Piackutatás blog

A márkatulajdonosok számára létkérdés, hogy megfejtsék: ki/mi is számít napjainkban kúlnak, menőnek? A kutatások eredményei alapján a brandekhez kötődő, róluk szóló történeteknek vajmi kevés közük van már a műszaki jellemzőkhöz, funkcionalitáshoz, javarészt inkább érzelmekről, hiedelmekről, mítoszokról szólnak. Egy olyan világban, ahol a termékek egyes jellemzőiket tekintve erősen konvergálnak – néha annyira, hogy szinte megkülönböztethetetlenek – a kúlság titkainak kutatása megkerülhetetlen. Az aktuális nemzetközi kutatások ez irányú eredményeibe adunk most betekintést, két egymástól független írás keretein belül; a második rész a Piackutatás Hírek oldalon, az „Elemzések, hírek, technológia” rovatban jelent meg (link a poszt végén).

Elsők közt az első, avagy az X generáció a legnagyobb király! Az X generáció még az utána következő Y, Z generációnál is kúlabb!

Alternatív módon fogjuk a ’menőség’ fogalmát megközelíteni és a generációs vitát (az X és Y generáció ellentétét különösen) elemezni. Ez persze módszertani kérdéseket is felvet, gondolkodásra készteti a kutatókat és cégvezetőket, akik a jövő építésén fáradoznak.

Abból az alapfelvetésből indulunk ki, hogy az ún. ’menő márkák’ már nem menők többé. Joeri Van den Bergh, a How Cool Brands Stay Hot c. könyv társszerzője egy interjúban érdekes dolgokat állított, így pl. azt, hogy az Y generáció tagjainak szülei figyelemmel kísérik gyermekeik tevékenységeit, hogy ezekkel a gyerekekkel szemben nagyok az elvárások, a szülők pedig alkalmazkodnak ehhez. Nem akarjuk ezek legitimitását megkérdőjelezni az adott kutatási mintára vonatkozóan, de azzal már gondjaink lehetnek, ha ezeket, mint általános igazságokat állítja be valaki – ezzel az Y generációt téve meg a trendek irányítójának.

Más vizsgálatok ezzel szemben azt mutatták, hogy tán először a piackutatás történetében, a szülők valójában menőbbek, mint a gyerekeik – az X generáció menőbb, mint az Y. (tisztázzuk: az X generáció 1965-78-ban, az Y generáció 1979-95-ben született) Lássuk a főbb problémákat: a ’menőség’ fogalmát, valamint a kutatás formáit, mely a felszín alatti insightok megismerését célozza meg.

Mire gondolunk, ha azt mondjuk, menő? Általános vélekedés szerint menő az, ami divatos. A leggyakrabban a ’menő’ fogalom szorosan összetartozik az ’ifjúság’ és az ’ifjúsági kultúra’ szavakkal. A fiatalság indukálja a trendeket, a szülők meg később imitálják azokat. Így lehet az, hogy a menő márkák a fiatalok márkái, és mint ilyenek, legtöbbször hihetetlen népszerűek is.

Ami a marketing világában már a 60-as évek óta alapigazságnak számít – a fiatalság cool, és ezért ők alakítják a divatot, a trendet – ma már nem feltétlenül igaz. Ebben a szcenárióban menőnek lenni egyfajta gondolkodásmódot jelent. A lényege a jelenlegi állapotok megváltoztatása. Ahelyett, hogy egy demográfiai (életkor) alapú csoporttal dolgoznánk, egy egész hálózattal állunk szemben. Ez a network nem a közelségre épít, hanem egy-, vagy kétfokozatú szeparáción alapul (ellentétben az ún. hatfokozatú szeparációs elmélettel). Ezek a kapcsolatok véletlenszerűek, mégis képesek ötletek átformálására a hálózaton belül.

Szingularitás jelentései: 1. különösség, egyediség; 2. Az általános relativitáselmélet szingularitás kialakulását, egyben a téridő végtelen görbületét jósolja a fekete lyuknak is nevezett, extrém nagy tömegű, extrém nagy gravitációjú égitestek közvetlen közelében (gravitációs szingularitás); 3. Amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a (technológiai) szingularitás előtt élők képtelenek felfogni. Az esemény bekövetkezése és annak előrelátható időpontja vitatott. A jövőkutatók többnyire a 21. század harmadik évtizedére jósolják, szerintük jelenleg elképzelhetetlen technológiai fejlődéshez fog vezetni (forrás: Wikipedia); 4. Argentin művész sci-fi film (1996-os), eredeti címe Moebius, nálunk először Szingularitás néven mutatták be (később: A Moebius-metró).

A Moebius-metró

A szóról nekem legelőször minden idők egyik legjobb sci-fi-je ugrik be, egy méltatlanul elfelejtett argentin film, melyet több nemzetközi díjjal ismert el a filmszakma. Néha (8-10 évente) leadják a Duna tévén, éjjel 2 óra körül, érdemes éjszakázni miatta. A történet a következő:

„Buenos Aires, Argentína. Váratlan esemény történik a világ egyik legzsúfoltabb metrórendszerében. Egy utasokkal teli metrószerelvény tűnik el nyom nélkül, csak a kerekek kattogó hangja szűrődik ki halványan az alagútrendszerből. Az üzemeltetésért felelős igazgató felkéri az alagútrendszert tervező iroda egyik munkatársát, Daniel Prattot, hogy működjön közre abban a vizsgálatban, amelyet az elvesztett szerelvény felkutatására indítanak. Mielőtt azonban a fiatal matematikus végére járhatna a rejtélynek, újabb váratlan esemény történik...” (Port.hu)

Mostanában A Moebius-metró címmel adják, de határozottan emlékszem, hogy először Szingularitás név alatt futott, talán nem véletlenül – íme egy rövid részlet a film alapjául szolgáló novellából, mely egyébként a Galaktika sorozatban is megjelent, nem hosszú, olvassátok majd el. (J. A. Deutch - A möbius-metró)

„Ami pedig az eltűnt vonat megtalálását illeti, annyit mondhatok, nem tartom reménytelennek. Végleges valószínűség van rá, az én megítélésem szerint, hogy a vonat a hálózat nem térbeli szakaszából, ahol jelenleg tartózkodik, idővel visszatér a térbeli szakaszba. Mivel a nem térbeli szakasz tökéletesen hozzáférhetetlen, sajnos semmit sem tehetünk a visszatérés előmozdítására, még csak meg sem jósolhatjuk, mikor vagy hogyan fog bekövetkezni. De ha kiiktatják a boylstoni hurkot, a visszatérés lehetősége megszűnik. Épp a rendszernek ez a szakasza biztosítja a rendszer lényegi szingularitását. Ha a szinguláris helyeket megszüntetik, a vonat soha vissza nem térhet. Világos?”

