Piackutatás blog

USA – Patty Harding, a Patrician Company igazgatója, létrehozott egy kutatási ügynökséget, mely azonnali visszajelzést biztosít a résztvevőktől kiállításokon és egyéb rendezvényeken.

Az új cég, az iHAVE5Qs, iPaddal felszerelt kérdezőket alkalmaz, akik a látogatókat megkérik öt – a megbízók által összeállított – kérdés megválaszolására 55 másodperc alatt.

A válaszokból származó nyers adatok valós időben elérhetők, az elemzést pedig közvetlenül az esemény után végzik el, mondta a cég képviselője.

Harding elmondta: "Miután több, mint egy évtizedet töltöttünk a rendezvényszervező üzletágban, megláttunk egy kiaknázatlan lehetőséget, amivel segíthetjük ügyfeleinket tőkét kovácsolni a promóciós rendezvényeken való részvételből és hasznosítani a meglévő marketing befektetéseiket. Az iHAVE5Qs ideális kiegészítője cégünk rendezvény-szervezési szolgáltatásainak..." (Research-live)

Míg a nagyobb piackutató ügynökségek beszippantják a körülöttük lévőket, így igyekezve növelni erejüket és hozzáférésüket a globális piachoz, mások épp szerényebb méretükből kovácsolnak előnyt. Paul Edwards, a TNS-RI-től és Jan Shury, az IFF képviseletében vitatja meg, hogy a nagyobb tényleg jobb-e?

IGEN

Paul Edwards
Elnök, TNS-RI

OK, tehát megint a Dávid-Góliát sztori. Tudom, hogy általában támogatjuk a gyengébb felet, de nem vagyok benne biztos, hogy mindig ez a helyes stratégia az üzleti életben.

Nyilvánvalóan a nagy piackutató ügynökségek csinálhatják az igazán nagy dolgokat, globális kutatásokat, nagy online paneleket, véletlenszerű mintavételezésen alapuló terepmunkákat, stb., és mindezt házon belül, így ez egy folyamatosan magas színvonalú tevékenység. Ezeknek a cégeknek vannak olyan kutatási termékeik, melyek használata gazdaságos, hitelesített és érvényes az egész világon. Plusz rengeteg tehetséges munkatárssal rendelkeznek, akik készek megoldani a felmerülő problémákat.

Az Eyetracker olyan hirdetés-elemzési szolgáltatást indított, amely ötvözi az eye-tracking (szemkövetés) technológiát és a kvalitatív kutatási technikát azzal a céllal, hogy megtalálja mely kreatív elemek a leginkább figyelemfelkeltőek és miért.

A cég azt mondta, hogy egy AdSight projektet hat vagy hét munkanapon belül lefuttathatnak, beleértve a helyszíni terepmunkát és az azt követő elemzést.

A ügyvezető igazgató Iain James azt mondta: "A szemkövetéses módszert legtöbb alkalommal a hirdetéstesztelési piacon alkalmazták. Ez azonban gyakran nem képes érdemi eredményeket adni – csak hőtérképeket és tekintet-pályákat gyárt, választ ad a "mit" kérdésre, de nem ad magyarázatot a "miértekre".

USA – Az online panel szolgáltató uSamp bejelentette, hogy automatizált önkiszolgáló platformot indít, amely által hozzáférést biztosít a kutató ügynökségeknek az amerikai válaszadók paneljéhez.

A SampleMarket 2.0 szolgáltatás decemberben indul béta üzemmódban, melyet az uSamp úgy jellemez, mint "a következő lépés az evolúció ösvényén, mely a teljesen automatizált piackutatási célú mintákhoz vezet".

Az uSamp azt mondta, hogy az ügynökségek, melyek feliratkoznak a szolgáltatásra, képesek lesznek létrehozni és kezelni online projekteket az eszközön keresztül anélkül, hogy felvegyék a telefont vagy emailt küldjenek.

A cég azt is tervezi, hogy 2011 első negyedévében elindítja a rendszer egy okostelefonra fejlesztett verzióját, mely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy telefonjaikon keresztül jelentkezzenek be és ellenőrizzék a projektek állását.

Matt Dusig, a cég társalapítója és vezérigazgatója a következőket mondta: "A SampleMarket 2.0 segítségével teljes körű szolgáltatást nyújtunk az önkiszolgáláshoz. A piackutatók nagyobb hatékonyságot és időmegtakarítást fognak tapasztalni, példátlan kontrollt és transzparenciát fognak nyerni a mintájuk fölött, miközben élvezik a könnyű és közvetlen hozzáférést egy centralizált platformon keresztül projektjeikhez."

