HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Piackutatás Hírek

Piackutató állások, álláshirdetések

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (2) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (2) capi (2) casro (1) cati (7) cawi (1) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) Dove (1) dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (35) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (10) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (136) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (14) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (3) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (2) online (34) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online panel (50) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (45) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (350) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (27) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (18) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (7) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (3) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (15) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Portfolio

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

Csak egy mondat - piackutatóktól

2014.12.02. 14:55 Forecast Research - www.forecast.hu

"A piackutatás nem egy folyamat. Ez egy gondolkodásmód."

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek
Piackutatás hírek a Twitteren is >>> twitter.com/PiackutatasHir

Címkék: piackutatás piackutató

Kettő megy be, egy jön ki

2014.11.12. 11:48 Forecast Research - www.forecast.hu

Még az olyan nagy és fejlett piacokon is, mint az USA, az újonnan piacra dobott termékek 80-90%-a elbukik. A siker definíciója persze igen sokféle lehet, a szakértők többsége szerint leginkább akkor beszélhetünk sikeres termékbevezetésről, ha a második év végére megfelelő eladási és disztribúciós mutatókat produkál az adott termék.

arena.jpg

Az új termékekkel kapcsolatban a legfontosabb, hogy van egy nagyjából abszolút korlátja annak, hogy egy adott évben hány termék lehet sikeres; annak viszont semmilyen praktikus korlátja nincs, hány új terméket vezetnek be a piacra egy adott évben. A viszonylag állandó sikeres termékbevezetések valamint az új termékek egyre növekvő számának következménye: a sikeres termékek arányának csökkenése.

Viselkedési gazdaságtan és az új termékek

Az egyik fontos dolog, melyre Daniel Kahneman és Dan Ariely, valamint a hozzájuk hasonló szakértők emlékeztetnek minket az, hogy a vásárlók részéről a döntések meghozatala, a rögzült fogyasztói magatartás megváltoztatása mind-mind erőfeszítésbe kerül, az ehhez szükséges energia pedig csak korlátozott mértékben áll rendelkezésünkre. Vegyünk olyan termékeket, mint a szokásos, régóta vásárolt kávénk, mosószerünk vagy fogkrémünk – a változtatás, új termékre átállás döntést igényel, a változtatás hiánya azonban semmi különöset nem igényel, csak a megszokott viselkedés heurisztikus ismétlődését.

A háztartások nem igényelnek végtelen számú terméket

Jack Trout ’Differentiate or Die’ című írásában úgy becsülte, hogy a legtöbb amerikai háztartás szükségleteinek 85%-át 150 egyedi termékkel fedezni lehet. Hacsak a fogyasztóknak nem lesz igénye ennél több termékre, akkor igaz lehet a jövőre nézve, hogy a termékek fejlődése gyorsabb lesz, mint a rájuk támasztott igény, így a kudarc borítékolható.

Az Insight Out of Chaos (2001) szerint az USA-ban 1980-ban 2689 új terméket dobtak piacra, 2000-ben ez a szám már 16 390 volt, ez 20 év alatt 600%-os növekedést jelentett! A GDP növekedése, valamint az emberek derékbőségének gyarapodása is növelheti a megvásárolt élelmiszerek mennyiségét, de továbbra is van egy korlát, amelynél többet az emberek nem fogyasztanak. A non-food kategóriában még növekedhet a sikeres termékbevezetések száma, hatásuk azonban a piac egészét tekintve nem lesz jelentős.

Milyen gyakran választunk új márkát / terméket?

Címkék: marketing marketingstratégia fmcg fogyasztói magatartás márkapreferencia termékfejlesztés márkakutatás portfolioblogger viselkedés gazdaságtan

Mészáros József mai előadása a Marketing Konferencián (videó)

2014.11.06. 16:46 Forecast Research - www.forecast.hu

MeszarosJozsef_konf.jpgA Magyar Marketing Szövetség által a mai napon megrendezett Marketing Trendek 2015 konferencia plenáris előadói között szerepelt Mészáros József, az ESOMAR magyar nemzeti képviselője, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének alelnöke. Előadását „Modern módszertanok a piackutatásban” címmel tartotta. A posztmodern, posztindusztriális piackutatás megjelenésére kihegyezett – számomra kifejezetten érdekes – előadás az alábbi videóban megtekinthető, a ustream-nek köszönhetően. (Ezt a ustreames megoldást nem lehetne a többi kutatási konfon is bevezetni?? Erősen támogatnám.)

