HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (4) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) Dove (1) dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (38) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

A régi és az új

2010.10.18. 06:25 Forecast Research - www.forecast.hu

Egy nemrég történt Esomar vita Londonban a ’hagyományos’ kutatási módszereket állította szembe a ’modern’ módszerekkel – de az iparág módszereinek megvitatása helyett átalakult a benne részt vevő emberek koráról szóló vitává.

A vita, melyet a GfK irodájában tartottak, közönségét tekintve legfőképp szenior vezetőkből állt, így egy elég kellemes esemény lett belőle – talán túl kellemes is – számos személyeskedéssel és poénnal.
 
A ’hagyományos’ oldalt az iparág oszlopos tagjai, Bill Blyth a TNS-től, valamint Phyllis Macfarlane a GfK-tól képviselte. A ’fejlesztés’ oldalán John Kearon a BrainJuicer-től és Ray Poynter a the Future Place-től állt, akik mind a ketten bajnokai az új kutatási módszereknek.
 
Ahogyan a négy felszólaló előadta mondanivalóját, egyértelművé vált, hogy több dologban értenek egyet, mint sem – legalábbis ami azt illeti, hogy hol van a probléma, ha nem is a megoldás módját illetően.
 
Ray Poynter, (aki a közelmúltban azt jósolta, hogy a kérdőívek 20 éven belül kihalnak), rámutatott arra, mit is lát rossznak a kutatásban: a nem reprezentatív online access panelek, az emberek hiányzó képessége, hogy saját viselkedésüket írják le, és az a felfogás, miszerint a megszokott kutatási módszerek “lassúak, unalmasak és bénák”.
 
De Phyllis Macfarlane szerint “a pletykák a hagyományos piackutatási iparág haláláról, és legfőképp a kérdőívek haláláról igen eltúlzottak”.
 
Az ad hoc felmérések, mutatott rá, csak a negyedét képezik az iparágban elvégzetteknek, mondta, tehát a többsége biztonságban van a survey típusú kutatásra hatást gyakorló kihívásoktól.
 
Mindazonáltal Macfarlane aggodalmát fejezte ki néhány online technikával kapcsolatban. “Ha azt hallom, hogy még valaki azt mondja ‘Nekem nem kellenek kérdőívek, csak ráugrom a webre,’ mondta, “akkor lelövöm vagy őket, vagy magamat.” Az access paneleket illetően egyetért, hogy problémásak, de még meg kell győzni arról, hogy van helyettük más. “Szerintem van helyük az eszközeink sorában,” mondta.
 
John Kearon a BrainJuicer-től a ‘fejlesztési’ csapat mellett emelt szót. A célja az, hogy a “piackutatást szexivé tegyem – mert szerintem igenis szexi. Megérteni az emberi természetet – mennyire izgalmas és érdekfeszítő? Ez egy nagyon remek dolog.”
De a kvantitatív kutatás, mondta, mindössze a tudomány egy oszlopán nyugszik: a statisztikán, ami kissé “elavult”. Ezzel egyidejűleg, a kutatás alig érintette a tudásnak más forrásait, mint a pszichológia, a társadalomtudományok, és a magatartás gazdaságtan.
 
“A top 10 kutatáskészítő… vele születetten konzervatív, mert az ügyfelek szinte akarták, hogy az iparág vele születetten konzervatív legyen – ez inkább egy biztosíték, mintsem inspiráció. Ha igazán komisz szeretnék lenni, azt mondanám, hogy az M&A-ben (marketing és reklám) legjobbak, de ez nem jelent számukra jót az új világban.”
 
Az utolsó szó a ‘hagyományos’ csapat nevében Bill Blyth-é volt, aki annak veszélyére figyelmeztet, ha az ügyfelek elveszítik bizalmukat a piackutatás tudományra alapozottságában. “Véleményem szerint már számos káros, rossz irányba ható dolog volt az iparágon belül. Beengedtük az alacsony színvonalú kutatásokat, bekövetkezett egy árleértékelődés. Ez Grecham törvénye: a rossz adatok jót eredményeznek. Az önkéntes, önműködő minták működnek egy bizonyos pontig, de ha nem szabunk határt a belépésnek, nincs professzionalizmus, és jé, a különböző panelek különböző eredményeket hoznak – amikor még gyerek voltam, ezt mintavételezési hibának nevezték, a változó lefedettség miatt.”
 
Az olyan iparági szövetségek, mint az Esomar és az MRS, mondta, többet kell, tegyenek. “Szakértelmünknek biztosítékot kellene nyújtania a munkánk minőségére nézve, és szerintem itt kiábrándítottunk sok mindenkit magunkból. Nézd meg az online kutatás árait manapság – nincsenek határai, korlátai a belépésnek, csatlakozásnak. Több vezető szerepet kell kapjon a szaktudásunk.”
 
Mire a négy felszólaló végzett, a határ a ‘hagyományos’ és a ‘fejlesztés’ között elmosódott – hozzászólásaik legfőbb közös jellemzője az egyetértés, hogy bármi is történjen, a dolgok nem maradhatnak úgy, ahogy most vannak.
 
Ahogy a vita nyíltabbá vált, a beszélgetés átterelődött a résztvevők korára. Hol vannak a fiatalok? A próbálkozások, hogy fiatalabb kutatókat vonjanak be, általában ’unalmas’ módszertani viták lebonyolítását, tisztázását is jelenti – de ez aligha tűnik megoldásnak. A fiatal orvosok panaszkodnak a konferenciákra, ahol túl sok téma szól a gyógyszerekről? A fiatal szoftverfejlesztők meresztgetik a szemeiket azokra, akik mindig szoftverekről beszélnek?
 
Ray Poynter szerint az iparágnak az emberek fejlesztésével van gondja. “A friss diplomások elé állsz, előadod magad, és megkapod a legokosabb, legértelmesebb embereket, majd trutyi melót adsz nekik két éven keresztül, és nem engeded őket előadni, felszólalni. Mire aztán előadhatnak, addigra már hozzánk hasonlóan nehézkesek lettek.”
 
Adam Phillips, aki az Esomar sztenderdek bizottságának elnöke (és aki úgy jellemezte magát, mint “elég öreg”), azt mondta: “Amikor én csatlakoztam az iparághoz, akkor az egyik dolog, ami a leginkább vonzott benne, az a vita, a munka módja volt, ahogyan csináltuk. Volt valami fejlődés, fejlesztés érzete. Ha végiggondolod a problémákat, amikkel szembenézünk, azok folyamatosan fejlődtek, de mostanra már nincsen semmilyen vita. Nem vonzó a fiatalok számára, mert nem éreznek semmilyen fejlődést. Iparágként vannak konferenciáink, és azt hallom, ahogyan az emberek a legnagyobb púderezést lökik. Sokkal több vitát, ellenkezést, kérdést szeretnék hallani. Szerintem így lehet továbbfejleszteni a technológiánkat.”
 
Phillips belecsapott a húrokba kommentárjaival, majd John Kearon folytatta, mondván a felelősség egy része a megrendelőkön van. “Az ügyfelek nem akarnak vitát,” mondta Kearon. “Számtalanszor láttam már a legszeniorabb kutatási vezetőket a világ legnagyobb cégeinél, ahogyan megpróbálják behatárolni és kiszagolni a vitákat, mert azok személyi problémákat okoznak nekik a szervezeten belül.”
 
Anjul Sharma egyetértett ezzel: “Megdöbbentő, milyen gyorsan húzzák le a rolókat, mikor éppen elindulnának ezek a viták.”
 
Peter Mouncey, az International Journal of Market Research (A Piackutatás Nemzetközi Lapja) szerkesztője szerint sokkal nehezebb jó módszertani tanulmányt találni manapság, mint amilyen régebben volt. “A legtöbb tudós tudásanyaga általában még mindig a nyomtatott magazinokban, sajtóban van. És ettől alapjában véve egyre inkább eltávolodunk,” mondta. Véleménye szerint a probléma egyik része az, hogy a kutatási iparágat már kevésbé érdeklik a tudományos viták, mint korábban, mivel “a tulajdonosok már nem a kutatók többé, hanem a PLC-k (Panel Leasing Companies=Panel Kölcsönző Cégek, Panelbrókerek), akik teljesen másképpen közelítik meg az adatkezelést, feldolgozást”.
 
Tehát hogyan oldhatjuk ezt meg? Ha az iparág foglalkozni kíván a komoly módszertani kérdésekkel, és a folyamatosan növekvő piackutatási tudásanyaggal, amit Philips és Mouncey remél, legelőször a nyitottság kultúráját kell megteremteni.
 
Tom De Ruyck, az Insites Consulting-tól (egyike a nagyon kevés résztvevőnek, aki 30 alatt volt), szerint a közösségi oldalakon folytatott nyílt párbeszédek atmoszférájának jobban el kell terjednie, arra indítva az ügynökségeket, hogy “mindent publikáljanak, és nyitottak legyenek mindenre – ami működik, és ami nem működik”.
 
Az, hogy a szélesebb értelemben vett iparág hasznot tud-e húzni ebből a szellemiségből, meghatározza majd, hogy előre bír-e haladni az idővel, vagy lemarad.

Szólj hozzá!

Címkék: trend piackutatás piackutató esomar kutatási iparág

Dilbert piacot kutat

2010.10.15. 06:10 Forecast Research - www.forecast.hu

Szólj hozzá!

Címkék: humor piackutatás piackutató

Ne legyünk irracionálisak az érzelmekkel kapcsolatosan!

