A kutatás szerint a nők körében főként a televízióban feltűnő bulvárhírek szereplői, míg a férfiak körében a gazdasági élet hírességei a legismertebbek. A nők a férfiaknál nagyobb arányban néznek szórakoztató és beszélgető-műsorokat a tévében, és a bulvárhírek olvasottsága is magasabb a körükben. Jobban kedvelik a kulturális témájú, a divattal, sztárok és híres emberek életével foglalkozó műsorokat, míg a gazdasági és politikai műsorok kisebb arányban kötik le őket. A nők a nem csupán tájékozottabbak a kereskedelmi tévécsatornák szórakoztató showműsorainak szereplői felől, hanem figyelemmel kísérik a tehetségkutató műsorok résztvevőinek magánéletéről szóló bulvárhíreket is.
A férfiak figyelmének középpontjában a gazdaság és a sport áll. Így a férfiak által szélesebb körben ismert közéleti szereplők listáján is vállalkozók és a gazdasági élet prominens személyiségei és sportolók szerepelnek.
Felettébb negatív véleménye van az embereknek Győzikéről (81 százalék kifejezetten nem szereti, 65 százalék utálja), Anettkáról, VV Leóról, Majkáról. A listán, melyen nem dicsőség szerepelni, előkelő helyen van még Havas, Hajdú Péter, Pokrivtsák Mónika, Gyárfás, Till Attila, Stohl András. A Cool tévé arcait sem puszilgatják lépten-nyomon kismamák és nagymamák az utcán, mert Horváth Éva, Valkó Eszter, Kinter Oszkár (és a már említett Leo) is sokaknak ellenszenves.
A sztárfelmérés jellegzetes és fontos adata a "burn out", mely azt jelzi, hogy a nézők szerint melyik médiaszemélyiség égett ki, melyikben nincs már tartalék, melyik tenné jobban, ha rendes szakmát tanulna, kalapácsot vagy fakanalat ragadna, ahelyett, hogy a tévében bohóckodik. Nem meglepő, hogy akik itt az élen tülekednek épp azok, akik a népszerűtlenségi listán is előkelő helyen tanyáznak. A tévézők jelentős része szerint teljesen indokolatlan tovább szerepeltetni Győzikét, Anettkát, Leót, Majkát, Stohlt, Havast vagy Till Attilát - ugyanakkor sokan így is megnézik őket, mert képben kell lenni, nem lehet némán pislogni, ha a menzán vagy a játszótéren róluk beszélnek a haverok. Itt, a kiégett, unalmas figurák közt szerepelt korábban Kiszel Tünde, Rubint Réka vagy Fekete Pákó is.
„Az egyes cégek vezetőinek szakmai kapcsolati tőkéjén alapul az egész piac.” 
„Voltaképpen semmi sem számít, csak az ár. Illetve első a kapcsolat, második az ár... A helyzet elég siralmas.”
„Az üzleti felhasználóknak akcióorientált eredmények kellenek és nem a végletekig részletezett akadémiai elemzés.”
„A taktikai jellegű, gyors döntéseket támogató kutatások ma már tömegterméknek számítanak, ezért törvényszerű, hogy ezeknél az ár az egyik legfontosabb szempont.”
„A legkülönfélébb piackutatások esetén is eséllyel és sokszor sikerrel pályáznak a kisebb és közepes méretű cégek.”
Arra gondoltam, körülnézek az interneten, milyen piackutatással és marketinggel foglalkozó szakmai blogokkal találkozhatnak a szakmabeliek, érdeklődők. Az előbbivel kezdtem, mert sejtettem, hogy ezzel hamarabb fogok végezni. Így is lett, tisztán és kimondottan piackutatással foglalkozó blog nem túlzottan sok van (magyar nyelven). Először is létezik ugye ez a blog, melyet éppen olvasni tetszik. Ezen kívül kimondottan blognak nevezhető és fő témaként a piackutatást választó platformot mindössze egyet találtam, melyet egy vélhetően kisebb, soproni cég működtet honlapján, vagyis 
A megrendelt tanulmányokra akkor figyelt fel a média, amikor kiderült: az egyik dolgozat tartalma és minősége vállalhatatlan. Az Ariba Bt.-től megrendelt munkát Pimper Richárd kabinetfőnök-helyettes rendelte meg és hagyta jóvá. A dolgozat értelmezhetetlen mondatokkal és elavult információkkal volt tele. A tanulmányt jegyző Ariba Bt. tulajdonosa egy targoncákat árusító kecskeméti férfi, aki azt mondta: a dolgozathoz semmi köze. A bruttó 7,7 millió forintba került tanulmány miatt Pimpert csendben menesztették, az Ariba Bt.-vel felbontották a szerződést, a pénz visszafizetése folyamatban van.
Az Interpublic Grouphoz tartozó kommunikációs tanácsadó ügynökség a KRC Research kutatócéget bízta meg a fogyasztói szokások felmérésével. Ebből kiderült, hogy jelentősen csökkent a vásárlási döntések meghozatalára fordított idő: a válaszadók majdnem kétharmada arról számolt be, hogy gyorsabban dönt egy-egy ügy, vállalat, termék vagy szolgáltatás mellett vagy ellen, mint két-három évvel ezelőtt. A jelenség a tanácsadócég szerint több tényezőre vezethető vissza: a vásárlók sokkal tájékozottabbak lettek, erősebben hallatják a hangjukat, és könnyebben férnek hozzá a döntést segítő információkhoz, szakértői véleményekhez.
