Stan Sthanunathan, a Coca-Cola marketing stratégia és insight alelnöke a szakma átalakulásának szükségességéről beszélt mind a Coca-Cola Centre for Marketing Studies alapításának 25. évfordulójára rendezett ünnepségen, a Georgia Egyetemen, mind a Terry MMR program (Masters of Marketing Research) első végzős évfolyamának 30. évfordulóján.
„A 21. század hihetetlen változásokat hozott. Az első tíz évben nagyobb volt a fejlődés, mint amivel képesek lehettünk volna lépést tartani. Ebben a folyamatosan változó környezetben az aktivitásnak rendkívül fontos szerepe van – ha nem változtatunk, gondban leszünk.” Olyan óriáscégek, mint a Facebook, a Youtube vagy a Coca-Cola sem érezhetik magukat biztonságban múltbéli sikereikre hivatkozva. „Vagy változtatsz, vagy eltűnsz a süllyesztőben - ez az új mantra.” A brandek létrehozásának ciklusa egyre rövidebb lett, az Interbrand Best Global Brands szerint ma a Google a világ legjobb 4 márkanevei között van. A No. 1. továbbra is a Coca-Cola, de a verseny nagyon erős. „Mivel a változás ne kívánságműsor, ma már csak abban lehet választani, hogy cselekszik-e a cég vagy sem.”- mondja Stan. „A szomorú valóság az, hogy ha nem cselekszik az illető vállalat, saját létét teszi vele kockára.”
A kutatási ágazat vajon elég gyorsan változik ahhoz, hogy a változás motorja legyen az üzleti életben? „Semmiképpen” - mondja Stan. Túl nagy összegeket fecsérlünk a „visszapillantó” elemzésekre, a költségvetésünk 80%-át ilyenek teszik ki. A múlt megfigyelése lehetőséget ad a múltbéli hibák elemzésére, azonban mindez rengetet időt és energiát emészt fel, különösen az, amit az adatok minőségére és racionalizálására fordítunk. A Coca-Cola sikerében a piackutatás szerepe a következő: „a kutatás inspirál, provokál, így eredményezve alapvető változásokat, átalakulásokat.”
Hogyan képesek hát a kutató ügynökségek és a cégek insight részlegei együtt dolgozni az átalakulás érdekében? A cégeknek „a lehető legjobb és leginkább profit-orientált módon kell a fogyasztók igényeit felismerni.” Ha a Coca-Cola sikerének 125 éve alatt ezeket figyelmen kívül hagyva próbált volna megfelelni a fogyasztói igényeknek, akkor kóla helyett inkább vízszűrő berendezéseket forgalmazott volna.
Hogyan is zajlik az átalakulás folyamata? „Először is a gondolkodásmódunkon kell változtatni” - mondja Stan. „Nem az a fontos, hogy kövessük a változást, amilyen gyorsan csak lehet, hanem a vállalatoknak való segítségnyújtásban van a kulcs. Az óriáscégeknek megvan a potenciálja arra, hogy a változást a saját képükre formálják, ne csak reagáljanak arra.” A kutatócégeknek éppen ezért el kellene mozdulniuk az insightok biztosításától, és az átalakulás elősegítésére, kiprovokálására kellene fókuszálniuk. Az insight részlegeknek a technikai részletek helyett a ROI-val, értékteremtéssel kell foglalkozniuk. A várható eredmények helyett a váratlanokra kell koncentrálni.
A változás második fontos lépcsőfoka Stan szerint „az innovatív szellem alkalmazása a megközelítések terén.” A fókuszcsoportok és kérdőívek csupán a jéghegy csúcsát jelentik. „Amit nem tudunk, azt nem tudjuk, és nem tudjuk azt sem, hogyan tudhatnánk meg, amit nem tudunk.” A kutatásnak olyan technikákra van szüksége, melyek a megfigyelésre, a hallgatásra, az összegzésre és a következtetésre alapoznak olyan módon, ahogy azt a múltban nem tapasztaltuk.
Ez a két alapvető változtatás szükséges, de nem elégséges a jövőbeli növekedéshez. A piackutatásnak az alábbiakra is szüksége van:
"Coughlin törvénye a kutatási iparágra is érvényes: Minden rosszul ér véget, mert másképpen nem érne véget."
Az Y generáció tagjai, tehát az 1982 után született amerikaiak valószínűleg nem is olyan gondoskodó, társadalmi érdekeket szorgalmazó környezettudatos emberek, amilyennek egyes tanulmányok beállították őket. Legalábbis a Journal of Personality and Social Psychology számában megjelent cikk szerint.