A történetben szereplő metróhálózat komplexitása annyira bonyolult lett egy új csomópont beiktatásával (ajjaj, 4-es metró....), ami után végtelen számú szinguláris helye keletkezett, melyek egy része kívül esik a hálózat látható térbeli szakaszain... Nehezen hihető, de a kvantumfizika törvényei alapján ennek valószínűsége nem nulla, vagyis a Blaha és Deák tér között, ha nem is túl nagy valószínűséggel, a történethez hasonlóan eltűnhet egy utasokkal teli szerelvény...

De térjünk vissza a szingularitás többi magyarázatához; míg a gravitációs szingularitásról sok embernek eszébe jutnak a fekete lyukak, az eseményhorizont, a tér-idő görbület, addig a technológiai szingularitás fogalma szélesebb körben gyakorlatilag ismeretlennek számít.

Lássuk az eredeti táblázatot, mely elég nehezen olvasható a kettőzött írással, nemde?

Egy kis ésszerűsítés tökéletesen megoldja a helyzetet.

Mégis találhatunk még további dolgokat, melyekben ez a diagram fejlődésre szorul. Először is az olvasónak nehéz lehet az ország neveket párosítani a számára érdektelen sávokkal a távolság következtében. Másodszor nagyon embert próbáló a sávok százalékos értékének meghatározása, hiszen szemmel nagyon nehéz végigkövetni a mértékeket, különösen a diagram tetején található sávokra igaz ez.

Három építő jellegű ötlet:

1. Vízszintes vezetővonalak hozzáadása
3-4 soronként fontos lenne ilyen vonalak beiktatása, hogy kapaszkodót jelentsen a szemnek, amikor nagy térben kell adatokat végigtekinteni. Szintén hozzáadhatunk százalékos értékeket a sávok végére, hogy azok egyszerűen leolvashatóak legyenek.

2. Rövidebb, keskenyebb sávok használata
Ez megkönnyíti az olvasó számára, hogy minden aspektust áttekintsen egy pillantásra. A vertikális vonalak segítséget jelentenek a szemnek.

3. A pozitív és negatív jellemzők együttes feltüntetése
Ahelyett, hogy külön részen sorakoztatnánk fel az előnyös és előnytelen jellemzőket, egybe is írhatjuk azokat egy középső elválasztó vonallal. Szürke hátteret is készíthetünk a diagramhoz (annak 20%-ára) annak érdekében, hogy az olvasót annak megértésében segítse.

Személy szerint a 3. pont a kedvencem. Elegáns, könnyen érthető. A harmadik (szürke) sáv mutatja meg a „semleges” értékeket, melyek nem sok jelentőséget hordoznak, és akár törölhetőek is. (sp)

SMS küldését mobiltelefonon az angol nyelvhasználatban leegyszerűsítve, igei formában ‘texting’ szóval jelölik. Az alábbi rövid infografika a Z generáció legidősebb tagjainak, vagyis a most 12-17 éveseknek ezzel kapcsolatos szokásait mutatja be, az amerikai tinédzserek esetében. Az infografikában megdöbbentő vagy egyenesen hihetetlen számokkal találkozhatnak az idősebbek (X generáció tagjai, Baby boomerek); egy amerikai tini naponta átlagosan 49 SMS-t küld, a lányok persze többszörösét, mint a fiúk; 69% vacsora közben, 83% pedig késő éjjel is textingel...

Browse more infographics.

Az Országos Piackutatási Diákverseny sorozat 2009-ben indult útjára, az idei évben harmadik alkalommal került megrendezésre. Ebben az évben a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézete a Ringier Kiadóval együttműködésben szervezte meg a diákversenyt. A verseny célja, hogy támogassa az egyetemi és főiskolai hallgatók körében a piackutatás gyakorlati alkalmazásának megértését, és elősegítse a szakma népszerűsítését. A Ringier célkitűzései is hasonlóak, a cég minden évben több piackutató gyakornokot fogad, hogy a gyakorlati tapasztalatszerzést elősegítse. A Ringier az OPDV verseny támogatásával, az idei témakiírással közelebb akarta hozni a média világát és ennek a területnek az érdekes kutatási kérdéseit ehhez a korosztályhoz. Az idei év feladata tehát egy, a Ringier Kiadó által megfogalmazott piackutatási briefen alapuló kutatás elkészítése volt, témája: Az online médiafogyasztás és az online vásárlási szokások összefüggéseinek a vizsgálata. Feladat volt a 15-39 éves célcsoporton belüli, eltérő jellemzőkkel rendelkező csoportok feltárása, a különbségek értelmezése. Ebben az évben a verseny menete két ponton is eltért a korábbi évektől: két fordulóban szerveztük meg, illetve a második (döntős) szakaszba jutott csapatok az NRC és az Ipsos segítségével 500 fős online reprezentatív mintán kérdezhették le a kérdőíveiket.

"Éppen most készítettek velem egy 13 perces telefonos interjút a fűszerboltokról. Egész életemben összesen nem gondolkodtam ennyit a fűszerboltokról..."