(Research-live)

Joggal aggódnak a piackutatók a DIY eszközök miatt? Richard Thornton, a Cint Globális Értékesítési Igazgatója azt vizsgálja, hogyan érinti a DIY kutatások növekedése a beszállítókat és a megrendelőket. 

A DIY kutatásokról folyó vita két véglet között változik. Az egyik oldalon vannak azok, akik felszabadítónak látják annak esélyét, hogy az emberek maguk végezzék el kutatásaikat. Kinyílt Pandora szelencéje, mondják, úgyis bekövetkezik, akkor meg miért is ne fogadjuk el, és dolgozzuk ki, hogyan is hozhatunk ki minél többet belőle? A másik oldalon vannak a becsmérlők. Ők úgy gondolják, hogy a DIY eszközök aláaknázzák a kutatás értékét és annak megítélését, gyenge minőségű adatokat eredményeznek, és rossz üzleti döntéseket.

ANGLIA – A reklámkutatás fejlődése megköveteli a fogyasztói érzelmek megértését, új megfigyeléses technikák kifejlesztését, különböző típusú adatok egyesítését és a mérési módszerek integrációját. De az iparág valaha el fog érni ide?

David Brandt (OTX), Will Goodhand (BrainJuicer), Brian Jacobs (BJ&A), Terry Prue (HPI Group), David Penn (Conquest) és Laura Chaibi (Yahoo) jött össze múlt héten, hogy megvitassa a kérdést a Research Reklámkutatási konferenciáján, Londonban.

Valamennyien egyetértettek abban, hogy változásra van szükség, de a legtöbben amiatt fejezték ki aggodalmukat, hogy valóban akarjuk-e az innovációt, továbbá a kutatás vásárlók aktívan támogatják-e vajon ezeket a változásokat.

Jacobs azt vetette fel, hogy egészében véve nem ez a helyzet. "Beragadtunk a megszokott kerékvágásba, miközben olyan ügyfeleknek dolgozunk, akik ugyanazokat a régi adatokat akarják," mondta. "A kutatóknak többet kellene figyelniük, kevesebbet kérdezniük és ne tegyünk úgy, mintha a 30 éves technikák még mindig relevánsak lennének."

Néhány ügyfél azért elkezd változni. Ez figyelmeztetés a kutatóknak, hogy készen kell állniuk arra, hogy megfeleljenek a kihívásoknak, melyet a hirdetők a jövőben támasztanak, mert "réges-régi hiedelmek lesznek megkérdőjelezve".

Brandt elismerte, hogy az új innovációknak és technikáknak helye van a reklámkutatás eszköztárában, de "a beszámolók a felmérések haláláról nagyban eltúlzottak", mondta.

Összefoglalva, Penn azt mondta: "A kutatási iparág megváltoztatása lassú folyamat és azzal jár, hogy a megbízóknak is változniuk kell."

(Research-live)

„A piackutatók csak egy fokkal jobbak az ügyvédeknél...”

A ’West of England’ Egyetem és a videó-analitikával foglalkozó Aralia Systems cég egy olyan technológiát szeretnének bevezetni a mozikban, mely forradalmasíthatja a nézőközönségről készített tanulmányokat.

Abdul Farooq, a University Machine Vision Lab feje, azt mondta, hogy partnereik tervezik a technológia bevezetését, melyet arra használhatnak, hogy monitorozzák a közönség reakcióit a mozifilmekkel, a hirdetésekkel kapcsolatban és adatokat gyűjtsenek a figyelem szintjéről, valamint a közönség mozgásáról.

A 2D képalkotó technológia észlelni tudja a nézők érzelmeit, amíg a 3D-s kamera összegyűjti a mozgására vonatkozó adatokat, mondta Farooq.

A filmiparon belül ezen eszközök értékes adatokat biztosíthatnak arról, mit élvezett a közönség, milyen reklámok váltották ki a legnagyobb figyelmet. A hasznos információkat aztán a filmrendezők, mozi hirdetők és maguk a mozik használhatják fel.

"Az érzelmek és a nézők mozgásának mérésével a filmstúdiók és a reklámügynökségek olyan sokat tanulhatnak a közönségtől, amely segíteni fogja őket, hogy tájékozódjanak a kreativitás és stratégia kérdésében."

