Piackutatás blog

Az SPSS szeptemberi hírleveléből tallózunk, melyben többek között az algoritmusok használatának növekvő szerepéről és az adatbányászati módszerek speciális felhasználási módjáról olvashatunk.

The Economist: Business by numbers, avagy az algoritmusok növekvő szerepe a vállalatok életében

A The Economist cikkében az algoritmusok növekvő fontosságáról ír, és példákon keresztül rávilágít, hogy életünk szinte minden területén különböző algoritmusok generálják az információkat. Ha egy könyvet vásárolunk az Amazon.com-on akkor is egy algoritmus segítségével ajánlanak nekünk hasonló könyveket, majd a szállításnál a logisztikai vállalat is egy algoritmus segítségével jelöli ki a legideálisabb szállítási utat, már nem is beszélve például a hitelkártyás fizetés leellenőrzéséről. Az algoritmusok elterjedésének oka, hogy az ember ilyen nagy mennyiségű digitális adathalmaz gyors feldolgozására nem képes. Ahogy az adatok mennyisége nőtt a vásárlási szokásokról szóló információktól kezdve, a médiafogyasztási szokásokon keresztül, a vásárlói igények testreszabásáig, az algoritmusok szerepe egyre fontosabb lett.

Például a hitelkártyás vásárlások növekvő száma miatt egy időben milliónyi tranzakció megy végbe, és sok esetben a kártyaszámokat a vásárló hibásan adja meg. A hibásan megadott kártyaszámot az úgynevezett Luhn algoritmus szűri ki, ami az egyik legegyszerűbb, de annál elterjedtebb algoritmus.

"Melyik a legjobb módszer a televíziós reklámok előtesztelésére? Ez a szakma egyik legellentmondásosabb kérdése, de abban általános az egyetértés, hogy a visszaemlékezés tesztelése kutyagumit se ér. Mégis, a legtöbb hirdető ragaszkodik ehhez a módszerhez. Pedig négy hátulütője is van:

A) Még senkinek sem sikerült bebizonyítania, hogy kapcsolat lenne a filmekre való visszaemlékezés foka és az eladások között.

B) Némely filmek, melyek jól szerepelnek a visszaemlékezés vizsgálatakor, átlagon aluli mértékben képesek megváltoztatni a néző márkapreferenciáját. A híres emberekkel forgatott filmekre például nagyon sokan emlékeznek, ezek a filmek a márkapreferenciát mégsem tudják igazán befolyásolni.

C) A szövegíró könnyen visszaélhet vele. »Ha azt akarom, hogy jól szerepeljen a film a visszaemlékezési tesztekben, nem kell mást tennem, mint felléptetni egy gorillát fürdőnadrágban.«

D) Még az is kérdéses, hogy a visszaemlékezési tesztek egyáltalán a visszaemlékezést mérik-e. Nézetem szerint a néző képességét mérik, hogy hogyan tudja elmondani azt, amire emlékszik, ez pedig két különböző dolog."

Megdőlni látszik az a közhely, hogy csábító női testtel, szexuális felhívást sugárzó reklámmal bármi eladható. A brit Headlight Vision közvélemény-kutató cég vizsgálata azt állapította meg, hogy az efféle (szexista) reklámokat a fiatalok többsége unalmasnak és ellenszenvesnek találja. Kedvelik viszont a poénra kihegyezett, vicces hirdetéseket.

Még keményebben fogalmaz egy stockholmi piackutató intézet jelentése. Hétszáz svéd fiatal véleményét értékelték a különféle reklámokról. Összefoglalva: a fiatal férfiak és nők többsége a nők szexuális tárgyként való ábrázolását összeegyeztethetetlennek tartja az emberi méltósággal.

/Forrás: es.hu/

Az ipari termelést megelőző időben a termelőknek nem volt szüksége semmiféle piackutatásra. A termelő kézműves volt, aki többnyire általa személyesen ismert vevők számára (ritkán raktárra) bizonyos szükségleti cikkeket állított elő, melynek minőségéről, áráról, tulajdonságairól személyes beszélgetés során állapodott meg az átvevővel. Ismerte a vevők szükségleteit, gazdasági helyzetét és költési hajlandóságát és ismerte a piac nagyságát is. Egy kis település asztalosaként például egész pontosan meg tudta becsülni mikor, kinek, milyen bútordarabra volt szüksége és a piaci körülményeket annyira pontosan ismerte, hogy képes volt termelési kapacitását és a szükséges nyersanyagok mennyiségét megtervezni, sőt előre ki tudta számolni várható jövedelmét is! Számára csaknem tökéletes piaci áttekintés létezett.

