Piackutatás blog

Szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét egy érdekes kutatásra, amely a vásárlók divatruházat preferenciáit járta körül, a farmernadrág-vásárlás vonatkozásában. A Synovate piackutató összesen 7,700 embert kérdezett meg az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, Franciaországban, Tajvanon, Koreában, Malajziában, Szerbiában, Oroszországban és Dél-Afrikában. A kutatás megállapításaiban sok érdekességet találhatunk, melyek részben a kultúrkülönbségekben és a társadalmi normák eltérésében gyökereznek:

A franciák voltak az egyetlenek, akik stílus-megkülönböztetéseket mutattak (nagyon a farmer mellett voltak az irodában, míg kimondottan ellene partikon, alkalmi eseményeken).

Az amerikaiak kijelentették, hogy nem követik az utcai divatot vagy a hírességek viseletét. (Lehet, hogy az amerikainak elege van a hírességekből...)

Az oroszok költik a legtöbbet összegszerűen farmernadrágra, míg az amerikaiak a legspórolósabbak ezen a téren.

A brazilok azok, akik személyenként a legtöbb farmernadrágot birtokolják.

A kanadai és amerikai nők szembesülnek a legnagyobb nehézségekkel a megfelelő méretű nadrág beszerzése során.

A farmernadrág-vásárlási szokásokkal kapcsolatos teljes kutatást megtekintheti itt.

Egy londoni cég, a Conquest, kifejlesztette a Metaphorixet, amely egy online eszköz és a márkákkal kapcsolatos öntudatlan érzelmi reakciókat méri. Az eszköz az emberek által használt metaforákat vizsgálja, melyek érzéseket fejeznek ki és írnak le.

A Metaphorix interaktív online animációkat használ annak mérésére, hogyan éreznek az emberek valójában egy márka irányában, ahelyett hogy arra támaszkodna, amit szavakban tudnának mondani érzéseikről. Ezzel a vizsgálati módszerrel a kutatók állításuk szerint képesek feltárni: a pozitív tapasztalatokat egy márka irányában; az intimitás szintjét, melyet az emberek ezzel kapcsolatban éreznek; mennyire boldogok, izgatottak, empatikusak egy márka irányában; és mennyire találják az adott márkát menőnek vagy olyannak, melyről az emberek beszélnek.

A Metaphorix módszere David Penn, a Conquest társalapítójának legutóbbi munkáira épül, melyet a kognitív nyelvészet témakörében végzett, és azt állítja, hogy áttörést ért el a fogyasztói viselkedésre irányuló neurológiai tudományok területén. Penn azt állítja, hogy fogyasztókat annyira sok információval bombázzák, hogy nincs idő a gondolkozásra, úgyhogy az érzelmek határozzák meg a márkákkal kapcsolatos döntések nagy részét és öntudatlan mechanizmusok használata segíti az egyént a döntéshozatalban.

Penn szerint: „Sok jelenlegi kutatás elavult információkat hordoz már a készítés időpontjában. Azt feltételezik, hogy a márkadöntések öntudatosak, megmagyarázhatóak és ésszerűek. A valóságban a viselkedésünk és a márkákra adott válaszaink többnyire érzelmi indíttatásúak. Végre meg tudjuk magyarázni olyan reklámoknak a sikerét, amelyek a hagyományos teszteken elbuktak, azután pedig mégis kedvencekké váltak.”

A Conquest jelenleg 40 embert alkalmaz és olyan ügyfelei vannak, mint a General Mills, Pizza Hut, L'Oreal, Nationwide, Premier Foods, KFC.

/FR piackutatás/

A Hír TV beszámolója szerint a telefonos közvélemény-kutatást végző Szondaphone Kft-nél adózással és munkajoggal kapcsolatos visszaélések történtek. A dolgozók (telefonos operátorok) közül többen fel is jelentették a céget, mivel szerintük az nem fizette utánuk a járulékokat és csak a ledolgozott munkaórák töredékét jelentette az APEH felé. A dolgozók szerint a munkakörülmények embertelenek – egy ideig beszögelve tartották a munkahelység ablakát - , az újonnan bevezetett bérezési rendszer pedig hátrányos a dolgozókra nézve. A panaszkodó dolgozókat a cég elbocsátotta...

Az RFID-technológia, vagyis a rádiófrekvenciás azonosítás lehet az egyik olyan „csodafegyver” a piackutatók kezében, melynek segítségével a jövőben átfogó információkat gyűjthetnek majd a fogyasztói szokásokról.

A válaszadói hajlandóság a fejlett piacokon folyamatosan csökken, a fogyasztók egyre kevésbé éreznek késztetést, hogy véleményüket, a vásárlási és fogyasztási szokásaikra vonatkozó információkat megosszák a kutatókkal. Ez idővel nemcsak a hagyományos, hanem az online kutatásoknál is problémát jelenthet majd, így a piackutatók számára létkérdés lesz, hogy releváns információkhoz jussanak. Erre is kínálhat megoldást az RFID-chip, bár a technológiát nyilván nem ebből a célból fejlesztették ki.

Mi az RFID?