A kutatási rendszer fejlesztésével kapcsolatban arra számítanak, hogy három évet vesz igénybe. Farooq azt mondta, hogy a fejlesztés után, a technológiát be lehetne vetni a mozin kívül más kutatási célokra is. "A tervek szerint, ha a technológia finomhangolása megtörtént, a piackutatók mindenféle beállításokkal használhatják majd, beleértve a reakciók ellenőrzését például üzletek kirakatában" mondta.

A kutató ügynökségeknek nem csak értékes partnerekként kell igazolni önmagukat a cégek felé, hanem a technológia-központú fogyasztókat is meg kell győzniük. Az Eiffel Torony első emeletén gyűltek össze nemrég a kutatók, hogy a piackutatási iparág jövőjét megvitassák.

Ha irányítani szeretné a jövőt, ill. hatással lenni rá, akkor rosszabbul is járhat, mint David Rowan, a Wired UK szerkesztője. Ő az, aki szívére vette William Gibson idézetét - “a jövő már itt van, csak még nem terjedt szét eléggé” – és így azzal tölti idejét, hogy a jövő pillanatit akarja elkapni a jelenben.

A Toluna elhozta őt a cég 10. születésnapi bulijára, amit nemrég tartottak az Eiffel Torony első emeletén, hogy feltérképezzen egy lehetséges jövőt a kutatóipar számára. A kilátás mind az előadó szavait, mind a helyszínt tekintve szédítő volt.

Köszönhetően a közösségi hálózatoknak és az online forradalomnak, azt mondja, hogy a magánélet “már nem társadalmi norma”: a világhálóra csatlakozó fogyasztók mindent megosztanak a gondolataikon és érzéseiken keresztül a tényleges fizikai helyzetükig és hitelkártyájukkal való vásárlások történetéig.

Rowan azt mondja, hogy vevők megtanulták, hogy adataik értéket képviselnek. “A fogyasztók tudják, hogy kereshetnek privát adataik áruba bocsátásával,” mondja. A kutató ügynökségeknek meg kell válaszolniuk a kérdést: mit tudunk ajánlani cserébe az adatokért?

Nincs ingyen ebéd
Rengeteg közösségi média adat található az interneten, melyek nyilvánosan elérhetők a használat korlátozása nélkül. De az, hogy a kutatók szabadon felhasználhatják-e ezeket, az nem világos. A fogyasztók akarják ezt? Kitehették adataikat, de nem a piackutatási ügynökségek kedvéért. Az adatmegosztás kultúrája arról szól, hogy egyének csatlakoznak egyénekhez – a vállalatok csak belerondítanak ezekbe a kapcsolatokba.

Amikor egy fogyasztó Twitter bejegyzést készít egy olyan új kabátról, amit éppen megvásárolt, azért teszi ezt, hogy a barátait, rokonait tájékoztassa, és nem szükségképpen azt a vállalatot, ahol megvásárolta a terméket. A fogyasztók természetesen tudatában vannak annak, hogy a vállalatok figyelik a közösségi médiát és tudják, hogy egy jól megfogalmazott „csipogás”, ami a vacak bánásmódra panaszkodik, gyorsabb reagálást válthat ki a cégek részéről, mint egy vevőszolgálatra megeresztett bármilyen telefonhívás.

De a vállalatoknak rá kell rájönniük, hogy a fogyasztóik csak akkor tolerálják a kapcsolati hálózataikba való kereskedelmi célú beavatkozást, mikor ez üdvös számukra. És ha van még bármilyen kétség afelől, hogy a fogyasztók még mindig megnézik azokat az adatokat, melyeket sajátjukként megosztanak, meg kell nézni a Facebookot. Az oldal felhasználási feltételeiben tavaly bekövetkezett változás azt mutatja, hogy a közösségi média használók zokonveszik, ha a vállalatok a személyes adataikra próbálják rátenni a kezüket.

Szabad lesz…?
A Facebookon a felhasználók megengedik, hogy más felhasználók is hozzáférjenek digitális életükhöz és kétségkívül arra számítanak, hogy ha a kutatóügynökségek is ezt szeretnék, akkor majd engedélyt fognak kérni ehhez a tevékenységhez.

A Harris Interactive is ezt az udvarias megközelítést gyakorolja. Lifestreaming nevű szolgáltatásán keresztül fogyasztói panelje tagjainak beleegyezését kéri, hogy figyelhesse és elemezhesse, mit postolnak a Facebookon, Twitteren és más weboldalakon, fórumokban. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a Harrisnek jobb rálátása van a közösségi média felhasználókra egyénenként, mintha csak a véletlenszerűen gyűjtene gondolatokat és véleményeket a publikus webről.