2010.10.14. 06:22 Forecast Research - www.forecast.hu

Egyre érzelgősebbé válok azoktól az érzelmekről szóló hanyag beszélgetésektől, melyek a piackutatói körökben elhangzanak manapság. Ne értsenek félre, érdekesnek tartom némelyik új, érzelmi reakciókat vizsgáló módszert, melyek a kognitív pszichológia és idegtudomány területéről kerülnek ki. Ezek nagyon izgalmas lehetőségekkel kecsegtetnek. Ami aggodalommal tölt el, az ’érzelem’ szó félrehasználata, illetve rossz értelmezése a kutatói körökben.

A piaci résztvevők megzavarását, illetve az szedett-vedett, kevésbé átgondolt kutatási gyakorlatok elterjedését kockáztatjuk. Három problémám is van ezzel.

Probléma #1:
“Érzelmi válasz” ez egy olyan ködös kifejezés, ami magában alig bír valami igazi marketing jelentéssel. Az érzelmek sokfélék, különböző erősségűek, és hatásuk is eltérő időtartamú. Jóval kifinomultabb módszereket kell kidolgoznunk e hatások mérésére.
Probléma #2: Az érzelmek, amiket rendesen elmondanak nekünk, “90%-ban az emberi viselkedés” lényegéből fakadnak. De ha az érzelmek hatással vannak “mindenre”, akkor ez mit magyaráz meg? Ismételten, az érzelmek, mint koncepció csak akkor hasznosak, ha meg tudjuk határozni, ahogyan a különböző típusú érzelmek egymást befolyásolják, egymással összeütközésbe kerülnek, és ahogyan hatással vannak a racionális gondolatokra, viselkedési formák speciális fajtáit hozva létre.
Probléma #3:
A freudi téveszmék még mindig sötét árnyakat vetnek az érzelmekkel kapcsolatos vitákra. Az érzelmi válaszokat túl gyakran értelmezik úgy, mintha szükségszerűen “mélyebbek”, “fontosabbak”, vagy “nehezebben felfedhetők” lennének, mint bármi más, ami a frontális lebenyből származik. Ez egyszerűen nem igaz, és sajnos ahhoz vezet, hogy a piac résztvevői gyakran leegyszerűsítve közelítik meg a fogyasztókat. Erre a harmadik problémára szeretnék koncentrálni ebben a cikkben.

Valójában, míg az “érzelmi alapú válaszok” némelyike kétségkívül a mélyben szunnyadó, alapvető preferenciákból adódik, ama bizonyos, a kognitív pszichológiával foglalkozók által tanulmányozott, “a viselkedés 90%-ának” a többsége az érzelmeknek a személyes információ feldolgozási folyamatban betöltött szerepéről szól. Annak ellenére, amit sokak hisznek, mindennapi életünk legnagyobb részében az érzelmi alapú válaszok ritkán fókuszálnak nagy, mélyben gyökerező hitrendszerekre, melyek miatt irracionálisan és tudatalatti szinten sóvárgunk egy bizonyos hajápolási termékcsalád után, vagy töltünk órákat a legújabb Apple iPad témájú blog oldalakat tanulmányozva. Leginkább kisebb irányadókként segítenek eligazodni a fogyasztói választások összetett hálózatában, anélkül, hogy egyáltalán túl sokat kellene gondolkodnunk a samponokról, vagy technológiáról. Az érzelmi válaszok sokszor arról szólnak, hogy bekapcsolunk egy robotpilóta üzemmódot, lehetőséget, mely lehetővé teszi számunkra a gyors, hatékony döntések meghozatalát olyan választásokkal, dolgokkal kapcsolatban, melyekkel nincsen időnk, vagy kedvünk túl sokat foglalkozni. 2004-ben előadtam egy tanulmányomat az ESOMAR Konferencián Lisszabonban, amiben azt taglaltam, hogy az embereknek miért nem kell szükségszerűen mélyen elkötelezettnek lenniük érzelmileg egy márka irányában, illetve miért is vásárolnak gyakran “másodsorban preferált márkákat”. Következtetéseim:

1. A “Nem Tudom” lehet végeredményben az igazi válasz. Sokan automatikusan választanak márkákat, megszokásból, keveset gondolkodva. Az elhivatottság okai el lehetnek temetve, vagy elfelejtve. A robotpilóta típusú viselkedést sok kategóriában meg lehet figyelni (nem csak CPG/FMCG kategóriákban).
2. Ismertnek lenni gyakran sokkal fontosabb, mint hogy mit ismerünk, tudunk. A márkák közötti legmagasabb szintű különbségtétel egyszerűen az ismertségen, vagy alapvető, magától értetődő tulajdonságokon alapul, mint a minőség, ill. megjelenés (gyakran az ‘előítéletek’ jobb kifejezés lenne a tulajdonságoknál). Igen, ezek lehetnek “érzelmek” által vezéreltek, de ezek ugyanakkor sokszor rosszabb értelemben illetve könnyedebben vett preferenciák, mint ahogyan azt sok piackutató gondolná.
3. Nem minden Rólam szól. Piackutatóként még mindig túl nagy hangsúlyt tulajdonítunk a személyes attitűdöknek, és alulértékeljük a szociális hatások kulcsfontosságú szerepét az egyéni választási szokások befolyásolásában. Társas lények vagyunk, csordaállatok. Ha a feleségem, vagy a gyerekeim jobban szeretnek egy kategóriát, terméket, mint én, akkor meglehet, hogy félreteszem a saját érzelmi preferenciáimat, és azt veszem meg, amit ők szeretnek. Néha ez egy egyszerű kompromisszum, néha pedig kifinomult megalkuvási folyamatok, melyek minden kapcsolatra kihatással vannak (ha engedem, hogy nyerjen az autó esetében, akkor jobbak lesznek az esélyeim a következő nyaralás céljának kiválasztásakor!).
4. A döntések gyakran triviálisak. A szinte megegyező alternatívák közötti döntés végső stádiumában a fogyasztók gyakran folyamodnak valójában “parányi, jelentéktelen” látszólag teljesen magától értetődő, akár érthetetlen kritériumokhoz. Láttam ilyet már minden kategóriában, a papírtörölközőtől a hitelkártyákon át az autókig. Gyakran látni embereket, ahogyan elég sajátos, összességében “racionálisnak” nem tekinthető kis próbák alapján választanak márkákat, melyek még csak vakon követendő, tudat alatti vezérelvektől származóknak sem tekinthetőek (megdönteni a kávéscsészét, és a kávézacc szemeinek méretét tanulmányozni az egyik olyan próba, mellyel számos országban találkoztam.)

Emlékszem ennek a felbukkanásának egy csodálatos példájára egy márkaegészség-tanulmányban, melyben pár évvel ezelőtt instant tésztákat vizsgáltunk. Egy két gyermekes nő bevallotta, hogy leginkább ilyeneket vesz a gyerekeinek, de ő maga soha nem kóstolta meg. Szinte mindig az X márkájút vette meg. Amikor megnézte a termékválasztékot, hamar elutasított 3-4-et, mert “azokat nem ismerem” tehát nem érdemes bajlódni velük, másik kettőt meg azért, mert “mű szaguk volt” mikor legutoljára elkészítette őket. A maradék kettő lehetőség közül problémás volt megmagyarázni miért választotta X-et Y-nal szemben, mígnem – nem kevés próbálkozás után – eszébe jutott, hogy azután kezdte el X-et választani pár évvel korábban, mikor az akkori férje (most “ex”) azt mondta, annak jobban szerette az ízét. Mikor ez eszébe jutott, akkor gyorsan hozzátette: “Istenem, elfelejtettem, hogy ez volt az oka – legközelebb áttérek az Y-ra!“.

Mindezek a módszerek, más-másképpen, magyarázatot adhatnak az általános pozitív márkaképre, a márkákhoz kapcsolódó “érzelmi kötöttségre”, de nem mindig mutatkoznak meg a vásárlási mutatókban. Tanulmányomban arra tettem javaslatot, hogy nekünk (kutatóknak) abba az irányba kell irányítanunk figyelmünket, ami a fogyasztók döntéshozatala alatt, annak hátterében rejlik. Régebben az volt az elfogadott nézet, hogy a fogyasztók vagy aktívan keresik a “legjobb megoldást” a választékból, vagy szinte “áldozatai” a mélyben szunnyadó szükségleteknek, melyeket alantas pszichológiai tényezők befolyásolnak és alakítanak adott döntésekké. Valójában a fogyasztók nem áldozataik irányíthatatlan szükségleteiknek, és nem fecsérelnek felesleges energiákat a megszámlálhatatlan lehetőség közötti döntésre. Sok esetben valószínűleg több értelme van a fogyasztókat “navigálóknak” tekinteni, akik elsősorban aránylag ésszerű döntéseket igyekszenek meghozni minél gyorsabban. Egyre több kognitív tanulmány mutatja azt, hogy a márkákról való döntés folyamatának fájdalommentessé és hatékonnyá tétele szinte ugyanolyan fontosságú a márkafejlesztés szempontjából, mint a termék előnyeinek és pozícionálásának korrekt behatárolása. Mint ahogy a mondás járja, a megtett út a fontos, nem maga a cél!