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek

Szorgos kis méhecskék fondorkodása

Már régóta szivárognak a hírek arról, hogy a Google (is) a piackutatás területére kíván merészkedni, terveznek valamit ezzel kapcsolatban, éjjel-nappal fondorkodnak, buzgálkodnak. A legújabb hír már egészen konkrét, a Google bejelentette a Google Consumer Surveys szolgáltatásának elindítását, mely egy olyan hibrid modell, melyben két oldalról is fejnék a piacot. A szolgáltatás mögött kiadóvállalatok, tartalomgyárak állnak, természetesen maga a Google is és még sokan mások; régóta égető kérdés az internetes tartalmak (legalábbis a prémium tartalmak) ingyenességének megszüntetése, a fizetős modellek kialakításának irányába tett elmozdulás, de erre a kérdésre egyelőre sehol nincs válasz, nincs olyan globális modell, ami működne, pedig az ingyenes tartalomgyártás hosszú időn át nem lesz fenntartható. Jelenleg csak két olyan versenyző van a pályán, akik méretüknél, piaci pozíciójuknál, beágyazottságuknál fogva egyáltalán kialakíthatnak a siker reményével egy olyan modellt, mely elterjedése esetén ezen a területen is megváltoztatná azt az internetet, melyet jelenleg ismerünk. Nyilván a Facebook és a Google ez a két játékos. (Volt még egy harmadik is, az Apple, melynek potenciálja ebből a szempontból nem annyira a tevékenységében vagy piaci helyzetében volt, hanem – szerintem – óriási tőkeerejében. Minek utána őrült módjára költik a pénzt, így ők kiestek ebből a versenyből; van persze baromi jó modelljük ezen a téren, náluk működik is, csak éppen nem tudják, nem is érdekük, vagy talán nem is lehet globális módszerré tenni.)

A Google modellje egyébként arról szól, hogy az egyik oldalról a tartaloméhes olvasók vagy fizessenek a prémium tartalmakért vagy pedig rövid kérdőívet töltsenek ki – amiért viszont a piackutatásra mindig éhes cégek fognak fizetni. A lényeg: valaki fizessen végre azért, ami eddig ingyen volt. No money – no honey.

A Facebook eddig azt hangoztatta, hogy nem kíván kutatási jellegű szolgáltatásokat indítani, de ez igen hamar változhat. A Google+ esetében láttuk, hogy 2 nap alatt koppintottak le mindent, amit arra érdemesnek találtak, gyakorlatilag így kihúzva a szőnyeget a Google közösségi platformja alól. A Facebookos gyerekek mindent másolnak, amit csak érnek (baromi jól csinálják, illetve az ő helyzetükben ez a magatartás ésszerű), tehát ezt is jó eséllyel – khmm – „implementálják” majd szolgáltatásaikba.

Al Bundy legendája

Sok mindenről lehet beszélni az előzőekkel kapcsolatban, egyről viszont teljesen felesleges: hogy mi köze van ennek a piackutatáshoz, módszertanilag ezer sebből vérzik az egész, ez nem is kutatás csak szavazás/felmérés, stb. Ez lerágott csont, senkit – beleértve a megbízókat – nem érdekel. „Nem azért vagyok itt, hogy cipőt adjak el, hanem hogy a kövér nőket kínozzam.” (Al Bundy, cipőboltos) Ha nem is teljes értékű piackutatás ez – talán ez nem is célja a Google-nak –, attól még kihathat a kutatási iparág egészére, nagy kínt okozva a kutatóknak.

Bál van az Operában

A tradicionális piackutatásra, piackutató cégekre vesszőfutás várhat, az események egyértelműen a DIY modell globális elterjedését vetítik előre, pláne ha majd a Facebook is beszáll az üzletbe. Az igazi nagy pénz, a profit legnagyobb része szerintem iparági szinten – mondhat bárki bármit – még mindig a fogyasztók elérésében van, adatelemzésért, tanácsadásért, stb. kérhető díjak csak aprópénznek számítanak. Ezt a szőnyeget fogják alólunk hirtelen kirántani. Ha a modell elterjed – persze, most csak az USA-ban elérhető a szolgáltatás, de ha jól emlékszem a Facebook először csak egy egyetemen volt elérhető, aztán meg ez lett belőle – akkor sokan kerülnek majd szopóágra: tradicionális piackutató cégek, online kutatók, egyéb DIY kutatók (nem biztos, hogy most vennék Toluna vagy Cint részvényt), terepmunka ügynökségek, adatfeldolgozó cégek, kérdezőbiztosi-instruktori hálózatok, nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetek, stb. Ebbe az egész iparág belerokkanhat, ha.... Egyelőre páholyból nézhetjük az eseményeket – mást nem nagyon lehet tenni úgysem. Ülnek már a páholyban néhányan: zenekiadók, könyvkiadók, médiavállalatok, szoftvercégek,...az üres helyek egyike a kutatókra vár. A szopóálarc mindenkin fennt van már. A faszkorbács is nemsokára elkezd suhogni. De még van idő – nem igaz? (Piackutatás blog)

Az új rovatban – mely a nyitóoldalon, a Vezető hír alatt található – egy 3 hasábos boxban ezentúl olyan egyedi tartalmakat olvashattok, melyek piackutatás vonatkozású technológiai hírekből, érdekességekből, valamint részletesebb elemzésekből fog összeállni. A rovatban publikált cikkek természetesen lájkolhatók, Twitterre küldhetők egy gombnyomással.

Piackutató cégek is beküldhetnek megjelenésre szánt anyagokat, de kutató bloggereknek is szívesen helyt adnánk a PH ezen felületén.

A rovatban megjelenő anyagok utánközlésétől, más weboldalak általi átvételétől sem zárkózunk el, sőt! Ennek részleteit és az új felülettel kapcsolatos részletes információkat a Beköszöntőben találjátok meg, a megjelent cikkek között pedig az Archívumban tallózhattok.

Új sorozat indul a blogon, „Egyperces” néven. A „sok beszédnek sok az alja” elv alapján itt rövid szösszeneteket, kommentárokat olvashattok. Nem kimondottan piackutatási vonatkozású írások lesznek ezek, bár végül is minden az, ami a világban történik – legalábbis egy piackutatónak. A felvezető darab Jobs papáról szól, aki éppen dühös. Talán joggal: elkezdték szétbarmolni életművét.

Mikor Steve Jobs beadta a kulcsot (2011. október), arra gondoltam, az Apple-nek hosszabb távon vége van. Géniuszokat pótolni nem lehet, az Apple pedig egy ilyen fickó víziójára épült. Ha kivonjuk a képletből a zsenit, meg az ő vízióit, mi marad? Néhány tízmilliárd dollár, de az ilyen szinten rövidebb ideig tart, mint női társaságban tíz francia krémes. Még éppen csak rágurították a rögöket Steve új lakhelyére – szerintem még nőnek a körmei és a szakálla a sötétben – az utód máris megkezdte a cég rombolását. A 100 milliárd dolláros készpénzállományból egyből seggére vernek 45 milliárdnak, osztalékként fizetik ki a részvényeseknek. Az új főnök, Tim Cook, nem ismerheti azt a japán mondást, hogy „győzelem után szoríts egyet a sisakodon”, vagyis készülj még keményebb küzdelmekre!

