Piackutatás blog

A kutatás már nemcsak tudomány, egyre inkább művészet is. A blogon induló új – "Az élet kvalitatív" – videósorozatban ennek jegyében mutatunk be rövid művészi alkotásokat. Az első videó a digitális etnográfia növekvő népszerűségére emlékeztet és bemutatja, hogy a képek – szavak nélkül – ablakot nyithatnak mások világára.

Az elmúlt időszakban megsokasodtak a kutatási iparág jövőjére vonatkozó előrejelzések, jóslatok. Sok olyan dolog volt köztük, melyről már évek óta tudunk, némelyikük a piackutatás végét jövendölte, de közülük csak kevés nyújtott valóban friss, hasznos gondolatokat az iparág jövőjéről.

Ahelyett, hogy ezzel kapcsolatosan kizárólag a különböző – egymástól elszigetelten létező –blogokra, twitter bejegyzésekre, híroldalak elemzéseire, LinkedIn fórumokban elhangzottakra támaszkodnánk, most itt egy újabb lehetőség. Egy olyan, amely minden kutatónak esélyt ad, hogy szavazzon a trendekre, így egyfajta kollektív igazság kerekedhet ki ebből az egészből és ez talán beazonosíthatja a legjobb jóslatokat.

Itt az ideje megjósolni, hogy 2011-ben melyek lesznek a legjobb kutatási témájú blogok – írja Sean Copeland saját blogjában. Ezután különféle szempontok alapján felállítja a sorrendet. Nézzük!

Sean internetes ranglistákat és analitikát használt annak meghatározására, melyik lesz a top 10 kutatási blog 2011-ben. A négy fő mérőszám, mely alapján megjósolja ezeknek a blogoknak a jövőbeli sikerét a piackutató-közösségen belül: Google PageRank, Alexa Rank, Yahoo Backlinks, és egy saját mérőszám, melyet Fókuszált Relevanciának nevez.

Kutatásának főbb megállapításai:
 

1. Google PageRank (további infó)

NielsenWire, PewResearchCenter, Survey Gizmo Blog vezeti a PageRank listát,míg a további blogok többsége ebből a szempontból valahol a ranglista közepén található.

NielsenWire, comScore Voices, Cvent Survey, The Forrester Blog, QuestionPro Blog, SurveyGizmo Blog, Voice of Vovici Blog: ezeknek van értékelhető helyezése az Alexa listájában. (A blognevek mérete tükrözi azt a számot, ahány weboldalnál az adott blog feljebb van rangsorolva.)

Cvent Blog, PewResearchCenter, QuestionPro Blog, Market Research World, SurveyGizmo Blog, The Forrester Blog, comScore Voices, mrweb Daily Research News, Research Magazine, Tom H.C. Anderson: ez az első 10 blog, a rájuk mutató visszalinkek szempontjából.

4. Fókuszált Relevancia

Quirk's Blog, Conversition Blog, Zebra Research, GreenBook Market Research Blog, Tom H.C. Anderson: ezeknek a blogoknak van a leginkább fókuszált és releváns tartalma.

A fenti négy mérőszám alapján a top 10 kutatási blog 2011-ben Sean jóslata alapján (ABC sorrendben):
 

The Forrester Blog for Market Research Professionals

Tom H. C. Anderson - Next Gen Market Research

Quirk's Blog

Voice of Vovici Blog

Sean talált még öt olyan blogot, melyet minden mérőszám ellenére is nehezen lehetne kihagyni a listából, ezek pedig:
 

(seancopeland)

