Piackutatás blog

(Nagyobb képért klikk a képre!)

USA – A Kinesis Survey Technologies cég olyan új vonalkód olvasó alkalmazást fejlesztett, mely lehetővé teszi, hogy a piackutatásban részt vevők okostelefonjuk segítségével egyszerűen rögzítsék vásárlásaik részleteit.

A Kinesis szerint az okostelefonokon futó alkalmazás rögzít minden vonalkód információt, beleértve a termék márkáját, típusát és méretét, valamint a geolokációs és az időbélyeg adatokat.

Juha Vehnia, technológiai vezető úgy véli, hogy az alkalmazás óriási lehetőséget rejt magában az eladóhelyi vásárlások kutatásával kapcsolatban.

"Az a képesség, hogy a vásárlásokról lezajlásuk pillanatában tudomást szerezhetünk a vonalkód olvasó alkalmazás segítségével, lehetővé teszi a vásárlási szokások gyorsabb és pontosabb nyomon követését," mondja.

A MobileScan nevű alkalmazás a piackutató cégeknek licencszerződés keretében lesz elérhető. (Research-live)
 

A GfK CEE (Közép-és Kelet-Európa) kibővítette shopper-specifikus technológiáját azzal, hogy befektetést eszközölt a Tobii Technology cégbe, mely a szemkövetéses (eye-tracking) eszközök teljes skálájával egyaránt alkalmas képernyőn keresztüli és valós környezetben való kutatások lebonyolítására, akár laboratóriumi, akár bevásárló környezetben.

Tobii jelentős szereplője az eye-tracking piacnak, termékeiket a felhasználók széles köre használja: ezek közé tartozik a tudományos világ, a piackutatók, a fogyatékkal élők, és a játékosok. Az eye-tracking szemüveg megjelenése és viselése olyan, mint egy normál szemüvegé, lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy szabadon sétáljanak, megkönnyítve ezzel a kutatók számára, hogy valós környezetben vizsgálhassák a felhasználók viselkedését.

Agnieszka Sora, a lengyelországi Gfk leányvállalat ügyvezető igazgatója azt mondja: "A Gfk Csoport sok éve alkalmazza a szemkövetéses technológiát a régióban és világszerte. Folyamatosan keressük az új technológiai fejlesztéseket, eszközöket és megoldásokat, amelyek segítenek abban, hogy gyorsabb és jobb szolgáltatást nyújtsunk ügyfeleinknek."

A Tobii céget 2001-ben alapították, székhelye Stockholm (Svédország), kirendeltségei vannak az USA-ban, Németországban, Norvégiában, Japánban és Kínában. A szemüveg megtekinthető "akcióban" a következő weblapon: www.tobiiglasses.com/marketresearch. 

A Nielsen felvásárolta a ciprusi MEMRB (The Middle East Market Research Bureau) céget egy meg nem nevezett összegért, mely piaci vélemények szerint kb. 60 millió euró lehetett.

A vállalat, melyet 1971-ben alapítottak, piackutatásokat végzett nem csak a Közel-Keleten, hanem Észak-Afrikában és Közép-és Kelet-Európában is.

A Nicosia székhelyű MEMRB 1995-ben lépett stratégiai szövetségre az Information Resources Inc. (IRI) céggel, majd három évvel később az IRI 19,9 százalékos részesedést szerzett a társaságban.

Az MEMRB elnöke, George Vassiliou, tegnap megerősítette, hogy sor került a cég átvételére, bár azt mondta, nem lesznek további nyilatkozatok az ügylettel kapcsolatban.

Internetes oldalak: www.memrb.com és www.nielsen.com . (mw)
 

"A DIY kutatás olyan, mint egy karaoke masina a kocsmában – mindenki azt hiszi, ő Gloria Gaynor."

Piackutatas-hirek.hu – ezt a gyűjtőoldalt szeretném a figyelmetekbe ajánlani, ahol (szinte) minden, piackutatással kapcsolatos legfrissebb hírt egy weboldalon megtaláltok: hazai és külföldi hírek, piackutató állások, blogok, Twitter- és Facebook bejegyzések,... Az oldal fókusza meglehetősen szűk, ez valóban csak a piackutatásról szól! Megjelenését tekintve sokan gondolhatják majd, hogy ez Research-live koppintás, én inkább azt mondanám: egyfajta tisztelgés a világ legjobb piackutatási híroldala előtt. Aki azt olvassák, azoknak ismerős lesz a forma és jobban eligazodnak majd a hírek között.