Steve kifejezetten ellenezte az osztalékfizetést, nem is volt ilyen az Apple-nél 1995 óta, nyilván nem véletlenül. (A részvények árfolyama persze szépen gyarapodott.) Ennyi idő (6 hónap!) kellett, hogy az új főnök gyökeresen szembeforduljon elődje elveivel, melyeket pedig Jobs fater akkurátusan lefektetett és utódjára hagyományozott. Állítólag 4 éves részletesen kidolgozott üzleti terv, útmutatás maradt a menedzsmentre. Talán azért 4 év időtartamra, mert Steve ennyi időre gondolhatta előre láthatónak és tervezhetőnek az eseményeket.

Az új vezetésnek 2 évig semmi mást nem kellene csinálni, csak pontról-pontra végrehajtani a nagy ember üzleti terveit. Bőven elég lenne, ha naponta 2-3 órára benéznének az irodába, aztán tűnés golfozni, kurvázni, ki mit szeret. Elég lenne később korrigálni az egyébként cseppet sem kedves vezető elgondolásait (2 év azért nagy idő...), megtartva persze az alapelveket. A kápét meg nem a részvényesek közé szórni, mint a kukoricát (bár többségük tyúkeszű), hanem részben további innovációra, K+F-re költeni, részben befektetni hosszú távra (jöhetnek még nehezebb idők a cégre). Az meg miért baj, ha egy cégnek van készpénze is, akár milliárd dolláros tétel? Mintha égetné a kezüket, olyan tempóban szabadulnak tőle... A részvényesek persze ostobák, örülnek, mint majom a farkának az osztaléknak, pedig épp most élik fel némi üveggyöngyért cserébe szeretett cégük jövőjét. Semmi alázat, elhamarkodott lépések, buta döntések, arrogancia – Tim Cook bemutatkozott. Így kell eltapsolni 100 milliárd dollár felét 6 hónap alatt; pedig hány ezer ember több évig tartó megfeszített munkája, szerencse, a csillagok együttállása és rengeteg egyéb dolog kellett, míg összegyűlt ennyi tőke! (Erre a teljesítményre még a magyar politikus elit is elismerően csettintene, bajuszt pödörne, ők egy évtizedig elszöszöltek hasonló dolgokkal, hiába no, van még mit tanulniuk.) Mennyi idő kell vajon, hogy Tim Cook a termékfejlesztésben is feladja majd a kijelölt irányt? Steve Jobs ezt az egészet nem hinné el. „Hogy 6 hónap alatt??? Lehetetlen.” Ha felébredne a koporsójában, mérhetetlenül dühös lenne. Azok miatt, akik már életében is sokat dühítették. A vízió nélküli, csak rombolni tudó, ostoba, tehetségtelen emberek miatt. (Piackutatás blog)

A Piackutatás Hírek oldalon ez év végéig meghosszabbítottuk az ingyenes álláshirdetés feladás lehetőségét (munkaadók számára). Piackutató állásokat lehet hirdetni, azoknak a munkaadóknak, akik augusztus 31-ig legalább egy álláshirdetést megjelentetnek (ingyenesen), 2012. december 31-ig korlátlanul biztosítjuk az ingyenes hirdetésfeladás lehetőségét (korlátlan számú, korlátlan terjedelmű hirdetés). Akik augusztus 31-ig nem élnek a lehetőséggel, azok ezt követően, dec. 31-ig maximum 2 db álláshirdetést adhatnak fel ingyenesen.

A feladott hirdetések nemcsak itt, hanem automatikusan számos egyéb piackutatási vonatkozású felületen is megjelennek (kattints ide a részletekért) és így naponta kb. 1000-1500 érdeklődőhöz jutnak el, méghozzá nagyrészt olyan potenciális munkavállalókhoz, akik piackutatóként dolgoznak/dolgoztak! Kimondottan ajánljuk Senior pozíciók meghirdetésénél, ahol a cél a hazai piackutató közösség tagjainak minél szélesebb körű elérése.

A Piackutatás Hírek oldalra nemsokára saját tartalom is kerül, ez tovább fogja növelni az oldal látogatottságát, amely az elmúlt időszakban is igen látványos fejlődést mutatott. Egyéb fejlesztések is kezdődnek hamarosan (pl. mobil verzió kialakítása, stb.) – érdemes lesz tehát a hirdetőknek megjelenni az oldalon. Ráadásul év végéig teljesen ingyenesen...

További részletek itt olvashatók.

A Greenbook ebben az évben a piackutatási iparág helyzetéről készült Grit Report szöveges jelentése mellett vizuális formában is közzétette a tanulmány főbb megállapításait – ez természetesen infografikát jelent. Ez ugyan nem helyettesíti a teljes jelentést, de könnyen áttekinthető formában gyorsan végigfuthatunk a sarokszámokon. Az alábbiakban azért röviden összefoglaljuk a jelentés főbb megállapításait, az infografika pedig a poszt végén lévő linkre kattintva érhető el.

1. Mit akarnak a megbízók?
Gyakorlatilag mindent: olcsóbban, gyorsabban, jobban, stb. Mindezek közül is kiemelkedik a használhatóság, megvalósíthatóság igénye, a kutatási eredményeknek implementálhatónak kell lenniük! Egyre fontosabb elvárás a ROI, a kutatási költések átlátható megtérülése is. Az innovatív megközelítés, a gyorsaság és költséghatékonyság ugyancsak kezd alapelvárássá válni a megrendelők részéről.

2. Realitás vs. buzz
Vannak jól hangzó módszerek, módszertanok, a kutatási szakmát is elárasztották a buzzword-ök, a divatos frázisok. Az infografikán jól látható, hogy ezeknek sok esetben köze nincs a valósághoz, például a neuromarketing, az arckifejezés-elemzés, a gamification uralta az elmúlt évben a szakmai közbeszédet, míg a valóságban ezek csak alig-alig használt módszerek a piackutatásban. Más módszerek viszont nemcsak divatosak, hanem valódi értéket is képviselnek, mint például az MROCs és a közösségi média elemzés.