Az Index rendszeresen végez kutatásokat komolyabb és bulvár témákban egyaránt. Ezek a kutatások ugyan legtöbbször nem reprezentatívak, de a nagyszámú kérdőív kitöltés és a nagy érdeklődés miatt szükség van az adatok professzionális elemzésére, így ezt SPSS-sel végzik - számolt be az SPSS júliusi hírlevele.

A Velvet kérdőívét több, mint 7000-en töltötték ki, azzal kapcsolatban, hogy milyen véleménnyel vannak a magyar sztárokról, vagy a média által sztárolt emberekről.

Néhány érdekes és szórakoztató eredmény a kutatásból:

► Hatvan százalék szerint Magyarországon olyan sztárból van a legtöbb, akiről egyáltalán nem lehet tudni, miért lett sztár.
► 77 százaléka szerint ma bárki lehet sztár, ehhez az kell, hogy nézzen ki jól, viselkedjen furán és szerepeljen a tévében.

A kérdőív kitöltők minél jobban ismerik valamelyik sztárt, annál intenzívebb gyűlölettel viseltetnek iránta:
 
► Egy nem létező ál-sztár fogorvosról a válaszadók negyede nyilatkozta, hogy ismeri, és 67 % nem kedveli.
► A legutáltabb sztárok a „nem tudom, miért sztár” kategóriából kerültek ki (mint pl.: Győzike, Kelemen Anna stb.)

És végül a kedveltség – ismertség mátrix:

A kvalitatív piackutatások között leginkább meghatározó szerepet a fókuszcsoportos kutatás játszik és egyúttal ez napjaink divatos kutatási technikája is. Az alábbiakban - nem szakemberek számára is érthető módon - foglaljuk össze röviden a módszer lényegét.

Moderátor

A fogyasztói vélemények mélyebb megismerésére alkalmas módszer egyfajta csoportos beszélgetés, ahol a vizsgált termék/szolgáltatás fogyasztói vesznek részt. A beszélgetést moderátor vezeti, aki legtöbbször gyakorlott piackutató, emellett gyakran pszichológus, szociológus vagy közgazdász diplomával rendelkezik. Arról megoszlanak a vélemények, hogy milyen végzettségű moderátor az ideális, de az biztos, hogy a komoly piackutatói tapasztalat elengedhetetlen a csoportvezetéshez. A jó moderátor további ismérve a kvalitatív piackutatás terén szerzett komoly gyakorlat, mely legalább 80-100 csoport vezetését jelenti.

A résztvevők toborzása

A csoportülésen meghatározott szempontok szerint kiválasztott résztvevők vesznek részt, akiket az adott kutatásra szabott szűrőkérdőív segítségével toboroznak, melyen általános jellegű kérdések, illetve attitűdszűrést segítő kérdések szerepelnek. A toborzás személyesen, telefonon, vagy az utóbbi időben terjedő módon interneten, fórumokban, hirdetésekben történik. A toborzás személytelenné válása és a nagy kutatóintézetek "gyárszerű" működése ma már oda vezetett, hogy kialakult a "hivatásos" csoportokba járók rétege (Budapesten), ami rombolja a módszer hitelességét. Ennek további oka az is, hogy egyre nehezebb személyes részvétellel járó procedúrára hajlandó fogyasztókat találni, akik csekély (néhány ezer forintos) ajándékért cserébe vállalják a kényelmetlenséget és aktívan részt vesznek 1,5-2 órás beszélgetésben.

Interjúvázlat (Vezérfonal, Guide)

A csoport az ülésvezető irányítása mellett kötetlen, félig-irányított beszélgetés során vitatja meg a téma különböző aspektusait. A csoportvezetésben jártas kutató (moderátor) egy interjúvázlat (részletesen kidolgozott guide) alapján strukturálatlan interjút készít a megkérdezettekkel és megpróbálja feltárni a résztvevők véleményét, gondolatait, nem csak a felszínen, hanem mintegy mögé látva az elsődleges válaszoknak. A moderátor akár el is térhet a Guide-tól, illetve esetenként el is kell térnie, mert menet közben olyan (új) szempontok merülhetnek fel, melyek bár nagyon fontosak, de a Guide nem tartalmazza. A moderátornak nem feltétlenül kell minden (a Guide-ban szereplő) kérdést feltenni, de a vizsgálat végén válaszolnia kell tudni minden kérdésre! A Guide-ot mindig az Ügyfél hagyja jóvá, a kutatás csak a Guide véglegesítése után kezdődhet. A jó Guide nem túl rövid, nem túl hosszú (ideálisan kb. 3-5 oldal), viszont jól áttekinthető. A Moderator's Guide elkészítése nagy szakértelmet, elmélyült marketing és ügyfélismeretet, valamint gyakorlatot igényel.