-----------------------------

Megjegyzés: nagyjából látszik is, hogy a Sean által használt mérők ha nem is teljesen alkalmatlanok, de nem is igazán megfelelőek. Az első 10-es listába persze bekerültek nagyon jó kis blogok is, véleményem szerint éppen 4-5, de nem a lista elejéről! Ez persze már teljesen szubjektív, melyik kutatót milyen terület érdekel, engem tökéletesen hidegen hagy például a NielsenWire vagy a PewResearchCenter oldala, akármennyi is a pagerank-jük, sőt: akármilyen népszerűek is (nagyon népszerűek). A kutatásnak ez az interpretációja számomra dögunalmas. A 10-es lista utolsó 4 blogja viszont az én házi ranglistámon is előkelő helyen szerepel. A plusz 5-ös listában is találok három olyat, mely nálam az első 10-ben van: GreenBook, Mrweb, Research Magazine – ezek közül ráadásul szerintem a Research Magazine toronymagasan a legjobb kutatási témájú oldal (mondjuk blognak nem nevezném, inkább híroldalnak, de ez most mindegy). Olyan oldalak, mint például az MB blog vagy a The Future Place, érthetetlen módon be sem kerültek az első 15-be...

Az én ranglistám tehát kicsit eltér Sean-étól, nálam a top 10 kutatási blog / híroldal így néz ki:

1. Research Magazine
2. Mrweb Daily Research News

3-8. (ezeket képtelenség rangsorolni, csak abc sorrend)
GreenBook Market Research Blog
MillwardBrown (Nigel Hollis)
The Forrester Blog for Market Research Professionals (Reineke Reitsma)
The Future Place (Ray Poynter)
Tom H. C. Anderson - Next Gen Market Research
Voice of Vovici Blog (Jeffrey Henning)

9. Quirk's Blog
10. Conversition Blog

Sziasztok, remélem kibuliztátok magatokat és készen álltok a folytatásra:-) Az új évet hagyományosan visszatekintéssel kezdem, ezek voltak szerintem a 2010-es év valamilyen szempontból legemlékezetesebb posztjai (a blogon az év folyamán összesen megjelent 293 írás közül, időrendben visszafelé haladva):

A Quirk’s Magazine képviselője piackutató cégekkel beszélt a jövő évről. Abban reménykedett, hogy a cégek már felfedezték a jobb időkre utaló jeleket az iparág horizontján és ez a reménye teljesült is! Akiket megkérdezett, azok közül nagyon sokan kimondottan optimistán nyilatkoztak a 2011-es évről.

Íme néhány megjegyzés, melyet a beszélgetések alatt hallott:

• A legtöbb fókuszcsoport-létesítmény működtetője több megrendelésre számít, mint az elmúlt évben, bár az ügyfelek válogatósabbak és igényesebbek azzal kapcsolatban, amit szeretnének.

• A Quirk’s magazin azon piackutató hirdetői, akik az egészségügyi ágazatnak dolgoznak, azt mondták, hogy ügyfeleik aktívabbnak és agresszívebbnek tűnnek a piackutatásokkal kapcsolatban az év utóbbi részében. Sőt, egyre többet hallani olyan cégekről ezen a területen, melyek kutatási projekteket terveznek 2011 első felében.

• Egy ember azt mondta: "Ha látok némi pozitív mozgást az üzletemben három hónapra előre, akkor nyugodt lehetek afelől, hogy a dolgok meg fognak fordulni." Nos, a viszonylataim többségében az elmúlt három hónapban több felemelő hírt hallottam. Remélhetőleg te is.

Így hát, amikor köszöntjük az Új évet, bizakodjunk a fellendülésben. A halhatatlan Casey Kasem szavaival: "Két lábbal állj a földön, de próbáld elérni a csillagokat!”
(Quirk’s)
 

"Sokkal inkább, mint korábban, a piackutatás művészet is, tudomány is."

Chicago-ban, lehetőségem nyílott arra, hogy halljam Ray Poynter-t amint előadja tanulmányát "Nekünk jó, de vajon nekik is jó?" Ez a tanulmány 1085 résztvevővel készült. Az alapvető felismerés az, hogy a fókuszcsoportok maradnak az 1. számú kedvencek a kutatásban résztvevők körében, élvezhetőség szempontjából. Ím, a százalékos megoszlása azoknak a résztvevőknek, akik "mindig" élvezik a részvételt, módszerekként nézve.