3. Feltörekvő technológiák (kutatási szállítók válaszai alapján)
Olyan módszerek tartoznak ide, mint például a MROCs (online kutatási célú közösségek), mobil felmérések, közösségi média elemzés, kvalitatív mobil kutatások, webkamerás interjúk, szövegelemzés, mobil etnográfia. Az előrejelzések alapján 2012-ben impresszív növekedésnek indul majd a feltörekvő technológiák használata... A közösségi és a mobil megközelítések dominálhatnak majd. Ezekkel a megállapításokkal a megbízói oldal is egyetért, de számukra nem a kutatás során használt technológia a kérdés, hanem az, hogy releváns eredmények, insightok szülessenek.

4. Innovatív piackutató cégek
Az innováció a mézesbödön, amivel közel lehet csalogatni a megbízókat. Azok a cégek, melyek különböző csatornákon keresztül sikeresen kommunikálják innovációs potenciáljukat és ezt a kutatási eredményeik minősége is visszaigazolja, lehetnek a legnagyobb nyertesek. Ebben a versenyben nem a cégméret számít, hanem a kommunikációval gyakorolt hatás.

5. Lehetőségek vs. fenyegetések
A technológia kétélű kard: egyrészről hatékonyságot, költségmegtakarítást, korábban elképzelhetetlen eszközökhöz való hozzáférést hozott, ugyanakkor a piackutatás elüzletiesedéséhez, kommercializálódásához vezethet. Egyszerű árucikk válhat a kutatásokból is, ahol leértékelődik a humán tőke, az évtizedes szakmai tapasztalatok. Mind szállítói, mind ügyféloldalon legnagyobb fenyegetésnek a DIY kutatások térnyerését, az online technológiák előretörését, a közösségi médiában való „bányászkodást”, az egyre kisebb büdzséket látják a szakértők.
Lehetőségek tekintetében a kutatásvásárlók leginkább a mobil alkalmazásokra és a közösségi média kutatásra fókuszálnak, míg a kutatásszállítók az innovatív, új módszerekben és a mobil alkalmazásokban bíznak.

6. Mi jön?
Az adatok árucikké válnak, többé már nem az a kérdés, hogyan gyűjtsük össze, hanem az: mit kezdünk velük? A középpontban pedig: közösségi média, közösségi média, közösségi média,...

Az infografika itt tekinthető meg.

(Piackutatás blog)

Technikai jellegű karbantartás folyik a blogon, ezért furcsa események előfordulhatnak, például a hírleveleseknek ma (szerda) régebbi posztokkal ment ki a hírlevél, nem tudjuk miért, az RSS csatornában nincs új poszt... A karbantartás alatt ilyen események a következő hetekben sajnos előfordulhatnak, előre is elnézést kérünk a hírlevelesektől. Néhány régebbi poszt pedig technikai okokból már nem elérhető a blogon.

Márciusra ígértük az újraindulást, de ismét türelmeteket kérem. Valószínűleg a jövőben a blog - az eddigiektől eltérően - a magyar vonatkozású hírekre, konferenciákra, saját posztokra, ill. rövidebb külföldi hírekre koncentrál majd, a hosszabb lélegzetvételű recenziók pedig máshol fognak megjelenni (amint erre adottak lesznek más oldalon a lehetőségek). Ezért a blogon a jövőben kevesebb anyag lesz olvasható (ennél többet most nem tudok mondani; hogy mennyivel kevesebb anyag lesz, vagy lesz-e egyáltalán anyag hosszabb távon, az még nem eldöntött, töprengünk a kérdésen, legnagyobb valószínűsége most annak van, hogy megmarad a blog, de jóval kisebb aktivitással, mint eddig – a hírlevélről tehát ne iratkozzatok le, feliratkozni pedig soha nem késő). Az említett változtatással kapcsolatos terveinken jelenleg is nagy erőkkel dolgozunk, a váltás legfőbb oka pedig az, hogy hosszabb távon nagyobb súlyt szeretnénk helyezni a Piackutatás Hírek oldalra, az viszont meghaladja erőinket és lehetőségeinket, hogy két oldalt is magas színvonalon működtessünk, egymással párhuzamosan. Valami tehát véget ért a blogon, a jövő pedig az egységesülés, az erők összevonásának irányába mutat. Megértéseteket köszönöm, ha minden nap piackutatással kapcsolatos hírek kellenek, már úgyis tudjátok hol találjátok meg ezeket (gyertek velünk a péhára, szokjátok a környezetet, hosszabb távon – a fejlesztések után - ott fogtok majd kedvetekre való egyedi tartalmat - exkluzív anyagokat, napi híreket, részletesebb elemzéseket - találni a piackutatás világából).

"Tudtad, hogy a LinkedIn-en 392,000 ember sorolja fel készségei között a piackutatást?!"

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek

- Szerinted miért ilyen ízetlen az összes tejföl?
- Régen jobb volt.
- Műanyagos trutyi. Nincs már ebben tej.
- Az összes marketingest, meg piackutatót átzavarnám Kanadába.
- Túl jó lenne nekik. Inkább Lyukóvölgy, Miskolc mellett. Ott megtanulnák a kutyafittyet.
- Ingyenélő népség.
- Hogy jutottunk idáig? Mit csinálnak itt az emberrel?

Elmondom, hogy történt. Réges-régen – mikor még a szar is lényegesen büdösebb volt, mint mai napság –, vagyis a kilencvenes évek közepe-vége felé voltak még ízletes, finom, jellegzetesen savanykás, a tradicionális tejföl általunk megszokott és igen kedvelt jellegzetességeit (ízre, illatra, állagra, színre vonatkozóan) magukon hordozó, kiskereskedelmi forgalomban kapható, különösebb kurázsi nélkül megvásárolható és jó étvággyal elfogyasztható tejfölök. Azért tudom, mert az idő tájt a C. tejipari vállalat (valójában nem C-vel kezdődik a nevük, de most így fogom őket nevezni) számára futószalagon csináltuk a különféle termékteszteket nemcsak tejföl, hanem natúr joghurt, gyümölcsjoghurt, egyéb ízesített tejkészítmények vonatkozásában is. Volt egy időszak, amikor minden terméktesztet mi végeztünk. Azokat az időket máig emlegetik az utcában, ahol laktunk, akkoriban egy teszt után még a bolhás kutyák is C. tejfölt ettek mifelénk, ami egyébként normálisan nem volt szokásban – a maradék termékeket teljesen legálisan megtarthattuk, és esetenként igen sok – több rekesznyi – megmaradt a tesztek után. (Nem, nem spóroltunk vele, ennyivel többet kaptunk a tesztekhez.)