Az IMMI piackutató vállalat eredményei szerint a fogyasztók inkább beülnek egy filmre, ha annak reklámját egy gyorsétterem hirdetésén belül látták, mint ha csak a film ajánlóját, reklámját látták magában.
A Microsoft 2007-ben olyan szabadalmat jegyeztetett be az USA-ban, mely alapján jövőben megjelenő termékei rémisztő funkciókkal lehetnek felvértezve. A szabadalom lényege, hogy a program figyeli és elemzi a felhasználó számítógépes tevékenységét: elolvassa e-mailjeit és különböző dokumentumait, belehallgat zenéibe, stb. Majd összességében mindezek elemzésével eldönti, hogy milyen reklámmal érdemes megcélozni az adott fogyasztót és meg is jeleníti a felhasználó gépén a hirdetéseket. Ha úgy tetszik, egyfajta piackutatást végez a program, csak éppen a fogyasztó megkérdezése nem szükséges már. Ha ez a rémkép valóra válik egyszer, az egészen új helyzetet fog teremteni a reklám- és talán a piackutatási szakmában is. Gépi mechanizmusok fogják végezni mindkettőt, az emberi tényezőt lényegében kizárják. A Microsoft ezzel a lépéssel a Google AdSense hirdetési rendszerére kíván válaszolni. Aki azt hiszi, hogy ez csak a beláthatatlan jövő, az jobb, ha tudja: a Google Gmail levelezőrendszere már most is átvizsgálja a felhasználók összes dokumentumát, levelét kulcsszavak után (és még ki tudja, mi után?) kutatva, majd ez alapján jelenít meg reklámokat (egyelőre még csak) az online levelező-felületen.... Brave New World!
Kutatók tapasztalatai szerint a fogyasztó, potenciális vevő inkonzisztens módon nyilatkozik, gondolkozik, s végül dönt egy vásárlási helyzetben, attól függően, hogy környezetéből kiemelten kérdezik, vagy mint magát az akciót végrehajtó személyt figyelik meg. A vásárlói döntés konzisztenciájának vizsgálatára a piackutatók egy kísérleti helyzetet állítottak fel. A kísérlet központjában az a vásárló állt, aki elment egy vásárlási szokásokról szóló fókuszcsoportra, miután párszor már kérdőívvel is megállították. Minden interjúhelyzetben őszintén válaszolt, és legjobb meggyőződése szerint vett részt a csoportmunkában, illetve válaszolt a kérdésekre. Az elmondott vásárlási szokásai és preferenciái azonban messze nem egyeztek meg az adott helyzetben mutatott viselkedésével. A vizsgálat ennek járt utána, megkérdezve az alany barátnőjét, a bolti eladót, s végül klinikai pszichológust is bevontak az ellentmondás feloldásába. A kísérletben egy új kutatási eljárást alkalmaztak, melynek lényege, hogy kontextusában igyekeznek megismerni a vásárlási döntés hátterét. Az akár etnográfiai elemeket is tartalmazó kutatások azt célozzák, hogy a mesterségesen előállított helyzetek (például csoportos interjú) helyett minél inkább tényleges környezetében vizsgálják a fogyasztói választások folyamatát.
„A reklámok hatékonyságát TNS Media Intelligence és leányvállalatai utólagos telefonos közvélemény kutatással is mérték, az érdekelte őket, hogy melyik reklámokra emlékeznek a nézők a meccs után egy nappal. A kutatás szerint 79 reklámból átlagosan 39-re emlékeztek a megkérdezettek. A legtöbben, a megkérdezettek 70 százaléka az online pénzügyi szolgáltató, az E-Trade Financial Services hirdetését említették, amelyben egy csecsemő beszél a befektetésekről. 69 százalékuk emlékezett a Bud Light filmjére Jackie Moon-nal, 67 százalékuk pedig említette a Budweiser hirdetését, amiben egy kutya treníroz egy versenylovat. A kutatás alapján a legsikeresebb reklám a Budweiser állatos reklámja, a Coca-Cola felhőkarcolós hirdetése és az a Bridgestone hirdetés volt, amiben egy rémült mókus sikoltozik hisztérikusan az út közepén.” 
A távozó cégek a Szonda Ipsos, a Gfk Hungária, a Research International Hoffmann, az AGB Nielsen, a Medián és a TNS, az új szakmai szövetség pedig a Professzionális Piackutatók Társasága (PPT). A szakadás a PMSZ közel fél éve tartó válságát követően történt, okai pedig a kisebb és a nagy vállalatok közötti érdekellentétek, a minőségellenőrzési rendszer bevezetésének elmaradása, a kérdezői és megkérdezetti nyilvántartó rendszer bevezetésének hiánya (mely a mai napig visszaélésekre ad lehetőségeket), valamint a PMSZ általánosan elismert tehetetlensége voltak.