A csoportülés

A fókuszcsoportok időtartama 1,5-2 óra, a csoportülésekről hang- és videofelvétel is készül. A kutatás legtöbbször vagy professzionális detektívtükrös vagy zártláncú televíziós hálózattal rendelkező teremben történik (a megrendelő anélkül nézheti, hogy a kérdezettek tudnák). Esetenként - a témától, a résztvevőktől, a megbízó preferenciáitól függően - különleges módszereket is alkalmaznak a fókuszcsoportokban:

• Szimulált depriváció
• Brainstorming
• Kártyaválogatás
• Szerepjáték
• Asszociációk
• Rejtett válasz, mondatbefejezés
• Kollázs
• Tervező teamek, stb.

Mire jó a fókuszcsoport?

Az adott koncepció elfogadásának vagy elutasításának mögöttes okait is vizsgálhatjuk e módon, így a 'miért' kérdésekre is választ tudunk adni, nem csak a 'mit' és 'hogyan' jellegűekre. A fókuszcsoportos beszélgetés kötetlen légkörében a résztvevőknek spontán módon nyílik lehetősége a kutatási témák, hipotézisek véleményezésére, miközben önkéntelenül is feltárják viselkedésük mozgatórugóit, motivációikat, attitűdjeiket, emocionális hátterüket. Olyan gondolatok, vélemények, affektív megnyilvánulások is felszínre hozhatók így, melyek különben rejtve maradnának a kutató előtt. A csoportos tevékenység hatására a résztvevők közt létrejövő szinergencia még inkább segíti a fogyasztói preferenciák és averziók interpretálását.

Mi a módszer korláta?

Feltár jelenségeket, de csak egy kvantitatív (kérdőíves) kutatással lehet eldönteni, hogy a célcsoport mintáján hogyan alakulnának a feltárt jelenségek arányai (vagyis az eredmények nem számszerűsíthetők).

További információk:  itt és itt.
Ajánlatkérés, megrendelés: forecast[kukac]forecast.hu
További elérhetőségeink: itt.

Többnyelvű személyek megkérdezésénél nem mindegy, hogy milyen nyelven folyik az interjú - ezt modja ki a Sapir-Whorf hipotézis.

Az elmélet kimondja, hogy az anyanyelv nem csupán a gondolataink formába öntésére szolgáló eszköz, hanem azt is alapvetően meghatározza, hogy milyenné válik a gondolkodásunk. Eszerint a más-más anyanyelvűek másképp szemlélik a világot: mást vesznek észre belőle, másképp elemzik a jelenségeket, másképp érvelnek, egyáltalán más alapokra épül a tudatuk.

Egy kísérletben kétnyelvű japán nők vettek részt, akikkel egy ugyancsak kétnyelvű kérdezőbiztos készített interjút két egymást követő alkalommal. A kérdések mindkét esetben azonosak voltak, azzal a különbséggel, hogy egyszer japánul, másszor angolul zajlott az interjú. Az eltérő nyelvhasználat jelentős változást okozott a vizsgálati személyek gondolkodásmódjában, amit az alábbi példák szemléltetnek:

Amikor vágyaim összeütközésbe kerülnek családom vágyaival...
...ez nekem boldogtalanságot okoz. (japán)
...megpróbálom valóra váltani vágyaimat. (angol)
Az igazi barátoknak...
...segíteniük kell egymást. (japán)
...őszintének kell lenniük egymáshoz. (angol)

Magyarországon a 80-as években volt a sörfogyasztás aranykora, évente fejenként 100 liter körüli mennyiség csúszott le. A rendszerváltás után a fogyasztás drasztikusan visszaesett, köszönhetően a fizetőképes kereslet gyengülésének. Ugyanakkor egyéb tényezők is rombolták a piacot, a nagy sörivó generáció mögött a szénsavas üdítőkön szocializálódott fiatalok sorakoztak, akik már nem rajongtak a kesernyés sörökért. A helyettesítő termékek széles kínálata, a természetes ásványvizektől egészen a legújabb generációs alacsony alkoholtartalmú üdítőig, olyan kemény verseny elé állították a sört, hogy a gyártók célja hosszú ideig a pozíciójuk megőrzésén nem nagyon mutathatott túl. Helyzetüket jelenleg az is nehezíti, hogy a sör jövedéki adóterhe  hozzájárul magasabb árához, ezen keresztül gyengülő versenyképességéhez.

