Piackutatás blog

Érdemes követni a Piackutatás-hírek.hu oldal Facebook profilját is – főleg azoknak, akik amúgy is a Facebookon élik az életüket. Bár ez a PH weboldalával összehasonlítva nem kínálja a kutatási hírek teljességét, viszont mégis van néhány funkcionális előnye ahhoz képest. Egyrészt hihetetlenül gyorsan jönnek rajta a hírek, miután az eredeti forrás publikált egy kutatási hírt, az többnyire már 1-2 percen belül itt is olvasható, de 7-8 percen belül (!) minden esetben megjelenik (ezt a weblap kicsit lassabb tudja, általában 30-70 perc múlva jelennek meg a friss hírek). Akik tehát még fél óra késleltetést is soknak tartanak, azoknak ajánljuk a PH Facebook oldalának figyelését. (Megkaptuk a rövid nevet, könnyen megjegyezhető: piackutatas.hirek; így nem fogjátok elfelejteni a Facebook címünket sem: http://www.facebook.com/piackutatas.hirek)

Új forrásokat is hozzáadtunk a Facebook profilhoz, mégpedig olyanokat, melyek csak itt szerepelnek: mostantól csak itt olvashatjátok a KSH híreit és az MTI piackutatókkal, piackutatással foglalkozó híreit is. A jövőben is fogunk a profilhoz olyan forrásokat adni, melyek máshol nem fognak megjelenni (a PH weboldalán sem). A PH Facebook oldalán jelenleg is a legfontosabb forrásokból származó kutatási hírek jelennek meg: a Piackutatók Magyarországi Szövetsége (PMSZ) és a tagszervezetek hírei, a Médiapiac.com és a Piackutatás blog hírei és mostantól az említett új források, tehát a KSH és az MTI ide vonatkozó hírei is. Már ez sem kevés és tovább fog bővülni, olvassátok és légyszi lájkoljátok a PH-t a Facebookon is! (A piackutató zúzógépeknek és faszagyerekeknek pedig továbbra is ott az összkomfortos Hírfolyam.)

Amíg a kutatók gyakran felhasználnak figyelemreméltó készségeket az új kutatási termékek fejlesztésénél, néha szégyenlősek, mikor ezen készségek iparágon belüli innovációt érintő alkalmazásáról van szó. 

Ahogy az új technológiák adaptálásával kapcsolatos társadalmi reakciókra gondoltam, eltöprengtem: a különféle piackutatási módszertanok hol helyezkednek el a hype-görbén?

• Hype

• Kutatási célú játékok: egy gazdagabb webes felhasználói felület serkentheti az interaktívabb és szórakoztatóbb kutatási tapasztalatokat, de a játékok új határt jelentenek a piackutatásban és kevéssé alkalmazzák még.
• Mobil kutatás: az okostelefonok elterjedése intelligensebb módot biztosít a válaszadók "pillanatnyi tapasztalataiba" való betekintésre.
   

• Inflálódott várakozások

• Közösségimédia-kutatás: éppen most beszélgettem egy olyan elemzővel, aki őszintén azt hiszi, hogy a közösségimédia-kutatás fogja felváltani a kérdőíves kutatást. Ez biztos jele annak, hogy ez a hype nyilvánvalóan elérte a tetőpontját, annak a ténynek az ellenére, hogy csak kevés szervezet használja ezt sikeresen manapság.
• Szöveganalitika: a közösségimédia-kutatás egy közeli rokonaként a szövegelemzés sok információforrásra támaszkodhat, beleértve a fogyasztói emaileket, call center naplókat, garancia jelentéseket, felmérési válaszokat. Sokkal nagyobb befektetést kíván időben és pénzben, mint a legtöbb felhasználó gondolná.
• MROC-k: A piackutatási célú online közösségek jelenleg kevésbé agyondicsértek, mint régebben voltak és nagyobb tudatosság van arra vonatkozóan, mire alkalmasak, és mire nem jók.

• Illúzióvesztés

• Véleményelemzés: Kiábrándultság? Igen, megvan a kiábrándulás. Carol Sue Haney, miközben a NewMR Listening 2011 rendezvényen beszélt, azt mondta, hogy a véleményelemzés „a 2011-es év kígyóolaja”.
• Online felmérések: Készít még valaki ilyet?! Ó igen, a felmérések többségét online végzik. Nem is csoda, hogy mindannyian gyűlöljük ezeket.

