindezzel együtt is: soha rosszabb partnert!

A progresszív stratéga
Sokban hasonlít az előző típushoz, a Profihoz, amivel mégis túlmutat rajta, az a nyitottság. Nyitott új módszerekre, váratlan megoldásokra, mindenre, amivel versenyelőnyhöz juttathatja cégét. Számára a piackutatás nem tevékenység, nem végcél, hanem (nagyon helyesen) csak eszköz ahhoz, hogy vállalata sikeresebb lehessen. Világra való nyitottsága a kutatási eredmények kezelésében és értelmezésében is megmutatkozik. Nem prekoncepcióját akarja igazolni a kutatással, nem vár többet a kutatótól, mint amire az képes, az eredményeket pedig nem önmagukban, hanem egy komplex rendszer részeként értelmezi. Ismeri a piackutatásnak, mint módszernek a korlátait, de ezekért nem a piackutatókat kárhoztatja. Végtelenül kíváncsi. Van bátorsága akár a kutatási eredményekkel ellentétes döntést meghozni, ha egyéb információk alapján úgy látja jónak. Vállalja a felelősséget és nem át/elhárítja. Ritka madár, már csak azért is, mert képességei kifejlődéséhez és használatához a nagyvállalati környezet egyrészt elengedhetetlen, de később ugyanez a környezet már inkább gátolni fogja a kiteljesedésben (szárnyalásban). Piackutató pozícióban ritkán találkozhatunk vele, mert többnyire már fiatalon ügyvezetői/vezérigazgatói beosztásba kerül, ha akar. Nem feltétlenül könnyű ember és nem feltétlenül könnyű vele együtt dolgozni. De érdemes.

Az alkalmazott
Rutinszerűen kér ajánlatot (mikor főnöke erre utasítja), kizárólag sablonokból építkezik, fókuszcsoporton és kérdőíves interjún kívül mást nem ismer (nem is érdekli). A szakmai hírek, információk, konferenciák, blogok, stb. hidegen hagyják, sőt idegesítik. Munkaidőn kívül még véletlenül sem akar piackutatásról hallani. Lehetne akár könyvelő, kozmetikus, vagy BKV ellenőr is, de jó (vagy rossz) sorsa éppen piackutatónak szánta. Kérdés, hogy meddig?

A bürokrata
Ugyancsak multiknál tenyészik, de a szakmai tényezők helyett szinte kizárólag a formaságokra koncentrál. Be vagy-e listázva, ez itt a fő kérdés. Ha nem, akkor 46 oldalas kérdőív kitöltésével megteheted. Milyen ISO minősítésed van? Fillérre pontosan mennyi volt a tavaly előtti (meg az az előtti) forgalmad? Ez hogy oszlott meg az egyes kutatási fajták között? Hány fő kérdezőbiztosod van régiónként / megyénként / országrészenként / tájegységenként / településtípusonként, milyen a kérdezőbiztosok aránya kor / nem / magasság / vérnyomás / cipőméret és még további fontos szempontok szerint. Mikor mindez tisztázódik, akkor általában kiderül, hogy a) a konkrét piackutatás csak 2014-ben aktuális, addig is csak az adatokat gyűjti be a cég; b) egy 100 fő kutatásról lenne szó...
A bürokratát a konkrét kutatás eredménye egyáltalán nem érdekli, az annál inkább, hogy a szerződésben hány napos fizetési határidő, milyen mértékű késedelmi kamat, stb. szerepel. Maga a kutatás szinte mellékes is... A bürokrata kezeléséhez alapvetően kiegyensúlyozott idegrendszer (ez a szakmában ritka:-), 3 fő (lehetőleg miniszoknyás:-) adminisztrátor és egy minden hájjal megkent vállalati jogász szükséges. (Valójában elég a jogász is, de akkor hol marad a mulatság?:-)

A korrekt
A briefben feltűnteti mindazokat a cégeket (max. 3-5!!!), akiktől ajánlatot kért az adott munkára, így a kutató cég ezt is mérlegelheti az ajánlattételnél (ill. dönthet, hogy indul-e a tenderen). Visszajelez az ajánlat elutasításáról is. Esetleg közli annak okát, hogy a cég a következő alkalommal jobb ajánlatot tehessen. Váltogatja a cégeket, nem ugyanaz a cég végez minden egyes kutatást. Nem szimpátia vezérli, hanem racionalitás. Ajándékot nem fogad el, nem befolyásolható. Előfordulása nem gyakori. (Sajnos.)

