Jó időzítéssel, még az ünnepek előtt jött ki a Marketingkutató Magazin negyedévente megjelenő, legújabb száma – legalább lesz mit olvasni bejgli evés közben. A MM szokás szerint online is elérhető lesz majd a www.marketingkutato.hu oldalon nemsokára, a szerencsések pedig a printet forgathatják. Az előző szám is igen megfelelő volt, ez is igen jól sikerült. A magazin a Big Data melléklettel érkezik, ami teljes mértékben időszerű, jelenleg szakmai fórumokon, blogokban, LinkedIn csoportokban is ez az egyik slágertéma (hype, ha úgy tetszik). Nemcsak a melléklet szól a Big Datáról, hanem részben Kőszegi András nagyinterjúja is Máth Andrással (Ringier). Még mielőtt erről írnék pár gondolatot, el kell mondanom, hogy nagyon jónak tartom ezt a megoldást, hogy bizonyos mértékben egy kiemelt téma köré épül a magazin, az említett interjú (érintve a nagy adathalmazok kérdését is) és a magazin vége felé lévő igen terjedelmes Big Data melléklet (ami közel 20 oldal) mintegy keretbe foglalja az egész újságot, „tartást” ad neki. Biztos van erre valamilyen médiás terminológia is, én csak érzem, hogy jó ez így. Kell a nagyinterjú és kell a tematikus melléklet is a magazinba, ezek kontextusba helyezik, „felemelik”, „megtámasztják” a többi – egyébként önmagában is színvonalas – tartalmat. Ezzel pedig mindenki jól jár: olvasók, a cikkek szerzői, az írásokban szereplő cégek és a kiadó is. Cool! És akkor a nagyinterjú. Kőszegi Andrásról már leírtam, most is igaz, hogy riporterként való szerepeltetése nagyon sokat hozzátesz ahhoz, hogy tartalmát, mondanivalóját, szakmaiságát tekintve komoly, fajsúlyos magazin készülhetett. Ami ráadásul – de nem mellékesen – érdekes is. Embert próbálóan nehéz erősen szakmai anyagot úgy „feltálalni” a nagyérdeműnek, hogy az élvezhető, érdekfeszítő is legyen, kevesen képesek erre. (A legtöbben nem is értik, ez miért szükséges.) Úgy tudom, Kőszegi Andrásnak még 1-2 interjú elkészítésére van „opciója”; nincs mese, rá kell bírni a további együttműködésre. (Vagy aláír, vagy ki kell töltenie egy másfél órás standard piackutató kérdőívet – nem kérdés, hogy melyiket fogja választani:-)
Máth András a megrendelői oldal emblematikus figurája, a vele készült interjú komoly bepillantást enged a Ringier kutatási tevékenységébe, kutatásról vallott filozófiájába és a megrendelői oldal speciális igényeibe. A Big Data mellett szóba kerül – bár nincs nevesítve – a DIY (csináld-magad vagy házon belüli piackutatás), melyet a Ringiernél egészen magas fokon művelnek. Az interjú azon része, ami a megrendelői oldal valós igényei és a kutatói szektor szolgáltatásai között lévő szakadék gyorsuló ütemű mélyüléséről szól, egyszerűen sokkoló. Biztos vagyok benne, hogy ez a szembesítés a legtöbb kutatót meg fogja lepni, a kutatói szakma nagyobb része ennek egyszerűen nincs tudatában. Ez egy jó interjú. Az ügyféloldalon dolgozó profi kutatók még a kutató cégeknél regnáló piackutatóknál is kevesebb lehetőséget kapnak a megnyilvánulásra, véleményük elmondására, folytatásra érdemes tehát ez a vonal. Az is tetszik, hogy nem ezeréves témákról szól a beszélgetés, hanem aktuális trendekről (Big Data, DIY, iparági kérdések). Nincs se mellébeszélés, se önfényezés, se önreklám. Jó lett így.
Lássuk, mi van még a magazinban?
Kutatások, esettanulmányok, rövidhírek
A magazin gerincét nagyrészt NRC-s kutatások, a cég kutatóinak írásai, kisebb részben vendégszerzők tanulmányai alkotják. Népszerű témák kerülnek elő, X-faktor vs. Voice, QR kódos mobilfizetés, párkapcsolat-társkeresés, háziállatok, ünnepek, e-cigaretta,... Az interjú szekcióban bemutatkozik Végh Viola, Romet-Balla Ágnes. Könyves Tóth Előd a BootStrapping és a Monte-Carlo szimuláció, a prediktív modellek világába kalauzol. Ihász Ingrid (Rabbit) az online médiatervezés jövőjéről értekezik, Pancza Judit forralt borok receptjeit vizsgálja meg SPSS szöveganalitikai modullal, míg Balatoni Emese az okostelefonok és az adatvédelem témáját boncolgatja. Az előbbieken túl néhány nemzetközi rövidhír színesíti a felhozatalt.
Big Data melléklet
Körmendi György (SPSS, Clementine Consulting) írása vezeti fel a mellékletet. Szükség is van erre a bevezetésre, mert a téma nem egyszerű. Rávezetés, ráhangolódás kell, ha kicsit távolabbról közelítünk, akkor jobban fogjuk érteni, mi is ez az egész. Körmendi György a téma analitikai vonatkozásaira is kitér, párhuzamba állítva a korábbi és jelenleg alkalmazott módszereket. A történeti megközelítés, a fejlődés csomópontjainak azonosítása mindenképpen segítségünkre lesz a továbbiakban, így mindenkinek javaslom, hogy ezzel a cikkel kezdje az ismerkedést, semmiképpen ne ugorja át. A szerző bátorító szavakkal ajánlja továbbgondolásra a témát, a vele kapcsolatban felmerülő számos kérdést és olvasásra a mellékletben szereplő további írásokat. A melléklet további részéhez pedig a Piackutatás blog és a Piackutatás Hírek oldal szolgáltat muníciót, olvasnivalót. A négy cikkből kettő már korábban megjelent, kettő pedig teljesen friss, a magazinban olvasható először. A módszertani útmutató és az Alex „Sandy” Pentlanddal készült interjú mellett az óriási adathalmazokban rejlő konkrét lehetőségekről, esettanulmányokról, valamint az óriáscégek (pl. Coca-Cola) Big Datához való viszonyáról olvashatunk.
(A magazinban a Piackutatás Hírek oldal hirdetése sajnos nem színhelyesen jelent meg, a „P” betű a szürke helyett sárgás árnyalatot kapott, de ennél nagyobb bajunk soha ne legyen.)
Ezúton is jelezzük, hogy akit a Big Data téma érdekel, azt nem hagyjuk hírek nélkül: hamarvást jön a folytatás a blogon! („Toljuk a kontentot, babám!”) Alapozásként előtte feltétlenül olvassátok el a Marketingkutató Magazin mellékletét (és persze a többi részét is). Aztán belevágunk a Big Data további boncolgatásába, öveket lehet becsatolni.
(Piackutatás blog)