• Megvilágosodás

• Online acces panelek: A kereskedelmi online panelek felhasználói kezdik megtalálni a kivezető utat a kiábrándultságukból, miután számos jelentés foglalkozott a panelek minőségének problémáival. A szervezetek kezdenek ráébredni, hogy az ilyen paneleket mikor használhatják sikeresen, és mikor kell helyette valamilyen kevésbé hype-olt alternatívát alkalmazni.

• Termelékenység

• Telefonos és postai felmérések: Annyira unalmasak, hogy szinte láthatatlanok, noha az ilyen felmérések alkotják a társadalmi és politikai kutatások gerincét ma.
• Fókuszcsoportok: Vicces ma gúnyolódni rajtuk, de a fókuszcsoportok továbbra is a legelterjedtebb módszert jelentik a kvalitatív kutatáson belül napjainkban.

„A tea jó dolog, szépen párolog, és illatos az illata.
Ha a csésze túl hideg, könnyen elreped, és kifolyik a tea.” /KFT/

Kattints ide az infografika megtekintéséhez!

A Mac használók képzettebbek, liberálisabbak, verbálisan jobban fejezik ki magukat, inkább kedvelik a modern művészeteket és nagyobb valószínűséggel vegetáriánusok – a PC használókhoz hasonlítva. További érdekességek az infografikában.

Kattints ide az infografika megtekintéséhez!

Az alábbi infografika azoknak a pereknek a számát illusztrálja, melyeket a technológiai óriásvállalatok indítottak egymás ellen (a nyilak pereket jeleznek). Úgy néz ki, hogy a Motorola viszi a pálmát a maga 17 perével. A Microsoft perli a Motorolát, a Motorola perli az Apple-t, az Apple perli a HTC-t és így tovább...

(w5)

Egy, a New York Times-ban megjelent Natasha Singer cikk viszonylag kiegyensúlyozott áttekintést ad az idegtudományok reklámban és piackutatásban való alkalmazásáról – írja blogjában Nigel Hollis.

Az egyetlen kifogásom az, hogy elsősorban olyan cégekre koncentrált, melyek neuromarketingre specializálódtak, figyelmen kívül hagyva olyan cégeket, mint a Millward Brown, mely arra törekszik, hogy összekapcsolja az idegtudományokat a fennálló kutatási technikákkal.

Végül is ez az, ahol az idegtudomány valós értéke rejlik.

Ahogy Dr. Robert T. Knight, a Berkeley neurológia és pszichológia professzora sugallja, az idegtudomány nem gondolatolvasó. Ahogy azt a New York Times cikkben állítja:

Mi csak azt tudjuk mérni, hogy figyelsz-e valamire.

Ez a megjegyzés közvetlen ellentétben áll a cikk korábbi kijelentésével:

A neuromarketingesek szerint a hagyományos piackutatási módszerek - mint a fogyasztói felmérések és a fókuszcsoportok - eleve pontatlanok, mert a résztvevők nem tudják megfogalmazni tudattalan benyomásaikat, melyek "felkeltik az étvágyukat" egyes termékek iránt.

Nem fogok amellett érvelni, hogy a fennálló technikák azonosíthatják a tudattalan tartalmak döntéshozatalra gyakorolt befolyásoló hatását, de azt vitatom, hogy a neuromarketinges cégek sokkal jobban teszik ezt.

Ahogyan Joseph Turow, a Pennsylvaniai Egyetem kommunikáció professzora, akit szintén idéztek Natasha cikkében, én is úgy vélem, a neuromarketing iránti jelenlegi intenzív érdeklődés visszatükröz egy állandó vágyat egy varázsgömb iránt: ami varázslatosan el fogja oszlatni az egyre nagyobb kihívásokat, melyekkel napjainkban a marketingesek szembesülnek.

Így tehát, azok a marketingesek, akik a neuromarketinges technikákat az elfogadott technikáktól elszigetelten használják, csalódni fognak. A legtöbb neuromarketing technika ebből a szempontból egyenértékű a Nielsen értékesítési adataival. Elmondják neked, hogy mi történik. De nem feltétlenül mondják el, miért?