Az előadás 00:45:47-től 1:03:23-ig tart, tekerjetek oda!



(Ha nem működne a videó, ezen a linken is megtekinthető.)

(Piackutatás blog)

Címkék: konferencia piackutatás piackutató mészáros józsef

Pepsi blue

2014.10.21. 11:27 Forecast Research - www.forecast.hu

A világon minden évben új termékek tízezreit tesztelik ún. koncepciótesztek keretein belül. Egyes termékek sikerrel zárják a tesztet, de sok a negatív eredmény is. Ilyen negatív eredmény például, ha a termék alacsony vásárlási szándékot indukál, vagy nem váltja ki azt a viselkedést vagy meggyőződést, amelyet a márkatulajdonosok elvárnak.

Pepsi_Blue.jpg

Feltételezve azt, hogy a piackutatás megfelelő és elfogadott módszerrel zajlott, mit is jelenthetnek ezek a negatív jelek?

Rossz termék – rossz ötlet

Az egyik legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a termék egyszerűen nem elég jó. Ebben az esetben ha a termék jelenlegi formájában kerülne piacra, valószínűleg megbukna. Statisztikai értelemben ez az igazi negatív eredmény.

A fals negatív

A második lehetőség, hogy az eredmény fals negatív lesz (statisztikai értelemben ez az ún. II. fajta hiba). Azaz a termékötlet valójában jó, de a tesztek mégsem ezt mutatják. A tervezők és kreatív szakemberek persze úgy hiszik, hogy ez a helyzet az esetek nagy részében, és számos oka van annak, hogy fals negatív eredményt kapunk. Az okok valóban sokfélék lehetnek, egy új – a piacon adott időpontban még nem létező – termékkategória megteremtésekor valóban nem a koncepcióteszt a legszerencsésebb megoldás, hadd utaljunk itt a Red Bull vagy az iPad mindenki számára jól ismert történetére. Koncepcióteszten valószínűleg elbuktak volna... (De arra is felhívnánk a figyelmet, hogy a piacra kerülő termékek túlnyomó része nem az innovatív kategóriába tartozik, a polcokra kerülő 156. szappan vagy fogkrém tesztelésére teljesen megfelel a módszer.)

A tesztelés szerencsétlenül zajlott

Ha a tesztelést során alkalmazott módszertan az esetek 80%-ában valós eredményt mutat (100%-os módszer a piackutatásban sincs), akkor is ötből egy esetben a valójában sikeres termékötlet is (fals) negatív eredményt fog elérni. Egy Economist cikk pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a legtöbb kutatás (a cikkben tudományos kutatásról van szó, nem piackutatásról, de ez most mindegy) az I. típusú hiba, vagyis a fals pozitív eredmények minimalizálására koncentrál; ilyen esetekben a tipikus, valóban negatív eredmények aránya gyakran sokkal kevesebb, mint 80%, ami azt jelenti, hogy gyakori lesz a téves eredmény.

A minta mérete túl kicsi volt

Címkék: piackutatás termékfejlesztés termékteszt koncepcióteszt

Egy piackutató víziója

2014.10.07. 12:47 Forecast Research - www.forecast.hu

A tavalyi, Londonban rendezett MRMW (Market Research in the Mobile World) konferencián Jan Hofmeyr (a Dél-afrikai Synovate insightokért felelős vezetője) a piackutatás lehetséges jövőjét vázolta fel. Bár rengeteg érdekes prezentáció került bemutatásra, Jan volt az egyetlen ember, aki egy másfajta üzleti gondolkodást sürgetett.

Vizio.jpg

A londoni bemutató Jan előző évi amszterdami ESOMAR 3D konferencián bemutatott előadásának folytatásaként értékelhető.

Az előadás fő pontjai

A piackutatás jelenlegi módja – különösen a tracking módszerek – nem működőképes. Túl lassú, túl drága és nem kellőképpen hasznos. Ezzel nem sokan vitatkoznak.