A borúlátó jóslatok, a növekvő működési költségek és közterhek ellenére is növekedést tudott felmutatni a magyar söripar 2006-ban. A Magyar Sörgyártók Szövetségéhez (MSSZ) tartozó négy cég, a Borsodi Sörgyár Zrt., a Brau Union Hungária Sörgyárak Nyrt. (a soproni gyár), a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt. 2004-ben évi 6,47 millió hektoliter, 2005-ben 6,77 millió hektoliter, 2006-ban pedig 7,15 millió hektoliter sört állítottak elő, így az előző évhez képest 2006-ban 5,6 százalékkal növelték eladásaikat, piaci részesedésük pedig 90 százalékos az összpiacból.

A 2004-es év jelentette a mélypontot, mivel az olcsó német dobozos sörök megjelenése jelentősen visszavetette a hazai sörök értékesítését. Az egyre emelkedő adók, működési költségek (anyag, energia, bér, stb.) ellenére is 2006-ra konszolidálódott a sörgyártó cégek helyzete, ezt mutatja a más iparágakban is jelentősnek számító 5,6 százalékos növekedés. A magyar sörfogyasztás jelenleg fejenként 70 liter körüli mennyiség, messze elmaradva a 80-as évek 100 literes adagjától. A fogyasztás szerkezete továbbra sem optimális, mivel a növekedés a legalsó szegmensben a leggyorsabb. Ugyanakkor nyílik a "sörolló", mivel az utóbbi időben a prémium márkák is kezdenek magukhoz térni, de a középkategóriás sörök értékesítése továbbra sem könnyű.

A jövőre nézve sok tanulsággal szolgál az európai sörfogyasztók öregedésének folyamata. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Európa szerte a fiatal korosztályokból egyre kevesebben isznak sört, sokkal inkább az alkoholmentes italok a kedvenceik. A sörgyártók e folyamat további erősödésére számíthatnak az elkövetkező években.

/Adatok: Magyar Sörgyártók Szövetsége/

14,5 milliárd forintot költöttek 2006-ban a vállalatok, szervezetek és politikai pártok közvélemény- és piackutatásra a Piackutatók Magyarországi Szövetségének (PMSZ) adatgyűjtése szerint. A hazai piackutatási szektort érintő változások a világ többi részén tapasztaltakhoz hasonlóan alakulnak.

Lassuló növekedési ütem

A piackutatási költés trendjei Magyarországon a világ legfejlettebb részein tapasztalt irányoknak megfelelően alakulnak. A piackutatási költés növekedési üteme világszerte lassul – a dinamikus növekedés a viszonylag fejletlen, kialakulóban lévő piacok sajátja (például Lettország, Nicaragua, Románia). A növekedési ütem lassulását a szakma részben az olcsóbb online kutatások térnyerésével magyarázza, részben pedig azzal, hogy az egyszerűbb piackutatási tevékenységeket a nagy cégek szerényebb működési költségű országokba helyezik át. A növekedési ütem az utóbbi években Magyarországon is visszafogott.

Koncentráció

Ugyancsak megfigyelhető hazánkban is a piaci koncentráció: a legnagyobb három piackutató cég piaci részesedése folyamatosan nő (2002-ben 35, 2006-ban 42 százalék volt). Közülük kettő 100 százalékos külföldi tulajdonú, de a harmadikban is többségben vannak a külföldi tulajdonosok, azaz abc sorrendben: az AC Nielsen, a GfK Hungária és a Szonda Ipsos.

Alacsony költés, nyomott árak

Az egy főre jutó piackutatási költés 2005-ben 7,15 USD volt Magyarországon - szűkebb régiónkban ez viszonylag fejlett piackutatási iparágra utal. Nyugati szomszédunknál, Ausztriában ugyanakkor a mutató a magyarországi költés duplája (14,13 USD), Németországban több mint háromszorosa (26,50 USD), a legfejlettebb piackutatási szektorral rendelkező európai országban, az Egyesült Királyságban pedig öt és félszerese (39,69 USD). Ebben nem csupán a költések mértéke, hanem a hazai piac viszonylag nyomott árszínvonala is szerepet játszik.