A szofisztikált gondolkodású marketingesek viszont szükségesnek vélik azt, hogy az értékesítési adatokat ki kell egészíteni attitűdbeli adatokkal annak megértéséhez, mi is történik valójában a saját kategóriájukban, ehhez hasonlóan kell kombinálni a neuromarketing technikákat más kutatásokkal.

Csak úgy, mint ahogy soha nem fogsz sikeresen befejezni egy csináld-magad projektet, ha csak egy kalapáccsal rendelkezel, senkinek nem fogja a kutatás megadni annak teljes megértését, hogy az emberek miért hozzák azokat a döntéseket, melyeket végül tesznek. Valójában, a legfontosabb eszköz az insight, melyet a kutató felismer.

Az marketingeseknek előnyben kellene részesíteniük a kutató tapasztalatát és megérzését, legalább annyira, mint a technikákat amiket használnak. Az igazi insight nem egy adott technikából származik, hanem abból a képességből, hogy asszimiláljuk és a kereszthivatkozással lássuk el a különféle információ-forrásokat.

Hasznos a neuromarketing? Persze, hogy az. Minden olyan kutatási technika, amely egy új perspektívát kínál az emberek motivációinak és döntéshozatali folyamatának megértéséhez, hasznos. De ne engedd meg, hogy túlzottan magával ragadjon. Az igazi érték abban rejlik, hogy ha valaki képes integrálni az idegtudományból származó adatokat hitelesített és bejáratott kutatási gyakorlattal.

Szóval, mit gondolsz a neuromarketingről? Jelent hozzáadott értéket a kutatásban?

(MillwardBrown blog, Nigel Hollis)

Minden piackutatási hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
 

Margaret Thatcher, korábbi brit miniszterelnök, állítólag mindössze négy óra alvással beéri. Az ilyen csekély alvásidő viszont sok más embert aggasztana, például a franciákat, akik átlagban majdnem kilenc órán keresztül alszanak, az OECD jelentése szerint.

A sztereotípiáknak megfelelően ugyancsak a franciák töltik a legtöbb időt evéssel és ivással az OECD-tagországok lakói közül, sőt, szinte kétszer annyi ideig esznek, mint az amerikaiak. A japánoknak erre nem nagyon van ideje, ők messze a legtöbbet dolgoznak. Mindazonáltal úgyszintén kevesebb időt fordítanak a mindennapi házimunkára és gyerekgondozásra is, mindössze egyharmadát az OECD átlagnak.

(Economist)

Hoffmann Márta válaszolt Ágoston Lászlónak a Világgazdaság 2011. április 6-i számában közzétett felvetéseire, bírálataira (mely cikk egy korábbi Hoffmann írásra reagált).

Szerinte elég félrevezető eredményeket hozhat egy kizárólag az online fórumokra, közösségekre fókuszáló kutatás, és bizony elő kell venni a jó öreg kérdőívet s országos reprezentatív kutatást kell végezni. Ahhoz, hogy megbízható, a teljes sokaságot reprezentáló eredményeket hozzon egy kutatás, nem tekinthetünk el a mintavétel követelményeitől. Ez pedig a közösségi média alapú kutatásoknál korántsem biztosítható teljes körűen. Továbbiak a ma reggel megjelent cikkben.

Sokat és sokan írtak már arról, hogy a piackutatási iparágnak az innováció kultúráját kell magáévá tennie annak érdekében, hogy sikerrel léphessen az iparági evolúció következő lépcsőjére.

Bemutatok egy olyan vállalatot, mely tökéletes példája annak, hogy egy cég hogyan vetheti el a dolgok hagyományos intézésének módját és karolhatja fel a kulturális kísérletezést, mint normát. Ismerkedjünk meg az eCGlobalPanel céggel.

Az eCGlobalPanel cég technológiai és panel divízióként csatlakozott az eCMetrics közösségimédia-tanácsadó ügynökséghez. 2006 óta az eCGlobalPanel független egységként működött, kiszolgálva a top 25 piackutató vállalatot, és vezető pozícióba került a technológiai és fogyasztói ismeretek megoldásszállítójaként a latin-amerikai régióban. Ez csak a történet egyik része, mégis azt mutatja, hogy ez egy olyan cég, mely komolyan támogatja az innováció kultúráját. A céget a hagyományos üzleti modellek radikális megújításának példájaként a brazíliai tévében is bemutatták. Nézzük csak:

Hűha!