Az infotermék-bizniszben utazó
Wolf vagy Csepregi ex-tanítvány (esetleg Goldmann tanonc, öööö padavan...), illetve saját útra tért klón, vulgármarketinges emberke. Valamiért a mááááárketing valamely területén szeretne a zavarosban halászni. Célja eléréséhez első lépésben általunk ugyan érthetetlen okok miatt, de azt is szükségesnek tartja, hogy kamu ajánlatokat kérjen be legkülönfélébb cégektől, többek között piackutatóktól. Előszeretettel használ freemailes, illetve g-mailes e-mail címet... Ajánlatkérése zavaros, maga sem tudja mit akar, vagy 2 mondatot ír vagy az internetről kimásolt 18 oldalas esettanulmányt mellékel. Igen csodálkozik, mikor 15 elküldött ajánlatkérésére (a cégeket lehetőleg minden címzett számára jól láthatóan a Copy mezőben feltűntetve) pontosan 0 db válasz érkezik vissza. Kezelési módja: Delete gomb megnyomása. Tanács nekik (Leninnel és Wolf Gáborral mondva): tanulni, tanulni, tanulni...

Az ellenséges próbavásárló
A piackutató cégek is szondázzák időnként saját piacukat, szeretik ismerni konkurenseik – a többi kutató cég – ajánlati struktúráját, árképzési módszereit. Nem túl elegáns, de ez van. Az ilyen ajánlatkérés többnyire – de nem mindig – egy közbeékelt cégen keresztül érkezik. Az ajánlat kiszűrése és azonosítása több-kevesebb gyakorlatot igényel attól függően, hogy mennyi energiát fektettek az ajánlatkérés kidolgozásába és az akció lebonyolításának módjába. A védekezésre is több lehetőség kínálkozik, legkézenfekvőbbnek tűnik az, hogy a cég nem küld ajánlatot, gyakorlottabbak számára ajánlható az ilyen esetekre kifejlesztett félrevezető ajánlat küldése (elavult ajánlati struktúra, irreleváns árak, stb.), mely azzal kecsegtet, hogy a próbavásárló hamis információkat fog valódinak gondolni (lásd még: dezinformáció).

Altípusai:
1) az Amatőr próbavásárló: jellemzői a freemailes e-mail cím, a hiányzó brief, a nem létező/átalakítás alatt álló (vagy gagyi) céges honlap, a telefonos kontakt hiánya. Alapvetően kevés energiát fektet az akcióba, ezért azonosítása könnyű, az ellene való védekezés ugyancsak.

2) a Félprofi próbavásárló: kis- vagy középvállalati háttérről próbálja lebonyolítani az akciót, az ajánlatkérés látszólag korrekt, de valami azért nem stimmel: általában túlpörgeti az ügyet, tipikus, hogy egyszerre akar 3 féle kutatási módszerről, 8 féle mintanagyságra lebontva ajánlathoz és árakhoz jutni. Néha olyan apróságon csúszik el, hogy nem lehet vele telefonon kommunikálni (nem létező szám, stb.) vagy ha mégis, akkor teljes érdektelenséget (illetve tájékozatlanságot) mutat, esetleg egyáltalán nem ismeri a részleteket, hiszen ő csak a postás szerepét vállalta magára, részt venni már nem kíván különösképpen a folyamatokban... Az is előfordulhat, hogy családneve éppen megegyezik egy konkurens piackutató egyik vezetőjének nevével és itt nem Kis, Nagy, Kovács típusú nevekről van szó...

3) a Profi próbavásárló: multitól érkezik az ajánlatkérés, mely minden formai és tartalmi követelménynek megfelel. Az ilyen próbavásárlás elleni védekezés módja: nem ismert, illetve nem lehetséges.

MOST KB. A POSZT FELÉNÉL TARTASZ. HÁTRA VAN MÉG: Az egzotikus külföldi, A kisvállalkozó, Az urizáló, A komolytalan, A férfias gondolkodású, A gyakornok, A sznob, A decemberi, Aki hülyének néz, A sóher, A reklámügynökségi.
A MÁSODIK RÉSZT IDE KATTINTVA OLVASHATOD EL:
PIACKUTATÁS: EGY AJÁNLATKÉRŐ LELKIVILÁGA (MEGBÍZÓI ARCHETÍPUSOK, 2/2.)

!!!!!!!!!!! Coming soon: Piackutató archetípusok!!!!!!!!!!!!!!
 

A Nielsen és a McKinsey közösségi médiával foglalkozó vegyes vállalatot alakít.

A kutatóóriás Nielsen a BuzzMetrics nevű, közösségi médiafigyelő szolgálatát viszi be abba a vegyes vállalatba, melyet a vezetési tanácsadó McKinsey céggel alapít, azzal a céllal, hogy a közösségi médiát részévé tegyék ügyfeleik tevékenységének.