Az RFID (Radio Frequency Identification) technológiát automatikus azonosításhoz és adatközléshez használják. Az RFID címke rögzíthető vagy beépíthető az azonosítani kívánt objektumba, ami lehet tárgy, árucikk vagy élőlény, így akár ember is. Az általában vékony fóliára nyomtatott chip a jövőben megjelenhet az összes árucikk csomagolásán, de benne lehet a bankkártyában, személyi igazolványban, sőt akár a bőrünk alatt is! Az üzletekbe betérő vásárlókat az adatokat rádiófrekvencia segítségével leolvasó számítógép azonosíthatja és azonnal információk állhatnak rendelkezésre például az adott vásárló fizetőképességéről, vagy arról, hogy az otthoni hűtőszekrényben (amely ugyancsak felszerelt a technológiával) mely élelmiszerek vannak kifogyóban... Az eladóhelyi reklámok is új szintre emelkedhetnek, az üzletekben lévő kivetítőkön személyre szabott reklámok jelenhetnek meg. Ezek az adatok az üzlettulajdonosok számára is érdekesek lehetnek, de igazi értéket tömegesen összegyűjtve és professzionálisan elemezve jelenthetnek. Egész biztosan lesz olyan piackutató cég, mely megállapodást köt a legnagyobb üzletláncokkal és felvásárolja az adatokat. (Ilyen természetesen már jelenleg is van, de a begyűjtött adatok egyelőre az értékesített árucikkek adataira vonatkoznak csak, nem kapcsolódnak hozzá a vásárlók személyes adatai.)
A technológia még nem teljesen kiforrott, a jelenleg alkalmazott RFID-címkék passzívak (nincs saját energiaforrásuk). A vásárlók azonosítására az adatfeldolgozó rendszerek már képesek lennének, ha a vásárló előzőleg megadta az adatait. Az üzemeltetők egyelőre nem gyűjtik (nem gyűjthetik) a neveket, lakcímeket stb., csak a törzsvásárlói rendszerben, ahol az alanyok szabad akaratukból adják meg az adataikat.

Alkalmazási területek

A technológia az élet számos területét egyszerűbbé teheti, erre jó példa az olaszországi Dolomiti Superski síbérlete, ahol főszezonban négymillió vendég is megfordulhat! Elegendő, ha a sielők zsebre teszik a bérletet és áthaladnak az RFID kapun – az azonosítás és az ellenérték levonása már meg is történt! Az adatbázisból pedig kibányászhatók a síelők szokásai... Egy másik terület, ahol RFID technológiával kísérleteznek, az egészségügy. Több amerikai kórház is használ RFID-karkötőket a betegazonosításban. A legismertebb jelenlegi alkalmazók pedig az amerikai Wal-Mart és a Tesco.

Bár a média és jogvédő szervezetek tiltakozására számítani lehet és bizonyos kérdések még a technológiával kapcsolatban sem tisztázottak, úgy tűnik, hogy idővel az RFID egy széles körben alkalmazott, egységes technológiává válik.

/FR piackutatás/

Ha marketinggel, online marketinggel foglalkozó blogod, honlapod van, jól jöhet egy oldalba könnyen beilleszthető hírolvasó, mely a marketing és a piackutatás legújabb híreiről tájékoztatja olvasóidat. Így több időt töltenek az olvasóid nálad és még jól is néz ki. A mellékelt widget bármilyen blogba vagy honlapba egyszerűen beilleszthető.

Íme:

 

Miért jó egy ilyen?

- olvasóid mindent egy helyen találnak
- ha kíváncsiak az aktualitásokra, nem kell, hogy elhagyják az oldalad
- ha te magad is sok időt töltesz pl. saját blogodon, neked is kényelmes lehet azonnal értesülni a legújabb hírekről, postokról
- szinesíti az oldalad, vizuálisan is jól mutat
- a widget szinét/méretét saját oldaladhoz szabhatod

A mellékelt widget alapértelmezésben a marketing.miner.hu tartalmát tölti be, amely a legfrissebb marketinggel kapcsolatos blogpostok gyűjtőhelye. A „Menü”-re kattintva további opcióként kiválasztható még a Piackutatás blog legfrissebb hírei, valamint a Jobmonitor aktuális marketinges állásajánlatai. Marketing iránt érdeklődő olvasóknak feltétlenül ajánlott.

A következő kódot illeszd be blogodba, honlapodra (a blog.hu-s blogoknál lépj be az admin felületre, Megjelenítés/Oldaldobozok menüpont, majd egy HTML text dobozba illeszd be a mellékelt HTML kódot; ha nincs ilyen dobozod, hozz létre egyet, kattints a listában a HTML text-re, majd húzd a helyére és ide illeszd a kódot – kész is van, kb. 20 másodperces munka):

A beillesztendő HTML kód:

<!-- SpringWidgets | Piackutatas blog (#31987) | HTML | Generated on 06/26/2008 --><object type="application/x-shockwave-flash" allowNetworking="all" allowScriptAccess="always" allowFullScreen="true" height="328" width="175" id="springwidgets_31987" align="middle" data="http://downloads.thespringbox.com/web/wrapper.php?file=31987.sbw" classid="clsid:D27CDB6E-AE6D-11cf-96B8-444553540000" codebase="http://fpdownload.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=8,0,0,0"><param name="allowNetworking" value="all" /><param name="allowScriptAccess" value="always" /><param name="allowFullScreen" value="true" /><param name="movie" value="http://downloads.thespringbox.com/web/wrapper.php?file=31987.sbw" /><param name="flashvars" value="param_param=http%3A%2F%2Fmarketing.miner.hu%2Frss|http%3A%2F%2Fpiackutatas.blog.hu%2Frss2|http%3A%2F%2Fjobmonitor.hu%2Fpartner%2Ffiles%2Frss-marketing.rss¶m_compactView=true¶m_style_borderColor=0xBC8A55¶m_style_brandUrl=" /><param name="quality" value="high" /><param name="wmode" value="transparent" /><param name="bgColor" value="0x000000" /><embed bgColor="0x000000" allowNetworking="all" allowFullScreen="true" allowScriptAccess="always" src="http://downloads.thespringbox.com/web/wrapper.php?file=31987.sbw" flashvars="param_param=http%3A%2F%2Fmarketing.miner.hu%2Frss|http%3A%2F%2Fpiackutatas.blog.hu%2Frss2|http%3A%2F%2Fjobmonitor.hu%2Fpartner%2Ffiles%2Frss-marketing.rss¶m_compactView=true¶m_style_borderColor=0xBC8A55¶m_style_brandUrl=" quality="high" name="springwidgets_31987" wmode="transparent" width="175" height="328" align="middle" type="application/x-shockwave-flash" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer"></embed></object><div style="font:11px/12px arial;width:175px;"><a href="http://www.springwidgets.com/widgets/view/31987/?param_param=http%3A%2F%2Fmarketing.miner.hu%2Frss|http%3A%2F%2Fpiackutatas.blog.hu%2Frss2|http%3A%2F%2Fjobmonitor.hu%2Fpartner%2Ffiles%2Frss-marketing.rss¶m_compactView=true¶m_style_borderColor=0xBC8A55¶m_style_brandUrl=&width=175&height=310" target="_blank">Get this widget!</a></div>