Ezek egyike sem vonja kétségbe az “érzelmek” fontosságát, de igenis utal a koncepció jobb, kifinomultabb megértésének szükségszerűségére. Az érzelmek szerepe a fogyasztói marketingben, piackutatásban túlmegy azon, mintsem egyszerűen csak hatásos kommunikációt kell elérnünk, vagy finomítanunk kell a márka pozicionálását. A fogyasztók összetett teremtmények, és a legtöbb választás valójában számos összetevőtől függ, nem csak egy egyszerű “Aha” pillanattól, élménytől, vagy egyetlen érzelmi vezérelvtől. Segítenünk kell, hogy a piac résztvevői sokkal holisztikusabban tekintsenek a fogyasztói választások folyamatára kategóriájukon belül. Az érzelmek számtalan formában ütköznek, kapcsolódnak a fogyasztói viselkedéshez, de hatásuk kifinomult és változó – feladtunk az, hogy tovább, mélyebbre menjünk, mintsem csak megállapítjuk annak fontosságát, és e helyett inkább egy sokkal teljesebb képet vázoljunk fel, hogyan is hatnak az egyéni érzelmek és a többi vezérlő elv, hatás a választásokra.

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás piackutató fogyasztói magatartás motivációkutatás insight

Adatrögzítőket keresünk!

2010.10.12. 16:42 Forecast Research - www.forecast.hu

Cégünk, a Forecast Research Piackutató meglévő kapacitásának bővítése céljából 2-3 fős külsős budapesti csapatot keres alkalmi adatrögzítési munkák elvégzésére. Munkafolyamatok kérdőívek esetében: kódolás, adatrögzítés; fókuszcsoportos interjúk/mélyinterjúk esetében mp3 hanganyag alapján átirat elkészítése. Kizárólag gyakorlott, profi adatrögzítők jelentkezését várjuk, kérjük, hogy kezdők, gyakorlattal nem rendelkezők NE JELENTKEZZENEK! A jelentkezésben kérjük feltűntetni:

1) a vállalási árat (karakterenként)
2) eddig végzett munkák, referenciák (piackutatás területéről)
3) van-e a csapatban profi gépírói végzettségű személy
4) milyen jellegű adatrögzítési munkát vállalnak 

Jelentkezés kizárólag emailben: forecast[kukac]forecast[pont]hu

Szólj hozzá!

Címkék: adatrögzítés

Etnográfiai kutatás vonalkód-olvasó iPhone alkalmazással

2010.10.12. 06:13 Forecast Research - www.forecast.hu

BELGIUM – Az EverydayLives cég vonalkód-olvasóval fejleszti az etnográfiai kutatásokra kitalált iPhone és BlackBerry alkalmazást.

Az ötlet arra ösztönzi a gyártókat, hogy a termékekre tegyenek vonalkódot. Mikor a fogyasztók beszkennelik a vonalkódot az említett mobiltelefonos alkalmazással, a program automatikusan felkéri őket, hogy vegyenek részt egy kutatásban.

A koncepció tesztjeként az EverydayLives partnere, Siamack Salari, vonalkódot erősített néhány Nutella csomagolásához, amely a beszkennelés után egy olyan oldalt jelenített meg a mobiltelefon kijelzőjén, ahol a márkatulajdonosok kérdéseket tudnak feltenni a fogyasztóiknak vagy meg tudják kérni őket, hogy hajtsanak végre bizonyos feladatokat.

Az alkalmazás egyéb funkcióinak használatával, beleértve az audió és videó rögzítési képességeket, fényképek és jegyzetes készítését, Salari szerint a Nutella esetében a vállalat megkérheti a fogyasztókat, mutassák meg, hogyan eszik a terméket, magyarázzák meg, miért éppen az adott kiszerelést vásárolták vagy hogyan hasznosítják később az üres üveget.

Blogbejegyzésében Salari azt írja: “Igen, készpénzzel vagy utalvánnyal kellhet a fogyasztókat ösztönözni erre. De a lényeg az, hogy elkezded létrehozni a saját közösségedet, akik akarnak arról beszélni, ahogyan a márkádat beillesztik az életükbe.”

Az alkalmazás jelenleg professzionális felhasználóknak elérhető (£6.99 mindkét platformon), de nemsokára megjelenik egy ingyenes verzió is.



(Research-live)

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás etnográfia marketingkutatás

Az Itracks videó fókuszcsoportokat indít

2010.10.12. 05:06 Forecast Research - www.forecast.hu

KANADA – Az online fókuszcsoport specialista Itracks cég videó fókuszcsoportos szolgáltatást indított el.

Az új szolgáltatás, mely un. 'streaming' videótechnológiát használ és szofisztikált elemzéskészítő lehetőségeket ajánl, a cég eddigi online fókuszcsoportos és un. 'bulletin board' (hirdetőtábla) szolgáltatásai mellett lesz elérhető. A szoftver lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy egyéni vagy csoportos interjúkat szervezzenek például koncepció-teszthez, weboldal usability teszthez, stb.

A cég emellett nemrég indított el egy közösségi média monitorozó alkalmazást, és Dan Weber elnök szerint még az év vége előtt több új terméket dobnak piacra. (Research-live)

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás fókuszcsoport online kutatás online fókuszcsoport

A kvalitatív piackutatás 2012-ben és a hallgatás művészete

2010.10.11. 04:42 Forecast Research - www.forecast.hu

Josh Mendelsohn, a CMB kutató-bloggere tárja elénk vízióját a kvalitatív piackutatás közeljövőjéről.

A piackutatási iparágban eltöltött tíz évem alatt úgy tűnt, mintha a kvalitatív piackutatás számtalanszor kiment volna a divatból, aztán visszajött volna ismét. Azoktól a cikkektől kezdve, melyek a fókuszcsoportok halálát jósolják, azokig, melyek a kutatási eredményeikből hiányolják a "miért"-eket, két egymástól távol álló csoport látszik egymáshoz közeledni. 

Nagyban a technológiai fejlődéstől és a közösségi oldalak elterjedésétől feltüzelve, sok kutató-felhasználó igyekszik adoptálni "hallgató" eszközöket tevékenységeik palettájában, és az eredményeket rendszerszerűen alkalmazni. Ez a fejlődés azt jelenti, hogy a kvalitatív kutatás és annak alapelvei nagyobb szerepet kaphatnak a cégek döntéshozatalában. Tehát milyen lesz a kvalitatív környezet 2012-ben? 
Alább három jövőkép olvasható (némi segítséggel a populáris kultúra részéről):

1.  "Hallgatási" képességek fejlődnek majd a hagyományos kvalitatív képességekből

"Tisztára felnőttes!"  - Vince Vaughn a "Swingers" c. filmben

Mint Mikey-nak ebben a kultikus filmben, a nagyobb hatás elérésének lehetősége mindig is ott volt. Azok a képességek, melyek a hatékony "hallgatáshoz" szükségesek, már egy ideje elérhető közelségbe kerültek a kvalitatív kutatók számára, csak most éppen az online és a mobil párbeszédekben alkalmazzák őket. Ez mind lehetőségeket, mind kihívásokat is jelent a kvalitatív kutatóknak. 
 
A jó hír az, hogy annak az értelmezése, amit az emberek mondanak, és amit valójában mondani akarnak, még inkább értékelt és nélkülözhetetlen képesség lesz. A kihívás az, hogy hozzáférve az online párbeszédek végtelen számához, nem lesz majd szükség azok nagy mennyiségére. Még a jelenleg létező, nagyérzékenységű megfigyeléses eszközökkel is, a kutatóknak fejleszteniük kell képességeiket, és a széles megfigyelésekről áttérni a speciális ajánlásokra. Ez azt jelenti, hogy egy részletekben gazdag történetet a valós emberek szavaival elmondani (nem csak a válaszadókéval), így irányítva a megértést, felfogást a cégeken belül. 

2.  A "reptében" visszajelzések könnyebbé teszik majd a döntések meghozatalának megértését

"Ha még egyszer valaha a szívemre akarok majd hallgatni, nem fogok a hátsókertnél messzebbre vágyni." - Dorothy az Óz, a Nagy Varázslóban

Mint ahogy arra Dorothy is rájött az Óz a Nagy Varázslóban, a válaszok gyakran ott vannak pont előttünk, mikor éppen meg akarjuk találni őket. Vagy talán egy jobb idézet "ott horgásszunk, ahol a halak vannak."
 
Mindkét esetben, az új technikák és technológiák sokkal könnyebbé tették az insightok nyerését az emberektől, miközben életüket élik. Sohasem volt még ennyire könnyű a piackutatóknak "pillanatnyi" gondolatokat és érzéseket megfogniuk. Akár mobil naptár, ill. szöveges üzenet alapú visszajelzés eszközöket alkalmaznak, vagy közösségi oldalak média adatait elemzik Voxtrot Opinion vagy Radian6 eszközökkel, a párbeszédek "hallgatása" a kirakósnak csak egy része.  
 
A technológia lehetőségeinek kihasználása az emberek megfelelő toborzására továbbra is kihívást jelent, legfőképpen, ha a cél egy reprezentatív minta. A közösségi oldalakon keresztüli vagy más "kézenfekvő minták" toborzása nagy és irányba vágó eredményeket produkálhat, de a hátulütőket egyértelműen le kell kommunikálni. 
 
Mégis, ha a fogyasztók természetes környezetéből nyerünk visszajelzéseket, az jobb, pontosabb képet nyújthat arról, ahogyan az emberek döntéseiket meghozzák, vagy vitatnak meg termékeket, szolgáltatásokat. És e folyamatosan bővülő eszköztár használatával olcsóbb, gyorsabb, kevésbé tolakodó módjait érhetjük el az emberek megközelítésének, mint a múltban.
 
3. Midig lesz hely a hagyományos technikáknak

"Ez ugyanaz a régi nóta és tánc, barátom." – A bostoni rock legenda, az Aerosmith

Még az összes új, izgalmas, innovatív online kvalitatív "hallgatási" eszköz mellett is, melyek beléptek a kutatás világába, mindig lesz helye a hagyományos módszereknek. 
 
