Az Universal McCann nemrég kiadta összehasonlító tanulmányát a Social Media trendekről, melynek vizsgálata három hullámban történt: 2006 (Hullám 1), 2007 (Hullám 2) 2008 (Hullám 3).
A kutatás főbb megállapításai:
1. A ’Social media’ egy globális jelenség, amely minden piacot érint.
2. Az ázsiai piacok (Japánt nem beleértve) részvétel tekintetében vezető szerepet játszanak, több közösségi tartalmat hozva létre, mint bármely másik régió.
3. Minden social média platform használata jelentősen nőtt a vizsgálat 3 hulláma alatt: a videó-klipek megtekintése mutatja a leggyorsabb növekedést, az első hullám 31 százalékos penetrációjáról 83 százalékra nőt a harmadik hullámban!
4. Kapcsolatépítő oldalak: a kérdezettek 57 százaléka csatlakozott valamilyen kapcsolatépítő hálózathoz, ezzel pedig az ilyen jellegű oldalak egyúttal a tartalom létrehozásában és megosztásában a legfontosabb tényezővé váltak: a felhasználók 55 százaléka töltött fel fotókat, 22 százalékuk pedig videókat.
5. Widget-kultúra: a kapcsolatépítő oldalak felhasználóinak 23 százaléka installált már ilyen alkalmazást, a bloggereknek pedig 18 százaléka a saját blogsablonjába telepített valamilyen widget-et.
6. A blogok ma már szinte mainstream médiának számítanak világszerte és együttesen a hagyományos média versenytársai (184 millió blogger világméretekben, Kínában van a legnagyobb blogger-közösség a világon, 42 millió blogolóval. A kérdezettek 73 százaléka olvasott már blogot, 45 százalék pedig elindította saját blogját.
7. A Social médiának erős hatása van a márkák megítélésére: 34 százalék leírja véleményét egy termékekről vagy márkákról saját blogjában, 36 százalék határozottan pozitívabban tekint az olyan vállalatokra, melyeknek vannak blogjaik.
A Social media felmérés részletei (Universal McCann tanulmány):
1. Blogok:
A.) Percepciók:
• 56 százalék szerint a blogolás egy jó módja az önkifejezésnek
• 36 százaléknak sokkal pozitívabb képe van az olyan vállalatokról, melyeknek blogjaik vannak
• 33 százaléknak van egy olyan kedvenc blogja, amit rendszeresen olvas
• 32 százalék megbízik a bloggerek véleményében termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatban
• 31 százalék úgy tekint a blogkultúrára, mint a barátokkal való közösségépítés fontos módjára
B.) Blogok olvasása: 77% olvas blogokat – 11%-os növekedés a 2. hullám óta!
C.) Blogok írása: 45% indított blogot (14%-os növekedés!), 61% tölt fel fotókat, 29% tölt fel videókat, 24% tölt fel zenét, 34% írja le véleményét termékekről, szolgáltatásokról.
Szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét egy érdekes kutatásra, amely a vásárlók divatruházat preferenciáit járta körül, a farmernadrág-vásárlás vonatkozásában. A 
A Metaphorix interaktív online animációkat használ annak mérésére, hogyan éreznek az emberek valójában egy márka irányában, ahelyett hogy arra támaszkodna, amit szavakban tudnának mondani érzéseikről. Ezzel a vizsgálati módszerrel a kutatók állításuk szerint képesek feltárni: a pozitív tapasztalatokat egy márka irányában; az intimitás szintjét, melyet az emberek ezzel kapcsolatban éreznek; mennyire boldogok, izgatottak, empatikusak egy márka irányában; és mennyire találják az adott márkát menőnek vagy olyannak, melyről az emberek beszélnek.
Penn szerint: „Sok jelenlegi kutatás elavult információkat hordoz már a készítés időpontjában. Azt feltételezik, hogy a márkadöntések öntudatosak, megmagyarázhatóak és ésszerűek. A valóságban a viselkedésünk és a márkákra adott válaszaink többnyire érzelmi indíttatásúak. Végre meg tudjuk magyarázni olyan reklámoknak a sikerét, amelyek a hagyományos teszteken elbuktak, azután pedig mégis kedvencekké váltak.”
A válaszadói hajlandóság a fejlett piacokon folyamatosan csökken, a fogyasztók egyre kevésbé éreznek késztetést, hogy véleményüket, a vásárlási és fogyasztási szokásaikra vonatkozó információkat megosszák a kutatókkal. Ez idővel nemcsak a hagyományos, hanem az online kutatásoknál is problémát jelenthet majd, így a piackutatók számára létkérdés lesz, hogy releváns információkhoz jussanak. Erre is kínálhat megoldást az RFID-chip, bár a technológiát nyilván nem ebből a célból fejlesztették ki.