Március óta folynak azok a fejlesztések a 
Vizi Ferenc (Forecast Research) is nyilatkozik a Marketinginfo piackutatással foglalkozó legújabb kiadványában, az @M-ben. Az eredeti interjú teljes egészében – valószínűleg terjedelmi okok miatt – nem kerülhetett be a magazinba, de így is sok háttérinformáció derült ki Feri nyilatkozatából a Piackutatás bloggal és a Piackutatás Hírek oldallal kapcsolatban (melyekről eddig én sem beszéltem), a villáminterjú szekcióban pedig a fókuszcsoportos módszerről mondott véleményt. Ha van pár percetek, olvassátok el, és természetesen a többi interjút is, érdemes.
A Marketinginfo legfrissebb magazinja a piackutatással – és csak azzal – foglalkozik. Szakmabeliek – piackutatók, ügynökségi kollégák, ügyféloldaliak – mondják el véleményüket a kutatás jelenlegi helyzetéről, mely nem túl rózsás, ez az igazság. Gaborják Éva főszerkesztő és Fokasz Oresztész vezető szerkesztő (és kollégáik) jó kis magazint dobtak össze a témáról, még ha nem is leszünk túlzottan vidámak a cikkek elolvasása után, de ez nem az ő saruk, hanem a szakmáé és a gazdasági helyzeté. Érdemes elolvasni a cikkeket, nyilatkozik többek között Kozák Ákos (GfK), Szabó Valéria (Ipsos), Mészáros Ágnes (P&G), Dr. Kandikó József (Edutus Főiskola), Vörös Csilla (Nielsen), Pintér Róbert (Ipsos), Vizi Ferenc (Forecast Research), és mások. 
A valóságshow-k lélektana után kutatva Sixx meginterjúvolta Síklaki István szociálpszichológust.
Ami leszűrhető a folyamatokból az, hogy a fogyasztók megértésének fokozott igénye miatt zajlik mindez ilyen gyors ütemben, míg közben az adatok mennyisége folyamatosan nő. A piackutatás ma nem jelenti az elsődleges csatornáját annak az adatmennyiségnek, amely alapján stratégiai döntések meghozatala történik. Sőt, egyenesen annak marginalizálódása figyelhető meg, hiszen az új piaci módszerek olcsóbban, gyorsabban és hatékonyabban szolgáltatnak adatot, mint a szakma hagyományos modelljei. Érdekes folyamatról van szó, mely arra irányul, hogy igazolja azt a terjedőben lévő elméletet, miszerint a piackutatás fő ereje nem az adatok összegyűjtésében, hanem az insightok generálásában rejlik. Ez az üzenet sokfelé eljutott az utóbbi időben, mind a média, mind a szakma összes rendezvényén megjelent. Úgy tűnik, hogy az új cégek nagy része csupán az adatszolgáltatásra építi fel stratégiáját, az elemzés és a következtetés feladatait meghagyva másoknak; ez nem más, mint elfordulás a régi módszerektől, habár az újaknak még vajmi kevés közük van a kérdőívek helyes technikáihoz. Tekintsük most át ezeket a feltörekvő vállalatokat!
Rövidfilm Örkény István azonos című egyperces novellája alapján.
A Mindshare – amely a valós idejű felmérések és elemzési eszközök fejlesztésére specializálódott – nemrég 20 millió fontos befektetési szerződést írt alá, és kimondott célja, hogy növekedjen, terjeszkedjen a piacon. A cég úgy véli, hogy a QR kódos módszer megkönnyíti a válaszadók dolgát a kérdőívek mobiltelefonos elérésében és ez által a válaszadásban. A kódokat be lehet ágyazni ún. eladóhelyi POS anyagokba (point of sale = értékesítés helye), melyben felkérik a vásárlókat egy vásárlás utáni felmérésben való részvételre, vagy használhatják arra is, hogy visszajelzéseket gyűjtsenek a nem vásárlóktól, megtudakolva azt, miért is álltak el a vételtől.
Miért nem vált eddig népszerűvé az online fókuszcsoport? - írtunk erről korábban a blogon, szakmabeliek véleményét közreadva a témában. Most egy érdekes komment érkezett a 
A QR (quick response) kódok népszerűsége viharos gyorsasággal nő, a végtelen számú lehetőség, melyet magában hordoz, mindenki számára nyilvánvaló. Ismerjük a QR kódokat hirdetőtáblákról, csomagolásokból, tv-reklámokból, buszmegállókból, az üzleti életből stb. csakúgy, mint a piackutatás világából. (Tudtad, hogy már a 