Ha nem felel meg a méret és/vagy a szín

Ez a widget alapértelmezésben 175x310 (sz, m) pixel méretű és barna színű, de ezt könnyen megváltoztathatod (tetszőleges méretre, tetszőleges színre) itt:
http://www.springwidgets.com/widgets/view/31987/false/true?rl=widgetize/31987

Írd át a méretet, add meg a színt, majd kattints a „Click Here To Get The Code” opcióra, majd a widgetben megjelenő színes ablakokból válaszd a „HTML”-t! A kódot a fent leírt módon illeszd be blogodba, honlapodra. Enjoy:-)

/FR piackutatás/

Követve a 2007 ESOMAR Prices Study tanulságairól szóló postunk első részét, most részletesebben is megnézzük, hogy az online kutatási módszerek, mint például az online kérdőíves felmérések és online fókusz-csoportok, hogyan tartják „nyomás” alatt a kutatási árakat, melyek ezáltal erőteljesen csökkennek.

Az online kutatások költségeket csökkentő hatását demonstrálja az a tény, hogy míg a telefonos interjúk költsége általánosságban a face-to-face interjúk költségének háromnegyede, az online technikák további 33 százalékos költségelőnyt mutatnak fel a telefon alapú kutatásokhoz képest.

Vizsgáljuk meg azokat a fő tényezőket, amelyek meghatározzák a piackutatás költségeinek különbözőségét az egyes országok és régiók között.

Meddig esik az online kutatások ára?

Az aktuális tanulmányban 19 ország volt képes arra, hogy legalább három ajánlat érkezzen egy tracking tanulmány elkészítésére, ahol az adatokat online módon kell összegyűjteni, mindezt 2005-ben még csak 10 ország tudta nyújtani. Az árak estek (dollárban), a nyolc ország közül ötben, melyek a 2005-ös és 2007-es tanulmányban egyaránt szerepeltek. Ezek az áresések annak ellenére bekövetkeztek, hogy egyedül az árfolyam-mozgásoknak köszönhetően jelentős áremelkedésnek kellett volna történnie! Ausztráliában, Japánban, és Angliában összességében az árcsökkenés különösen jelentős volt. Ez arra utal, hogy az árcsökkenés legfőbb oka az emelkedő számú piaci szereplőben és az egyre gyilkosabb árversenyben keresendő.

Mindazonáltal van a tanulmányban egy jelzés, miszerint az árcsökkenés nem folytatódhat korlátlan ideig. Az USA-ban az árak emelkedtek 2005 és 2007 között, körülbelül 13 százalékkal egy év alatt.

A fő okok

A tanulmány azt valószínűsíti, hogy az árat leginkább meghatározó tényező a munkaerő költsége és annak a kutatópiacnak a mérete, ahol a munka készül. A munkaerő költségét befolyásolják a helyi bérszintek és az, hogy hiány, vagy túlkínálat van képzett munkavállalókból (azok a piacok, melyeken szükség van nemzetközi szakemberek foglalkoztatására is, természetesen drágábbak). Kisebb kutatópiacok gazdaságilag fejlett országokban is nehéznek találhatják online paneleket felállítását. Sokféle online panel hiányában ezek az országok lecsúsznak a kutatással kapcsolatos legolcsóbb választási lehetőségekről. Ez részben megmagyarázza, hogy Írország miért volt a legdrágább ország a Global Indexen.

A legolcsóbb ország Pakisztán, melyet Bulgária és Macedónia követ. Sok, az EU-hoz nemrég csatlakozott ország – például Bulgária, Ciprus és Románia – a legolcsóbbak közt van a Global Indexen. Ez a pozíció a következő néhány év folyamán változhat, ahogy ezek a gazdaságok harmonizálnak az EU többi részével.

Az ESOMAR Price Study tanulmánya már a hetedik ilyen tanulmány, melyet 1982 óta a szervezet készíttetett és a jelenlegi a legátfogóbb a piackutatás árképzésének globális trendjeit illetően. A jelentés 592 piackutató-ügynökségtől gyűjtött válaszokat 95 országban, elég adattal ahhoz, hogy megbízható nemzetközi összehasonlításokat lehessen tenni a vizsgált nemzeti piacok közül 63 esetében. A vizsgálat keretében árajánlatokat kértek és kaptak a kutatóügynökségektől nyolc hipotetikus kutatási projecttel kapcsolatban, mindegyik esetében meghatározott módszertant feltételezve. Továbbá költségadatokat gyűjtöttek egy junior, ill. senior kutató napidíjáról, valamint egy call-center használatának 1 órás költségéről.

