ScienceDaily (2011. július 26.): A Rensselaer Polytechnic Institute tudósai megállapították, hogy ha csak a lakosság 10%-ának van meginghatatlan hite valamiben, az a többségi társadalom által gyakorlatilag minden esetben elfogadásra kerül.
Az SNARC kutatói központ szakemberei számítógépes elemzési módszereket használtak annak megállapítására, hol van a fordulópont, amikor a kisebbség véleménye többségivé formálódik. A felfedezés hatással lehet a társadalmi interakciókra, kezdve az innovatív megoldások terjedésétől egészen a politikai eszmék társadalmakon belüli mozgásáig.

A fenti vizualizációban láthatjuk a fordulópontot, ahol kisebbségi vélemény (a képen pirossal jelölve) gyorsan többségi véleménnyé válik. Idővel a kisebbségi vélemény növekedésnek indul, és mihelyst eléri az összlakosság 10%-át, egyfajta hatalomátvételre kerül sor (lásd zöld színnel). (Forrás: SCNARC/Rensselaer Polytechnic Institue)
„Ha a vélemény képviselőinek aránya nem éri el a 10%-ot, azok látványos terjedése gyorsan alábbhagy. Egy ilyen – 10% alatti – méretű csoportnak a többségi véleménnyé válás olyan kihívást jelentene, mint meghódítani a világmindenséget” – mondja az SCNARC igazgatója, Boleslaw Szymanski. „Ha viszont az arány növekszik és meghaladja a 10%-ot, az ötlet terjed, mint a láng.”
Vegyünk példaként a Tunéziában és Egyiptomban zajló eseményeket, melyek hasonló elven működtek. „Ezekben az országokban az évtizedek óta hatalmat birtokló diktátorok hetek alatt veszítették el pozíciójukat.”
A kisebbségi vélemény-elemzések eredménye 2011 júliusában a Physical Review E online kiadásában került publikálásra, a következő címmel: „Társadalmi konszenzus kialakulása kisebbségi vélemények hatására.”
A felfedezés egy másik fontos megállapítása az volt, hogy az elkötelezett véleménnyel rendelkezők (akiktől azt várják, hogy befolyásolják a többségi véleményt) elengedhetetlen százalékos aránya nem változik jelentősen, akármilyen típusú hálózatban, struktúrában is dolgozzanak a kisebbségi véleményvezérek. Más szóval, az elkötelezett véleménnyel rendelkezőknek a százalékos aránya hozzávetőleg 10 százalékosnak kell lennie ahhoz, hogy egy egész társadalmat befolyásolni tudjanak - függetlenül attól, hogy az adott vélemény hogyan és hol indult terjedésnek a társadalomban.
A végkövetkeztetés levonásához a tudósok olyan számítógépes modelleket alkottak, melyek a közösségi hálózatok különféle típusait képviselték. Az egyik hálózat mindenkit mindenkivel összekapcsolt. A másik kiválasztott bizonyos egyedeket, akiknek nagyszámú követőjük volt, és véleményvezérekké, vezetőkké tette meg őket. Az utolsó modell minden emberhez ugyanolyan számú embert rendelt hozzá. A kezdeti szakaszban mindhárom modell hagyományos értelmezésűnek tűnt. Minden résztvevő egyénnek megvoltak a maga elvei, nézetei, de nyitottak voltak másokéra is.
Ahogy a hálózatok működésbe léptek, a tudósok néhány "igazi hithű” követőt adtak hozzá mindhárom modellhez. Ezeknek az embereknek szilárd meggyőződéseik voltak, és abszolút nem voltak hajlandóak változtatásra. Amint ezek az „igazi hívők” elkezdtek társalogni azokkal, akik a „hagyományos hitrendszert tartották”, azok véleménye kezdetben fokozatosan, majd nagyon hirtelen elkezdett változni!



