Az üzleti életben mindig is divat volt apró ajándékokat adni a partnereknek, tollat, naptárat, mappát, kulcstartót, ilyesmiket. Sokan azt gondolhatnák, hogy ez már idejétmúlt marketingtechnika, túllépett rajta az idő. Megfigyeléses kísérletek igazolták, hogy ez az ősrégi módszer ma is működik!

A nagy gyógyszergyárak orvoslátogatói előszeretettel ajándékoznak kis értékű csecsebecséket, használati tárgyakat a felkeresett orvosoknak, különösen mióta törvény tiltja Magyarországon (is) a nagyobb értéket képviselő dolgokkal való kedveskedést. Az orvoslátogatók célja nyilvánvalóan az, hogy az orvos az általuk képviselt gyár termékeit, gyógyszereit ajánlja, írja fel betegeinek. Ez nem mindig esik egybe a közérdekkel, így a törvényalkotó szándéka az volt, hogy minimálisra csökkentse az orvosok befolyásolhatóságát. Igazán kár, hogy a törvényalkotók keveset tudnak a marketingről, meg az antropológiáról, melyek szerint nem kell feltétlenül nagy értékű ajándék a befolyásoláshoz, sőt, bizonyos értelemben a kisebb értékű ajándékok nagyobb hatást tudnak elérni. Részbe azért, mert nem annyira egyértelmű a befolyásolás szándéka (kevésbé nyilvánvaló esetben mentálisan nyitottabb és védtelenebb is az ember), másrészt a korrupció gyanúja sem merül fel. A fentiek értelmében az orvosok jóindulatát könnyű „üveggyöngyökkel” (emblémás toll, asztali naptár, falitükör, stb.) megszerezni úgy, hogy ne is legyen róla tudomásuk, ezt megfigyeléses kísérletekkel bizonyították! Az üveggyöngy-csapdába csalt orvosoknál tudattalan mechanizmusok léptek működésbe mikor betegeiknek receptet írtak és számos esetben nem jutott eszükbe a konkurens gyógyszer (vagy a generikus változat, mely olcsóbb). Esetenként még az is előfordult, hogy olyan betegségekre is felírták az adott szert, melyekre a gyártó egyáltalán nem ajánlotta! Ki kell emelni, hogy tisztességes, szakmailag elismert orvosokról beszélünk, akik utólag sem tudtak magyarázatot adni cselekedetükre. (Mivel a két kontrollcsoport – akik kaptak „üveggyöngyöt”, ill. akik nem kaptak – közti eltérés szignifikáns volt, így a véletlen lehetőségét kizárhatjuk.) Az orvosok a kísérlet után elmondták: tudták, hogy befolyásolni akarják őket, de szerintük ez nem sikerült. A kísérlet eredményei szerint viszont igen. Többször és hamarabb írták fel az adott gyógyszert, előnyeit felnagyították, míg a hátrányait legtöbbször elhallgatták, a konkurens készítményeket nem ajánlották. Mindez egybeesik azokkal a pszichológiai tapasztalatokkal, miszerint a fogyasztó (ez esetben az orvosok) még abban az esetben is könnyen befolyásolható, mikor egyértelmű számára a befolyásolás szándéka. Többek között ezért is működnek a reklámok azoknál is, akik szerint rájuk egyáltalán nem hat és attitűdjük a reklámokkal szemben kimondottan elutasító. A fogyasztói (emberi) döntések háttere mérhetetlenül bonyolult, a legújabb kutatások szerint is a tudatosságnak csak kis szerep jut (ha egyáltalán).

Az üveggyöngy-effektus kísérlet tanulságai a marketinggel foglalkozók számára jól hasznosíthatóak, gyakorlatilag bármely vállalkozás (mikrovállalkozások, kkv-k is) élhet az eszközzel, mivel költségigénye alacsony, egyszerűen és gyorsan kivitelezhető, társadalmilag elfogadott piacbefolyásolási eszközt jelent, a konkurensek pedig sok esetben már nem alkalmazzák, mivel elavultnak gondolják az innovatívabb marketingeszközök mellett.