Az interjúk lebonyolításának legjobb eszköze a mobiltelefon. Jan arra hívja fel a figyelmet, hogy majdnem mindenkinek van már mobilja, amit mindenhova magával is visz. Jan ebbe beleérti a hagyományos telefonokat és az okostelefonokat is.

A Jan által javasolt adatgyűjtés alapja a szöveg kell, hogy legyen, és szerinte mindössze 120 másodpercet vehet igénybe. A szövegalapú kutatás azért fontos, mert a világ több mint felében még mindig egyszerű mobiltelefont használnak az emberek. A maximum 120 másodperces időtartam pedig a megfizethetőség és a minél több emberhez való elérés lehetősége miatt lényeges.

A közösségi média megfigyelésének módszerei jól kiegészíthetik az elsődleges adatfelvételi módszereket.

Az előrejelző módszereknek arra kell koncentrálniuk, hogy mit hozhat a jövő, és nem arra, hogy mi is történt hetekkel, hónapokkal ezelőtt.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó technológiák segíthetnek az adatok elemzésében, beszámolókat készíthetnek, melyeket aztán automatikusan az ügyfél által preferált nyelvre fordítanak le.

A fő előnyök

A jövő kutatása olcsóbb lesz, több insight-ot hoz, gyorsabb lesz és jobb előre jelzéseket eredményez majd.

Következmények a szakmára nézve

Címkék: konferencia piackutatás piackutató telefonos kutatás kutatási iparág mobil kutatás tracking kutatás

Szuperintelligencia (könyvajánló)

2014.09.26. 12:20 Forecast Research - www.forecast.hu

Egy most megjelent gondolatébresztő könyvben egy filozófus töpreng a mesterséges intelligencia lehetséges buktatóin.

superintelligence.jpg

Nick Bostrom: Superintelligence: Paths, Dangers, Strategies

Frank Herbert sokak által ismert Dune című (1960-as években megjelent) könyvében az emberiség már régóta betiltotta a „gondolkodó gépek” létrehozását. Tízezer évvel ezelőtt őseik a Butlerian Jihad nevű mozgalomban valamennyi számítógépet megsemmisítettek, mert az emberek úgy érezték, hogy a gépek irányítják őket. Az emberi számítógépek, az ún. Mentats-ok helyettesítik a törvényen kívül helyezett technológiát. Az Orange Catholic Biblia parancsolatának megszegését – „Ne készíts az emberi elméhez hasonlatos gépet!” – azonnali halállal sújtják.

Vajon a jelen emberiségnek is szankcionálni kellene az intelligens, gondolkodó gépek létrehozását? Ez a nyomasztó kérdés jelenik meg az oxfordi filozófus, Nick Bostrom új, lenyűgöző könyvében, a Superintelligence-ben. Bostrom meggyőzően érvel amellett, hogy a mesterséges intelligenciával bíró gépek ígérete „az emberiség történetének legfontosabb és egyben legijesztőbb kihívása.” Amennyiben az emberiség elbukik e csatában, akkor a rossz szándékú, vagy a közömbös mesterséges intelligencia (AI) el is pusztíthat minket.

3 komment

Címkék: mesterséges intelligencia transzhumanizmus jövőkutatás portfolioblogger AI technológiai szingularitás

Óvatosan a KSH adatokkal!

2014.09.24. 10:37 Forecast Research - www.forecast.hu

Mennyi is volt tavaly az átlagjövedelem? A KSH szerint a bruttó átlagkereset 230,700 forint volt 2013-ban. Tényleg? Nem. Valójában csak bruttó 174 ezer forint.

statistics.jpg

1 komment

Címkék: statisztika közvéleménykutatás adat ksh portfolioblogger társadalomkutatás kutatásmódszertan társadalomstatisztika

Melyik piackutatási módszer a legjobb?

2014.09.17. 16:55 Forecast Research - www.forecast.hu

choose.jpg

Elég gyakran hallani azt, hogy egyesek szerint a legjobb kutatási módszer ez vagy az, itt tényleg szóba kerülhet bármi a személyes kérdőíves megkérdezéstől a mélyinterjúkon vagy fókuszcsoportokon keresztül az érzelemfelismerésig, az online vagy mobiltelefonos kutatásig (a vélemények pedig legtöbbször erős korrelációt mutatnak azzal, hogy az adott cég miben erős, vagy mi a specialitása...). Természetesen minden olyan álláspont, ami a „tökéletes módszert” keresi, hibás.