Először is, sok üzleti befektető egyszerűen jobban szereti, ha személyesen láthatják és hallhatják fogyasztóikat. Másodszor, mindig lesznek olyan dolgok, melyeket meg kell szemtől szemben, személyesen érinteni, vitatni. Harmadszor pedig, néhány párbeszéd irányított csoportdinamikát igényel (beszélgetések felépítése, közbeszólások, kapcsolatok, csoportos feladatok), melyeket egyszerűen nem lehet online körülmények között elég pontosan kivitelezni, nagy részben annál a ténynél fogva, hogy a résztvevők könnyen végezhetnek egyszerre több dolgot is számítógépükön. 
 
Összefoglalva, nagyszerű lehetőségek állnak a kvalitatív kutatások (és kutatók) előtt, hogy még központibb szerepet töltsenek be a következő években. Mindazonáltal a kutatókra hárul annak feladata, hogy feltöltsék "eszköztárukat", és többek legyenek, mint fókuszcsoport moderátorok vagy interjúztatók, és valódi "hallgatóvá" váljanak. (CMB)

 

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás fókuszcsoport kvalitatív moderátor fókusz stúdió kutatási iparág

Instant szavazás SMS-ben, Twitteren – tetszőleges helyszínen

2010.10.08. 05:20 Forecast Research - www.forecast.hu

Egy Magyarországon is működő technikai lehetőségre szeretnénk felhívni a figyelmeteket. A leggyorsabb módja annak, hogy valós-idejű visszajelzéseket szerezzünk egy eseményről az, ha mobil eszközöket alkalmazunk és megszavaztatjuk a helyszínen jelenlévőket.



A Poll Everywhere megoldása egy sztenderd web technológiával helyettesíti a korábbi drága, hallgatói válaszokat összegző, helyszínen telepített nyomógombos rendszereket. Ez jelenleg a legkönnyebb módja annak, hogy valós idejű válaszokat kapjunk bármilyen helyszínről: konferenciák, előadások, sajtótájékoztató – bármilyen közösségi esemény esetében jól használható. A rendszer működése pofonegyszerű, pl. egy előadás helyszínén feltett kérdésre a jelenlévők mobiltelefonjukon keresztül vagy SMS vagy (az egyre elterjedtebb okostelefonok esetében) Twitter, internet útján szavazhatnak, mindenki a saját eszközét használva. A közönség által adott válaszokat az előadó azonnal, valós időben megjelenítheti PowerPoint prezentációban vagy web böngészőben. A rendszer SMS, illetve web alapon is működik, így tetszőleges mobiltelefonon, Blackberry-n, iPhone-on, laptopon, asztali számítógépen vagy bármely más web-képes készüléken keresztül használható. Nemcsak feleltválasztós kérdések esetében jó megoldás, szöveges hozzászólások és kérdések is begyűjthetők a közönség részéről, így pl. egy konferencia előadónak az előadása végén a közönség soraiból névtelenül bárki felteheti a kérdését. A megoldás Microsoft Office integrációt is tartalmaz, így az élő diagramok közvetlenül a PowerPointban jeleníthetők meg vagy akár Excelben, az eredmények részletes elemzése céljából.

A felhasználók számos kreatív módot találhatnak a Poll Everywhere használatának lehetőségeire – itt egy lista indulásként:

• Konferencia szavazások
• SMS visszajelzések az előadó felé
• Moderált SMS-ek a kivetítőn
• Interaktív visszajelzések
• Vásárlási-eladási tippek
• Anonim szavazások érzékeny témák esetében
• Ötletbörze 2000 emberrel
• Csendes SMS árverések
• Szabadtéri SMS szavazások

Komolyabb piackutatásra szerintünk nem alkalmas a rendszer, de egyfajta véleményszondázásra igen, egy szakmai konferencián például éppen erre van (lenne) szükség! (Díjaznánk, ha pl. a Piackutatás Diákversenyen a közönséget is megszavaztatnák a szervezők, lehetne kérdéseket feltenni a csapatoknak, stb.)

Na és a fő kérdés a végére, mennyibe is kerül? A Poll Everywhere használata ingyenes 30 vagy kevesebb ember esetén. 50 főig 15 dollár, 250 főig 65 dollár a rendszer használatának díja – a részleteket megtaláljátok a cég honlapján.

2 komment

Címkék: szavazás twitter

Csak egy mondat - piackutatóktól

2010.10.08. 05:00 Forecast Research - www.forecast.hu

„Láttam már olyan cégeket, ahol egy 50 ezer dolláros kutatási projekt milliókat hozott...”

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás piackutató

Halld meg szavam: A válaszadók halottak. Éljenek soká a piackutatási robotok!

2010.10.07. 06:00 Forecast Research - www.forecast.hu

Volt valaha olyan ötleted, amiről azt hitted, hogy zseniális, de mindenki más azt hitte, megőrültél? Itt a lehetőség, hogy megoszd a kutatás világával. Ebben a hónapban Goodhand a BrainJuicer-től azt javasolja, hogy állítsunk fel egy válaszadó-robot hadsereget.

Mi a nagy ötlet?
Egyszerű. Nincsenek kérdések, nem kellenek válaszadók, csak szeretetettel létrehozott kutató robotok, melyek folyamatosan kutatják a világhálót olyan emberek után, akik olyanok mint ők, összegyűjtve gondolataikat, blogjaikat, képeiket, zenéjüket és videóikat, és alkalmazzák azokat mint a robot sajátjait, hogy élő, lélegző, egyszemélyes szintézisét hozzák létre a több ezer embernek, akikre illeszkedik a profil.

Egy válaszadó-robot?
Igen. Ez egy módja annak, hogy felhasználjuk a világ egyetlen, gazdag, természetes kutatási erőforrását – a világhálót – és megszűrjük az nyüzsgő embertömeget, insightokat, ötleteket és megértést eredményezve.

Úgy hangzik, mint egy sci-fi. Hogyan működik?
Ezek a kutató robotok, ahogyan mi nevezzük őket ‘DigiViduals’(Digitális Személyiségek), olyan Twitter karakterek, melyek kulcsszavakból és érzelmekből jönnek létre, melyek egy bizonyos embertípust képviselnek. Mondjuk minden órában felmérjük a célközönség vérmérsékletét, hogy megállapíthassuk, e kulcsszavak közül mit kellene éppen ’éreznie’ karakterünknek. Aztán kiküldjük őket, hogy olyan twittelő embereket keressenek, akik ezeket a szavakat használják. Ha a karakter talál egy tweet-et, ami illeszkedik profiljához, azt alkalmazza, mint sajátját, és újra tweeteli azt. Még kapcsolódó médiaanyagokat is talál az interneten – képeket, videókat, hivatkozásokat – hogy életre keltse a célközönséget.

Ez nem eredményez egy csomó értelmetlen szemetet, zajt?
A DigiVidual-okat úgy tervezték, hogy kiszűrjék a jeleket a zajok közül, és egy hihető, könnyen megérthető személyt hozzanak létre a világháló emberiségének tengeréből. Azokat a szociális elemeket hozzák vissza, melyek a legfontosabbak a karakterük számára, de a kutatók képességei még mindig alapvetőek ennek az anyagnak az értelmezésében.

Nem csak a szegény ember etnográfusát hozzák létre?
A DigiVidual zsenialitása az, hogy nem csak egy embert figyelnek meg, hanem minden embert az interneten. A tömegből vonják le saját személyiségüket. Végeredményben az egész egy ember-alapú tartalom, és a klasszikus kutatással ellenben, sokszor kapunk olyan dolgokat, amelyeket az emberek maguktól sosem fednének fel nyíltan: szexhez való hozzáállásukat, járulékos asszociációkat, stb.

Értem. Arra akarja használni robot rabszolgáit, hogy kémkedjenek az emberek után.
Egyáltalán nem. Miért tesznek közzé, bloggolnak, tweetelnek az emberek? Mert az internet lehetővé tette számukra, hogy teljesebben fejezzék ki magukat. Azt akarják, hogy odafigyeljenek rájuk. És legalább valaki figyel, jobban megértve őket, valamint a termékeket, szolgáltatásokat, amiket eredményként kívánhatnak. Ez pont az, amit a piackutatás mindig is csinált, csak most sokkal gyorsabban, hatékonyabban meg lehet csinálni, egy olyan szinten, ami korábban elképzelhetetlen volt – és mindezt anélkül, hogy a halálba untatnánk a válaszadókat egy újabb kérdőívvel.

De nincsenek már eszközök arra, hogy láthassuk, amit az interneten beszélnek?
A jelenlegi megoldások kulcsszavakat keresnek és szűrnek ki (mint például márkaneveket), de a DigiVidual rendelkezik azzal a képességgel, hogy speciális demográfiai csoportokat célozzon meg, és kontextusokat határoljon be – ami azt jelenti, hogy mélyebbre hatol, az insightokat a célcsoport attitűdjeiből és emocionális területeiből nyeri. Anélkül, hogy valaha akárcsak egyetlen kérdést is feltenne, a DigiVidual összegyűjti és értelmezi a hatalmas mennyiségű, online folytatott, spontán beszélgetést és dialógust. Használható egyenkénti projektek esetében is, illetve hagyhatjuk, hogy folyamatosan gyűjtse az adatokat, egy virtuális adatbankot hozva létre. A kutatók, termékmenedzserek pedig követhetik ezeket, mindegyik a maga szegmensét egyenként.