• Fókuszcsoportok 51%
• Online kutatási közösség 39%
• Online felmérések 37%
• Interjúk 33%
• Telefonos felmérések 12%

Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek azért szeretik a fókuszcsoportokat, mert igazán kivehetik részüket belőle, személyes interakciókban vehetnek részt, és megoszthatják véleményüket és ötleteiket egymással. A résztvevők élvezik azt a lehetőséget, hogy "betekinthetnek a kulisszák mögé" új termékek és ötletek kapcsán. Természetesen az általánosan elterjedt ösztönzőket, és az ingyen ételt és italt is élvezik.

Érdekes módon jelen van néhány jelentősebb aggodalom is. Néhányan félnek attól, hogy a többiek el-, ill. megítélik őket, vagy, hogy nyíltan ki kell fejteniük ellenvéleményüket valakivel szemben. Mások félnek emberek előtt nyíltan beszélni, tudván hogy minden szavukat és cselekedetüket figyelik és felveszik. Meglepő módon, néhány résztvevő frusztrációt érez a korlátozott időkeret kapcsán. Nem mindig tudják kifejezni, elmondani teljes véleményüket, és esetleg egyetlen személy dominálhat a beszélgetés során, és felhasználhatja az "ő" idejüket.

Piackutató díjátadó rendezvény, ahogy Angliában művelik ezt. A szakma ünnepe, ahol elegáns autókkal érkező, jólöltözött, láthatóan elégedett, vidám és boldog piackutatók ünnepelnek és örülnek egymás sikerének. Ahol nemcsak multi kutatócégeknek van szava (a többieknek meg: coki), hanem kisebb ügynökségeket is meghívnak a képzeletbeli vagy valóságos asztalhoz, mert ezt valami miatt fontosnak tartják... Hívószavak: gazdagság, jólét, beérkezettség, az élet öröme, szakmai sorsközösség, barátság. Anglia persze – mindenki tudja – az EU egyik leggazdagabb országa, kutatási piaca pedig nem az egyik legfejlettebb, hanem a legfejlettebb Európában. Ők megtehetik.

Nekünk mi jut? Ehh... Nincs semmilyen ehhez hasonló rendezvénye a szakmának, díjak sincsenek, soha nem is voltak, van viszont két egymással szóba nem nagyon álló szakmai szervezet (a szervezeten kívülieknek így duplán coki) – hmmm...mire emlékeztet ez engem? Inkább fordítsunk lazán hátat a kiábrándító magyar viszonyoknak, és vigasztaljuk magunkat ezzel a videóval! (Egyébként pedig: Go west!)

Új főtitkár vezeti a Piackutatók Magyarországi Szövetségének operatív munkáját. Az elnökség a posztra a többkörös kiválasztást követően Morvay Zsuzsannát kérte fel, aki koordinációs és kommunikációs területen szerzett meggyőző szakmai tapasztalatát állítja a Szövetség szolgálatába.

A PMSZ elnöksége az új főtitkárt közgyűlésén mutatta be a tagszervezetek képviselőinek. Jakab Áron elnök a Szövetség vezetése és tagcégei nevében egy nagy csokor virággal mondott köszönetet Győri Borbála leköszönő főtitkárnak, aki 2008 óta látta el a feladatokat.

A bölcsész, tanári és kommunikációs végzettséggel rendelkező Morvay Zsuzsanna a médiában, oktatási és kulturális intézményi együttműködések koordinációjában, intézményvezetési területen és pályázatok menedzselésében szerzett széleskörű szakmai tapasztalatot, amelyet most a piackutatási szakmát képviselő PMSZ szolgálatába állít.

A vérfrissítést a PMSZ elnöksége stratégiai és kommunikációs okokból határozta el. A személyi változást a feladatkör átszervezése és szélesítése indukálta, az új főtitkár tevékenysége és hatásköre a korábbi adminisztratív és működtetési fókuszt meghaladva számos területen bővül. Morvay Zsuzsanna feladata a szövetség belső információáramlásának, műhelymunkájának és külső kommunikációjának szervezése, valamint szakmai projektek és együttműködések menedzselése, ami támogatja a megújult PMSZ aktív, szolgáltató és bővülő stratégiájának megvalósítását. (PMSZ sajtóközlemény)

Érdeklődéssel hallgatom azokat a véleményeket, miszerint a márkák sokkal inkább innovatívvá válnak, mint az ügynökségek. Be kell vallanom, hogy a mi tapasztalatunk is ez.