Persze nem javaslom, hogy minden piackutató cég medencéket telepítsen, videójátékokat a társalgókba vagy kültéri tárgyalót (bár az igen jól hangzik!). Az, amit mondok, arról szól, hogy az eCGlobalPanels vezetése stratégiai elhatározást hozott, hogy új utakat találjanak és ez nekik bevált.

"Mindannyian hibásak vagyunk abban, hogy az elmúlt 20 évben egyre csak nőtt-nőtt a kérdőívek hossza."

Minden piackutatási hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu

USA – A Pepsi megállapodást kötött egy iPhone alkalmazás (IntoNow) készítőivel, melynek segítségével nyomon követheti, hány fogyasztó próbálja ki a PepsiMax márkát, miután látta az új TV-reklámját.

Az IntoNow alkalmazás idén indult, hallgatja, és azonosítja a televíziós tartalmakat, mielőtt automatikusan frissítené a felhasználó közösségi média profilját, tudatva az ismerőseivel, hogy éppen milyen műsort néz a TV-ben.

Az együttműködés keretében a Pepsi, minden IntoNow felhasználónak, akinek a telefonja azonosítja, hogy megnézte az új PepsiMax reklámot, egy üveg Pepsi-re beváltható kupont küld.

A Pepsi ezután – a mobiltelefon sorozatszáma alapján – meg tudja állapítani, hogy mely nézők használták fel a kuponjukat, vagyis végül kik próbálták ki a terméket, miután megnézték a hirdetést.

(Research-live)

USA – A kutatási megoldásszállítók kétharmada már tapasztalta vagy a közeljövőben számít a költések növekedésére az ügyfelek részéről ebben az évben egy új kutatás szerint, mely az iparági trendek vizsgálata –, de amíg a kutató ügynökségek tele vannak aggodalommal az elvégzett munkájuk értékének fogadtatásával kapcsolatban, addig a nagyobb cégek az online minták minősége miatt nyugtalanok.

A tanulmány szerzője, Bob Walker, megállapítja, hogy "nyugtalanító erózió tapasztalható a kutatások iránt tapasztalt bizalom tekintetében", a válaszadók 45%-a (a 2010 őszén végzett felmérésben) úgy gondolja, hogy a kutatást kevésbé tartják értékesnek az ügyfelek, mint korábban (ez az arány csak 25% volt a 2010 tavaszán készített felmérésben).

Walker elmondta, hogy a legújabb eredmények egybeesnek az USA-ban bekövetkezett foglalkoztatási válsággal, de szerinte "egy ilyen nagy eltolódás, ilyen rövid idő alatt mégis aggasztó".

Hozzájárul az iparág alacsony önbecsüléséhez az is, hogy a vevők kevésbé tudnak különbséget tenni a kiváló minőségű és a közepes minőségű kutatások között (a kutatási szállítók 67%-a és az ügyfelek 63%-a szerint), valamint az a meggyőződés, hogy az ügynökségeken nagyobb nyomás van, hogy a minőség kárára minél gyorsabban eredményeket produkáljanak (58%), és az online panelek minősége miatt régóta fennálló aggodalmak. A megrendelők 53%-a vélte úgy, hogy a piackutatásban a sebesség fontosabbá vált, mint a minőség.

A panelek minőségével kapcsolatban 71%-a mind a vevőknek, mind a kutatási beszállítóknak egyetértett abban, hogy az "online panelek minősége rosszabb, mint azt a legtöbb ügyfél hiszi", míg a szállítók 65%-a és az ügyfelek 61%-a elismerte, hogy aggódik az online panelek reprezentativitásának hiánya miatt.

Ezekkel az aggodalmakkal kapcsolatban, a felmérés szerint arra számítanak, hogy "gyorsabban fognak növekedni az elkövetkező években".

A teljes jelentés, melyet a Greenbook publikált, online megtalálható itt.