A legjobb módszer ugyanis egy adott piackutatási probléma tanulmányozása, majd az elméletileg szóba jöhető módszerek három jellemzővel való leírása: minőség, gyorsaság és költség. A napi gyakorlatban – ami nem feltétlenül egyezik meg a tankönyvekben leírtakkal – legtöbbször (de azért nem mindig) az a módszer lesz a nyerő, amely viszonylag jó minőségű, viszonylag gyors és viszonylag olcsó is egyszerre. (Mivel abszolút értelemben mindhárom igény egyszerre köztudottan nem elégíthető ki a piackutatásban sem, a hangsúly a viszonylag szón van.) Ami a gyorsaság vagy a költségek előrejelzését illeti, nincs nehéz dolgunk, a minőség annál vitatottabb. Ha több módszer versenyez – a minőség és a gyorsaság pedig közel egyforma szintű – szinte mindig a legolcsóbb megoldás a nyerő. Sebesség esetében beszélhetünk túl lassú kutatásról, normális sebességű kutatásról, de olyan kutatásról is, ahol a gyorsaság nem teremt hozzáadott értéket...

A minőség mindig az ügyfél igényeinek kielégítésén alapszik, ez az a jellemző, amely a módszer kiválasztásánál a legtöbbet számít, pl. ennek viszonylatában lehet csak a legolcsóbb/leggyorsabb módszert ajánlani!

Az alábbi kérdések egy lehetséges hierarchiát állítanak fel azt illetően, hogy adott szituációban mely megoldás lehet a legkézenfekvőbb. Ha a piackutatási problémára már az első szintű megoldás is választ ad, akkor érdemes azt választani, mint a legjobb ár-érték arányú módszert minőség, gyorsaság és ár szempontjából.

  1. Létezik már a keresett adat? Elég gyakran fordul elő, hogy lefolytatják a kutatást, pedig a válasz a polcokon hever, ez a polc persze ma már inkább virtuális. Tipp: a Piackutatás Hírek oldal hírarchívumában jelenleg több, mint 70 ezer cikk szerepel, írd be a keresőmezőbe az adott iparág/termék/márka/stb. nevét, jó eséllyel értékes információkat kapsz a keresett területről, melyek szerencsés esetben akár a kutatást is kiválthatják.

  2. Megkérdezhetünk a témában embereket? Amennyiben nincs valamilyen speciális kizáró ok, a legtöbb piackutatási probléma megoldásának legegyszerűbb módja a kérdések feltevése. Mi a kedvenc kávéd? Milyen autód van? Használod a Facebook-ot? A legtöbb esetben a problémafelvetés kérdőíves formában történik; a kérdőív lekérdezésének csatornája pedig lehet személyes, telefonos, online, postai, stb. A kapott adatok számszerűsíthetők lesznek (számok, százalékok, megoszlások, indexek, stb.).

Címkék: piackutatás etnográfia kvalitatív megfigyelés motivációkutatás kvantitatív desk research field research

Dopamin-fröccs

2014.09.11. 12:46 Forecast Research - www.forecast.hu

„Vajon George Clooney jóképű?” „Az alábbiak közül melyik videojáték vásárlását tervezed a következő hónapban?” „Szerinted Beyonce dögös?”

Clooney_Beyonce.jpg

A legjobb válaszokat az ilyen típusú kérdésekre az agy azonnali, reflexből adott reakciói jelentik, a későbbi, „második típusú” elmélkedés szakaszát megelőzően (Kahneman, 2011). Mindez tudományos tény, alapja pedig az agy biokémiai működése.

Életünk tele van automatizált folyamattal, ilyen pl. a légzés. A „gyorstüzelő” válaszok szintén lehetnek ilyen automatikus folyamat eredményei, amennyiben a kérdés olyan, hogy azonnaliságot követel, vagy éppen érzelmet vált ki. Az agynak e reflexei folyamatosan működnek, és az emberek cselekedeteinek java részét kordában tartják.