Ha a panelszolgáltatók jobban meg tudnák ismerni paneltagjaikat, időrendi sorrendben építhetnék fel profiljukat a közösségi média adatainak felhasználásával, emlékezve válaszaikra, melyeket bizonyos kérdésekre adtak, az eredmény az lenne, hogy sokkal hatékonyabban tudnák segíteni azt, hogy a kutatások vásárlói megcélozzák és azonosítsák a megfelelő személyeket, akiket érdemes bevonni a felmérésbe.

Ez a vízió kulcsfontosságú része volt a Toluna új vezetőjének, George Terhanian (korábbi Harris vezető) beszédének. Ő azt a nézetet képviseli, hogy rengeteg elégtelenség van jelen a felmérési folyamatokban, de ez szerinte “a tudományból fakadó elégtelenség”. A véletlenszerű mintavételezés tudományosságának felsőbbrendűségébe vetett hit a mai napig tartja magát a kutatási szakma berkein belül, és véleménye szerint emiatt van az, hogy sok panel tulajdonos, üzemeltető igyekszik elkerülni panelistáik, tagjaik túlzott megismerését – és amiért a szűrőkérdések a továbbiakban is alapvető fontosságúak, valamint a tagok mumusai maradnak, akik jogosan érzik úgy, hogy újra és újra ugyanazokat a kérdéseket válaszolják meg.

Lepecsételni a megállapodást
Ha a fogyasztók tudni akarják, hogy mit kapnak cserébe közösségi média adataik megosztásáért a piackutató-ügynökségekkel, az egyik válasz az lehet, hogy relevánsabb felméréseket. Másrészt az ügynökségek relevánsabb válaszadókat biztosíthatnak megbízóiknak, – de nekik emellett mindkét oldalnak még többet szükséges ajánlani. Rowan rámutatott a lényegre, hogy a világháló nem csak a közvetlen fogyasztók közötti kapcsolatokat teszi lehetővé, hanem az emberek és a cégek közötti, valamint a fordított viszonyt is.

Egy lehetséges jövő az, amelyben a kutatóügynökségnek értékes partnerként kell igazolnia magát – mind a válaszadók, mind a megbízók felé. Egy olyan világban, ahol a technológia képessé teszi a fogyasztókat arra, hogy kereskedjenek személyes adataikkal, közvetlenül a márkatulajdonosok felé, a kutatóügynökségeknek úgy kell pozicionálni magukat, mint egy kényelmesebb közvetítőt, a tranzakció mindkét oldalán.

Rowan az Apple-t és annak iPoddal, iTunes-szal kapcsolatos sikerét idézte annak példájaként, hogy az emberek hogyan részesítik előnyben a kényelmet. A szabadság, a piszkos fájlmegosztás kultúrájában, mondja Rowan, az Apple győzedelmeskedett, mert azt, amit ajánlottak, könnyebb volt használni. Egyszerűséget, megbízhatóságot és bizalmat akarunk, mondta.

És ebben testesül meg a piackutatás-ipar jövője.

Egy klasszikus a 80-as évekből, Tom Hanksszel...

Géprombolás nélkül – Klenovszki János humanista víziója arról, hogy a gépek világában is szükség lesz talán hús-vér piackutatókra. Remélhetőleg...

Fiatalos márkák – Kurucz Imre elemez a VMR.cool kutatás alapján. Mely márkák ugranak be elsőként a 15-25 éveseknek, amikor fiatalos márkákra gondolnak? Naná, hogy az Adidas, Nike, Coca-Cola...  

Mihez kezdjenek a piackutatók az emberek gondolatait és érzéseit felmérő high-tech módszerek burjánzásával? Vajon azok az igazán okos piackutatók, akik elkerülik a csillogó-villogó új technikákat, és ragaszkodnak a kevés technológiát alkalmazó megközelítésekhez?

Amikor a Spring Research olyan eszközt keresett, amivel mérni tudja alanyai reklámkampányokra adott válaszait, használhatott volna galvanikus bőr válaszreakció monitorokat, vagy tehetett volna a válaszadók fejbőrére EEG tappancsokat, vagy behelyezhette volna őket egy MRI szkennerbe, miközben egy órán át bámulnak egy pici monitort.