Nem új dolog ez, a blog.hu-s blogoknak – így a Piackutatás blognak is – már 1 éve kijött a mobil eszközökre optimalizált verziója, de a visszajelzések alapján ezt sokan még mindig nem tudják, illetve akik mostanában vettek (vagy ezután fognak venni) okostelefont, azok nem feltétlenül tájékozottak ebben. Az ő kedvükért következzen néhány mondat erről (a blog.hu témáról kiadott korábbi tájékoztatása alapján).

Ha a Piackutatás blogot mobiltelefonon nézed, akkor automatikusan a blog okostelefonra optimalizált verziójával találkozol (a webes oldalcímet beírva is).

A mobil verzió ugyanazokat a posztokat tartalmazza, mint a webes változat, ugyanabban sorrendben, de oldaldobozok nélkül. Lehet olvasni, kommentezni, szerzők és rovatok szerint szűrni, keresni.

Miért előnyösebb okostelefonon a blog mobil verziójának megtekintése?

- a mobil verzió jóval kisebb adatforgalmat generál, gyorsabban betöltődik, könnyebben olvasható a telefonok kis kijelzőjén
- minden fontos tartalom megjelenik benne: nincsenek korlátozva sem a képek, sem a videók a bejegyzésekben, így az arra alkalmas készülékeken teljes multimédiás élményt nyújt - állandó kicsinyítés-görgetés-nagyítás nélkül
- működik landscape módban is, és a szövegbe is bele tudunk zoomolni, ha kicsinek tartjuk a default betűméretet

Ha valaki mégis ragaszkodik a teljes, webes változathoz, akkor az oldalak alján levő "teljes" linkkel visszaválthat a hagyományos változatra. Ezt a váltást a blog.hu megjegyzi és onnantól kezdve a telefonon minden blog.hu-s oldal a számítógépeken megszokott módon jelenik meg. Ha ezután mobilon a teljes verziót nézitek, és mégis vissza akartok jutni a mobil verzióhoz, akkor a teljes verzió alján ugyanúgy találtok váltólinket, csak meg kell várni, amíg teljesen betöltődik az oldal (vagy be kell írni ezt a telefon böngészőjének címsorába: http://m.piackutatas.blog.hu )

Tablet: teljesen ugyanaz a helyzet elvileg, mint az okostelefonok esetében, lásd a fentieket. Az oldalak alján levő "teljes" linkkel egyszerűen vissza lehet válthat a hagyományos változatra – tableten ennek lehet értelme, a nagyobb kijelzőn a teljes változat is jól mutat, kényelmesen olvasható, és a teljes verzió is gyorsan betöltődik. A mobil verzió megtekintéséhez vagy használd az oldal alján lévő visszaváltó linket, vagy egyszerűen írd be a böngésződ címsorába: http://m.piackutatas.blog.hu

Kindle: lásd, mint fent. Kindle esetében feltétlenül a mobil verzió használatát javasolom, csak az használható rendesen, mivel ezt a készüléket elsősorban nem netezésre tervezték és a teljes verzió csak nagyon-nagyon lassan töltődik be. A blog oldalcímét - http://piackutatas.blog.hu - beírva egyből a mobil verziót kapod itt is, ha mégsem így lenne, akkor ezt írd be a Kindle böngészőjébe: http://m.piackutatas.blog.hu

Mobil eszközön a Piackutatás blogot az alábbi formában fogod látni (vagy itt is megnézheted):

Ma az egyik legforróbb téma a piackutatásban kétségtelenül az Y generáció tanulmányozása, viselkedésének megértése. Íme, egy globális kutatás eredménye a fiatalságról az InSites Consulting-tól. Insightok az ipszilonos nemzedékről, jövőjükről, világlátásukról, munkához és brandekhez való viszonyulásukról.

A Piackutatás Hírek oldalon munkaadóknak ingyenes a hirdetésfeladás 2012. április 1-ig az állást kínál rovatban! (piackutató állások hirdethetők.) 2012. április 1-ig korlátlan számú álláshirdetés adható fel ingyen. Cégnév, céglogó is megjeleníthető, de anonim hirdetésre is van lehetőség. Az álláshirdetések terjedelme sem korlátozott.

Az álláshirdetések több olyan oldalon is megjelennek, melyek kifejezetten piackutatással foglalkoznak:

Hány fő olvassa az álláshirdetéseket, milyen hirdetéseket érdemes feladni?

A Piackutatás Hírek oldal jelenleg az egyetlen hazai, piackutatással foglalkozó tematikus hírgyűjtő portál, ahol mindezek megjelennek: a PMSZ (Piackutatók Magyarországi Szövetsége) és a PPT (Professzionális Piackutatók Társasága) tagok, valamint egyéb ismert piackutató cégek hírei, kutatásai, sajtóközleményei, vezető piackutatók blogbejegyzései, Twitteren és Facebookon közzétett kommunikációs hírfolyama, valamint egyéb weblapokon megjelenő válogatott piackutatás vonatkozású hírek, publicisztikák.
A Piackutatás Hírek oldal a Google keresőben a ’piackutatás’ szóra és számos egyéb (több száz) – a piackutatás szempontjából releváns – kulcsszóra előkelő helyen szerepel a kereső találatai között – ezáltal rendszeresen nagy számú látogató érkezik az oldalra a keresőtalálatoktól kiindulva. Az oldal ismertségének további fokozására rendszeres Adwords-kampányt is futtatunk a téma releváns kulcsszavaira.