De mi van akkor, ha a robotok fellázadnak, és rabszolgasorba taszítják az emberiséget?
Ennek megvan az esélye. De addig is képzelj egy olyan marketing osztályt, ahol minden egyes DigiVidual a legfrissebb Twitter infókat szolgáltatja az okostelefonokra, melyek olyan robotokhoz csatlakoznak, amik szöveg-beszéd átalakító szoftverrel vannak felszerelve. Lehetetlen nem meghallani a fogyasztókat, miközben a hátad mögül kukucskálnak, és a füledbe suttognak. 

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás etnográfia piackutató adatgyűjtés netnográfia piackutató bot piackutató robot

Ígéretek kontra valóság: Vizuális utazás az összetört remények vizén

2010.10.06. 06:06 Forecast Research - www.forecast.hu

A Pundo3000 egy német weboldal, ami összehasonlítja a fotókat a termékcsomagoláson a csomagban lévő tényleges termékkel. Némely esetben a kettő elég hasonló. Azonban sok esetben (ahogy azt az alábbi példák is mutatják)… nem.

Nézzétek meg néhány kedvencemet (klikk a képre a nagyméretű változathoz):

Három dolgot tanultam meg ma:
1. A darálthús-pogácsák tényleg húsdarálékból vannak.
2. A hamis hirdetések (legfőképp a csomagolások esetében) nagyon elterjedtek.
3. A németek sok bizarr dolgot esznek. (úgy értem… mi is ez?! Valami kutyakaja?)

Képzeljétek el, ha egy weboldal felsorolna MINDEN terméket, márkát a következő módon: Üzenet/Ígéret kontra Valós élmény.

Hogyan teljesítene a márkád? (vagy az ügyfeled márkája?)

Szólj hozzá!

Címkék: marketing márkaépítés márka kommunikáció

Reklámok kontra valóság: A gyorskaják tesztje

2010.10.06. 05:00 Forecast Research - www.forecast.hu


Ez szenzációs. Akárhányszor készít valaki egy ilyen cikket, fülig ér a szám.

Először is, néhány háttérinfó: a cikk, melyet a www.boredpanda.com oldalon tettek közzé, egy külsőshöz, Dario D.-hez tartozik, aki először a saját oldalán, a www.alphaila.com-on mutatta be anyagát. Ajánlanám, hogy mindkét oldalt nézzétek meg a teljesebb kép kedvéért. Nagyon érdemes néhány percet rájuk szánni.

A kiinduló helyzet (Dario):

Tehát, elmentem néhány gyorskajáldába (nem fogom “étteremnek”, csak “kajáldának” hívni őket), kiválasztottam néhány burgert/tacos-t, és összehasonlítottam őket a reklámokkal. Hazavittem az “ételt” (3 estén át gyűjtött különböző kajákat), bevittem őket a fotóstúdiómba, és készítettem néhány reklám-szerű képet (mivel a hivatalos hirdetések ott voltak a gépemen mellettem, be tudtam állítani a fényeket/szöget/stb.).

Az eredmény, természetesen néhány igazi gyöngyszem (nézd meg mindet), melynek része a valóság másik, gyilkos oldala:



Dario így folytatja:

Ne kérdezzétek tőlem, hogyan lehetnek ezek a hirdetések legálisak. [...] Örömmel dobom fel az ötletet, hogy a törvényhozók bűnt követnek el ellenünk, emberek ellen azáltal, hogy folyamatosan engedélyezik, hogy inzultáljanak minket az ilyen reklámok, hirdetések [...] dacolva az emberi felfogóképességgel, érzékeléssel.

Van némi igaza. A képek nem hazudnak.

Hasonlítsuk össze ezt a fajta hirdetést bármi mással: autók, cukorkák, ruházat, italok, órák, laptopok, teniszütők, videojátékok, stb. A legtöbb tárgy, mikor marketing célokra használt fényképeken szerepel, nagyon közel áll ahhoz, amit ténylegesen el is várhatunk tőle. De ebben a bizonyos iparágban, nagyon is nem így van.

Emlékezzetek arra a jelentere az “Összeomlás” (Falling Down) c. filmből, még anno a Reagan utáni 1990-es évekből, melyben Michael Douglas karaktere (mentálisan annyira kiegyensúlyozatlan, amennyire csak lehet), jól odamond az emberi intelligenciának ezen a téren. Tekerjetek előre 04:06-ra, és nézzék meg, mi történik a rész vége felé: 


Ha van időtök, nézzék meg az egész jelenetet az elejétől. Igazi klasszikus.

A lecke ebben nem az, hogy léteznek hamis hirdetések, vagy, hogy az élelmiszergyártók néha etikátlanok marketingjük terén. A lecke ez: Az ígéret számít. Annak mértéke, hogy mennyire válnak valóra a fogyasztók elvárásai, a márka igazán hatékony mérőeszköze. A közösségi oldalak, a globális szókimondás korában, valamint az olyan piacok korában, ahol a választék bősége könnyedén elavulttá teheti a tegnap piacvezetőjét, az alapok, melyekre márkád jövőjét építed, nem nyugodhatnak intézményesítetten be nem tartott ígéreteken. Cinizmust szítani termékeddel kapcsolatosan egyszerűen nem jó politika.

Most alkalmazzuk ezt a gondolatmenetet a saját üzletünkre. Vessük alá marketingünket ugyanennek a tesztnek. Átmegy a mustrán, vagy mint a fenti képek esetében, van némi különbség az ígéret és a valóság között?

És most tegyük fel magunknak a kérdést: Szerinted melyik a jobb egy tartós, fenntartható márka kiépítése szempontjából: a fogyasztók kiábrándítása, vagy kielégítése? 

Szólj hozzá!

Címkék: marketing márkaépítés márka kommunikáció

Mediainfo interjú

2010.10.05. 14:41 Forecast Research - www.forecast.hu

Még augusztusban készített velem interjút a Mediainfo.hu, most jelent meg, itt olvasható.

Szólj hozzá!

Címkék: közvéleménykutatás piackutatás marketingkutatás piackutató

Kié lesz a piackutatás 2020-ban?

2010.10.04. 06:34 Forecast Research - www.forecast.hu

Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a nagy reklám- és médiacégek jól haladnak afelé, hogy övék legyen a piackutatási iparág – az Aegis a Synovate-tel, a WPP a, nos, majdnem bárkivel, akire csak rá tudták tenni a kezüket.

A közelmúltban a tőkebefektető cégek is erős érdeklődést kezdtek mutatni az információs cégek irányában, jelenleg az ORC és legszembetűnőbben a Nielsen kivásárlásával. Nos, biztosan többet fogunk látni a tőkebefektetőktől a következő évtizedben, de biztos vagyok benne, hogy fogunk még néhány más, nagyon érdekes trendet látni a piackutatás feletti ellenőrzés területén.
 
De ki lesz majd a csúcson 2020-ban?
 
Lesz, aki biztosan kihasználja majd az ázsiai piackutató cégek növekedését és terjeszkedését. De én szeretnék egy sokkal drámaiabb képet felvázolni: sokkal valószínűbb, hogy akik jelenleg kiszolgálják és társulnak a kutató ügynökségekkel, később azok fogják kontrollálni, vagy akár birtokolni azokat.
 
Sok kutatási ügynökségnél figyelhető meg, hogy tevékenységük egyre nagyobb részét végzik független panel szolgáltatókon keresztül, mint például a terepmunkát, kiszervezik a back-office osztályokat és az adminisztrációt, valamint harmadik vonalbeli ellátókat vesznek igénybe a szoftver és irodai folyamatokhoz. A kutatási spektrum másik végén egyre több ügyfél alkalmaz tanácsadókat a piackutatási információk “erősítéséhez”, és elvárják az ügynökségektől, hogy partnerek legyenek az ajánlások elkészítésében. Mindezzel az ügynökségek talán megtakarítottak némi költséget, de ugyanakkor elrontották azt az esélyt, hogy meggyőzően ajánljanak “teljes körű szolgáltatást” a kutatási megoldásokra. Mint ügynökségi kutatók tudjuk, mi mit gondolunk az ilyen partnerekről – míg elfogadják, hogy megvan a maga hasznuk, a kutatók gyakran tele vannak panasszal a kiszervezett cégekkel kapcsolatban, kritizálják a szoftver automatikát és az analitikai rendszereket, és irigykednek az összegekre, melyeket a tanácsadók számítanak fel. De vajon tudjuk, hogy ők mit gondolnak rólunk? Ezen beszállítók és partnerek közül sok udvarias, és valóban szakértői az ügyfélkapcsolatoknak – nem fogják pontosan megmondani a fogyasztóiknak, amit gondolnak. De, ha mint David és jómagam, félrehívod őket egy italra miután már nem vagy a vevőjük, rá fogsz jönni, hogy sokuknak szintén megvannak a saját bajai, panaszai. A kiszervező cégek sokszor zokon veszik, hogy őket hibáztatják a minőségi problémák miatt, ami alapjában véve a rossz eligazítás, tájékoztatás, kérdőívtervezés vagy ügyfélkapcsolat következménye az ügynökség részéről. A terepmunkát elvégző cégek gyakran úgy vélik, hogy paneljeik alul hasznosítottak, és hogy a jelenlegi üzleti modelljeik közel sem annyira jövedelmezőek, mint amennyi a tulajdonukban lévő erőforrásokért járna. A szoftver és adat-bányász cégek döntéshozói arra panaszkodnak, hogy piackutató ügyfeleik gyakran “nem értik” a rendszereiket, nem tudják ezeket megfelelően felhasználni a kutatási folyamataikban, és nem tudják, hogyan maximalizálják a végfelhasználók számára az általuk biztosított értékeket.
 