A két részes post első felében a riport főbb megállapításait részletezzük, először is megnézzük az egyes nemzeti piacokon a piackutatás árának különbözőségeit és azt, hogy a helyi feltételek hogyan lehetnek észrevehető hatással a költségekre:

A legmagasabb és legalacsonyabb ár








































A „Prices Study” rengeteg információt tartalmaz nyolc projekttel és jellemző tevékenységekkel kapcsolatosan, 63 országra kiterjedően. Mindazonáltal mindig érdeklődésre tarthat számot az, hogy mely országokban a leginkább illetve legkevésbé drága a piackutatás. Annak ellenére, hogy ez egy könnyű kérdés, a választ nem könnyű megadni. Az országok összehasonlításához először ki kell választani a kutatás típusát, például fókusz-csoportok fogyasztókkal, vagy telefonos adatfelvétel üzletemberekkel. A legdrágább ország négy fókuszcsoportnál az USA volt, Anglia pedig a második. Mindazonáltal, a legdrágább ország egy Usage & Attitude online kutatás esetében Finnország, amelyet Franciaország követett.

Azért, hogy egy átfogó ’Global Indexet’ vizsgálhassunk, egy összetett pontszám került kalkulálásra egy reprezentatív kvantitatív és egy kvalitatív kutatás költségei alapján, ahol egy 100-as mutatóérték képviseli a középértéket. Az index átlagolt értékeken alapul, melyet mindegyik országban a legolcsóbb opció alapján számoltak a Usage & Attitude és a fókusz kutatásokra vonatkozóan, mely a két a legtöbb visszaérkezett válasszal rendelkező projekt ahhoz, hogy visszatükrözze a viszonylag tipikus kvantitatív és kvalitatív kutatások árait. A táblázat a piackutatás szempontjából 20 legdrágább és 20 legolcsóbb országot sorolja fel.

Nincs egyenkutatás

Nincs olyan globális kutatási projekt, melyet minden piacon teljesen hasonlóan végeznének. A Prices Study sok tényezőt hangsúlyozott ki, ami ismerős lesz azoknak, akik rendszeresen vezetnek nemzetközi kutatást.

Sok piacon még nincs online kutatás opcióként, és néhány piac esetében már nincs telefonos opció. Néhány piacon a telefonos kutatás hanyatlóban van, mert a vezetékes telefonnal való ellátottság is hanyatlik, különösen olyan országokban, mint Finnország, ahol az otthonok körülbelül 50 százalékában már csak mobil telefon van. Ausztráliában és USA-ban a legtöbb ügynökség nem volt képes vagy hajlandó door-to-door kutatás lebonyolítására, amíg Szingapúrban ezt a formát jobban szeretik (a Central Location Testinghez képest). Néhány országban teljesen normális meghatározni, hogy egy moderátor fogja vezetni a fókuszcsoportok közül mindegyiket (ha a szám kicsi), más országokban viszont a moderátornak hasonló neműnek vagy státuszúnak kell lennie, mint a résztvevők.

A kutatás üzenete egyértelmű. A legolcsóbb út egy globális kutatási projekt lebonyolítására különféle módszereken keresztül vezet, melyek országonként változnak. Bármilyen kísérlet, hogy egyetlen módszertant erőltessenek, sokkal magasabb költségeket fog eredményezni, és legtöbbször nem is lehetséges.

Az üzleti életben mindig is divat volt apró ajándékokat adni a partnereknek, tollat, naptárat, mappát, kulcstartót, ilyesmiket. Sokan azt gondolhatnák, hogy ez már idejétmúlt marketingtechnika, túllépett rajta az idő. Megfigyeléses kísérletek igazolták, hogy ez az ősrégi módszer ma is működik!

A nagy gyógyszergyárak orvoslátogatói előszeretettel ajándékoznak kis értékű csecsebecséket, használati tárgyakat a felkeresett orvosoknak, különösen mióta törvény tiltja Magyarországon (is) a nagyobb értéket képviselő dolgokkal való kedveskedést. Az orvoslátogatók célja nyilvánvalóan az, hogy az orvos az általuk képviselt gyár termékeit, gyógyszereit ajánlja, írja fel betegeinek. Ez nem mindig esik egybe a közérdekkel, így a törvényalkotó szándéka az volt, hogy minimálisra csökkentse az orvosok befolyásolhatóságát. Igazán kár, hogy a törvényalkotók keveset tudnak a marketingről, meg az antropológiáról, melyek szerint nem kell feltétlenül nagy értékű ajándék a befolyásoláshoz, sőt, bizonyos értelemben a kisebb értékű ajándékok nagyobb hatást tudnak elérni. Részbe azért, mert nem annyira egyértelmű a befolyásolás szándéka (kevésbé nyilvánvaló esetben mentálisan nyitottabb és védtelenebb is az ember), másrészt a korrupció gyanúja sem merül fel. A fentiek értelmében az orvosok jóindulatát könnyű „üveggyöngyökkel” (emblémás toll, asztali naptár, falitükör, stb.) megszerezni úgy, hogy ne is legyen róla tudomásuk, ezt megfigyeléses kísérletekkel bizonyították! Az üveggyöngy-csapdába csalt orvosoknál tudattalan mechanizmusok léptek működésbe mikor betegeiknek receptet írtak és számos esetben nem jutott eszükbe a konkurens gyógyszer (vagy a generikus változat, mely olcsóbb). Esetenként még az is előfordult, hogy olyan betegségekre is felírták az adott szert, melyekre a gyártó egyáltalán nem ajánlotta! Ki kell emelni, hogy tisztességes, szakmailag elismert orvosokról beszélünk, akik utólag sem tudtak magyarázatot adni cselekedetükre. (Mivel a két kontrollcsoport – akik kaptak „üveggyöngyöt”, ill. akik nem kaptak – közti eltérés szignifikáns volt, így a véletlen lehetőségét kizárhatjuk.) Az orvosok a kísérlet után elmondták: tudták, hogy befolyásolni akarják őket, de szerintük ez nem sikerült. A kísérlet eredményei szerint viszont igen. Többször és hamarabb írták fel az adott gyógyszert, előnyeit felnagyították, míg a hátrányait legtöbbször elhallgatták, a konkurens készítményeket nem ajánlották. Mindez egybeesik azokkal a pszichológiai tapasztalatokkal, miszerint a fogyasztó (ez esetben az orvosok) még abban az esetben is könnyen befolyásolható, mikor egyértelmű számára a befolyásolás szándéka. Többek között ezért is működnek a reklámok azoknál is, akik szerint rájuk egyáltalán nem hat és attitűdjük a reklámokkal szemben kimondottan elutasító. A fogyasztói (emberi) döntések háttere mérhetetlenül bonyolult, a legújabb kutatások szerint is a tudatosságnak csak kis szerep jut (ha egyáltalán).