A Piackutatás Hírek oldal célcsoportját a piackutatással foglalkozó professzionális munkaadók, munkavállalók, szakértők, valamint az e terület iránt érdeklődők alkotják. A szakértő olvasók – akik az olvasók jelentős részét képezik – alapvetően két területről érkeznek: egyrészt a hazai piackutató intézeteknél, ügynökségeknél dolgozó piackutatók, másrészt pedig az ügyféloldalon (többnyire multinacionális cégeknél) piackutatóként vagy marketingesként dolgozók olvassák az oldalt. (Az oldal szakértő olvasói közt megjelent egy harmadik csoport is, mégpedig a hazai felsőoktatási intézményekben piackutatást, marketinget oktatók, illetve diákként azt hallgatók.) A Piackutatás Hírek oldal folyamatosan növekvő, stabil, rendszeresen visszatérő olvasói közönséggel rendelkezik. Az oldal rendszeres olvasói jelentős potenciált képviselnek a piackutatás-marketing területén, kiemelve azt, hogy többnyire döntéshozói pozícióban lévő specialistákról van szó, akiknek a többsége ügyféloldaliak esetében a Top 500 vállalat valamelyikénél, kutatói oldal esetében pedig a legnevesebb hazai piackutató intézetek valamelyikénél dolgozik. Az olvasók jelentős része kiemelt vezető pozíciót tölt be: ügyvezetők, kutatási igazgatók, egyéb igazgatók, kutatásvezetők, senior piackutatók.

Összességében – az összes megjelenési felület olvasóit figyelembe véve – naponta kb. 1000-1500 fő olvashatja a megjelenő álláshirdetéseket; ezen olvasók jelentős része pedig a fent leírt kategóriába (döntéshozók, piackutató specialisták) tartozik! A Piackutatás Hírek oldalon kívül nincs jelenleg olyan megjelenési felület, mely a piackutatás területén dolgozók körében ilyen – vagy ezt akár csak megközelítő – elérést biztosítana, ezért ideális megoldás piackutató álláshirdetések (és egyéb, kutatással kapcsolatos hirdetések) megjelentetésére.

Elsősorban Senior kategóriájú álláshirdetések feladását javasoljuk, illetve olyanokat, melyekre elsősorban nem pályakezdőket várnak. A gyakorlott piackutatók, speciális területen gyakorlatot szerzett kutatók, kvalitatív kutatók, stb. nem feltétlenül érhetők el egy általános állásportálon (vagy marketing portálon) feladott hirdetéssel, a Piackutatás Hírek (és az egyéb megjelenési felületek) olvasói közt azonban viszonylag jelentős számban megtalálhatók az említett csoportok tagjai is. Mielőtt egy piackutató cég jelentős költségekkel járó fejvadászatba kezdene, érdemes megpróbálni a Piackutatás Hírek oldalon való hirdetést – április 1-ig teljesen ingyen, utána pedig minimális díjért.

További részletek a hirdetésfeladásról itt olvashatók.

Pontosan 5 évvel ezelőtt, 2007. január 31-én jelent meg az első poszt a blogon. Sok minden változott persze a kezdetek óta. 2,5 évig tartott, míg rátaláltam arra az irányvonalra, ami jelenleg (és a jövőben is) jellemzi a blogot. Nem volt ez elvesztegetett idő, de tény, hogy az utóbbi 2-2,5 évben lett színvonalasabb a blog. Nem csináltam titkot belőle (nehéz is lett volna), hogy főleg angol, amerikai szaksajtó hírei, cikkei, esetenként saját kommentárral alkotják az anyagok többségét. Néha egy-egy saját írás. Képekkel, videókkal kiegészítve. A fő koncepció: szakmaiság, de egyedi stílusban és érdekesen, élvezetesen. Továbbá: képet adni a legújabb, piackutatást jellemző trendekről, melyekről máshol – magyarul – nem igen lehet olvasni. Az is egyedi, hogy többnyire nem konkrét kutatásokkal foglalkoznak az írások, hanem inkább iparági kérdésekkel, hírekkel, technológiával – ezek ugyanis sokkal érdekesebbek szerintem. Ismerősök azt mondják, a blog bulvárosította a piackutatást. Pontosan erről van szó – jó értelemben. Fogyaszthatóvá tette olyanok számára is, akik eddig nem „fogyasztottak” kutatási híreket. Még valami: a hozzáadott értéket nem kis részben a szerkesztői (tartalomkurátori) munka jelenti, vagyis az, hogy milyen cikkeket válogatok össze. Másvalaki egész biztosan más írásokat választana ki megjelenésre – ezért nehéz ezt leutánozni. Meg persze a fordítással, lektorálással járó óriási munka miatt (amiben van segítségem).

Ez az 1031. bejegyzésem a blogon. Ami valójában – a szó legszorosabb értelmében – nem blog, soha nem is volt az. Csak egy felület, melyet használok/használunk. De mindegy is, mert a szakértő közönséget sem az elnevezés nem érdekli, sem az, hogy ki a szerző, csak egy a fontos: a cool tartalom (érdekes, releváns, aktuális, egyedi, szórakoztató). Hogy a tartalom (content) helyett már a közösség (social) lenne a király? Egy B2B iparágban?? Hehe. A Facebookon is csak meglévő tartalmakat lehet megosztani, a tartalom nélküli szócséplésre egyre kevesebben vevők, pláne az üzleti szférából. Továbbra is: Content is King! (Mégpedig – ez fontos! – a válogatott, előszűrt tartalom.)

Olvasók száma a blogon: mindent beszámítva (egyedi látogatók, RSS, hírlevél) 1000 fő felett naponta. Pontos számot az átfedések miatt nehéz mondani. Mindenesetre ezt elképzelni sem tudtam az induláskor. Thx.

A jövőről néhány szót. Most egy kis szünet következik, teljes gőzzel március elejétől indulnak az újabb posztok. Nem kell aggódni, senki nem marad kutatási hírek nélkül, jelenleg 100 oldalnyi cikk fordításán dolgozunk, ami terveim szerint az első félévben jelenik meg. A második félévben, a nyári szünet után (szeptember-december) újabb 100 oldal van tervbe véve – de azoknak a cikkeknek a nagy részét még meg sem írták... A jövőben megszűnik a Napi chart; infografika - bár teljesen nem tűnik el a blogról, de az eddigiekhez képest ritkábban, kivételes esetben lesz (némileg ráuntam, megcsömörlöttem, már nem cool); a Csak egy mondat marad. Saját poszt továbbra sem lesz gyakori. Változatlanul csak a leghitelesebb forrásokból dolgozom, a kutatási világban Anglián és az USA-n kívül más nem nagyon játszik, ehhez alkalmazkodom én is.