Nem akarok állást foglalni emellett, de amire rá akarok mutatni, az egy hátborzongató érzés (valós vagy sem) néhány beszállító esetében, a jelenlegi kutató-ügynökségi fogyasztóbázis lehet hosszútávon annak az akadálya, hogy maximálisan ki tudjuk használni szaktudásuk és forrásaik értékét. Éppúgy, ahogyan a kutatók nem értik, hogyan tudják a tanácsadók jóváhagyatni díjaikat, ugyanúgy egyre inkább úgy érzik a piackutatás “szolgái”, hogy “uraik” talán nem is érdemlik meg bevételeiket.
 
Senki sem akarja azt mondani, hogy ezek a cégek azonnal elhagyják majd a fogyasztóbázisukat, és közvetlen versenybe kezdenek az ügynökségekkel. De van három modell, melyeket valószínűleg alkalmazni fognak, amivel növelhetők a piackutatásra költött összegek.
 
Először, némelyek minden eddiginél magasabb színvonalú kiszervezési szolgáltatásokat ajánlanak majd az ügynökségeknek: riportírást, tervezést, magas szintű analitikát, távoli elérésű kutatói help-desk, stb. A kiszervező cégek már elkezdtek kutatókat és analitikusokat alkalmazni ezekre a feladatokra (részben, mint hozzáadott érték szolgáltatás, mert a költségcsökkentések azt jelentik, hogy nagyobb mértékben kell támogassák a nem megfelelően képzett ügynökségi kutatókat). Ez a modell végül ellenállhatatlannak bizonyul majd néhány ügynökségnek, akik kihasználják az alkalmat, hogy csökkentsék kutatóik létszámát, és lehetőleg “márkává” váljanak, nagy eladási értékkel, és csak néhány kutatás szerkesztővel, akik biztosítják a kiszervezés eredményeinek behatárolását. Az igazi kutatók továbblépnek majd a back-office-ba, legalábbis addig, míg az ügyfelek ráeszmélnek mi történik, és eldöntik, hogy beérik közvetlenül a kiszervező cégekkel.
 
Másodszor, néhány cég, legfőképp azok, amelyeknek megvannak a megfelelő szoftver és IP megoldásaik, növelni fogják azoknak az ügyfeleknek az arányát, akikkel közvetlenül dolgoznak. Végül az ügyfél szervezetek piackutatási részlegeit magasabb színvonalú “DIY” megoldásokkal fogják ellátni, legfőképp az adatintegráció és az egyszerűbb információszolgáltatás terén. Az adat-grafika, adatintegráció és magasabb szintű analitika terén ez már most is történik: a szoftver cégek sokszor találják úgy, hogy a végfelhasználó ügyfelekkel könnyebb (és jövedelmezőbb) szót érteni, mint a kutató ügynökségekkel. E modell legjobb kihasználása mindazonáltal megkívánja, hogy akár a szoftver beszállító vagy akár az ügyfél piackutatási részlege kiterjessze tervezési és elemzői szaktudását, és meglátásom szerint több kutató fog átmenni a hagyományos ügynökségektől, és az ehhez hasonló megoldások “segítőjeként” alkalmazásba fog állni.
 
Végül, és a legradikálisabban, várható, hogy néhány igazi, “teljes körű” beszállító megerősödik – olyan cégek, melyek odamehetnek egy nagyvállalathoz, és azt mondhatják “meg tudjuk oldani az egész piackutatási feladatot – mondják meg az üzleti szituációt, és mi leszállítjuk a válaszokat egy emészthető, könnyen terjeszthető formában”. Mielőtt kinevetik az ötletet, hogy egy Vodafone vagy Unilever átadja az egész piackutatásának felelősségét egy bizonyos résztvevőnek, vegyék figyelembe az ajánlat valószínűségét. Egy olyan cég, mely ezt az ajánlatot hitelt érdemlően adja, nem nézhet ki úgy, mint egy hagyományos “teljes körű” piackutató ügynökség. Nagynak kell lenniük, nagyon nagynak, és szakértelemmel kell rendelkezniük adatintegráció és tanácsadás terén is: ajánlatuknak össze kell fognia mindent a fogyasztói adatbázistól a terméktesztelésig. Szakértőnek kell lenniük az alvállalkozók kezelésében is, valamint elég nagynak, hogy megszerezzék, vagy olcsón felvásárolják a Nielsen, IRI, TNS és más cégek adatfolyamait. Talán már az IBM-re gondolnak, de vannak más alternatívák is. Vegyük például a Tata Consulting-ot, egy indiai céget, mely néhány évvel korábban megkapott egy szerződést, hogy világszerte a Nielsen számos back-office funkcióját működtesse. A Nielsen csak egyike globális ügyfeleiknek, és anyacégük (India egyik legnagyobbja) mind sokszínű, mind széles skálájú: nagyobb, mint bármilyen piackutató ügynökség. Az ilyen cégek, ha úgy döntenek, hogy komolyan versenybe akarnak szállni a piackutatás arénájában, akkor igen jó helyzetben vannak ahhoz, hogy az egész iparágat átformálják.
 
Mit tehetnek válaszként az ügynökségek? Egy dolog nyilvánvaló: ha az ügynökségek elfoglaltak azzal, hogy kiadják a terepmunkát és működtetési szaktudásukat, akkor ami marad, az a folyamat kutatási oldala, a tervezés, elemzés és az “emberi” oldal. Vitathatatlan, a kutatás e “szoft” oldala pont az, ami a legjobban megsínyli, ha túl keveset fektetnek be. Az ügynökségektől nem elég, ha csak annyit tesznek, hogy elősegítik a jó munkaszokásokat, teljes körűen felhasználják a hasznos szoftver eszközöket, kutatásirányítási oktatásokat, tanácsadási képességeket. Bármelyik ügynökségnek, amelyik talpon akar maradni, és jól akar működni, meg kell küzdenie a helyzettel. Egy másik prioritás az ügynökségek számára, hogy “szolgáikat” komolyabban vegyék: szorosabban működjenek együtt az out-sourcing, szoftver, terepmunka és tanácsadás partnerekkel, olyan együttműködési módokat kifejlesztve, amelyek maximalizálják az értéket a végfelhasználók számára. Ha az ügynökségek nem teszik meg ezt, akkor mind az ügyfelek, mind a beszállítók elgondolkodnak majd, mi is valójában az értékük, értelmük. Ebben az esetben azt ajánlom, hogy jobban teszed, ha még barátságosabb vagy a beszállítóiddal – hamarosan meglehet, hogy ők lesznek a főnökeid. 

Szólj hozzá!

Címkék: trend piackutatás marketingkutatás kutatási iparág

Dilbert piacot kutat

2010.10.01. 05:51 Forecast Research - www.forecast.hu

Szeretitek Dilbertet? Reméljük, igen! Mostantól 2 hetenként találkozhattok vele nálunk, a téma természetesen a piackutatás:-) Lesznek régebbi darabok is, de egy újszülöttnek ugye...

Szólj hozzá!

Címkék: humor piackutatás piackutató

Stan Sthanunathan (Coca-Cola VP): jön a kutatásban a teljesítmény alapú javadalmazás!

2010.10.01. 04:45 Forecast Research - www.forecast.hu

A Coca-Cola marketing-stratégia és insight alelnöke, Stan Sthanunathan néhány napja eléggé felrázta a megnyitón az Amerikai Marketing Szövetség Piackutatás Konferenciájának résztvevőit Atlantában - nem utolsó sorban azzal a hírrel, hogy a Coca-Colánál azt tervezik, megkérik a piackutató cégeket, ezentúl dolgozzanak pay-for-performance alapon (teljesítmény szerinti javadalmazás).

A hirdetői (reklám) körökben ez nem egy újszerű fogalom, de a kutatás területén ismeretlen volt - legalábbis mostanáig. Stan Sthanunathan Twitteren keresztüli kommunikációja alapján jó lenne többet is megtudni erről. A Coca-Cola miért teszi ezt? Miért most? És hogyan fog ez működni?

Azoknak a kedvéért, akik nem voltak jelen az előadáson, meg tudná ismételni azt, amit a fizetési modellről mondott?
Arról beszéltem, hogy senki ne vegye a nyereséget garantáltnak. A brand marketingesek sem veszik annak. Ha a terméked nem felel meg az elvárásoknak, büntetést kapsz. Nem mehetünk oda azt mondani a fogyasztóinknak: ‘Nézd, én elköltöttem egy kalap pénzt erre az összetevőre, meg arra az összetevőre, összességében olyan sok pénzt áldoztam a marketingre, hogy megérdemlem a profitot’. Miért ne legyen ez hasonlóképpen a teljes láncolatban? Az elgondolásom mögött ez áll.

Igen, ez egy kellemetlen utazás lesz számunkra és ügynökségek számára is, de őszintén hiszem, hogy szükséges. Megcsináltuk a kreatív ügynökségekkel, és ha a kreatív ügynökségek tudnak így dolgozni, miért is ne tudnának a kutató ügynökségek?

Az a fontos, hogy meghatározzuk, mi is a teljesítmény. Ha a profithoz, piaci részesedéshez (és hasonló jellemzőkhöz) kötjük a teljesítményt, az talán egy kicsit igazságtalan az ügynökségekkel szemben, mert nagyon sok dolog történik aközben, amilyen eredményt az ügynökség nyújt és ami a piacon történik, így nem lehetnek felelősek a rossz piaci eredményekért. Szóval, a teljesítménymutatók meghatározása nagyon fontos, és amikor elkezdünk ezen az alapon dolgozni kutató ügynökségekkel, ezt olyan módon fogjuk meghatározni, hogy kényelmes legyen mindkét fél számára.