Hurrá, nyaralunk! Már aki. Tavaly mindössze honfitársaink kevesebb, mint fele - 43% - volt nyaralni, ami alatt legalább 5 éjszakás "főnyaralást" értünk. Valószínűleg nem a vágyak, hanem a lehetőségek voltak szűkösek és ez a szomorú tendencia folytatódni látszik idén is.



Az EU tagállamok közt ebben is sereghajtók vagyunk (Törökországgal együtt, de nekik legalább van tengerük), mert az EU lakók közül átlagosan 77% nyaralt. Ráadásul a nyaraló magyar polgárok nagy része mindössze egy hetet tölt távol otthonától, míg az EU-ban a legtöbben két hetet töltenek nyári pihenéssel, de azok aránya is jelentős, akik évente három vagy több hétre mennek nyaralni. A magyaroknak kevesebb, mint egy százaléka teheti csak meg, hogy egy hónapnál többet nyaraljon (az EU-ban átlagosan 8%, de a dánoknak és a hollandoknak 16%-a!!).

A magyarok közül leginkább a 18-30 és a 31-40 évesek, valamint Közép-Magyarország és a Közép-Dunántúl lakói utaznak elsősorban. A többség vízpartra, tengerhez vagy tavakhoz utazik. Horvátország az abszolút győztes, ezt a belföldi kikapcsolódás követi (elsődleges úti cél a Balaton, a Velencei tó és a Tisza tó), majd a mediterrán térség országai jönnek - Görögország, Olaszország és Spanyolország. Európán kívüli országot a nyaralók mindössze 1,4 százaléka látogat. A csak belföldre utazók átlagosan 68 ezer forintot költenek egy üdülésre, a csak külföldön utazók 215 ezer forintot, míg akik mindkét irányba tartanak, azok háromszázezer forintot szánnak nyaralásra.

Érdekességként - és kontrasztként - azért vessünk néhány irigy pillantást azokra a nyaralóhelyekre, ahova országunk lakóinak többsége soha nem fog eljutni. A prémium kategória, a világ legszebb/legexkluzívabb/legkülönlegesebb helyei. Íme, a Top 15, sorrend nélkül:

1. Bora-bora-Francia Polinézia
2. Cook-szigetek-Francia Polinézia
3. Kauai-Hawaii
4. Limestone-sziget-Palau
5. Long Island-Bahamák
6. Pápua Új-Guinea
7. Seychelles-szigetek
8. Tepuka-sziget-Tuvalu-Polinézia
9. Tuamotu-szigetek-Francia Polinézia
10.Vabbinfaru-sziget-Maldív-szigetek
11.Upolu-sziget-Szamoa
12.Anguilla-Karib-szigetek
13.Monuriki-sziget-Mamanucas-Fiji-szigetek
14.Saipan-sziget-Mikronézia
15.Union-sziget-Grenadine-szigetek-Kis-Antillák

Ott talán még nem tartunk, hogy az emberek vizet tesznek forralni, ha kérdezőbiztos közelít, de tagadhatatlanul nem örvendenek túl nagy népszerűségnek. Közülük sokan ezért munkájuk során trükköket alkalmaznak. Ami nem mindig működik, derül ki egy blogger sztorijából…

„Szombat délután, gyerekaltatás. Felzúg a kaputelefon.
- Jó napot kívánok, a mittudomén káefté kérdezőbiztosa vagyok. Kérem segítse a munkámat és válaszoljon egy pár kérdésre. Nem is zavarnám, gyors lesz, jó így kaputelefonon keresztül is.
- Most nem az igazi, egyébként hány kérdés?
- Kettő.
- Kettő? Akkor mehet. Mondja a 2 kérdést!
- Dohányzik-e, ha igen: milyen márkát szív és mennyi idős.
- Nem, semmilyet, 33. Bár ez 3 kérdés volt, örülök, hogy segíthettem.
- Várjon, előbb azt kell megtudnom, hogy hányan laknak a lakásban.
- 4-en, de ez már eddig 4 kérdés.
- És a 18 és 64 év közöttiek hogy hányan laknak a lakásban?
- Ketten.
-És mi a keresztnevük?
Megmondom.
- Várjon, nekem most a nejével kell beszélnem.
- Menj a picsába!

Ti is rühellitek, ha hazugsággal csikarnak ki tőletek szívességet, aztán nincs megállás, ugye?”