Ha márciusig igazán komoly hír lát napvilágot, arról persze beszámol a blog és 1-2 egyéb írás is megjelenhet azért. Heavy-user kutatási hírfogyasztóknak addig is ott van a Piackutatás Hírek oldal, ahol soha nincs megállás, 0-24-ig (hétvégén, ünnepek alatt is) áramlanak a hazai és külföldi hírek. Az oldal még mindig csak 35-40 százalékos készültségben van ahhoz képest, ami még jön – de mindent a maga idejében.

A Médiapiac.com és a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. rendezésében kutatási konferencia lesz március 21-22-én, Tapolcán. (A Kutatás konferenciával párhuzamosan rendezik meg a Médiapiac 2012 konferenciát is. Az átjárás valamennyi résztvevő számára biztosított.)

A Kutatás 2012 konferencia célja a hazai piackutatási szakma innovációinak és legújabb trendjeinek bemutatása. A konferencia előadói gyakorlati példákon keresztül mutatják meg, hogy a szakma milyen innovatív eszközökkel, módszerekkel, megoldásokkal képes megfelelni a megváltozott elvárásoknak, miért éri meg 2012-ben is piackutatásba befektetni az ügyfeleknek. Az előadásokat és fórumokat ügyfelek, piackutatók, tanácsadók, valamint a szakmai szervezetek képviselői tartják.

A részletes program, az előadók és előadások listája megtekinthető a Médiapiac oldalán.

Az Amazon.com különböző webes szolgáltatásainak segítségével hatalmas méretű adatmennyiséget gyűjt össze a legkülönfélébb vállalatok részére világszerte. Vajon eljön-e a pillanat, amikor ezek elemzésébe is belevág?

Adatelemzési szakértők szerint az Amazon.com igen jelentős érdeklődést mutat olyan üzleti modellekkel operáló cégek iránt, melyek ún. sablon-felismerő algoritmusokat készítenek és értékesítenek nagy mennyiségű adathalmazok elemzésére. Azt feltételezik, hogy az Amazon.com túl kíván lépni saját felhő-alapú szolgáltatásainak keretein – ami ma jellemzően adattárolók bérbeadásáról és gyenge számítási teljesítményről szól – és olyan elemzői szoftvereket akar létrehozni, melyek bérbe adhatóak és igény szerint módosíthatóak az adott cég kívánalmai szerint.

„Az Amazon.com rendelkezik az ehhez szükséges szakértelemmel és teljesítőképességgel” – mondja Kyle McNabb, a Forrester piackutató cég alelnöke. „Az elemző eszközök negyedévente bérbe adhatóak, az adott cég adatai lehetőség szerint más adathalmazzal párosíthatóak a minél nagyobb siker elérése érdekében.”

Az Amazon.com szóvivője nem erősítette meg ezeket a teóriákat, sőt, mi több: „pletykának és spekulációnak” nevezte azokat.

Az Amazon.com-nak nem jelentene különösebb nehézséget az adatelemzés, mint szolgáltatás bevezetése, hiszen a vállalat legtöbb terméke ma is megjelenik a webes szolgáltatások sorában (Amazon Web Services), kiegészítve azt egyéb alkalmazásokkal. Eszerint az olyan adatvizsgáló eszközök, mint a Map Reduce (az Amazon.com jelenlegi szolgáltatása), a fizetés biztonságát garantáló vagy a csalásokat felderítő szoftver csakúgy, mint az Amazon-termékeket ajánló szoftver mind-mind megtalálhatóak itt.

Bár a konkurens SAS vagy az EMC által fejlesztett előrejelző és elemző szoftverek megjelenése az árak csökkenését hozta, az Amazon szoftverek még mindig drágának számítanak. Az Amazon megtehetné, hogy a magas szabadalmi díjak miatt egy egyszerűsített, olcsó verziót dob piacra, hasonlóan ahhoz, ahogy a Google létrehozta a Google Analytics webes szolgáltatását annak érdekében, hogy a reklámokra építő cégek esélyeit növelje.

„Az Amazon főleg a csalást felderítő szoftver és a termékajánló szoftver iránt érdeklődik, ezek bizonyítottan sikeres eszközök” - mondja egy elemző szoftvereket gyártó cég vezérigazgatója, aki cége nevének elhallgatását kérte az Amazon-nal folyó jelenlegi tárgyalásaik miatt. „Nagyon érdeklődnek a felől, hogyan lehet ezekből az eszközökből a legtöbbet kihozni.”

Az Amazon webes szolgáltatatásai eddig jobbára a nyers adatok tárolására és fejlesztésére helyezték a hangsúlyt, azaz az új szoftverek kifejlesztésében a „back end” vonalat képviselték. Valószínű, hogy a jövőben magasabb hozzáadott értéket képviselő, például a pénzügy vagy a marketing területén dolgozóknak fejlesztett, „front end” termékek felé való elmozdulás fog végbemenni, mind az Amazon-nál, mind a hasonszőrű cégeknél. Az Amazon.com már így is hosszú utat tett meg a könyvárusítástól eljutva olyan szolgáltatásokig, ahol a szerzők saját maguk jelentethetik meg műveiket e-könyv formában, vagy más cégek weboldalának kezelése vagy éppen a Zappo cipő kiskereskedelmi cég felvásárlása azért, hogy az árucikkek minél szélesebb körét tudják kínálni.

Az adathalmaz nyilvánvaló mérete, és az azt értelmezni tudó szakembergárda kis száma miatt „valaki előbb-utóbb kijön egy ilyen szolgáltatással, talán nem is csak egy cég” – mondja Mr. McNabb a Forrester-től. „Az Oracle rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel, de ők nem túlságosan érdeklődnek. Az IBM is meg tudná csinálni, vagy az Apple is, ha akarná, hiszen nagy ismerői a fogyasztói magatartásnak. Mégis az Amazon.com a legvalószínűbb jelölt erre a feladatra.”