"Történetmesélők vagyunk mindannyian, csak a mi meséink adatokkal kezdődnek."
Mégis, ha helyes megközelítéssel és egyenes szándékkal fordulunk a probléma felé, akkor nincs okunk azt hinni, hogy Japán nem képes nagy teljesítményre a piackutatás és a brandépítés terén. Sőt, ha van valami, ami visszatartó erőt jelent a japán piackutatás számára, azok nem a fogyasztók, hanem a japán gazdaság maga. 
A Big data témájával kapcsolatban nemrég indított cikksorozatunk csak itt, a blogon ért véget (lehet, hogy itt is csak ideiglenesen, mert később folytatjuk), a sorozat utolsó két darabja a
Új, áttekinthetőbb, és nem utolsósorban modernebb külsőt kapott a
Nemrégiben kérdezték meg Fortune 1000 vállalatok első embereit és befolyásos kormányzati szerveket arról, mi a véleményük a big datáról; milyen kezdeményezéseik vannak, kik a piacvezetők, és mennyire vannak felkészülve a big data nyújtotta lehetőségek kihasználására.

Sok bölcsesség van ebben a mondatban, melyet egyaránt tulajdonítanak W. Edwards Deming-nek és Peter Drucker-nek, és amely rámutat, miért is olyan fontos a digitális adatok kiaknázása. Egyszerűen azért, mert a segítségével a menedzserek képesek mérni az üzleti folyamatokat, ezt a tudást pedig közvetlenül alkalmazhatják a szakmai döntéshozatalban és célok elérésében.
Kétség sem fér hozzá, hogy a big data óriási hatással lesz számos területre, így a piackutatásra is, a blog olvasóinak azonban tudniuk kell, hogy sok piackutató egyelőre szkeptikus annak gyakorlati használhatóságát illetően.
Persze az olyan vállalatok, mint a Google vagy az Amazon, már régóta űzik ezt. Végtére is, a digitális korszak vállalataitól azt várjuk, hogy olyan dolgokat érjenek el, melyekről az előző üzleti generáció csak álmodhatott. A big datának azonban a hagyományos üzleti modellek átalakításában is lehet szerepe.
...ami azonban a ’big data = nagy befolyás’ állítást illeti, az elemzők valószínűleg tévednek. A legtöbb adatbányász és adatelemző alkalmazás valójában az előrejelzés módszerére épít. A döntéshozók érdeke, hogy megértsék azokat a motívumokat, amik a múltban és a jelenben vásárláshoz vezettek/vezetnek, hogy ennek tudatában megjósolhassák a jövőt. A big data példa nélküli lehetőséget kínál – különösen a fogyasztói cselekvéseket, attitűdöket tekintve – vajon az előrejelzések terén hoz-e fejlődést? Nézzük a témát picit mélyebben, megfigyelve három olyan kulcsterületet, ahol a sikeres előrejelzés alapvető fontosságú.
Máth András a megrendelői oldal emblematikus figurája, a vele készült interjú komoly bepillantást enged a Ringier kutatási tevékenységébe, kutatásról vallott filozófiájába és a megrendelői oldal speciális igényeibe. A Big Data mellett szóba kerül – bár nincs nevesítve – a DIY (csináld-magad vagy házon belüli piackutatás), melyet a Ringiernél egészen magas fokon művelnek. Az interjú azon része, ami a megrendelői oldal valós igényei és a kutatói szektor szolgáltatásai között lévő szakadék gyorsuló ütemű mélyüléséről szól, egyszerűen sokkoló. Biztos vagyok benne, hogy ez a szembesítés a legtöbb kutatót meg fogja lepni, a kutatói szakma nagyobb része ennek egyszerűen nincs tudatában. Ez egy jó interjú. Az ügyféloldalon dolgozó profi kutatók még a kutató cégeknél regnáló piackutatóknál is kevesebb lehetőséget kapnak a megnyilvánulásra, véleményük elmondására, folytatásra érdemes tehát ez a vonal. Az is tetszik, hogy nem ezeréves témákról szól a beszélgetés, hanem aktuális trendekről (Big Data, DIY, iparági kérdések). Nincs se mellébeszélés, se önfényezés, se önreklám. Jó lett így.
A ’Big data’ jelenleg világszerte az egyik legnagyobb figyelmet és érdeklődést kiváltó téma bizonyos szakértői (nemcsak piackutató, hanem vállalatvezetői) körökben. Valójában mi a Big data? Mire jó? Kik használják? Melyek a módszer korlátai? Mennyire megalapozottak a várakozások vele kapcsolatban? Csak őrületes hype ez, vagy sokkal több?
1. Kifinomultabb felmérések
A Tesco sokáig az I love sushi makijait árulta. Szeretem a sushit, ezek pedig friss, jó minőségű termékek voltak, örültem, hogy a napi bevásárlás alkalmával be tudom szerezni, nem kell házhozszállítással bajlódni.