Az oldalt azoknak tudnám ajánlani, akik gyorsan szeretnének rátalálni a legújabb internet, blog, Twitter, Facebook bejegyzésekre a témával kapcsolatban, de nincs idejük egyesével végignézni minden nap ezeket az oldalakat. Még az RSS olvasót használó kisebbség számára is hasznos lehet az oldal, hiszen a hírforrások száma csak a piackutatás témakörében sem kevés, ez talán jobban áttekinthető, mint egy többféle tematikájú saját RSS hírolvasó. Az oldal annyival tud többet egy RSS olvasónál, hogy Facebook bejegyzéseket is megjelenít, valamint – meglepő módon – 1-2 olyan oldalt is, melynek egyáltalán nincs RSS-e! Az oldalak egy részénél képek, videók is elérhetőek. Valószínűleg a forrás oldalak is jól járnak, hiszen a rájuk mutató linkekkel plusz forgalom terelődik feléjük. Ráadásul értékes forgalom, hiszen ezt az oldalt valószínűleg csak a szűk szakma fogja olvasni, az innen érkező olvasók közül akár egyetlen fő többet érhet 1000 Index címlapos outsider-nél / trollnál. Jó böngészést mindenkinek!
 

Íme, egy rövidfilm az LG-től. A film azt az érdekes utat képviseli, mely során egy márkát szervesen integrálhatnak a művészetbe, miközben a termékbemutatást egészen új szintre helyezik. Kapunk egy rövid pillantást az LG márkára, de a mélyebb üzenete a filmnek abban van, hogy az élet szép. (ra)

A blog kéthetente jelentkező sorozatában egy-egy témához kapcsolódóan ajánlok korábbi blogbejegyzéseket. A válogatás nem teljes körű, az adott témában a blogon megjelent összes bejegyzés a „Tagek – Főbb témakörök” oldaldoboz megfelelő címkéjére kattintva érhető el.

Gondoljunk vissza 10 évvel ezelőttre. Se szélessávú internet; se közösségi oldalak; se okos telefonok; se 50 inch átmérőjű LED TV-k; se újraírható DVD-k; se elektronikus könyvek; de még a Google sem volt jegyezve a tőzsdén. Most gondoljunk előre 10 évet. Nem tudjuk mi lesz a következő “nagy durranás”, de azt tudjuk, hogy a “digitalizálni mindent” lesz a mantra. Tudjuk, hogy a geomarketing hatalmas lesz; hogy az értékesítési környezetet nagyban át fogja alakítani a digitális technológia; még tovább fejlesztik majd az okos telefonok lehetőségeit; hogy mindenhol adott lesz az internet hozzáférés; és hogy a személyiségi jogok még inkább téma lesz.

Mit jelent majd mindez a piackutatás számára? Néhányan azt kutatjuk, milyen lesz majd a piackutatás tíz év múlva – egy szélesebb, a Kutatás Átalakulását vizsgáló ARF kezdeményezés részeként. Az elmúlt tíz évben jelentős fejlesztések történtek a piackutatáson belül – a fogyasztókra való odafigyelés szárnyra kapott (a Kodak-nál és a Dell-nél már van Chief Listening Officer); a kattintási adatok bányászata mindennapos; az internetes access panelek is közhelyek; a hosztolt online közösségek jelentős üzletté váltak; nagy figyelmet kap az idegtudomány/biometria/szem-követés; a virtuális vásárlás, a viselkedés-gazdaságtan és az online etnográfia pedig előretörőben.

Egy nagy paradigmaváltást jelzünk előre 2020-ra, melyet a digitalizálás valamint a számítógépes és az adatbányászati lehetőségek fejlődése vezérel. Az alapfeltevés az, hogy 2020-ra a piackutatás egy folyamatos és szerves tudásáramlást jelent majd. Jelenleg a marketing kérdések mintegy 80%-át valamilyen piackutatási projekt részeként teszik fel. 2020-ra szerintünk az e téren vezető cégek (számítógépes és technológiai alkalmazások segítségével) a kérdések 80%-át az információk “lehalászásával” fogják már megválaszolni. Ezek a cégek sokat fognak addigra beruházni az információszerzésre alapuló fejlesztésekbe és adatbányászó, adatgyűjtő eszközökbe, felhasználva a saját információs áramlataikat, melyek mind belső, mind külső információkat is magukba foglalnak majd (és nem csak adatokat – az etnográfia és a videók is alkotóelemei lesznek információs folyamuknak). És valószínűleg lesznek saját lehetőségeik, melyek lehetővé teszik majd a piackutatóknak, hogy megoldásokat kapjanak legtöbb kérdésükre. Ez eléggé rémisztően lekicsinyíti a jelen piackutató/fogyasztói insightokkal foglalkozó emberének a szerepét. Az új világban a tudás már az előtt létezik, mielőtt az üzleti kérdést feltennék.