Egyetértek azokkal a megjegyzésekkel, hogy a kutatás alapvetően konzervatív, és hogy a kutató személyiségének egyik fő vonása a rizikó elkerülése. Végül is, a piackutatás alapvető meghatározója a döntéshozatal kockázatának csökkentése. Mégis, a fejlesztés legnagyobb akadálya, melybe mindig beleütközünk az, hogy a kutató cégeknek megvannak a "kipróbált és bevált" pénzcsináló módszereik. Így aztán a piackutató cégek NAGYON idegenkednek a kockázattól, és ezzel a fejlesztéseknek két nagy gátja van, a hatékonyság és a profitabilitás. Ezek hatalmas gátjai a fejlesztéseknek.

A márkáknak, a másik oldalon, másfajta gátjai vannak. Bár lehetnek kockázatkerülők, de akadályaik inkább a hatékonyság és a költségek. A költség nagyon különbözik a profitabilitástól. Mivel az online kvalitatív kutatás arénájában élünk, sokkal több direkt feltűnő márkát látunk az elmúlt 10 évben, mint eddig valaha. A termékfejlesztők nyomást gyakorolnak a kutató cégeikre, hogy eredményeket produkáljanak, de ha nem így tesznek, akkor egyre inkább megkerülik őket. (Qualblog)

(Tomhcanderson)

Az Origo-n jelent meg egy cikk nemrég, onnan származik az alábbi idézet:

„Miféle kutatásokra hivatkozik a csatorna? Fókuszcsoport vagy netes, telefonos megkérdezés? Fókuszcsoportoknak vetítettük le a pilotot. A csoportok reprezentálták az ország lakosságát település, életkor, foglalkozás szerint is.”

Nem vagyok benne biztos, hogy ez tévedés vagy csak pongyola fogalmazás (ez utóbbi esetben felhívnám a figyelmet arra, hogy a „reprezentálták” szónak ebben a szövegkörnyezetben egy kutató számára elég egyértelmű a jelentése), de sajnos nem az első, melyet ügyféloldalról hallottam már (ama bizonyos - egy másik blogon megjelent - fókuszcsoportokat gyalázó írás kommentelői közt is volt olyan, aki a csoportok reprezentativitásának hiányával példálózott).

Így tehát kénytelen vagyok most egy rövid alapfokú okítást tartani...

Tehát: a kvalitatív kutatások (ide tartoznak a fókuszcsoportok, mélyinterjúk, etnográfiai és egyéb megfigyeléses kutatások, stb.) eredményei nem számszerűsíthetők, hogy még direktebben és közérthetőbben fogalmazzak, az ilyen kutatások eredményei között nem fogunk százalék (%) jelet találni. Soha. Egy ilyen kutatás mozgatórugókat, motivációkat, attitűdöket, emóciókat vizsgál, a "miért", "hogyan" típusú kérdésekre keres választ, insightokat próbál felszínre hozni, stb. Feltár ugyan jelenségeket, de csak egy kvantitatív (pl. személyes kérdőíves, telefonos, online, stb.) kutatással lehet eldönteni, hogy a célcsoport mintáján hogyan alakulnának a feltárt jelenségek arányai (ideális esetben ezért először fókuszcsoportos, utána pedig egy kvantitatív kutatás zajlik).

Miért nem számszerűsíthető egy kvalitatív kutatás eredménye? Azért, mert a kvalitatív interjúk nem standardizáltak, nem strukturáltak, vagyis az egyes interjúk eltérőek lehetnek egymástól, a válaszadótól függően változhat a kérdések jellege, mélysége, témája, stb. Ez pedig értelemszerűen kizárja a számszerűsíthetőséget.