Az üveggyöngy-effektus kísérlet tanulságai a marketinggel foglalkozók számára jól hasznosíthatóak, gyakorlatilag bármely vállalkozás (mikrovállalkozások, kkv-k is) élhet az eszközzel, mivel költségigénye alacsony, egyszerűen és gyorsan kivitelezhető, társadalmilag elfogadott piacbefolyásolási eszközt jelent, a konkurensek pedig sok esetben már nem alkalmazzák, mivel elavultnak gondolják az innovatívabb marketingeszközök mellett.

Nyilvánosak a piackutatási iparág 2007-es évre vonatkozó sarokszámai, melyeket a Professzionális Piackutatók Társaságának (PPT) nemrég tartott sajtóbeszélgetésén ismertettek. Az adatokat a PMSZ és a PPT közösen állította össze. A hírről a mediainfo.hu számolt be.

Magyarországon 2007-ben 15,5 milliárdot költöttek a cégek piackutatási tevékenységre (2006-ban a vállalatok, szervezetek és politikai pártok 14,5 milliárd forintot költöttek), melyből egyébként mintegy 7,7 milliárd forintos súlyt képvisel az a hat szereplő, akik a PPT alapítói.

A belföldi megbízások döntő súllyal jelentek meg, mintegy 82 százalékot képviseltek, a fogyasztói kutatások aránya pedig 81% volt az összes megbízáson belül. Figyelemre méltó, hogy a hazai megbízások aránya sosem ment 80% alá az elmúlt öt évben, és 2003-ban volt a legnagyobb, 84 százalékkal.

A legnagyobb megbízók, az üzletág motorjai továbbra is a fogyasztási cikkek előállítói, akik a piac 45 százalékát adják. Őket követi a média 17, majd a stratégiai szolgáltatók (gáz, villany, stb.) 13 százalékkal. A közszféra 4 százalékos súlyt képvisel, a B2B kutatások pedig 2%-kal részesednek a tortából.

Június 2-án Budapesten tart közös konferenciát az ESOMAR és a reklám világszövetség (World Federation of Advertisers), a téma pedig a multimédiás kutatások, adott hírt a mediainfo.hu.

2006-ban Sanghajban, 2007-ben Dublinban, most pedig Budapesten zajlik az ESOMAR által elindított WM3 (World Wide Multi-Media Measurement) szakmai konferenciasorozat. A rendezvényen egyrészt a legnagyobb hirdetők (Procter & Gamble, Coca-Cola, Microsoft, Philips, Avon), piackutatók (Nielsen, GfK, TNS, Millward Brown), valamint médiatulajdonosok (BBC, Network Ten, RTL, MTV Networks) képviselői tartanak előadásokat.

Az előadók kiemelten arról fognak beszélni, hogy a mai multimédiás világban miképpen érhető el a leghatékonyabban a fogyasztó, hogyan mérhetők a fogyasztók vásárlási szokásai, s hogyan lehet felelős döntést hozni a márkastratégiák kidolgozásakor a megfelelő kutatási módszertanok segítségével.

Néhány napja érdekes hír látott napvilágot sokak kedvenc böngészőjével kapcsolatban. A Mozilla Firefox fejlesztőinek elképzelése alapján az operációs rendszer a jövőben adatokat gyűjt majd a felhasználók szokásairól, elvileg persze azok beleegyezésével.

Egyelőre nem teljesen egyértelmű, hogy milyen célt szolgálnának ezek az adatok, de szép lassan körvonalazódik egy olyan jövő képe, ahol a felhasználó minden interneten történő aktivitását figyelik, rendszerezik, értékelik, majd ki tudja mire használják fel. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Microsoft is hasonló irányban fejleszti termékeit, most úgy tűnik, a Firefox is beáll a sorba. Lassan lehet átállni az Operára vagy valamilyen egzotikus, kisebb böngészőre, ha az ember nem akar valóságshow-t csinálni az életéből.

A projekt még csak az elején tart, munkaneve: „Data”. A fejlesztők tudják, hogy a felhasználói adatgyűjtés nem feltétlenül lesz népszerű és ezért próbálják minél részletesebben informálni a felhasználókat. A projekt az Alexa vagy a Complete adatgyűjteményére hasonlítana, az adatokat pedig a böngésző kiterjesztéseinek segítségével gyűjtenék.

Minderre állítólag azért van szükség, mert az Alexa és a Clients jelenleg nem elég elterjedtek, ezért meglehetősen pontatlanok, főleg a kisebb oldalak esetében. A Firefox használatával ez a probléma megoldódna, a jelenleg cca. 170 milliós Firefox használóknak ha csak egy kis része egyezne bele adatainak felhasználásába, már akkor sokkal pontosabb adatokhoz lehetne jutni a jelenleginél, ehhez a fejlesztők szerint elég lehetne a használók 1 százaléka (ez minden bizonnyal meg is lesz). Az ilyen jellegű adatgyűjtésnek is lehetnek hátrányai, amennyiben például a Firefox használók demográfiai (esetleg pszichográfiai?) ismérvei különböznek más böngészők célközönségének jellemzőitől. Ugyanakkor az eddigi eljárások is távol állnak a tökéletestől, a jelenlegi piackutatási módszerek hibáinak csökkentése is nagy eredmény lenne.