Ehelyett, mondja Steve Phillips, az Emotimeter-t adták oda nekik – ami egy gomb, amivel babrálhatnak, és néhány emoticon (hangulatjel, smiley), amiből választhatnak.

A gomb lehetővé tette a válaszadóknak, hogy változtassák a szimulált szívverést, feljegyezzék izgatottsági érzéseiket. Az emoticonok megközelítései azoknak az érzelmeknek, amiket megtapasztaltak – hasznos eszközök a nyelv és kultúra határait keresztezve. Röviden, mondja Phillips, az Emotimeter egy gyors és olcsó eszköz a reklámok tesztelésére – messze a tökéletestől, de nagy előrelépés az eddig általa használt kvalitatív technikákhoz képest.

Anglia – A reklámok előtesztelése nagyjából olyan, mint kalapáccsal lesújtani egy ötletre, Tim McEntaggart szerint, aki a PepsiCo angliai és írországi insight menedzsere, de a kalapács fajtája, amit használsz, eldönti, hogy alkotsz-e vagy rombolsz.

McEntaggart, aki Londonban, az Advertising Research konferencián fejtette ki véleményét, arra használta az eszközanalógiát, hogy illusztrálja a különböző reklám-előtesztek használatát.

"Egyfelől ott van az a fajta kalapács," mondta, "ami nagyon nehezen kezelhető és főleg rombolásra jó, míg a másik, a kőműves vagy ácskalapács inkább építi a dolgokat." McEntaggart azt mondta, az utóbbinak a választás eszközének kellene lennie, mikor új reklámokat tesztelnek. Szerinte, a kutatás az alkotó folyamat és a fejlesztési folyamat részét képzi, és egyáltalán nem "csak egy kötelező ujjgyakorlat".

A pre-teszteknek "korai szakaszban kell lezajlaniuk", mondta. Ennek magyarázataként McEntaggart elmesélte két hirdetés történetét, mely a PepsiCo egyik vezető márkájával, a Walker chips-szel kapcsolatos. A Walker márkanév alatt egy újfajta sült burgonyaszirmot vezettek be a piacra 2007 januárjában, megtámogatva egy TV kampánnyal, mely azt mutatta, amint a komor és esős Angliát áthúzták az Atlanti-óceán felett, hogy egyesüljön Jamaicával. A cég célcsoportként diétázó, 25 és 44 év közötti nőket jelölt meg, és a kampány az év olyan szakaszában zajlott, amikor emberek megpróbálnak a karácsony túlzásai után egy egészségesebb életmódot folytatni.
Mindazonáltal a cég hamarosan azt tapasztalta, hogy az új burgonyaszirom legnagyobb vásárlói a 25 és 44 év közötti férfiak, akik számára a "jól kinézni" hitvallás volt az egyik fő prioritás az életben.

Így hát a PepsiCo egy új hirdetést tesztelt (kvantitatív módszerrel) 2009-ben, melynek az volt a célja, hogy megismerje ezt az új piacot, de a kutatás eredményei szerint a zene elavult volt, a végső helyszín nem volt elég vicces és legfőképpen az üzenet a burgonyaszirmok alacsony zsírtartalmáról nem volt elég meggyőző.

Figyelembe véve a kutatás megállapításait, egy új reklámot készítettek naprakészebb filmzenével és a viccesebb helyszínnel – ahol a márka nagykövete, Gary Lineker egy „izomruhát” visel, mely leereszt a buszon -, miközben a reklám-üzenet, a chips alacsonyabb zsírtartalma egyértelműbb lett. Az eredmény: 144%-kal nagyobb ROI, mint az eredeti "Sziget" kampánnyal, mondta McEntaggart. (Research-live)

 Reklámteszt, reklámfilm teszt, reklám előteszt, reklám preteszt >>>

A szemkamera-specialista Tobii cég egy olyan online portált indított, melyen keresztül a tudósok, a kutatók, a diákok és bárki más aki érdeklődik a szemkamera iránt megoszthatja ötleteit, információit és egyedi szoftveres alkalmazásait.

A 2001-ben alapított Tobii székhelye Svédországban, Stockholmban van, további irodái vannak az Egyesült Államokban, Németországban, Norvégiában, Japánban és Kínában. Idén nyáron a cég piacra dobta a Tobii szemkamerás szemüvegeket, amelyek úgy néznek ki, és olyan érzés használni őket, mint egy modern szemüveget, így viselője szabadon sétálhat, miközben a szemkamera összegyűjti az adatokat.