(Research-live)

Felkerült pár perce a Corvinus oldalára a Piackutatás Napja 2011 Konferencia részletes programja. (Időpont: 2011. május 5. csütörtök; helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó). A konferencia előadói között  lesz - többek között - Dieter Korczak, az ESOMAR elnöke, Mészáros József, magyar Esomar képviselő, Klenovszki János (NRC), Dr. Pintér Róbert (Ipsos),...és még sokan mások. Kíváncsian várom az előadásokat, annak pedig különösen örülök, hogy a számomra legérdekesebb előadások kivétel nélkül ebéd előtt lesznek (ez teljesen szubjektív, mások nem biztos, hogy így gondolják). Az egész napos program (8.45-től 16.55-ig) nekem túl feszesnek tűnik, szerintem több szempontból is az ebéd előtt sorra kerülő előadók jártak jobban. Gyertek el minél többen, további infó a Corvinus oldalán.

Összességében nézve az alkalmazások letöltése nem jellemző: mindössze 15%-a az európai okostelefon tulajdonosoknak tölt le havonta legalább egy alkalmazást. Ezzel szemben az európai iPhone felhasználók 64%-a tölt le alkalmazást legalább havonta. A Forrester Technographics® adatai azt mutatják, hogy a fogyasztókat leginkább a játékok, zene, időjárás, hírek, és a közösségi hálózatok érdeklik, ezek vezetik a listát, mind az iPhone, mind más okostelefon használók esetében.

(Grafikon: ingyenesen vagy fizetősen letöltött alkalmazások aránya.)

(Forrester)

A blog kéthetente jelentkező sorozatában egy-egy témához kapcsolódóan ajánlok korábbi blogbejegyzéseket. A válogatás nem teljes körű, az adott témában a blogon megjelent összes bejegyzés a „Tagek – Főbb témakörök” oldaldoboz megfelelő címkéjére kattintva érhető el.

Minden piackutatási hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu 

Egyre többen látogatjátok a Piackutatás-hírek.hu oldalt és bízunk benne, hogy még többen fogjátok, ha megismerkedtek azokkal az új funkciókkal, melyeket most adtunk az oldalhoz.

1.) Kezdjük egyből a legfontosabbal: egy új menüpont jelent meg az oldalon, melynek Hírfolyam a neve. Ez a piackutatási híreket időrendi sorrenden mutatja, ebben a szekcióban már nincs semmi sallang, csak folyamatosan áramló kutatási hírek: a hagyományos online média (Mediapiac, Mediainfo, Kreatív) kutatási hírei mellett a PMSZ tagszervezetek hírei, piackutatással foglalkozó blogok posztjai, piackutatók Twitter-bejegyzései, neves piackutató cégek Facebook oldaláról származó hírek, internetes keresőoldalak (Google News, Hírkereső, Mi Történt) piackutatás szóra kidobott realtime találatai,... Gyakorlatilag minden, ami magyar nyelven a piackutatásról a weben, a közösségi oldalakon, illetve bárhol megjelenik, folyamatosan frissítve természetesen. Figyelem: a Hírfolyamban CSAK magyar forrásból származó kutatási hírek jelennek meg (azok a Twitterezők viszont nem szerepelnek itt híreikkel, akik bár magyarok, de kizárólag angolul tweetelnek). A külföldi – angol nyelvű – híreket a könnyebb áttekinthetőség miatt nem szerepeltetjük a Hírfolyamban, azokat a saját menüpontjuk alatt lehet megtekinteni.

(A Hírfolyam mellesleg abszolút demokratikus, itt nincsenek helyek, pozíciók, amelyik forrásból több hír érkezik, az többet is szerepel...)

A Hírfolyamban a hírek időrendi sorrendben jelennek meg, mindig legfelül találjátok a legfrissebb híreket (a megjelenés pontos ideje – év, hó, nap, óra, perc – is segíti az eligazodást). Az utolsó 24 óra hírei bordó színnel jelennek meg a még könnyebb áttekinthetőség kedvéért. Annak a linknek a színe, melyre egyszer már rákattintottatok (vagy korábban megnéztetek a böngészőtökben) halványabban jelenik meg (ha a böngészőtök úgy van beállítva, hogy bezáráskor törli az előzményeket, akkor ez csak addig működik, amíg ki nem léptek a böngészőből, új indításkor ismét olvasatlanként fognak a linkek megjelenni; állítsátok úgy be a böngészőtöket, hogy ne törölje az előzményeket, így folyamatosan meg tudja jegyezni, melyik linkre kattintottatok már korábban).

Használat közben gyakorlatilag egy pillantás elég, és látni fogjátok, hogy érkezett-e új kutatási hír a legutóbbi megtekintés óta. Elmondani bonyolultabb, mint megnézni, használni, kattintsatok a linkre és nézzétek meg!