Tehát nincsenek még példák?
Nincsenek, ez egy olyan út, amire csak most fogunk rálépni. Már beszéltem néhány partnerünkkel, képben vannak, de ez el fog tartani egy ideig.

Éppen meg tudom érteni, hogy mi a haszna ennek a formálnak a végfelhasználó vállalatok, mint például az Önök cége számára. De mit mondana, vannak ennek előnyei a beszállítók felé is?
Teljes mértékben. Sokkal több pénzt tudnak keresni – ha igazán jó munkát végeznek.

Mi késztette Önt, hogy erre az útra lépjen? Ez pusztán költség lefaragásra irányul?
Nem, nem. Az egész prezentáció kontextusában a fókusz teljes mértékben a változásról szólt. A valóság az, hogy én magam (a cég) sem tudok megváltozni, ha az ügynökségeim nem változnak meg. Nem tudok megváltozni, ha az ügynökségeim nem támogatnak engem. Nem mehetek oda és mondhatom a kollégáimnak, hogy megváltozunk, a megfelelő háttértámogatás nélkül. Tehát amíg nincs mindenki benne a játékban, mi sem leszünk a változás éllovasai a vállalaton belül.

Mi késztetheti az ügynökségeket, hogy belemenjenek a játékszabályok megváltoztatásába? Gyakorlatiasan semmi. Nincs kockázat, nincs jutalom. Ha mesés munkát végeznek, ugyanannyi pénzt keresnek, mintha WC-n lehúzható minőségű a munkájuk. De ha most rájönnek, hogy több pénzt tudnak keresni, hirtelen különböző képességeket fognak mutatni, úgyhogy ez remélhetőleg a nagyobb változások katalizátoraként fog működni.

Milyen volt a közönség reakciója, amikor szóvá tette ezt a témát?
Azt gondolom, hogy valószínűleg egy kicsit meglepődtek és meg voltak döbbenve, de nem maradtam elég hosszú ideig, hogy meghallgassak minden visszajelzést. Mint mondtam, tudom, hogy ez kellemetlen - de a kérdés az, hogy szükséges-e? Abszolút szükséges.

Ez valami olyasmi, ami miatt sürgetni fogod az egész iparágat, hogy kövesse, vagy a Coca-Cola elégedett azzal, hogy saját maga teszi ezt?
Lehet, hogy egyszerűbb ha iparági méretű kezdeményezéssé válik, de felismerem, hogy bármi, aminek iparági méretűnek kell lennie, az meglehetősen időigényes, mivel mindenki hozza a saját szempontjait. Ez pedig örök időkig eltarthat. Nagyon boldog volnék, hogy iparági méretekben játszhatnék szerepet ebben, de ez a vonat már elment. Megyünk előre és tesszük a dolgunkat.

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás marketingkutatás kutatási iparág

Piackutatás hírek - ajánló

2010.09.30. 19:27 Forecast Research - www.forecast.hu

A nemrég megrendezett ESOMAR Kongresszuson járt a PMSZ tagszervezetek képviseletében Mészáros József, a Cognative Piackutató Kft. ügyvezetője, egyben az ESOMAR nemzeti képviselője, valamint Kertész Balázs, a Szinapszis Kft. ügyvezetője. Kertész Balázs impressziói a kongresszusról.

Kedd este Egerszalókon adták át a Magyar Reklámszövetség által újonnan alapított Golden Brain díjakat. A „Kutatás” kategóriában Kurucz Imre (NRC) győzött. (Jelöltek voltak: Ács Tamás – Gemius, Feitel Balázs – Millward Brown, Barcza Enikő – KutatóCentrum, Kurucz Imre – NRC, Levendel Ádám – Ipsos, Lowery Mariann – Synovate.)

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás piackutató piackutatás hírek

8 százalékkal lett kisebb a magyarországi kutatási piac

2010.09.30. 14:59 Forecast Research - www.forecast.hu

Az elmúlt évben 8 százalékkal lett kisebb a magyarországi kutatási piac, a költések nemzetközi szinten is csökkentek. A költségorientált beszerzések és a nyomott árak az ügynökségekre és a megbízókra egyaránt veszélyt jelentenek. (Sajtóközlemény, forrás: PMSZ)

A Piackutatók Magyarországi Szövetsége az ESOMAR nemzetközi kutatói szervezet hazai partnereként idén is összeállította az iparág statisztikáját a kutatási piac alakulásáról. A PMSZ a széles körű felmérést a teljes piac több mint kilenctizedét adó 20 ügynökség adatszolgáltatása és cégszintű becslések alapján, a Professzionális Piackutatók Társasága közreműködésével készítette el.

2009-ben a magyarországi kutatócégek által végzett kutatások értéke 15,6 milliárd forint volt, ami az előző évi 17 milliárdos értéktől 8 százalékkal marad el. A piac lassú, de folyamatos növekedése tehát a múlt évben megtört, és a két évvel korábbi szintre esett vissza – ismertette az eredményeket Jakab Áron, a PMSZ elnöke. A hazai cégek árbevételét gyarapította ezen felül az az összesen 1,4 milliárd forint értékű projekt, melyet – jellemzően regionális központként – külföldi ügynökségeknek közvetítettek.

Az ESOMAR nemzetközi statisztikája szerint a kutatási piac világszinten is csökkent, nominális értéken 3,7 százalékkal – számolt be Mészáros József, a szervezet hazai képviselője, a PMSZ elnökségi tagja. Az EU valamennyi országában romlott az iparág teljesítménye, kivéve Bulgáriát, amely az online kutatások szolgáltató központjává vált. A piac abszolút méretét tekintve Magyarország világszinten a 38. helyet foglalja el.
Az egy főre eső kutatási költés (7,77 USD) alapján a közép-kelet-európai régió középmezőnyének tetején állunk (Csehország és Szlovénia előz meg bennünket), jócskán lemaradva viszont Ausztria mögött, ahol közel két és félszer magasabb a fejenkénti költés; a világszinten első Egyesült Királyságban egy főre 52,55 dollár jut.

A PMSZ iparági statisztikájából kiderül, hogy a hazai iparági bevételek túlnyomó többsége, 85 százaléka belföldi ügyfelektől származott, ami némileg meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Több országra a megbízások 6 százalékánál terjedt ki a kutatás. A büdzsék 83 százalékát kvantitatív, 10 százalékát kvalitatív, míg 7 százalékát egyéb típusú kutatásokra (desk research, másodlagos elemzések stb.) költötték, közelítve a korábbi évek számait, illetve a nemzetközi arányokat.

A kvantitatív ágon belül folytatódott a trendszerű eltolódás a személyes kérdezések irányából az egyéb, olcsóbb módszerek felé. Ugyan a legnagyobb hányadot a költésekben még mindig a személyes adatfelvétel teszi ki, de évről évre kisebb arányban: míg 2007-ben 45, 2008-ban pedig 41 százalék volt a súlya, most már csak 33 százalékkal részesedik a teljes piacból. A telefonos adatfelvétel aránya 16 százalékra emelkedett, és nőtt a forgalom- és közönségmérés hazai hányada is; a postai úton bonyolított megkérdezések aránya évek óta 4 százalék körül áll.

Az online kutatás, noha egyre több ügyfél alkalmazza, értékben nem hozta az általánosan várt növekedést, jelenleg 7 százalékot hasít ki a teljes költésből – mondta el Barcza Enikő, a PMSZ elnökségi tagja. Ennek hátterében szintén az éleződő árverseny áll: újonnan megjelent szereplők dömpingárakkal és sokszor megkérdőjelezhető szakmai színvonalon kínálnak adatfelvételt az ügyfeleknek, illetve alvállalkozóként kutatócégeknek. Régiós összehasonlításban az online arányát tekintve Magyarország jól áll (egyedül Szlovénia előz meg bennünket), de a nemzetközi átlagtól jelentősen elmaradunk. Világszinten ugyanis már a teljes költés 22 százalékát teszik ki az internetes kérdezések, igaz, a meghatározó piacok eltérő struktúrájából adódóan az online forgalom- és közönségmérés csak 1 százalékot képvisel.

A válság negatív hatásai a hazai kutatási piacot is elkerülhetetlenül érintették, a tavalyi iparági statisztikában már csökkenést prognosztizáltunk. A reklámköltések közel 20 százalékos visszaeséséhez viszonyítva a kutatási iparág relatíve jól teljesített, de a kutatóknak minden eddiginél keményebben kellett dolgozniuk ezért – értékelte az eredményeket Jakab Áron. A válság elméletileg plusz kutatási igényeket is generálhatott volna, azonban a gyakorlatban inkább a reflexszerű költségvisszafogás érvényesült; a nagy megrendelőnek számító multik nemzetközi szinten vágták meg a büdzséket, és még drasztikusabban csökkentették helyi költéseiket. Ez a konszolidációs taktika alapvetően hibás, a hektikus időszakban még inkább szükség van a változó piac ismeretére, a kutatás hozadéka pedig sokkal nagyobb, mint az ezen megspórolható költség.