A Tobii új portálján keresztül a felhasználók a technológiával kapcsolatos információhoz tudnak hozzáférni, és letölthetnek olyan szoftveralkalmazásokat, melyeket a Tobii eszközök használói fejlesztettek, valamint kereshetnek a több mint 500 ingyenes szemkövetéses kutatási dokumentumot és a tudományos cikket tartalmazó adatbázisban.

A portált azért fejlesztették, hogy a kutatók megismerhessék a szemkamerás vizsgálatok részleteit, mint például a használat rendszerigényét, a terméktámogatás rendelkezésre állását a hibaelhárításhoz.

A regisztráció ingyenes, de szükséges az oldalon található anyagok eléréséhez. A legtöbb egyedi alkalmazás is ingyenesen hozzáférhető.

NÉMETORSZÁG – A németországi piackutató szervezetek egy olyan poszter és rádió reklámkampányt indítottak el, melyben az embereket arra biztatják, hogy mondjanak igent a piackutatásra.

A hirdetéseknek az a céljuk, hogy népszerűsítsék a piackutatásnak a termékek és szolgáltatások minőségjavításában betöltött szerepét, ugyanakkor hangsúlyozzák a válaszadói anonimitás fontosságát, az adatvédelmet és a piackutatás megkülönböztetését az értékesítési és egyéb marketing tevékenységektől.

A rádióhirdetések tartalmazni fognak egy olyan csengőhangot, melyet a telefoninterjúkban használhatnak a kutatók. A kampány emellett olyan nyomtatott anyagokat is tartalmaz, melyeket az interjúzók és a kutató ügynökségek terjeszthetnek, valamint egy olyan weboldalt, ahol információk olvashatók arról, hogyan működik a kutatás és hogyan lehet megkülönböztetni az értékesítési és marketing célú hívásoktól.

A kampány része a „Market and Social Research Initiative” nevű programnak, melyet azért indítottak 2008-ban a piackutató szervezetek, hogy javítsák az iparág általános megítélését.

A kutatók különösen szeretnék megkülönböztetni magukat az értékesítési és marketing célú tevékenységektől, mivel az emberek egyre inkább türelmetlenné válnak a felesleges hívásoktól, melyek időnként kutatásnak álcázva működnek.

A németországi új adatvédelmi törvény a piackutatást specifikusan felmenti a megszorítások alól, melyek egyéb kereskedelmi tevékenységekre vonatkoznak, de Hartmut Scheffler, az ADM elnöke szerint az iparágnak még így is meg kell különböztetni magát az értékesítési és marketing célú tevékenységektől a nyilvánosság szemében.

“A piackutatás haszna a társadalomra nézve még mindig kevéssé felismert,” mondta Scheffler. “Hosszú távon ez csak akkor fog változni, ha világosan felmutatjuk a kutatás hasznát a politika, a gazdaság, de mindenek felett a fogyasztók számára.”

Jövő májusban a kutató szervezetek azt tervezik, hogy megtartják a Piackutatás Napját, így segítve az ügynökségek kommunikációját tevékenységükről a nyilvánosság felé. 

USA – Fókuszcsoportok megtekintése HD felbontásban? A FocusVision cég úgy fejleszti tovább videostreaming technológiáját, hogy lehetővé tegye az audió és videójelek HD minőségű továbbítását.

A vállalat több, mint 2 millió dollárra becsli a technológiai fejlesztésének költségét. Véleményük szerint a meggyőzőbb képminőség lehetővé teszi a kutatóügynökségek és ügyfeleik számára a válaszadók arckifejezésének jobb dekódolását.

A HD technológia jelenleg még csak 23 fókuszcsoport létesítményben elérhető Angliában, USA-ban és Spanyolországban. A FocusVision szerint időbe fog telni a technológia kiterjesztése arra a 600 weboldalra, melyek ezt a technológiáját használják.

(Research-live)
 

„Láttam már online fókuszcsoportos piackutatást. Vagy 3 résztvevő volt, vagy 14, vagy a kettő között bármennyi.”

A Vision Critical új online eszköze azt ígéri, hogy lehetővé teszi a kutatóknak az együtt, egy időben való közös munkálkodást online felmérések létrehozására.

A cég Firefly Surveys eszköze több felhasználónak is lehetővé teszi a hozzáférést egy időben, akik így egyszerre, közösen tudnak dolgozni felmérések létrehozásán, szerkesztésén és fejlesztésén.

A Vision Critical szerint ez az együttműködés napokat vagy heteket spórolhat meg abból az időből, ami addig eltelik, míg kiküldik a kérdőíveket a válaszadóknak.