Forrás: http://varanusz.blogspot.com/2007/03/buta-buta-krdezbiztos.html

Az fMRI, vagyis funkcionális mágneses rezonancia diagnosztikai eszköz akár bizonyos emberi gondolatok kiolvasására is alkalmas!

Elsődleges felhasználási területe természetesen nem ez, hanem agytumorok, fejlődési rendellenességek, gyulladások, pszichiátriai betegségek diagnosztizálása, mindez külső beavatkozás nélkül. Az eszköz információt ad az adott terület kémiai összetételéről, segítségével 40 anyagcseretermék elemzése végezhető el. Mutatja a véráramlást, a vér oxigéntartalmát, az agy éppen aktív részeit is megjelenítheti egy monitoron. Egy amerikai kutatócsoport emberi gondolatokat próbált meg kiolvasni vele. Kiderült, hogy a szerkezettel azt is vizsgálni lehet, hogyan reagálunk a vallási tapasztalatokra, vannak-e faji előítéleteink, a Coca-Colát vagy a Pepsit szeretjük-e. A kutatók már évekkel ezelőtt megjósolták, hogy a funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás a jövőben politikai csatározások - pl. választások - során is komoly fegyver, "neuromarketing" megoldás lehet. Amerikában egy kaliforniai egyetem kutatói 10 demokrata és 10 republikánus érzelmű személy agyát vizsgálták meg. A kísérlet mindegyik résztvevőjének politikusok képeit mutatták. Kedvencük láttán mindannyiuk agyának empátiáért felelős régiója "izzott fel". Az ellenfél láttán ugyanakkor az érzelmek ellenőrzéséért felelős agyi terület vérellátása nőtt meg, ami azt mutatta, hogy ellenszenves számukra az illető. A kutatók szerint az emberek rengeteg döntést hoznak, de gyakran nem tudják, miért. Számos döntéshozás tudattalanul történik, ez a diagnosztikai eszköz azonban már az ilyen bonyolult miértekre is választ adhat.

(Éppen ezért nem lenne meglepő, ha - az elsődleges gyógyászati, orvosi felhasználás mellett - a nagyobb piac-, közvélemény-kutató intézetek, amelyek megengedhetik maguknak egy ilyen gép beszerzését, fantáziát látnának benne és a nem túl távoli jövőben használni kezdenék...)

A fogyasztói szokások nem csak maguktól alakulnak, hanem valakik tudatosan alakítják őket - nem tudtad?

Az igény által meghatározott használati és fogyasztási cikkek olyan termékek lennének, amelyeket a fogyasztó valóban élete fenntartásához igényel, amelyek nélkül szükséghelyzetektől eltekintve nem tudna élni. Azok a termékek, amelyek ilyen igényekhez igazodnak, kvázi kényszerűen és automatikusan kerülnének megvásárlásra. Hogy mi a valódi igény, vagy mi a feltehetően csak a reklám által mesterségesen keltett szükséglet, már csak értékelés kérdése. Fennáll-e igény gépkocsira, ha a fogyasztó helyváltoztatási problémáját azonos eredménnyel meg tudná oldani nyilvános közlekedési eszközök révén? A személygépkocsi használata túlnyomórészt másodlagos, mesterségesen ébresztett, manipulált szükségletek kielégítését szolgálja?

Galbraith azt írja: "mihelyt az ember fizikai szükségleteit kielégítette, a lélektanilag okozottak kezdenek hatni". Toynbee megkülönböztet "elsőrendű javakat, amelyekkel rendelkeznünk kell, másodrendű javakat, amelyekkel rendelkezni szeretnénk és harmadrendű nem valódi szükségleteket." Ha a mai fogyasztói magatartást ezekben a kategóriákban szemléljük, eljutunk arra a következtetésre, hogy a fogyasztói szükségletek túlnyomó része ún. "nem valódi" szükségleteket képvisel és a legtöbb vásárolt termék olyan, amelyekkel nem rendelkeznünk kell, hanem a legjobb esetben rendelkezni szeretnénk. Innen már csak egy lépés, hogy az így differenciált fogyasztói magatartást bíráljuk, mint Vance Packard "Rejtett rábeszélők" című könyvében. Ő azokat az értékesítési stratégiákat idézi "bíróság" elé, amelyek a motívumkutatást felhasználva úgy csábítják a fogyasztókat rafinált trükkökkel és módszerekkel kizárólag a vállalkozók számára hasznos fogyasztásra, hogy ők maguk ezt észre sem veszik. Azt írja: "Természetesen ezek a kutatók magatartásunk miértjeit keresik, hogy aztán szokásainkat és döntéseinket annál hatékonyabban saját javukra befolyásolhassák. Ezért vizsgálják azt, miért riadunk vissza a bankoktól, miért szeretjük a nagy, széles autókat, miért veszünk valójában házakat, miért szívnak a férfiak szivart, annak a kocsinak a jellege, amivel járunk, miért árulja el, milyen benzinmárkát szoktunk tankolni, miért csábítja a férfiakat az autókereskedő szalonjaiban a kabrió, végül miért vesznek mégis limuzint, miért szeret a gyerek reggelire kukoricapelyhet enni, ami recseg, ropog és rágni kell. A derűs, vidám világból így Orwell és a Nagy Testvér jeges világába jutunk, mihelyt megismerkedünk azzal, hogy néhány extrém kísérletben hogy történik a fogyasztó kutatása és megdolgozása."