Míg a PH nyitóoldalát azoknak ajánljuk, akik szeretik a magazinszerű formát, a hagyományos elrendezést szép színes képekkel :-))), addig a Hírfolyam a kőkemény-veterán-heavyuser-faszagyerek piackutatóknak készült... Erősen addiktív lesz, én szóltam...

2.) Vezető hír nevű box került az oldal tetejére, ez minden aloldalon is megjelenik. Itt – hogy ne puszta automatizmusból álljon az oldal – kézzel szerkesztett tartalom kap helyet. Ebbe a „szuperelső” pozícióba az adott időszak általam fontosnak (valamilyen szempontból legfontosabbnak, legérdekesebbnek) ítélt kutatási vonatkozású híre kerül.

3.) Alsó blokk: top kutatási hírek, piackutatás videó, arcképcsarnok. Minden oldal alján (kivéve: Hírfolyam) találkozhattok ezekkel; a top kutatási hírekbe azok a hírek kerülnek, melyekre a legtöbben kattintottatok, a legfelül lévőre a legtöbben és így tovább. Itt tehát láthatjátok, hogy az oldal látogatói között mely hírek a legnépszerűbbek (ez mellesleg nekünk is fontos infó).
A videó boxban egy véletlenszerűen kiválasztott kutatási témájú videó jelenik meg (az oldal megnyitásakor véletlenszerűen jelenik meg egy a feltöltött videók közül).
Arcképcsarnok: piackutatók képpel, névvel...

(A videó rész és a képcsarnok feltöltés alatt áll még. Később több tartalom lesz bennük, kis türelmet kérünk.)

4.) Mint látjátok, az új funkciók kialakításakor néhány ügyes megoldást átvettünk – és azokat azonnal tovább is fejlesztettük, új/más funkciókkal láttuk el, stb. – más oldalaktól. Teljesen új dolgokat nehéz már kitalálni, a dolgok már fel vannak fedezve. (De azért mi sem tegnap kezdtünk el egy hírgyűjtő-oldalon gondolkodni, a piackutatas-hirek.hu domain bejegyzése 2009.11.25-én volt...) Ugyanazt a megoldást sok oldal használhatja, nem ez a lényeg. Mutatok azért egy példát, de nem azt, amire gondolhatnátok, egy másikat.

Ez ugyan nem hírgyűjtő oldal, de hírfolyamszerű elrendezést használnak ők is. Lent pedig hármas blokk.

A PH nyitóoldala azért nehezen összetéveszthető más, hazai oldallal (külföldivel esetleg igen, a Research Magazine a nagy példakép, de a hasonlóság csak formai, mert az egy szerkesztett oldal, teljesen máshogy működik). A PH oldalon ugyanakkor sok olyan egyedi megoldás is van, mellyel hasonló oldalakon (a poszt megírásának időpontjában) nem találkozhattatok: RSS nélküli oldalak híreinek automatikus megjelenítése, keresőoldalak realtime találatainak behúzása (adott kulcsszóra), egyesített hírfolyam (Twitter, Facebook hírek hozzáadása a hagyományos hírekhez), magazinszerű elrendezés képekkel, stb.

Még annyit, hogy nem kívánunk konkurálni más – szélesebb tematikájú – hírgyűjtő oldalakkal; a mi terepünk csak a piackutatás, mindig is az marad, ebben a témában szeretnénk a legjobbat (tökéletest) nyújtani. Olvassátok tehát a Piackutatás Hírek (PH) oldalt, ajánljatok új forrásokat, javasoljatok új funkciókat az oldalra! :-)
-----
Update: két forrás - a Mediainfo és a Kreatív - technikai okokból csak késleltetve frissül jelenleg (a többi forrás gyakorlatilag 1-2 órán belül). Vagyis csak néhány óra múlva jelennek meg a hírek a PH oldalon. Dolgozunk a probléma megoldásán.
 

Aki belefáradt már a "piackutatás halott", a "fókuszcsoport halott", a "kérdőív halott" és a többi kinyilatkoztatásba, az olvassa Nigel Hollis blogját – nyugtatóan hat. Ő még a profi kutatók közül is magasan kiemelkedik objektivitásával és nyitottságával. Íme, egy újabb írása a józan ész jegyében.