Az eszközt tesztelte a Research Rockstar kutató cég, Kathryn Korostoff cégvezető így nyilatkozott: “A Firefly lehetővé teszi, hogy elfeledkezzünk Word dokumentumokról, miközben változásokat és megjegyzéseket követünk. Ahelyett, hogy több száz emailt váltanánk egymással, részt vehetünk egy valós idejű együttműködésben a folyamat során.”

Jason Smith, a Vision Critical termékfejlesztési elnöke hozzátette: “Ez egy olyan termék, mely ügyfeleink igényeinek megfelelően született: egy új, teljesen együttműködő útja annak, hogy a kezdő és a gyakorlott kutatók egyaránt létrehozhassanak, bevethessenek és elemezhessenek felméréseket.”

AZ E HAVI DILEMMÁT EGY ÁLLAMI CÉGNÉL DOLGOZÓ FOGYASZTÓI INSIGHT MENEDZSER TAGLALJA:

Nemrégiben teszteltünk néhány új termékkoncepciót fókuszcsoportok keretében. A résztvevőket a fogyasztói listáinkról válogattuk, az általában használt külső hálózatok helyett. Másnap azt találtuk, hogy az egyik résztvevő egy elég hosszú cikket tett közzé, teljes nevével, egy széles körben olvasott iparági honlapon. Leírta a tesztkoncepciókat, a folyamatot és a csoport véleményét. Sok becsmérlő hozzászólás érkezett a termékekről és a résztvevőkről egyaránt. Azt is elismerte, hogy a saját véleménye sem volt őszinte. Felesleges mondanom, hogy a felsővezetőség ’nem volt túl boldog’.

Amikor megkérdezték, a kutató elmondta, hogy a résztvevőkkel nem íratták alá a sztenderd titoktartási nyilatkozatot, több dologból is kifolyólag – főleg a szokatlan toborzási csatorna (fogyasztóink) volt az ok. Mindazonáltal a felsővezetőség megkért, hogy valahogy válaszoljak a résztvevőnek, bár tudták, hogy semmit nem írattak alá vele.

Lehetséges-e, ill. szükséges-e a résztvevők lekövetése (megvan a telefonszámuk, címük, emailjük)? Kinek kellene kapcsolatba lépni velük? Mit mondanánk a viselkedésükről és hozzáállásukról? Sőt, alapvetően hogyan kellene reagálnunk, ha egy válaszadó/fogyasztó szándékosan, erőszakosan megsérti a kutatatási megegyezést, vagy akár, ha ez nem szándékosan is történik?

Sean McNally, fogyasztói és marketing insight menedzser - Ausztrália, GlaxoSmithKline Consumer Health Care:

„Összetettebb dolog ez, vegyük hát egyesével. Először is az ügynökség nem profi végrehajtása. Az új termékek fejlesztése, és a pozicionálás jelentik az üzlet szívét-lelkét; a következményeik dollármilliók direkt, ill. indirekt befektetése. Ha ezeket nem védik meg valami olyan egyszerű és megszokott dologgal, mint a titoktartási nyilatkozat, majd aztán megpróbálják elhárítani a felelősséget, és másokat hibáztatni saját ostobaságuk miatt, már a saját amatörizmusánál fogva is lesújtó. Ha a koncepció, ötlet nagyon fontos, akkor beszélnék az ügyvédeinkkel, mert ez nem éppen kis dolog.

Ami a bloggolót illeti – hacsak ez a személy nem kulcsfontosságú véleményalkotó az iparágon belül, és nem valószínű, hogy eldöntené a termék sikerességét, nem öntsünk még olajat a tűzre. Ha belemegyünk egy vitába abban a reményben, hogy megváltoztatjuk a véleményét, és márkanagykövetet vagy valami hasonlót csinálunk belőle, az olyan, mint az iskolai lejmolónak adni a zsebpénzüket abban a reményben, hogy ő lesz a legjobb barátunk.

Ha a bloggoló kulcsfigura az iparágban (elég valószínűtlen, hogy egy csoportban interjúvolták volna meg) és becsmérlő véleménye meghatározó társairól és saját részvételéről – akkor a cégnek sürgősen muszáj beszélnie vele és más kulcsfontosságú véleményalkotókkal is (key opinion leaders - KOL), akik olvashatták hozzászólásait. Az ügyfél számára a lecke az, hogy KOL-jaikat vezetőként kezeljék, ne pedig anonim hangokként, akiknek csak kiadják a kontaktjait. De gyanítom, hogy a személyességi és szerzői jogokat ugyancsak lefelejtették a papírokról.”