Az utóbbi évtizedek piaclélektani megfigyeléseiből származó alapvető tapasztalatok egyike a fogyasztói magatartás meglepően nagy plaszticitása és rugalmassága. Csaknem bármely tetszőleges magatartás rövid idő alatt kifejlődik, rögzült szokássá válik, kiterjed és éppolyan gyorsan eltűnik ismét, amennyiben a fogyasztói szükségletek vagy akár a kínálat megváltoznak.

Közbeszerzési vircsaft magyar módra. Közepes, vagy kisebb piackutató cégek (kkv-k) közbeszerzési eljárás keretében Magyarországon gyakorlatilag esélytelenek piac-, közvélemény-kutatási megbízáshoz jutni.

Egy véletlenül kiválasztott (2006-os) közbeszerzési kiírás az alábbi feltételeket támasztotta a jelentkezőkkel szemben (ez nem az összes feltétel, hanem csak néhány!):

Fókuszcsoportos-kutatásnál:
-a cég fókuszcsoportos politikai véleménykutatásra vonatkozó szolgáltatásai közül legalább egy szolgáltatás ellenértéke elérte a nettó 15 millió forintot

Ez 40-50 fókuszcsoportot jelent, mindezt 1 megbízás keretein belül kell teljesíteni!

-rendelkezik 10 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberrel (amelyből legalább 2 fő szociológus, 2 fő politológus, 2 fő közgazdász), valamennyi szakember rendelkezik legalább 5 év véleménykutatási gyakorlattal, amelyből 3 év politikai véleménykutatási gyakorlat
-rendelkezik legalább 3 moderátorral, közülük legalább 1 férfi, 1 nő

Miért éppen 10 fő, miért nem 9? 3 férfi vagy 3 női moderátorral mi a gond?

Telefonos kutatásnál:
-politikai telefonos közvélemény-kutatásainak ellenértéke előző évben elérte a nettó 40 millió forintot
-rendelkezik 100 munkaállomásos call-centerrel
-rendelkezik legalább 2 fő felsőfokú informatikus végzettségű szakemberrel

Egyéb feltételek:
-rendelkezik legalább 50 db hardverrel és SPSS szoftvereszközzel
-rendelkezik CAPI rendszerrel és legalább 200 db adatfelvételi számítógéppel
-stb., stb., stb...

A bírálati szempont nem a legjobb ár volt, hanem összességében a legjobb ajánlat… Elektronikus árverést nem alkalmaztak… Magyarországon 15-20 olyan nagy piackutató vállalkozás van, amely teljesítheti a feltételeket, de közülük sem mindegyik az összes szempontot! Olyan saccperkábé 1, azaz egy van, mégpedig az, amelyikre ezt a pályázatot kiírták.

A multinacionális kutatóintézeteken kívül van még nagyjából 20-30 vállalkozás (majdnem mind budapesti), amely képes lenne a munkák egy részének elvégzésére, ha esetleg a kiírók lettek volna szívesek több részre bontani az elvégzendő kutatásokat (amely ebben az esetben valóban összetettebb volt az átlagosnál, de nem annyira, hogy néhány kisebb cég ne tudná korrekt módon teljesíteni). A kiírásban szerepelt a szolgáltatás összértékének becsült ára is, miért nem lepett meg, hogy a piaci árakhoz képest minimum 20-30%-al magasabb volt?