Tessék mondani, a chipet mikor teszik be a bőrünk alá?

Egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket egy korábban készült interjúra, mely az Origo-n jelent meg. Peczöli Irént kérdezték az internetezők piackutatással kapcsolatban.

Pontosabban mivel foglalkozik egy piackutató?
- Olyan információkat, adatokat gyűjt, amelyek a megrendelő piaci munkáját segítik. Például egy cég ragasztószalagot akar eladni a magyar piacon, de egyelőre nem ismeri az itteni körülményeket, nem tudja, hogy az emberek hány százaléka használ ragasztószalagot, mire használják, hol vásárolják a terméket. Ilyenkor általában egy kutatócég segítségét kéri, amely segít a módszertan kidolgozásában (pontosan kit és miről, hogyan kérdezzenek meg) és az eredmények értelmezésében.

Ma milyen felsőoktatási intézményben lehet a leginkább piackutatónak tanulni?
- Ilyen tárgyakat a közgázon és a bölcsészkar szociológia szakán oktatnak, de vannak a kollegáim között pszichológusok, mérnökök és tanárok is.

Engem még nem állított meg egy közvélemény-kutató sem - akkor honnan veszik az adatokat?
- Magyarországon 10 millióan élünk, statisztikailag megbízható eredményeket, következtetéseket egy ezer fős minta megkérdezés alapján lehet levonni. A bekerülés esélyét a két nagyságrend aránya határozza meg.

Önök mi alapján jelentik ki, hogy hiteles az az eredmény, amit kihoznak? Nyilván nem kérdeznek mindenkit végig az országban.
- Ha az ország tejes népességét szeretnénk reprezentálni, akkor természetesen ügyelünk arra, hogy mindenféle típusú ember szerepeljen a mintában, azaz legyen benne városban és faluban élő, férfi és nő, idős és fiatal. A mintavétel során folyamatosan kontrolláljuk, hogy ezek a mutatók megfelelnek-e a teljes népességben tapasztalt arányszámoknak.

Nem érzi úgy, hogy egyre növekvő ellenállás tapasztalható a piackutatókkal szemben? Úton-útfélen megállítják és kérdezgetik az embert....
- De. Míg 5-10 évvel ezelőtt a közép-európai területen sokkal kisebb visszautasítási aránnyal találkoztunk, ma már gyakorlatilag ez megegyezik a nyugati országokban tapasztalhatóval - az emberek bizalmatlanok.

Forrás: [origo]

1901. november 18-án született az Iowa állambeli Jeffersonban George Horace Gallup, a nevét viselő világhírű amerikai közvélemény-kutató intézet alapítója.

Újságírói, majd pszichológiai tanulmányokat folytatott, s már egyetemi lapszerkesztőként arra hívott fel: "Kételkedj mindenben! Kérdőjelezz meg mindent! Légy radikális!". Szárnypróbálgatása kezdetén kimutatta, hogy az újságolvasók nem a címoldalt, inkább a képregényeket és színes híreket, cikkeket keresik. 1928-ban doktorált újságírásból, 1932-ig újságírást tanított az iowai Drake, az illinois-i Northwestern és a New York-i Columbia egyetemen, első közvélemény-kutatásait a Mid-west című lapnak készítette. 1932-ben került a New York-i Young and Rubicam reklámcéghez, ahol 1947-ig kutatási igazgató volt. Felméréseiben azt vizsgálta, miként reagál a közvélemény egyes új termékekre, tanulmányozta az újságolvasók összetételét és érdeklődését. Finomította a vizsgálati módszereket, a Young and Rubicam lett az első reklámcég, amely tudományos telefonos mintavétellel mérte az országos rádió hallgatottságát.

Első reprezentatív mintavételen alapuló közvélemény-kutatását 1935-ben publikálta, egyik kérdése azóta klasszikussá nemesedett: "Ha ma lennének a választások, Ön kire szavazna?" Nemsokára önállósította magát, s Princetonban megalapította az Amerikai Közvélemény-kutató Intézetet (1958 óta Gallup Organization). David Ogilvy, a később világhírű reklámszakember is itt sajátította el a majdani Ogilvy and Mather vállalat reklám-filozófiájának alapjait. Amerikában már korábban is működtek hasonló intézmények, az újságok is próbálkoztak előrejelzéseket készíteni "vágja ki és küldje be" jelszóval, de ezek eredményei esetlegesek voltak.

A mérföldkövet az 1936-os év jelentette, amikor az esedékes elnökválasztáson a Literary Digest című hetilap a republikánus Alfred Landon, míg Gallup a végül győztes demokrata Franklin Delano Roosevelt sikerét jelezte előre. A Literary Digest a szokásos módszerrel tízmillió "szavazólapot" küldött szét, amelyekből kétmillió érkezett vissza. Gallup ezzel szemben egy keresztmetszetet adó lakossági mintával dolgozott: kevesebb embert, de férfiakat és nőket arányosan "szondáztak" meg, interjúkat készítettek, valamint figyelembe vették az iskolázottságot és az anyagi körülményeket is.