Pamela Ingall, a Millward Brown Firelfly vezetője:

„Néhányan vitatják, hogy semmit sem lehetne tanulni egy becsmérlő résztvevővel való beszélgetésből, és hogy ez csak olaj lenne a tűzre mind az ügyfél, mind az ügynökség számára.

Szerintünk ennek megtétele hasznos lehetne a piackutató ügynökség, a kutatási folyamat, vagy maga az ötlet, koncepció számára, ha a honlapon közzétett hozzászólások az ügyfél hozzáállásából fakadó válaszok (a fogyasztó megsértődhetett), megpróbálandó elkerülni a hasonló kimeneteleket a jövőben. Egy céges válasz az iparági honlapon rendben lehet.

A válaszadóval egy másik kvalitatív piackutatónak lehetne és kellene kapcsolatba lépnie – nem annak a kutatónak, aki vezette a csoportot – aki elég felkészült ahhoz, hogy megértse a hozzászólások mögött rejlő motivációkat, és objektív szempontból fogadja a visszajelzéseket.

Minden egyezség megsértését valószínűleg a saját súlyossága szempontjából kell megvizsgálni. Lehetnek esetek, amikor egyszerűen nem éri meg reagálni rájuk. Amit viszont az ügynökségnek biztosítania kell az, hogy minden résztvevő aláír egy jóváhagyási nyilatkozatot, kiegészítve egy titoktartási záradékkal, tehát lépéseket lehet alkalmazni, ha azt szükségesnek ítélik meg.”

Stephen Collins, Acid Labs:

„Én azt mondanám, hogy egyértelműen utána kell járni! De valójában tudhatták volna, hogy ez megtörténik, vagy megtörténhet. Ha figyelembe vesszük, mennyire ki vagyunk téve a közösségi oldalaknak, két dolgot tehetünk (sok kis részletben). Először a kutatónak közvetlenül kellene felhívnia a résztvevőt és kifejeznie szomorúságát a közzététellel kapcsolatban – nincs vádaskodás, nincs harag, csak csalódottság. Lássuk, van-e valami igazi problémája a fogyasztónak, ami a tett mögötti motiváció lehet. Talán valami rosszat tettél, valamit rosszul csináltál. Ha így van, ezt jóvá lehet tenni. Ez nem csak, hogy jó PR-ként fog elsülni, mert az effajta fogyasztói kapcsolatok (és ez pont az) általában eredményesek a háborgó fogyasztókkal szemben is, hanem ennek ki kellene terjednie minden létező termék vagy folyamat ügyletre is. Ugyanakkor, ha a fogyasztó egyszerűen csak kukacoskodó és bajkeverő, akkor arra is esélyt kapsz, hogy ez kiderüljön.

Másodszor, nyilvános hozzászólások formájában kell válaszolni, (feltételezve, hogy ez lehetséges) az online szövegre, vagy ha nem lehet, akkor a saját honlapodon (vagy akár azon is). Hangvételednek, még ha hiszed, hogy igazad is van, békülékeny legyen - "úgy tűnik, valamilyen problémája van, szeretnénk ezt megoldani, mit tehetünk mi?" Az ilyen válaszok téged tűntetnek fel a jófiú szerepében – ha már eddig is igazad volt, nagyon visszafogottnak és átgondoltnak tűnsz majd, ha valami probléma van, akkor látszik majd, hogy odafigyelsz (és remélem így is van!). Az ilyesfajta online kritika egy kritikus faktor az üzletben, amit most már minden cégnek, szervezetnek figyelnie kellene. Ha a dolgok megtörténte után reagálsz, ahelyett, hogy előre gondolkodnál, és a rólad online folytatott társalgás pozitív résztvevője lennél, megmutatja, hogy nem vagy kellőképpen tudatában az online csatornák erejének. Amikor én ügyfeleimmel dolgozom, a márkáikról és termékeikről folyó online beszélgetések folyamatos megfigyelése, és azok vizsgálata munkánk kulcsfontosságú összetevője.

Amikor együtt dolgozunk, azt is biztosítjuk, hogy alkalmazottaik képzettek legyenek az online beszélgetésekben való részvételre, mintegy annak módszereként, hogy az online közösségekben bizalmat és jó hírnevet építsenek ki.”
(AMSRS)