A válság miatt elmaradt, illetve a méretben csökkentett vagy módszertanban egyszerűsített projektek mellett a hazai piacon a legnagyobb problémát a nyomott árszínvonal, a sok éve tartó, öngyilkos árverseny jelenti, amelybe a nagy szereplők, illetve mára a prémium pozíciójú ügynökségek is beszálltak. Az ESOMAR idei árszínvonal-összehasonlítása szerint Ausztriában 95 százalékkal drágább a kutatás, mint Magyarországon, Franciaországban pedig 3,7-szeres a szorzó. A megrendelések egyre több ügyfélnél kerülnek a kutató vagy marketinges szakemberektől beszerzőkhöz, akik hajlamosak a kutatást egyszerű műszaki paraméterek alapján leírható tömegáruként kezelni, a szakmai kompetenciák és tapasztalat, a piacismeret és a hozzáadott érték megkülönböztetése nélkül. A költséglefaragás érdekében komoly módszertani kompromisszumok születnek, lényegesen magasabb szakmai tartalom mellett is el lehet bukni tendereket néhány ezer forintos árkülönbségeken. Ezzel pedig a megbízó közvetlenül is rosszul jár. Egyre „okosabb” kutatásra lenne szükség, a lefelé tartó árak pedig nemcsak a fejlesztésekre, de a minőség megtartására sem adnak lehetőséget a hosszabb távra tervező kutatócégeknek.

A költségorientált beszerzés megkönnyíti azon piaci szereplők és új belépők érvényesülését, akik csekély szakmai háttérrel és tapasztalattal, illetve megkérdőjelezhető módszertannal és alacsony minőséggel, azonban – akár irreálisan – alacsony árakkal versenyeznek. Ennek eredményeként pedig az ügyfél jár rosszul, aki a bevált, megbízható minőségben teljesítő, magas hozzáadott értéket nyújtó kutató partnert cseréli le megspórolt fillérekért, és egy sikertelen projekt után nemcsak az ügynökség, hanem a piackutatás iránti bizalmát is elvesztheti. A valódi értéket nyújtó, minőségi kutatásnak ára van, az értéket és a minőséget feláldozni pedig nemcsak értelmetlen, de veszélyes is.

Szólj hozzá!

Címkék: trend piackutatás pmsz kutatási iparág

Mit csinál a piackutató egy bordélyházban?

2010.09.30. 06:06 Forecast Research - www.forecast.hu

A DIY barkácsoló:
Ő nem jár ilyen helyekre, mivel a „csináld-magad” (sufni-tuning) megoldások híve. Az ugyanis teljesen ingyen van – na jó, az érzés nem ugyanaz, de legalább elmondhatja, hogy maga oldotta meg a problémát.

Az etnográfus:
Ott lakik. Figyel, jegyzetel, fényképez, audió és videófelvételt készít és maga is részt vesz a „folyamatokban”. Kosztra-kvártélyra, kedvességre igényt tart, megköszöni. A meló előtt megnézi Cserhalmi Györgyöt az Egy erkölcsös éjszaka c. filmben.

A kvantitatív kutató:
Feltárja az érkező vendégek demográfiai jellemzőit. SPSS-ben bonyolult függvényekkel kiszámolja, hogy átlagosan hány vendéget fogadnak a lányok egy nap, milyen a tetszési indexük, árérzékenység-vizsgálattal pedig megállapítja azt az árzónát, ahova a férfiak pozícionálják az egyes lányokat.

A kvalitatív kutató:
Detektívtükör mögül kukkol (erős izgalmi állapotban). Az akció után konfliktus-csoportot szervez a látogató férfiak és feleségeik, valamint a kéjhölgyek részvételével, ahol megpróbálja feltárni az okokat, a miérteket, mintegy mögé látva az elsődleges válaszoknak. Olyan gondolatok, vélemények, affektív megnyilvánulások is felszínre hozhatók így, melyek különben rejtve maradnának a kutató – és a feleségek – előtt:-)

A blogger kutató:
Azonnal blogposztot ír a téma piackutatási vonatkozásairól és reméli, hogy a konkurens bloggerek nem előzik meg a hírversenyben. Lehetőség szerint fényképez is, mert a kutatásokból tudja, hogy csak az a blogposzt lehet sikeres, ami lelassítja az olvasók gyors pupillamozgását, erre pedig nincs jobb egy pikáns fényképnél.

Az online kutató:
Panelt épít, amire legjobb alkalom az offline „érintkezés” a célcsoporttal. Nem ajánl pénzt a lányoknak, mert nem szeretné, ha a rossz(lány) válaszadók aránya túl magas lenne a mintában – inkább negyedévente kisorsol köztük egy epres és két maracujás kotont. Nehéz dolga van, mert a lányok szeretik a pénzt és ha csak tehetik, naponta többször is kattintanak (kettyintenek). A kutatók és megbízóik persze jobb szeretik az olyan örömlányokat, akik még szüzek. Az online kutató mindent megtesz, hogy a lányok aktivitását havi egy-kettőre redukálja.

A próbavásárló:
Sima ügyfélnek álcázva magát, azonnal lepróbavásárolja a lányokat. A próbavásárlás után 10 percen belül kitölti az értékelőlapot egy sötét kapualjban. Rendszeres felmérés esetén a megbízó Madam az eredmények segítségével kialakíthat egy átfogó ösztönzési rendszert, melynek során megjelölésre kerül az adott időszak legkiemelkedőbben teljesítő kurtizánja.

A mélyinterjú készítő:
Szigorúan kétszemélyes interakciót folytat nyugodt, csöndes, zavartalan helyszínen, 40-70 perc időtartamban. Bekapcsolja a magnót, de ha a lány szégyenlős, akkor inkább jegyzetel. Mint ahogy az elnevezés is mutatja, megpróbál a dolgok mélyére hatolni.

A telefonos kutató:
Telefonon érdeklődik, de mivel a válaszadói hajlandóság egyre csökken, valamint az utcalányok többsége nem rendelkezik vezetékes telefonnal, így képtelen reprezentatív mintát venni. Személyesen és/vagy online módon is fel kell keresnie őket, akár tetszik, akár nem.

A hibrid kutató:
Személyesen is meglátogatja a lányokat. Másnap telefonszex. Harmadnap online malackodás... Azt mondják, ez a jövő...

A B2B kutató:
Csak a cégvezető döntéshozóval (=Madam) tárgyal. Tudja, hogy ő és beosztottai (a lányok) "fontos emberek", azaz kevés idejük van. Ráadásul ezért a kevés időért is sokan versengenek... Ezért megfelelő "ösztönzőkkel" érkezik (opciók: karikás ostor, lovaglócsizma, elemes "kéziszerszámok"), de tudja, hogy még a megfelelő méretű ösztönzők biztosítása mellett is számolni kell bizonyos mértékű hálásmegtagadással...

A neuromarketinges:
Agyszkennert, EEG-t, EKG-t, linuxos kenyérpirítót, mosogatógépet csatlakoztatna a lányokhoz – de ezt már a legperverzebb sem vállalja.

A K+F járulékból kutató:
Ingyen izél, ha jó bordélyt választott, akkor még az APEH sem fogja megizélni...

A pancser kutató:
Lezavar egy „quick and dirty” (gyors és mocskos) menetet.

A szocmédiás/szocbizniszes kutató:
Ott kérdezi meg a lányokat, ahol nekik (és nem a kutatónak) jól esik, kényelmes, természetes élőhelyükön. Ez szerinte – ugyan mi más? – a Facebook. Véleménye szerint, ha az Apple, a Dell, a Coca-Cola, a Nike célcsoportja a Facebookon van, akkor a magyar prostituáltak is ott lesznek. Logikus, nem? Mert mivelhogy az Apple, a Dell, a Coca-Cola, a Nike... (B...meg.)

A tanácsadó kutató:
Nem elégszik meg az anyagbeszállítói pozícióval, többet akar, fixen beülni a bordélyba, mint döntéstámogató-partner valamint célcsoport-specialista és tanácsokat adni arról, amiről lövése sincs. A strici pozíciójára fáj a foga...de ehhez még gyúrni kell egy keveset.

Az ISO-fan kutató:
Kötelező minőségbiztosítási szabályokat akar bevezettetni, legyen minden lánynak 44,3 cm hosszú haja, RGB színskálán meghatározott értékű színárnyalatban... Valamint csak az lehet bárcás, akit a budai haversrác minősítő cége auditál majd. A vége persze az lesz, naná hogy az, hogy az auditon megfelelt lányok bűnrondák, átlagsúlyuk 85 kg, átlagkoruk pedig 56 év. De a szabál az szabál, nem igaz? A 18 éves, 90-60-90 méretűek ki fognak esni, vagy nem lesz pénzük auditra. Az ügyfelek is akkor jönnek majd rá, milyen fain dolog is az ISO.
 

Szólj hozzá!

Címkék: humor piackutatás piackutató

Piackutatás a Kossuth rádióban

2010.09.29. 08:59 Forecast Research - www.forecast.hu

A tegnapi poszt mellett, melyben Hann Endre, Babocsay Ádám, Wolf Gábor beszélgetését hallgathatjátok meg, szeretnénk felhívni a figyelmeteket két régebbi bejegyzésre is, melyekben ugyancsak a Kossuth rádió Napközben című műsorában lezajlott, piackutatás témájú beszélgetés hallgatható meg.

Ál-piackutatás: wellness hétvége, time-share üdülés, pénzügyi szolgáltatások, ágybetét: Hann Endre (Medián), Mészáros József (Cognative) és Hivatal Péter (a Direkt Marketing Szövetség elnöke) beszélget az ál-piackutatások természetéről.

Kérhet-e nevet, címet, telefonszámot a kérdezőbiztos? Sík Endre, a Tárki vezető kutatója, Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója és Trócsányi Sára, az adatvédelmi szószóló irodájának munkatársa beszélget a piackutatás adatvédelmi vonatkozásairól.

Szólj hozzá!

Címkék: közvéleménykutatás adat piackutatás marketingkutatás adatgyűjtés

süti beállítások módosítása