Legkedvezőbb a helyzet az Egyesült Királyságban és Írországban a nagyképernyős
technológia terjedésének szempontjából. Az Egyesült Királyságban a nagyképernyős készülékek részesedése 45 százalék, míg Írországban a háztartások 38 százaléka birtokol ilyet. Hollandia és Luxemburg következik, 30 és 28 százalékkal. Olaszországban,
Belgiumban, Ausztriában és a skandináv országokban is elterjedt a technológia, itt 20 százalékos vagy annál magasabb a nagyképernyős televíziók használatának aránya.

Az új tagországok adatai messze elmaradnak az EU átlagtól, amely 20 százalék (ez úgy értendő, hogy a kizárólag nagyképernyős tv-készülékkel rendelkező háztartások aránya 5 százalék, míg a háztartások 15 százaléka nagyképernyős és hagyományos készülékkel is rendelkezik). Legalacsonyabb az arány Magyarországon (4 százalék), Görögországban (5 százalék) és Máltán (6 százalék), ahol a háztartások igen csekély hányada rendelkezik nagyképernyős televízióval.

A plazma, illetve LCD technológiával készülő nagyképernyős televíziók fogyasztói ára eddig évente cca. 20-30 százalékkal mérséklődött és ez a tendencia folytatódni látszik a következő években is. A technológia egyre szélesebb rétegek számára lesz elérhető, így várhatóan 5-8 év múlva már magyarországon is jelentős részesedéssel fognak bírni ezek a készülékek, 10-15 éves távlatban pedig teljesen átvehetik a jelenleg még domináns piaci pozícióval rendelkező, elavult készülékek helyét a háztartásokban.

A felmérések szerint Magyarországon mindössze a nők 55 százaléka elégedett alakjával, függetlenül mellük nagyságától. Az elégedetlenek közül egyre többen fordulnak plasztikai sebészhez - mellnagyobbítás szándékával -, így hazánkban évente néhány ezer emlőnagyobbító műtét történik (a pontos szám nem ismert, mivel nincs adatszolgáltatási kötelezettség).

Amerikában a nők 22-24%-a érzi kicsinek a mellét. Az úgynevezett arányos testforma társadalmi megítélése helyenként különböző, Dél-Amerikába sokkal nagyobb méretű mell a norma! Az amerikai adat szerint 6-7 százalék azok aránya, akik túl nagynak érzik a mellüket, nálunk ennél kicsivel többen. Magyarországon jelenleg körülbelül 250-300 jelentős méretcsökkentéssel járó mellplasztika történik. A korrekciós műtét sok esetben megoldja a pszichés problémákat. Az árak sem titkosak, a protézisek darabára 100-200 ezer forintnál kezdődik, a határ a csillagos ég. A műtét 160-200 ezer forint, tehát 500 ezer forint összköltség alatt nem úszható meg a beavatkozás, de akár másfél millió forint is lehet a számla.


link

A pr, a marketing, a piackutatás és az értékesítés egymással keveredő fogalmak a kis- és középvállalkozások (kkv) számára - számolt be a Kreatív Online. Arra a kérdésre, hogy egy szóval jellemezzék a piackutatást, az alábbi válaszok születtek: felesleges, drága, kidobott pénz, hazugság, manipuláció, vagy éppen kerüljön el messzire.

„A felmérés azt vizsgálta, hogy a vállalkozások (kkv-k) milyen gondolatokat társítanak a reklám, a pr, a marketing és a piackutatás fogalmaihoz.

Az eredmény szerint a megkérdezettek többsége számára az említett fogalmak egymással keverednek, nem tudják szétválasztani a funkciókat, nem ismerik az eszköztárakat, nem tudják, mire használhatnák. Nem tudják elképzelni sem, hogy milyen előnyöket jelentene a vállalkozásuk számára, ha használnák ezeket az eszközöket.

A kutatásban résztvevő cégek árbevétele 150 és 300 millió forintos, a cégek 60 százaléka szolgáltató, 30 százaléka kereskedő és 10 százaléka termelő. A megkeresett száz cégből csak három alkalmaz képzett marketingest főállásban, és öt cégnek van szerződése külső marketingtanácsadóval. A felmérés szerint a legtöbben - 85 százalék - az ingyenes hirdetési újságokban népszerűsítik cégüket, a második legnépszerűbb eszköz, az interneten való megjelenés, amelyet 63 százalék vesz igénybe. Az online jelenlétben a saját weboldal, az ingyenes hirdetési formák, és a fizetett hirdetések szerepelnek. Marketingre keveset költenek a cégek, volt olyan 300 millió forintos árbevételű vállalkozás, amely a saját bevallása szerint tavaly 30 ezer forintot költött reklámra.”