A new yorki székhelyű vegyes vállalatot NM Incite-nak nevezik és vezérigazgatóként Dave Hudson vezeti, aki a Nielsen korábbi globális ügyfélkapcsolati elnökhelyettese.

Az NM Incite arra számít, hogy még az ősszel elindíthatja tevékenységét a marketing hatékonyság mérésének és javításának területén, valamint a termék-bevezetés optimalizálás és a vevőszolgálati tapasztalatok kezelésével kapcsolatban.

A McKinsey biztosítja a marketinggel és értékesítéssel, valamint a szervezetekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos szakértelmet. Ők ugyanis sajátos tudással rendelkeznek olyan területeken, mint a digitális marketing, marketing ROI, szóbeszéd (word-of-mouth) marketing és fogyasztó viselkedés.

Dominic Barton, a McKinsey globális ügyvezető igazgatója, mondta: "A közösségi média egyre inkább kritikus terület az üzleti vezetőknek és az ügyfeleink közül sokak számára még kihasználatlan lehetőség. Ez a vegyes vállalat az intézményeket valós idejű insightokkal fogja ellátni, hogy így segítsük a vezetőket jobb eredmények elérésében."

Az NM Incite Angliában és 14 másik piacon is jelen lesz, beleértve az USA-t is.


A YouGov felvásárolta a Harrison Group tanácsadó céget, így terjeszkedik az USA-ban.

A YouGov, mely online piackutató vállalat, 13 millió dollárért felvásárolta az amerikai, marketinggel és stratégiai kutatásokkal foglalkozó tanácsadó céget, a Harrison Groupot.

A Harrison specialitásai az előrejelzés, szegmentálás, márkázás és piaci modellezés, különböző piaci szektorokkal kapcsolatban, de különös hangsúllyal az interaktív szórakoztatás és a pénzügyi szolgáltatások területén. Egyesítve a YouGov jelenlegi amerikai megbízásaival, az akvizícióval a vállalkozás volumene a jelenlegi duplájára nő. (BrandRepublic)

„A közösségi-média kutatás semmi más, csak egy újabb eszköz a piackutatás eszköztárában. Nem a farok csóválja a kutyát.”

A BtoB magazine elvégzett egy kutatást a Twitter közösségi oldal hatékonyságát vizsgálva a B2B piacok résztvevőire nézve. Az eltérő eredmények hatásaként, a Twitter nem úgy került ki a közel 400 USA béli piaci résztvevő körében végzett felmérésből, mint ’kötelező’ marketing tevékenység.

A’Twitter a B2B Marketingben’ tanulmányban résztvevők mintegy fele elégedetlen a tweetek hatásaival, és ötből négy nem tud közvetlen hasznot tulajdonítani a mikro-bloggingnak. Mindazonáltal a felmérés markáns különbséget fedett fel az alakalomszerű, ill. a rendszeres Twitter használók között, amellett, hogy a sikeres Twitter használók nem meglepő módon sokkal optimistábbak a Twitter jövőjét és hosszú távú lehetőségeit tekintve. Egy másik, nem túl meglepő felfedezés volt, hogy azok a piaci résztvevők, akik nyereséget tudnak termelni a Twitter segítségével, sokkal aktívabbak, és több időt töltenek a közösségi oldalak használatával.

Érdekességképpen, bár a felmérést 387 válaszadóra alapozták, valójában 592 kérdőívet töltöttek ki. Több mint 200 eredményt (35%) nem vettek számításba, mert megválaszolóik azt mondták, hogy nem használják a Twittert üzleti, hanem feltehetőleg csak személyes célokra…

A tanulmányról többet ide klikkelve lehet olvasni. (b2binternational)
 

A legújabb szoftverek és technológiai termékek bemutatása, melyeket célzottan a piackutatási iparág számára fejlesztettek.

Az online terepmunkára szakosodott ügynökség, az Itracks együttműködési megállapodást kötött a közösségi média monitorozó Mutual Mind céggel, hogy kifejlesszenek egy új szoftverprogramot, mely a piackutatás-ipart veszi célba. Az Itracks új közösségi médiafigyelő szolgáltatása adatokat gyűjt a Facebook és Twitter „lájkolásokról” és egy olyan felületet nyújt a kutatóknak, mely lehetővé teszi, hogy nyomon kövessék azt, amit az emberek az online térben vitatnak meg.

A panelszolgáltató uSamp cég egy mobil felmérési platformot fejlesztett, amely jelenleg éppen tesztelés alatt áll a szolgáltatásfejlesztő cégek részéről. A cég azt mondta, hogy a szabadalmazott technológia olyan rövid felméréseket fog ajánlani, melyekben a válaszadókat virtuális pénznemmel jutalmazzák meg és a szoftver kompatibilis lesz az okostelefonokkal, hagyományos mobiltelefonokkal és egyéb eszközökkel is, mint például az iPad.