Találkoztam egy bejegyzéssel Faris Yakob, "a tehetség utánozza, zseni ellopja" mondással aposztrofált blogján, ezzel a provokatív címmel: All Market Research Is Wrong (minden piackutatás hibás).

Módszertanilag ez a kijelentés talán igaz, de azt gyanítom, sokan boldogok lesznek, ha ide illesztek egy idézetet George Box-tól, aki azt mondta:

Minden modell rossz, de néhány hasznos.

Véleményem szerint a kérdés nem az, hogy a piackutatás hibás-e, hanem hogy pontos és elég hasznos-e? Minden piackutatás eredménye az emberek egy mintájának véleményén alapuló kinyilatkoztatás.

Ez az ábrázolás sok hibával jár és nem csak arról van szó, hogy az emberek nem tudják pontosan elmondani az indítékaikat, mert azok nem tudatosak. Még a 7 milliárd dolláros amerikai népszámlálás is képtelen arra, hogy tökéletesen pontosan reprezentálja az ország népességének profilját.

Számos válasz érkezett a posztra, melyeket érdemes elolvasni. Idézek néhányat, mely szerintem különösen fontos.

Ted szerint…

Nem kimondottan arról van szó, hogy az emberek hibásan válaszolnak, ők 100 százalékig korrektek, csak éppen nincsenek tudatában annak, hogy elméjük hogyan működik. Az iparágnak arra kell többet koncentrálnia, hogy az emberek miért cselekednek dolgokat, nem pedig arra, miért mondják, hogy teszik őket.

Dom Boyd azt írja...

A probléma nem a kutatás, Faris. Az a probléma, hogy ha egyetlen eszközként kezelik és meggondolatlanul használják, mint az értékítélet kizárólagos alapját – és ez ugyancsak vonatkozik az etnográfiára, társadalmi antropológiára, hálózatelemzésre, bármire! Az adat SOHA nem semleges. A valóság mindig torzul saját heurisztikánkon és értelmezési eszközeinken keresztül.

David Bain véleménye…

Meglehet, a kvalitatív kutatás csak egy esély, hogy néhány ismeretlen ember segítségével hangosan gondolkodjunk. Ez az, ami miatt csinálni kell. Segít megfogalmazni a gondolataidat. A kvantitatív pedig leegyszerűsített történetek elmesélésének egy útja, mely a megszámlálható tömeg valódi tapasztalataiból származik. Tehát mindkettő kegyetlenül hasznos, de egyik sem arra való, hogy egyfajta ólomingaként jóslásra használjuk.

Mondanom sem kell, 100 százalékig egyetértek ezen észrevételekkel (OK, legyen 99 százalék). A legtöbb helyzetben az emberek megpróbálnak kérdésekre választ adni, legjobb tudásuk szerint, de gyakran alul vagy túlbecslik, illetve nincsenek tudatában azoknak a tényezőknek, melyek befolyásolják, hogy attitűdjük végül hogyan manifesztálódik cselekedetekben.

A kutatóknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a kontextusra, a véletlenszerű és mintavételezési hibákra adatelemzéskor, valamint a kutatás értelmezésére és megítélésére. Mindazonáltal még akkor is a saját tapasztalatunk diktálja, hogyan fogjuk értelmezni az adatokat. Ezért a kutatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy saját hiedelmeik is befolyásolják az elemzést, és hogy a kutatást egyfajta kreativitást serkentő stimulusként kell használni és nem önmagában való végcélként.

Az alapvető kihívás a piackutatók számára, hogy elérjék a művészet és tudomány megfelelő arányú keverékét. [Szerk.: érdekes, hogy ez a gondolat az utóbbi időben mennyi piackutató blogban merült fel... Mindenesetre nem hangzik rosszul.] A tudomány arra vonatkozik, hogy a kutatás arra használja a megfelelő módszertant, hogy hozzájusson a legtöbb pontos és tárgyhoz tartozó információhoz egy adott költségvetés keretein belül. A művészet pedig az, hogyan értelmezzük a kapott információkat. Ha a tudomány és művészet megfelelő keverékét kapjuk, az eredmény igazán hasznos lesz és megéri a ráköltött pénzt.

Szóval, mit gondoltok erről? A piackutatóknak le kell húzni a redőnyt vagy tudunk értéket adni ügyfeleink számára?