Ez elég érdekes, és félelmetes. Bolondság? Elindítottam egy beszélgetést a LinkedIn csoporton belül; sok támogató volt, meg némi egészséges szkepticizmus. A kvalitatív kutatók visszakoztak, mint a fejlesztésben dolgozók is. Egyesek szerint az információáramlat segíteni fog a projektek jobb, pontosabb megfogalmazásában, de nem helyettesítheti azokat. És némelyek nagyon szkeptikusak az adatbányászati lehetőségekkel kapcsolatban, melyeket a hallgatásra (lehallgatásra) alkalmaznak (túl okos lett a CIA?). Senki nem kelt a nagy, kvantitatív kutatási projektek védelmére. De ha igazunk van az iránnyal, és végeredményben a paradigmaváltással kapcsolatban, akkor annak nagy hatása lesz a piackutatási szakmára, iparágra. Hogyan, merre kell fejlődnie egy nagy szállítónak? Hogyan kell a piackutatói/fogyasztói insight funkcióknak szerveződniük az új paradigma tükrében? Kinek a tulajdona az információfolyam az ügyfél cégén belül? Milyen kompetenciák szükségesek? És mit kellene most tenniük a kutatási beszállítóknak, hogy csökkentsék a digitalizálás hatásait?

Próbáljon meg tíz évre előre gondolkodni – mit lát előre a piackutató szakma számára? Kíváncsiak vagyunk a véleményére. (Cambiar, Ian Lewis)
 

“Ha egy kördiagramot szeretnél készíteni a semmiből, akkor először fel kell találnod a világegyetemet” - Carl Sagan

A kördiagram először 1801-ben jelent meg egy Statisztikai Breviárium néven, William Playfair által kiadott publikációban. Ebben a publikációban Playfair arra használt különféle grafikonokat, hogy földrajzi területeket, népességet, és az európai államok bevételeit mutassa be. Playfairnek kell köszönetet mondanunk sok népszerű grafikonért melyet ma használunk, beleértve az oszlopdiagramot is. Bár nem találta fel a vonaldiagramot, az innovatív munkája népszerűsítette azt a módszert, ahogyan be lehet mutatni mennyiségi értékek időbeli változását. Jobban, mint bárki előtte, Playfair a mennyiségi adatok grafikai ábrázolására támaszkodott mert úgy gondolta, hogy "hatást gyakorolni a szemre, arány és mérték tekintetében, ez a legjobb és a legmegfelelőbb módszer egyedi ötletek közvetítésére" (William Playfair, The Statistical Breviary, T Bensley, 1801, 4. oldal). (W5)
 

(Nagyobb képért klikk a képre!)

A piackutatók (és marketingesek) manapság többet beszélnek Henry Fordról, mint George Gallupról - pedig a jó öreg Henry ugye autógyáros volt és mellesleg gyűlölte a piackutatást / piackutatókat / marketinget (bármit is jelentettek ezek a fogalmak akkoriban) - legyünk őszinték, egy öntörvényű faszkalap volt, aki a mai világban nehezen boldogulna. Egyébként ő és George Gallup nagyjából kortársak voltak, Henry 1903-ban alapította meg a Ford Motor Company-t, Gallup pedig 1897-ben készítette ugye legelső kutatását, kb. 20 fős mintán...szép idők...) Na, de akkor miért megint Henry? Csak. Az igéretek azért vannak, hogy megszegjük őket. Fogadjátok szeretettel - vagy vérmérsékletetektől függően tömény ellenszenvvel az újabb karikatúrát Mr. Ford-ról.... (Most már nem igérek semmit a jövőre nézve.)

(kép: Vovici)

Sean Copeland tette fel a kérdést. A kutatók a Twitteren válaszoltak 140 karakterben (vagy kevesebben) arra, mit is jelent szerintük az Új Piackutatás?