A DIY piackutatási platformot biztosító cég, az AskYourTargetMarket.com egy olyan új szolgáltatást indított el, mely rendelkezik a pszichografikus targetálás, valamint a videós válaszrögzítés képességeivel. A felhasználók ezentúl képesek lesznek előzetes szűrésre bármilyen jellemző tekintetében a válaszadók között, még a kutatás megkezdése előtt, de a videó-opció alkalmazásával akár webkamerás válaszokat is rögzíthetnek (az amerikai válaszadók esetében).

Az üzleti analitika szoftverellátó SAS cég együttműködik a mobiltelefonon küldött üzenetek specialistájának számító Air2Web céggel, hogy kifejlesszenek egy olyan szolgáltatást, mellyel személyre szabott mobiltelefonos kampányokat és vevőszolgálati alkalmazásokat tudnak biztosítani ügyfeleiknek.

USA – A kutatási iparág legjelentősebb 25 ügynöksége azzal szembesült, hogy tavaly véget ért a 15 éve tartó növekedés, az említett cégek összbevétele 3.1 százalékkal 17.4 milliárd dollárra csökkent. (Research-live)

Jack Honomichl, az Inside Research alapítója, aki 1995 óta állít össze erre vonatkozó jelentéseket, azt mondta, hogy a mélyrepülés “nem meglepő, figyelembe véve a világgazdaság állapotát”.

Az inflációval korrigálva, az említett cégek csoportszintű bevétele 4.5 százalékkal volt alacsonyabb, míg a teljes munkaidejű alkalmazottak száma 4 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A cégek közül tizenöt – köztük a 10 legnagyobb ügynökség, mint a Kantar, IMS Health, GfK, Ipsos és a Synovate – bevételei 2009-ben csökkentek, amíg 10 vállalat növekedéssel büszkélkedhetett.

Az Abt SRBI cég, mely új szereplőként a 19. helyre került a listán, produkálta a legnagyobb növekedési arányt, forgalma 26 százalékos emelkedéssel 89.5 millió dollárra nőtt. A Dunnhumby, mely egy angliai központú, kiskereskedelmi adatelemzési specialista, egy másik új szereplő a listán, a 13. helyre került és 17 százalékos növekedési aránya a második legmagasabb volt.

Honomichl teljes jelentése PDF formában letölthető az Amerikai Marketing Szövetség honlapjáról. A jelentésben szereplő top 10 vállalat a következő:

HOLLANDIA – Az Esomar legújabb iparági elemzése most először mutat csökkenést a globális piackutatási szektor forgalmát illetően, mióta csak világszinten mérni kezdték, 1988-ban.

A Global Market Research 2010 jelentés – melyet hivatalosan a jövő héten fognak prezentálni az Esomar kongresszuson, Athénban – 4.6 százalékos hanyatlásról számol be a globális forgalmat illetően (a 2009-es év 28.9 mrd dolláros összforgalmához képest), amely az inflációs ráta figyelembe vétele nélkül 3.7 százalék mértékű.

Európa volt a leginkább negatívan érintett régió, mivel itt a forgalom 5.9 százalékkal 13.3 milliárd dollárra csökkent az infláció figyelembevételével. Az Esomar szerint ezt nagyrészt a fejlett piackutatás-piacok hanyatlásai okozták, bár a közép- és kelet-európai országok szintén szenvedtek, Észtország, Lettország és Litvánia például kétszámjegyű forgalomcsökkenést tapasztalt meg.

Észak-Amerika már a második éve hanyatlik, a forgalom 3.5 százalékkal 9.188 millió dollárra esett vissza, bár az Esomar szerint ez a teljesítmény a régióban egy kicsit jobb volt a vártnál.

Másutt a világban is hanyatlás tapasztalható, Ázsiában (2.2 százalék), Latin Amerikában (4.6 százalék), a Közel-Kelet és Afrika országaiban (10.2 százalék). Új-Zéland például 20 százalékos csökkenést szenvedett el, de ugyanakkor növekedés volt Kína és India feltörekvő piacain.

Finn Raben, Esomar vezérigazgató mondta: “Nem okozott túl sok embernek meglepetést az iparágban, hogy ebben az évben a Global Market Research jelentés kihívásokat tartalmazó olvasmány. Mindazonáltal az olvasókat arra biztatom, hogy tekintsenek a főcímben lévő számok mögé és kutassanak a megállapítások között. Ez most fontos, fontosabb mint valaha, felmérni a helyzetet, majd előre tekinteni, hogyan lehet az iparágunk erősebb, mint bármikor azelőtt.” (Research-live)