Sok olyan mindennapos kérdés van, ami semmilyen vagy csak minimális utána gondolást igényel – mindezt a szakaszt a Nobel-díjas Daniel Kahneman ’1-es rendszerű’ (System 1) gondolkodásnak nevezi (Kahneman, 2011). Az ilyen kérdésekre adott legjobb válaszok hihetetlen mennyiségű értékes insight begyűjtésére képesek nagyvállalati vezetők vagy piackutató szakemberek számára – a sikeres válaszokhoz arra van szükség, hogy az agy dopamin-aktivitásának biokémiai működését megértsük.

Sajnálatos módon a szervezet dopamin reakciójának tudománya – amely megmagyarázza, hogy miért korlátozott az agya teljesítménye kérdőívek kitöltése esetén, különös tekintettel annak időtartamára, illetve a koncentrációra – a mai online piackutatás világának nagy része számára ismeretlen fogalom.

A nano-kérdőív egy rendkívül rövid kérdőív (3-7 kérdés), mely figyelembe veszi, hogy az agy hogyan reagál az előzőekben leírt, „azonnali választ” generáló kérdésekre, mint pl.: „Éhes vagy?” „Van elegendő élelmiszered a jövő hétre?” „Nehezen jössz ki a havi kosztpénzből?” Az ilyen típusú rövid kérdések könnyedén megválaszolhatók bárkinek a webes térben – különösen akkor, ha egy teljes, fehér hátterű weboldalon jelennek meg (tehát nem csak felugró ablak formájában); ezek a kérdések azonnali visszajelzést, pillanatképet tudnak adni bizonyos témákról, melyek relevánsak a válaszadónak. A módszer legjobban a „gyorstüzelő” válaszokat generáló kérdéseknél használható, és biztosítja azt, hogy a világon minden, valamely webes felületet elérő ember számára viszonylag egyenlő eséllyel felkínálható legyen a nano-kérdőív. Az internetezők számára a nano-kérdőívek véletlen és hirtelen megjelenése bizonyos weboldalakon, valamint a feltett kérdések rövidsége az, ami kiváltja a reflexszerű, ’1-es rendszerű’ válaszokat.

Címkék: panel piackutatás kérdőív online kutatás nano kérdőív

A tőzsdekutatás tanulságai

2014.08.25. 17:38 Forecast Research - www.forecast.hu

Milyen érdekes párhuzamokat fedezhetünk fel, ha összehasonlítjuk tőzsdekutatás és a piackutatás látszólag teljesen eltérő világát? A kérdést Ray Poynter piackutató blogger vetette fel egy Economist cikk kapcsán.

tozsde.jpg

Egy Economist cikk a tőzsdekutatást tekintette át és ebből néhány érdekes hasonlóságot vélhetünk felfedezni a piackutatással. (A tőzsdekutatást olyan pénzügyi szervezetek végzik, mint a bankok, befektetési alapok, brókerházak, stb., akik abban reménykedtek, hogy helyes tanácsokkal rávehetik a befektetőket még több pénz invesztálására, ami a részvényforgalom növekedéséhez vezet.)

Az első fő összehasonlítási tényező a piac mérete. A piackutatás növekedési grafikonja bizony eléggé lapos volt az utóbbi években, ugyanakkor a tőzsdekutatási iparág részesedése a 2009-es 14 milliárd dollárról 2013-ra 9 milliárdra esett vissza az USA-ban. Európában ugyanez a visszaesés 4 milliárd euróról 3 milliárd euróra történt. Az Economist a hanyatlást a passzív befektetésekkel és az algoritmusos kereskedés elterjedésével magyarázza – mindezek nagyon hasonlatosak a piackutatásban tapasztalt kutatási automatizáláshoz és a DIY módszerek térnyeréséhez!

Az Economist felhívja a figyelmet a hanyatló tőzsdekutatás néhány sajátosságára. Az elemző módszerek például eltolódtak a költséges felől a takarékos irányába. A vagyonkezelők úgy nyilatkoznak, hogy egyre kevésbé olvassák a nekik szánt jelentéseket, ez a mentalitás nagyon is hasonlatos a piackutatásokat megrendelők viselkedéséhez.

