Bár sosem vettem részt a CES (Consumer Electronics Show) rendezvényén, szeretem nyomon követni az arról szóló blog és egyéb bejegyzéseket. Az éves szakmai rituálé teret ad a régi és új szereplőknek is, hogy legújabb felfedezéseiket bemutassák, és előzetest kínál számunkra abból, milyen formában kerülnek majd be mindennapjainkba ezek az új technológiai megoldások.
Nagyjából elmondható, hogy az eseményen megjelentek nem voltak nagy várakozással a 2013-as évre nézve. Ahogy egy amerikai blogger fogalmazott:
„Az egész show-t körülvette egyfajta erőltetett optimizmus. A különböző technológiai vállalatok mind azon voltak, hogy az ’eljövendő szép napok’ üzenetét csempésszék be, és azt az érzetet keltsék, hogy a válság napjainak leáldozott. Mégis, amikor konkrétumokról kérdezték őket, egyiküknek sem volt egyetlen falrengető ötlete sem….amit felkínáltak, a másnapi, felmelegített ebédmaradékhoz volt hasonlítható.”
Bizony.
Az erőltetett, túlzott optimista légkör ellenére volt néhány érdekes fejlesztés, melyek magukban hordozzák a lehetőséget, hogy életünk alakítói legyenek a következő években. Ezek közül az egyik legjelentősebb a valóság individualizálása.
A játéktervezés nagymesterének, Jane McGonigal–nek az elmélete szerint a valóság darabjaira hullott (Reality is broken), ami a hasonló témájú, fantasztikus könyvének a címe is egyben. A valóság elpusztulásának következményeképpen, az új fejlesztésű technológiák egy olyan valóságot fognak létrehozni, melyben a fizikai és a virtuális világ keveredik. E jelenség kiváló példája az Oculus Rift Virtual Reality Headset (virtuális valóság fejhallgató). Az Oculus Rift viselése hihetetlenül mély játékélményt nyújt, az egész játék fogalmat teljesen új szintekre emeli. A szemkamera és a mozgásérzékelő technológia lehetővé teszi az eszköz számára, hogy valós 360 fokos virtuális élményt nyújtson. Képzeljük el egy pillanatra, hova is fejlődhet idővel ez a technológia. Eljuthatunk oda, hogy úgy lássuk a bolygónkat, ahogy a Mátrix c. filmben.
A kiterjesztett valóság (augmented reality) egy másik eszköze lehet a tudatunk bővítésének. A terület kiemelkedő képviselője az iOptik vállalat, amely olyan szemüvegeket forgalmaz, melyek ’saját személyes médiavilágot’ jelenítenek meg hétköznapi rutinunk során.
Ez a YouTube videó érdekes képet fest erről a jövendőbeli világról. Hogy még egy filmes példát említsek, olyanra kell számítani, mintha a Különvélemény című film világa nem csupán sci-fi lenne többé.
Az új technológiák felhasználási lehetőségei rendkívül izgalmasak, ilyen például a fogyasztói insightokhoz jutás a jövőbeli termék dizájn vagy üzlethelyiségek megtervezés szempontjából. Képzeljük csak el, mit jelenthet a kiterjesztett valóság egy üzlethelyiség esetében: a vásárlót végig lehet kalauzolni a bolton keresztül, magas fokon személyre szabott ajánlatokkal bombázva őt az út során, azonosítva azokat a részlegeket, ahol az adott vásárló insightjaira szükség lehet. Gondoljunk csak arra, milyen autentikus lehetne egy-egy autó dizájnjának értékelése, ha a virtuális technológia lehetővé tenné a fogyasztóknak, hogy előre lássák az autó minden szögletét úgy, ahogy majd a kereskedésben is tehetik.
Mindezek a lehetőségek egy olyan jövő képét villantják fel előttünk, ahol a fizikai valóság határait átléphetjük majd. Olyan korszak jöhet el, amelyben a tudatos döntések helyét a hangulatok, szeszélyek és a pillanatnyi szükségletek fontossága veheti át. Az internet világa nem olyan hely lesz többé, ahova néha ellátogatunk, hanem egy olyan atmoszféra, melynek részeként élünk.
Mindez csak a felszín, ami a fogyasztói insightokat illeti. A társadalmi környezet most még elég zavaros. Az individualizált valóság vágyálom csupán, vagy épp ellenkezőleg: a jövő elkerülhetetlen útja? Vajon mit jelent majd mindez a kultúránk számára?
(Internet/Piackutatás blog)