A sikeres előrejelzést követően megnőtt az érdeklődés a körkérdések iránt. Gallup nevéhez elsősorban a politikai közvélemény-kutatások modern módszereinek kidolgozása kapcsolódik, de az intézet a választásokon kívül is publikált felméréseket különböző témákban. Ügyfelei a tudományos életből, a magánvállalkozók és vállalatok közül, a sajtó és a politika köreiből kerültek ki, az interjúkat ugyanakkor tapasztalt kérdezők végezték reprezentatív országos minta alapján, és az eredményt rövid időn belül szállították. A Gallup intézet piackutatásokkal is foglalkozik, bár azok eredményei nem publikusak, a megrendelőt illetik. (Gallup legnagyobb tévedése szintén elnökválasztáshoz kapcsolódik: 1948-ban - nem egyedül - Thomas Dewey sikerét jósolta a végül győztes demokrata Harry S. Trumannal szemben.)

Gallup a mintavételi és a kérdezési technika fejlesztését, integrációját szorgalmazta, az emberek véleményét, viselkedését és cselekedeteit elemezte. Ő maga soha egyetlen politikusra sem szavazott, sőt magát a szavazást is megtagadta. Mivel szülőhelye tipikus közép-nyugati kisváros volt, számára természetesnek tűnt, hogy egy kis csoport véleménye minden amerikai álláspontját tükrözheti. Egyik könyvében úgy foglalt állást, hogy az életben senki sem átlag, mindenki egyéni módon éli az életét, de a szakembernek megvan az eszköze ahhoz, hogy felmérje az irányzatokat és változásokat.

George Gallup 1984. július 26-án halt meg a svájci Tschingelben szívroham következtében. Svájcot Gallup nemcsak hegyi levegője miatt szerette, hanem a népszavazások iránti vonzalma miatt is - az volt a véleménye, hogy Svájc olyan ország, "amelyet a közvélemény működtet". Szabadidejében szívesen foglalkozott családfakutatással, lovaglással és történelmi regények olvasásával. 1925-ben elvette Ophelia Smith Millert, egy iowai újságkiadó lányát, a házasságból három gyermek született. Több könyvet és cikket írt a közvélemény-kutatási módszerek tárgyában, és számtalan kitüntetés birtokosa volt.

Az SPSS márciusi hírleveléből tallózunk. A hatalmas adatbázisok elemzéséhez professzionális szoftver és módszer kell, az amerikai választási kampányban már ilyet használnak a kampánystratégák.

Nem sokkal ezelőtt a választási kampányok a választók stratégia nélküli hideg hívásán és a véletlenszerűen osztogatott szórólapokon alapultak. Az egyéni választók adatain alapuló mozgósítás nagyon szűk körű volt és csupán a népesség-nyilvántartás adatain alapult.

2008-tól azonban az USA nagy politikai szervezeteitől kezdve a helyi kampánystratégia alkotókig olyan hatalmas adatbázisokat elemeznek az SPSS Prediktív elemzési megoldásaival, mint a szavazói állományok, választási eredmények, demográfiai adatok. Az intenzív elemzés segítségével a politikai szervezetek megcélozhatják a lehetséges támogatókat, meggyőzhetik a határozatlan szavazókat, valamint aktívabb részvételre biztathatnak.

Az amerikai demokrata párt és Barack Obama az SPSS Inc. vezető prediktív elemzési megoldásait használják a demográfiai és magatartási adatok és vélemények elemzésére és modellezésére, valamint azon szavazók elérésére, akik jelöltjüket a legnagyobb valószínűséggel támogatni fogják, vagy akik ingadoznak a liberális és konzervatív tábor között.

Az SPSS washingtoni székhelyű politikai tanácsadó szolgálata, a Strategic Telemetry stratégiai tanácsadást folytat és a választók hatékony megcélzásával kapcsolatban végez szolgáltatásokat. Ken Starsma, a Startegic Telemetry elnöke 2003-ban alapította a szervezetet, mely az elsők között jár a kampányok high-tech statisztikai modellezésben. „A közérdeklődés a mai választások iránt megemelkedett és a szavazók szeretnének jobban informáltak lenni a jelölésekkel kapcsolatban” mondta Starsma. „Azok a kampányok, amelyek az SPSS prediktív megoldásait használják a bizonytalan szavazók véleményének elemzésében és megcélzásában magasan eredményesebbek az olyan üzenetek megalkotásában, amelyek igazán számítanak a választópolgároknak.”

Az SPSS prediktív elemzési szoftvere a politikai szervezeteknek olyan precíz matematika alapú tudást biztosít, amivel a rendelkezésre álló adatokból kinyert személyes információkból „négyszemközti” kapcsolat alakulhat ki a szavazókkal.

A hírt itt olvashatja angol nyelven.

Széles körű szakmai egyeztetést követően 2007 végén az ESOMAR-tagok megszavazták a kutatási szakma új kódexét, amely tartalmazza a piac- és véleménykutatásokra, valamint a társadalomtudományi kutatásokra egyaránt kötelező érvényű alapelveket. (pmsz.org)

A 2008 januárjában megjelent nemzetközi kódex a negyedik átdolgozott kiadás. Különös figyelmet szentel a kutatásokban résztvevők magánszférájának és az adatvédelemnek. Az új Kódex a korábbinál rövidebb, tömörebb és egyszerűbb, így a kutatási szakmán kívüliek számára is könnyebben érthető, könnyebben áttekinthető. Definíciói letisztultabbak és azt segítik, hogy a piackutatás egyértelműen megkülönböztethető legyen olyan más tevékenységektől, mint a direkt marketing vagy az értékesítés.

A Kódex magyar nyelvű változata megtekinthető, letölthető: itt.

A PMSZ 2008. március 27-én tartott közgyűlése egyhangúlag a PMSZ tagjai közé fogadta az MEMRB-t, erről adott hírt a Piackutatók Magyarországi Szövetsége.