(MillwardBrown blog, Nigel Hollis)

Minden piackutatási hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu

Az amerikai, neuromarketinggel foglalkozó, EmSense cég olyan szolgáltatást indított, melyet úgy lehet leírni, mint a világ első "in-home" kutatási panelje, amely neurológiai technológiát alkalmaz, miközben arra használja az EmBand nevű fejhallgató eszközt, hogy pozitív/negatív érzelmi reakciókat és kognitív befolyásoltságot mérjen.

A San Francisco-központú EmSense, amely ugyancsak rendelkezik irodákkal London központjában is, kutatási célokra használja a fejhallgatót, beleértve az érzelmek nyomkövetését, kognitív neurológiát és analitikát. A szett EEG érzékelőket használ az agy elektromos aktivitásának mérésére, egy gyorsulásmérővel érzékeli a mozgásokat és az arckifejezés változását, valamint rendelkezik szívritmus-monitorozási lehetőséggel, hogy mérni tudja a stressz mértékét is.

Az EmSense már 2.000 háztartást toborzott az új szolgáltatása számára és azt tervezi, hogy több, mint 25,000 lesz a panelben ez év végéig.

A panelbe un. „double opt-in” módon (kétszeres megerősítés után) lehet jelentkezni, ezután a válaszolók kapnak egy készletet, mely az EmBand drótnélküli fejhallgatót és rádióvevőt tartalmazza; ezeket a saját PC-jükkel tudják használni, ezután vehetnek részt különféle kutatásokban.

Az eszköz mérheti a fej mozgását és érzékelheti, hogy egy válaszolót megzavartak-e a tesztelés során. A rendszer a biometrikus adatokat a válaszadók azonosítására is használja, így nincs lehetőség többszöri válaszadásra.

Keith Winter, elnök-vezérigazgatója, azt mondja, hogy minden olyan kutatási formát, melyet online bonyolítanak le, elkezdik alkalmazni a panelben, beleértve a TV reklámok, virtuális vásárlás, kreatív koncepciók, filmelőzetesek tesztelését és így tovább.

Internetes oldal: www.emsense.com . (mw)

Forrester adatok a közösségi média használatáról; 12-17 évesek szokásai.

A fiatal fogyasztók ma már szinte folyamatosan kapcsolatban vannak a médiával - amely racionálisan oda vezet, hogy azt gondold, minél több időt töltenek ezzel és minél több helyet látogatnak, ezt annál többfélébb módon teszik (és annál könnyebb kapcsolatba lépni velük). Ez az, ahol a piackutatóknak lépniük kell, és nyomást gyakorolni cégeikre, hogy mélyebbre ássanak a témában annál, minthogy csak a média csatornákon töltött időt mérjék. A kutatóknak valóban meg kell érteniük ezeknek a fogyasztóknak a médiahasználatra vonatkozó alapindítékait.

A Forrester korábban már publikált erre vonatkozó jelentést (Understanding The Intricate Digital Behaviors Of Young Consumers), mely belemegy ezekbe a részletekbe. Néhány érdekes megállapítás a Forrester's North American Technographics Youth Survey Q3, 2010 kutatásból azt mutatja, hogy a fiatalok meglehetősen aktívak a közösségépítő weboldalakon.

A közösségi oldalakon aktív, 12-17 év közötti fiataloknak több mint 90 százaléka rendelkezik Facebook profillal, mely kétség kívül a legfontosabb közösségi háló. De nem hagyták el teljesen az egyéb hálózatokat sem: majdnem 40 százalék tud felmutatni mind Facebook, mind Myspace regisztrációt.

A 12-17 évesek körében, akiknek 78 százaléka fent van valamelyik közösségi oldalon, a közösségi hálózatok ereje tagadhatatlan. De nem elég csak figyelemmel követni ezeket a csatornákat és látni, milyen típusú tartalmat vagy információt fogyasztanak a 12-17 évesek; azt is tudnunk kell, hogyan, miért és mikor fogyasztják ezeket. E mélyebb motivációk feltárása nélkül a márkák soha nem fogják tudni teljes mértékben kihasználni ezt a közösségi lehetőséget. (Forrester)

Emberekre támadó, elszabadult kör- és oszlopdiagramok. Piackutató horror az utcán.