TomHCAnderson - Annak felismerése, hogy a survey típusú felméréseken és a fókuszcsoportokon túl is van élet. Egyetlen szóban: ANALITIKA! ANALITIKA + stratégia + technológia + elkötelezettség + mélyebb és több adat = Új Piackutatás.
 

adricrocha - Kereszt-kutatás, az adatok integrációja, elkötelezettség, interaktivitás, analitika, stratégia, tanácsadás, több érintkezési pont.

 

fichtnerbass - Minden ami eddig régi volt, most megint új lesz.

 

tomewing - Az összes cucc, amiről azt gondolod, mikor először hallasz róla: „ez soha nem fog működni”.

 

RayPoynter – Az Új Piackutatás véleményem szerint az a kutatás, mely a felszínre kerül, amikor a régi pozitivista, objektív, áltudományos megközelítést kiszorítják.
 

tomderuyck – Figyelés, társ-alkotás, résztvevők vs. válaszadók, interaktív eszközök.

 

JHenning - 21. századi piackutatás. Piackutatás, ami új technológiát használ (a neurológiától a közösségi-média kutatásig).

 

andrewjeavons - Úgy határoznám meg: rúzs a disznón...de lehet, hogy cinikus vagyok...;-)


berniemalinoff – Tudomány, amely megmagyarázza, mit gondolnak az emberek, miért teszik, amit és mit kell erre lépnie a marketingszakértőnek. A mi feladatunk az, hogy magyarázatot adjunk az attitűdökre és viselkedésekre... Az eszközök fejlődnek, de ugyanaz a misszió...
 

LoveStats - Nincs olyan dolog, mint új kutatás. A módszerek nem változnak. A média változik.

 

A saját definícióm az Új Piackutatásról:

Megpróbálom összefoglalni mindenki számára, amit az Új Piackutatás jelent, az a következő:

1. Jobb kutatási stratégiák
2. A válaszolók vagy résztvevők nagyobb involváltsága
3. Jobb és újabb kutatási technológiák
4. Több elemzésre váró adat
5. Haladó szöveganalitika használata
6. Az adatok, kutatási eszközök, médiumok és módszerek magasabb szintű integrációja
7. A régi kutatási módszerek új formában való megjelenése
8. Kutatás, ami túlmutat a tudományon

(Nagyobb képért klikk a képre!)

"Nem szenvedhetem a kutatást," mondja a zeneipari mogul, Simon Cowell (a Contact Music jelentésben). "A kutatás éppen a kreativitást öli meg, mert a kutatásban résztvevők vagy hazudnak vagy olyan dolgokat mondanak, melyről azt gondolják, hogy a kutatók hallani akarják, vagy egyszerűen túlkombinálják a dolgokat."

Cowellnek igaza van abban, hogy óvatosnak kell lenni az olyan jelenségekkel, mint a csoportos gondolkodás vagy a post-racionalizálás, bár kicsit furcsa egy olyan embert látni, aki egy csomó pénzt keresett zenei albumok sokadszori kiadásával, ugyanakkor más embereket hibáztat a kreativitás halála miatt.

Talán arra is rámutathatunk, hogy a két őrülten sikeres TV tehetségkutató show, az X Factor (UK) és az American Idol (USA) esetében rengeteg potenciális ötletet teszteltek újra és újra a közönség között, több hónapon át, amíg a legnépszerűbb koncepció kialakul.

Az egyetlen különbség, hogy a résztvevők ténylegesen fizettek azért, hogy részt vegyenek Cowell kutatásában. Szégyen, gyalázat.

(Research-live)
 

Folytatjuk a művészi vonalat... Mario Klingemann ismert festményeket készít el kördiagramokból. Íme, a legjobbak. A többit nézzétek meg itt.

(Nagyobb képért klikk a képre!)

Lenyűgöző kreativitás mutatkozik meg ebben a néhány egyszerű kördiagramban, melyet nem piackutató készített, hanem egy művész, Arthur Buxton. A műalkotás azt láttatja, milyen arányban (százalékban) használta Van Gogh a különböző színeket festményein. Összesen 28 Van Gogh festmény esetében mutatja be kördiagramként az egyes festmények esetében az 5 leggyakrabban használt színt százalékos megoszlásban. Meg tudnád mondani, melyik diagram melyik festményhez kapcsolódik?

(Nagyobb képért klikk a képre!)