A ciprusi központú MEMRB a 70-es évek eleje óta végez piackutatást, jelenleg 32 országban. A közép- és kelet-európai piacokon 1991-től van jelen. A cég magyarországi ügyvezetője Eleanor Farmakalides. Az MEMRB 2004 előtt már tagja volt a Szövetségnek, tagsági viszonyát a Synovate vitte tovább a cégek kettéválásával. Az MEMRB-t Rádi Zsuzsanna, helyettes ügyvezető képviselő a szervezetben.

A Szövetség taglétszáma (a honlapjuk alapján) ezzel 13-ra bővült, a jelenlegi tagok: AC NIELSEN, Ad Hoc Plus, AVE-NEW Marketing, BellResearch, Cognative, Fact Intézet, Imas International Magyarország, MASMI Hungary, MEMRB, NRC, Synovate , Szinapszis, Szocio-Gráf Intézet. Mint arról nemrég beszámoltunk, a Szövetség néhány hónapja kettészakadt, 6 tag kivált (Szonda Ipsos, Gfk Hungária, Research International Hoffmann, AGB Nielsen, Medián, TNS) és új szervezetet alapított Professzionális Piackutatók Társasága (PPT) néven.

A Red Bull soha nem látott sikereket ér el az Ausztria legnagyobb kiskereskedelmi egységeit összefogó Rewe társaság üzleteiben. Olyan láncokban számít a legkeresettebb italnak, mint a Billa, a Merkur, a Penny vagy a Bipa.

Most először történik meg az elmúlt 20 évben, hogy a Red Bull érték-alapú forgalom alapján is megelőzi a konkurens üdítőital márkákat a sógoroknál. Szakértők szerint ez a senki által nem várt siker legnagyobb részben a szupermarketekben elhelyezett ötletes hűtőberendezéseknek köszönhető (ilyennel egyébként Magyarországon is találkozhatunk több lánc üzleteiben, pl. a Tesco egységekben). Ausztriában több helyen is elhelyeztek már ilyen hűtőberendezéseket, többek között a Penny, Billa üzleteiben, előbbinél a kassza mellé, utóbbinál a polcok mellé helyezték a mini-hűtőket.

A Rewe arról adott hírt, hogy a Red Bull mellett a Coca-Cola is növelte eladásait és ez ösztönzőleg hatott az üdítőpiac egészére, mely így az elmúlt években mintegy 4 százalékkal emelkedett. A Rewe Austria az ország legnagyobb kiskereskedelmi konzorciuma, amely olyan láncokat tömörít, mint például a Billa (1011 üzlet), Bipa (535), Penny (255), Merkur (105). A Red Bull sikere nem korlátozódik Ausztriára, a Nielsen jelentése szerint a 2007-es évre a világ 143 országában 3,1 milliárd eurós forgalommal büszkélkedhet.

A nőket megcélzó termékeket érdemes bulvársztárokkal népszerűsíteniük a hirdetőknek - többek között ez a konklúzió vonható le a sztárokra vonatkozó kutatásokból. Magyarországon a GfK készít és publikál rendszeresen ilyen felméréseket, Sztár Monitor néven.





















A kutatás szerint a nők körében főként a televízióban feltűnő bulvárhírek szereplői, míg a férfiak körében a gazdasági élet hírességei a legismertebbek. A nők a férfiaknál nagyobb arányban néznek szórakoztató és beszélgető-műsorokat a tévében, és a bulvárhírek olvasottsága is magasabb a körükben. Jobban kedvelik a kulturális témájú, a divattal, sztárok és híres emberek életével foglalkozó műsorokat, míg a gazdasági és politikai műsorok kisebb arányban kötik le őket. A nők a nem csupán tájékozottabbak a kereskedelmi tévécsatornák szórakoztató showműsorainak szereplői felől, hanem figyelemmel kísérik a tehetségkutató műsorok résztvevőinek magánéletéről szóló bulvárhíreket is.

A férfiak figyelmének középpontjában a gazdaság és a sport áll. Így a férfiak által szélesebb körben ismert közéleti szereplők listáján is vállalkozók és a gazdasági élet prominens személyiségei és sportolók szerepelnek.

Felettébb negatív véleménye van az embereknek Győzikéről (81 százalék kifejezetten nem szereti, 65 százalék utálja), Anettkáról, VV Leóról, Majkáról. A listán, melyen nem dicsőség szerepelni, előkelő helyen van még Havas, Hajdú Péter, Pokrivtsák Mónika, Gyárfás, Till Attila, Stohl András. A Cool tévé arcait sem puszilgatják lépten-nyomon kismamák és nagymamák az utcán, mert Horváth Éva, Valkó Eszter, Kinter Oszkár (és a már említett Leo) is sokaknak ellenszenves.

A sztárfelmérés jellegzetes és fontos adata a "burn out", mely azt jelzi, hogy a nézők szerint melyik médiaszemélyiség égett ki, melyikben nincs már tartalék, melyik tenné jobban, ha rendes szakmát tanulna, kalapácsot vagy fakanalat ragadna, ahelyett, hogy a tévében bohóckodik. Nem meglepő, hogy akik itt az élen tülekednek épp azok, akik a népszerűtlenségi listán is előkelő helyen tanyáznak. A tévézők jelentős része szerint teljesen indokolatlan tovább szerepeltetni Győzikét, Anettkát, Leót, Majkát, Stohlt, Havast vagy Till Attilát - ugyanakkor sokan így is megnézik őket, mert képben kell lenni, nem lehet némán pislogni, ha a menzán vagy a játszótéren róluk beszélnek a haverok. Itt, a kiégett, unalmas figurák közt szerepelt korábban Kiszel Tünde, Rubint Réka vagy Fekete Pákó is.