Hogy jönne akkor ide a reprezentativitás? Nyilvánvalóan sehogy. Kvalitatív kutatások soha nem reprezentatívak, nem is lehetnek azok, nem is kell annak lenniük, illetve még pontosabban fogalmazva a reprezentativitás fogalma egyszerűen értelmezhetetlen ebben a kontextusban – akik ezt nem értik, azok alapfogalmakkal nincsenek tisztában. Maga a módszer lényege kizár bármilyen számszerűsítést (ami a reprezentativitáshoz azért ugye szükséges lenne), másfelől a minta elemszám is alacsony, 4 fókuszcsoport esetében kb. 30-35 főről beszélünk...A fenti Origo-s cikkre visszautalva, ha szélsőséges esetben 100 fókuszcsoportot tartottak volna (ez persze teljesen irreális), akkor sem lehetne az eredmények reprezentativitásról beszélni, hiába a kb. 800 fő! A résztvevők akkor esetleg reprezentálhatták volna az ország lakosságát különféle szempontok alapján (bár ez is inkább csak elméleti lehetőség), de az eredmények (és ez számít!! reprezentativitás alatt a kapott eredmények adott célcsoportra való kivetíthetőségét értjük) akkor sem lettek volna reprezentatívak, mert a kvalitatív módszerrel kapott eredmények – mint már említettem – soha nem számszerűsíthetők. (Adott esetben pedig nyilvánvalóan a résztvevők sem reprezentáltak senkit és semmit, önnön magukon kívül.)

Ez a csésze kávé elállítja az orrvérzésemet.

Ebben az cserépkályhában meg lehet fürödni.

Ez a piros szín elég jól hallható.

A víz hőmérséklete nagyon érdes.

(A sorba nyugodtan tessék beilleszteni:)

Ez a fókuszcsoport reprezentatív / nem reprezentatív.

ANGLIA – A Truth ügynökség nyerte el a Research Magazine Legjobb Ügynökség címét a hétfő esti Research Awards 2010 rendezvényen, hét másik konkurens jelölt előtt.

A Verve lett a Legjobb Új Ügynökség, míg a Legjobb Munkahely címet a BrainJuicer kapta, a Legjobb Ügyféloldali Piackutató Csapatának pedig a Guardian News & Media-t választották. Egy új díjat is kiosztottak, a Firefish FishEye lifelogging eszköze könnyűszerrel nyerte meg a Legjobb Innováció díját. A díjkiosztó ceremóniát az angliai Piackutató Szövetség (MRS) szervezte.

MRS díjak
• MRS ösztöndíjak: Aftab Ahmad, Nigel Bradley, Rosie Campbell, Mervyn Flack, Paul Hague, Peter Hutton, Rowland Lloyd, Elaine Moore, Alison Palmer, Nick Phillips, Ed Ross, Paul Szwarc.
• Új Fogyasztói Insight Díj: ITV és Essential Research
• Pénzügyi Szolgáltatások Kutatási Díj: CFS és Nunwood
• Kutatási Alkalmazások Díj: Morris Hargreaves McIntyre és Red Letter Days
• Public Policy / Közösségi Kutatási Díj: Robin Pharoah, Becky Rowe, Sophia Parker és Tamara Hale, ESRO
• Reklám és Média Kutatási Díj: Andy Bloor és Francesca Alberry, Firefish
• A bírák különdíja (Legjobb Írásbeli Anyag): Morris Hargreaves McIntyre és Red Letter Days
• David Winton Díj: Orlando Wood, BrainJuicer
• MRS Ezüst Medál (Legjobb Könyv, IJMR 2009): Chris Barnham
• IJMR Kollaboratív Kutatási Díj: John Curtice, Strathclyde Egyetem és Nick Sparrow
• MRS Akkreditált Masters-díj: Helen Purser
• MRS Advanced Certificate díj: Hannah Paton, Illuminas