A nagy gyógyszergyárak orvoslátogatói előszeretettel ajándékoznak kis értékű csecsebecséket, használati tárgyakat a felkeresett orvosoknak, különösen mióta törvény tiltja Magyarországon (is) a nagyobb értéket képviselő dolgokkal való kedveskedést. Az orvoslátogatók célja nyilvánvalóan az, hogy az orvos az általuk képviselt gyár termékeit, gyógyszereit ajánlja, írja fel betegeinek. Ez nem mindig esik egybe a közérdekkel, így a törvényalkotó szándéka az volt, hogy minimálisra csökkentse az orvosok befolyásolhatóságát. Igazán kár, hogy a törvényalkotók keveset tudnak a marketingről, meg az antropológiáról, melyek szerint nem kell feltétlenül nagy értékű ajándék a befolyásoláshoz, sőt, bizonyos értelemben a kisebb értékű ajándékok nagyobb hatást tudnak elérni. Részbe azért, mert nem annyira egyértelmű a befolyásolás szándéka (kevésbé nyilvánvaló esetben mentálisan nyitottabb és védtelenebb is az ember), másrészt a korrupció gyanúja sem merül fel. A fentiek értelmében az orvosok jóindulatát könnyű „üveggyöngyökkel” (emblémás toll, asztali naptár, falitükör, stb.) megszerezni úgy, hogy ne is legyen róla tudomásuk, ezt megfigyeléses kísérletekkel bizonyították! Az üveggyöngy-csapdába csalt orvosoknál tudattalan mechanizmusok léptek működésbe mikor betegeiknek receptet írtak és számos esetben nem jutott eszükbe a konkurens gyógyszer (vagy a generikus változat, mely olcsóbb). Esetenként még az is előfordult, hogy olyan betegségekre is felírták az adott szert, melyekre a gyártó egyáltalán nem ajánlotta! Ki kell emelni, hogy tisztességes, szakmailag elismert orvosokról beszélünk, akik utólag sem tudtak magyarázatot adni cselekedetükre. (Mivel a két kontrollcsoport – akik kaptak „üveggyöngyöt”, ill. akik nem kaptak – közti eltérés szignifikáns volt, így a véletlen lehetőségét kizárhatjuk.) Az orvosok a kísérlet után elmondták: tudták, hogy befolyásolni akarják őket, de szerintük ez nem sikerült. A kísérlet eredményei szerint viszont igen. Többször és hamarabb írták fel az adott gyógyszert, előnyeit felnagyították, míg a hátrányait legtöbbször elhallgatták, a konkurens készítményeket nem ajánlották. Mindez egybeesik azokkal a pszichológiai tapasztalatokkal, miszerint a fogyasztó (ez esetben az orvosok) még abban az esetben is könnyen befolyásolható, mikor egyértelmű számára a befolyásolás szándéka. Többek között ezért is működnek a reklámok azoknál is, akik szerint rájuk egyáltalán nem hat és attitűdjük a reklámokkal szemben kimondottan elutasító. A fogyasztói (emberi) döntések háttere mérhetetlenül bonyolult, a legújabb kutatások szerint is a tudatosságnak csak kis szerep jut (ha egyáltalán).
Pontosabban mivel foglalkozik egy piackutató? 
Újságírói, majd pszichológiai tanulmányokat folytatott, s már egyetemi lapszerkesztőként arra hívott fel: "Kételkedj mindenben! Kérdőjelezz meg mindent! Légy radikális!". Szárnypróbálgatása kezdetén kimutatta, hogy az újságolvasók nem a címoldalt, inkább a képregényeket és színes híreket, cikkeket keresik. 1928-ban doktorált újságírásból, 1932-ig újságírást tanított az iowai Drake, az illinois-i Northwestern és a New York-i Columbia egyetemen, első közvélemény-kutatásait a Mid-west című lapnak készítette. 1932-ben került a New York-i Young and Rubicam reklámcéghez, ahol 1947-ig kutatási igazgató volt. Felméréseiben azt vizsgálta, miként reagál a közvélemény egyes új termékekre, tanulmányozta az újságolvasók összetételét és érdeklődését. Finomította a vizsgálati módszereket, a Young and Rubicam lett az első reklámcég, amely tudományos telefonos mintavétellel mérte az országos rádió hallgatottságát. 
A sikeres előrejelzést követően megnőtt az érdeklődés a körkérdések iránt. Gallup nevéhez elsősorban a politikai közvélemény-kutatások modern módszereinek kidolgozása kapcsolódik, de az intézet a választásokon kívül is publikált felméréseket különböző témákban. Ügyfelei a tudományos életből, a magánvállalkozók és vállalatok közül, a sajtó és a politika köreiből kerültek ki, az interjúkat ugyanakkor tapasztalt kérdezők végezték reprezentatív országos minta alapján, és az eredményt rövid időn belül szállították. A Gallup intézet piackutatásokkal is foglalkozik, bár azok eredményei nem publikusak, a megrendelőt illetik. (Gallup legnagyobb tévedése szintén elnökválasztáshoz kapcsolódik: 1948-ban - nem egyedül - Thomas Dewey sikerét jósolta a végül győztes demokrata Harry S. Trumannal szemben.) 
Nem sokkal ezelőtt a választási kampányok a választók stratégia nélküli hideg hívásán és a véletlenszerűen osztogatott szórólapokon alapultak. Az egyéni választók adatain alapuló mozgósítás nagyon szűk körű volt és csupán a népesség-nyilvántartás adatain alapult.
Most először történik meg az elmúlt 20 évben, hogy a Red Bull érték-alapú forgalom alapján is megelőzi a konkurens üdítőital márkákat a sógoroknál. Szakértők szerint ez a senki által nem várt siker legnagyobb részben a szupermarketekben elhelyezett ötletes hűtőberendezéseknek köszönhető (ilyennel egyébként Magyarországon is találkozhatunk több lánc üzleteiben, pl. a Tesco egységekben). Ausztriában több helyen is elhelyeztek már ilyen hűtőberendezéseket, többek között a Penny, Billa üzleteiben, előbbinél a kassza mellé, utóbbinál a polcok mellé helyezték a mini-hűtőket.