Egyéb szervezetek díjai
• MRS/AURA Insight Management Díj: Sony Music UK Insight Team
• MRS/BIG Business-to-Business Kutatási Díj: Simon Shaw, Brass és Rosy Goodrick, Royal Mail
• MRS/ASC Technológiai Hatékonyság Díj: Annik Technology Services
• ASC Az Év Fiatal Technológusa Díj: Martyn Hill, Firefish
• AQR Prosper Riley-Smith Díj: Nicky Holmes, Zebra Square for Wickes

Research Magazine díjak
• Legjobb Ügynökség: Truth
• Legjobb Új Ügynökség: Verve
• Legjobb Innováció: Firefish (Fisheye)
• Legjobb Munkahely: BrainJuicer
• Legjobb Ügyféloldali Kutató Csapat: Guardian News & Media

Research 2010 Konferencia díjak
• Legjobb Új Gondolatok: John Griffiths
• Legjobb Könyv: Orlando Wood
• Legjobb Prezentáció: (megosztott díj) Darren Cornish, és Douglas Dunn és Debi Bester
• Legjobb Újonc: Doron Meyassed
• Különleges hozzájárulás: A kérdések órája panel - Peter Duffy, Michelle Harrison, Peter Mouncey, James Turner és Stephen Sackur

(Research-live)
 

"Az emberek nem azért mennek a közösségi oldalakra, hogy vállalatokkal csevegjenek. A barátaikkal szeretnének."

December 16-án hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Survey Statisztika Szakest, melynek témája az online piackutatás módszertana. Az előadást Máth András, a Ringier Kiadó Kft. Kutatási igazgatója tartja.

Időpont: december 16. (csütörtök), 17:30
Helyszín: 0.100/B terem (ELTE TáTK,1117, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a, északi épület fsz.)

Az online módszertannal készülő piackutatások népszerűsége rohamosan nőtt az utóbbi évtizedben a világon mindenütt, így Magyarországon is. A módszernek megvannak a nyilvánvaló előnyei, de hátrányai is a klasszikus megközelítésekkel szemben. Máth András, az online médiakutatások egyik legfontosabb hazai szereplője lesz segítségünkre a felmerülő módszertani kihívások megismerésében. (tatk.elte)

Angliában, a piackutató és usability-teszt specialista SimpleUsability cég bemutatott egy "Emotion Response Analysis" nevű szolgáltatást, amely új formájában használja az EEG agyhullámokat monitorozó fejhallgatót, kombinálva azt a szemkövetéses technológiával.

A 2001-ben alapított, Leeds központú cég a szemkövetéses módszert arra használja, hogy nyomon kövesse a tudatos és tudattalan viselkedést. A cég azt állítja, hogy az agyhullámokat monitorozó fejhallgató hozzáadásával az eszköz képes mérni az érzelmeket, frusztrációt, izgatottságot, elkötelezettséget.

A könnyű súlyú, vezeték nélküli EEG EPOC fejhallgatót, melyet az agyhullám-technológiában érdekelt Emotiv Systems cég fejlesztett, integrálni fogják a szemkövetéses technológiával, így az fel tudja feltérképezni a tudat alatti és érzelmi válaszokat termékekre, szolgáltatásokra vagy reklámanyagokra.

A cég azt állítja, hogy míg a hagyományos EEG egységek úgy néztek ki, mint a zuhanysapkák, addig az új technológia olyan, mint egy fejhallgató és a résztvevők mindössze három percig tartó felhelyezés után már részt tudnak venni a kutatásban.

A SimpleUsability azt tervezi, hogy a kombinált módszert szimulált környezetben vagy in-store kutatások során használja majd, a szemkamerával együtt.

"Eddig arra használtuk a szemkamerás technológiánkat, hogy megfigyeljünk egy filmre, csomagolásra vagy weboldalra adott reakciót, de most az in-store területet célozzuk meg", állítja Guy Redwood igazgató. "Ez még jobb insightokat fog nyújtani ügyfeleinknek arról, hogy az emberek miért hozzák azokat a döntéseket, melyeket tesznek? Ügyfeleinknek ezáltal lehetősége lesz fontos döntések meghozatalára a boltok elrendezését, csomagolás-designt vagy egyéb dolgokat illetően."