Címkék: piackutatás diy kutatások do it yourself survey kutatási iparág portfolioblogger

Csak egy mondat - piackutatóktól

2014.08.25. 17:31 Forecast Research - www.forecast.hu

"Ha ötleteket lopsz egyetlen személytől, az plágium. Ha sokaktól, akkor már piackutatás."

Minden piackutatás hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu
Piackutatás hírek a Facebookon is >>> facebook.com/piackutatas.hirek

Címkék: piackutatás

A közösségi vásárlók három fő csoportja

2014.08.19. 15:48 Forecast Research - www.forecast.hu

Az emberek vajon azt osztják meg, amit terveznek megvásárolni, vagy azt vásárolják meg, amit korábban megosztottak?

sm_buy.jpg

Egy Harvard Business Review cikk szerint a Pinterest felhasználók 21%-a nyilatkozott úgy, hogy vásároltak már meg olyan terméket, amelyet előtte akár Pinterest-en, akár Twitter-en megosztottak, míg a 35 év alatti felhasználók 36%-a vallotta be ugyanezt. Ha a vásárlások mögé nézünk, a számok még nagyobbak:

  • A Pinterest felhasználók 29%-a vett már meg olyan terméket (akár személyesen, akár online), amit előtte megosztott, vagy kedvelt a Pinteresten
  • A Twitter felhasználók 22%-a vett már meg olyan terméket, amit tweet-elt, re-tweet-elt vagy kedvelt a Twitter-en
  • A Facebook felhasználók 38%-a vett már meg olyan terméket, amit kedvelt, megosztott vagy kommentelt Facebook-on

Két lehetséges magyarázat van arra, hogy a közösségi média felhasználói miért azokat a termékeket vásárolják meg, amiket korábban megosztottak. Az egyik az, hogy a fogyasztók alapvetően olyan termékek fotóit osztják meg, amelyek vásárlását tervezik. A másik pedig az, hogy a közösségi megosztás és az erről folytatott diskurzus folyamata arra hajlamosítja a fogyasztót, hogy besétáljon az üzletbe, és költsön.

Ahogy már kiderült, mindkét verzió igaz lehet. A Vision Critical kutató cég közösségi vásárlókat kért fel, hogy segítsenek a social media inspirálta vásárlások megértésében, és annak tisztázásában, hogy vajon a fogyasztók a közösségi médiás hatás nélkül is meghozták volna a döntést? A kérdés így hangzott: A termék megosztásának /kedvelésének / kommentelésének pillanatában már tervezte annak megvásárlását? Mennyi ideig tartott, amíg a megosztástól a vásárlásig eljutott?

Ezek a kérdések együttesen segítettek azonosítani a közösségi médiás vásárlók három jól elkülöníthető csoportját:

Címkék: facebook twitter fogyasztói magatartás közösségi média social media Pinterest

Cum hoc

2014.08.12. 15:40 Forecast Research - www.forecast.hu

A 2013-as isztambuli ESOMAR-konferencián az Affectiva szakemberei, Nick Langeveld és Rana El Kaliouby a Mars-sal folytatott piackutatásukat taglalták, amely során arcelemző módszert vetettek be annak érdekében, hogy megértsék az érzelmet kiváltó reklámok és az eladások közötti összefüggést. „A jó reklám érzelmet vált ki: boldogságot, meglepettséget, talán még sírást is” – mondja Nick. „De vajon ez az élmény az eladásokban is megmutatkozik?”

facialcoding.jpg

Ennek tanulmányozására az Affectiva és a Mars több mint 1000 amerikai, brit, francia és német válaszadót kért arra, hogy egy 115 videóból álló gyűjtemény néhány darabját tekintsék meg, többek között az alábbi termékekről: csokoládé, rágógumi, kisállat-eledel, készétel. A válaszadók reakcióit webkamera rögzítette, az Affectiva érzelemfelismerést lehetővé tevő szoftvere pedig az arckifejezés változásának azonosítását, dekódolását végezte el a reklámfilmek megtekintése alatt.

Öröm és undor

Az arckódoló technológia az érzelmek egészen széles skáláját ismerte fel, az örömtől és meglepettségtől kezdve egészen a zavarodottságig, undorig. Felmerül a kérdés: vajon a technológia milyen pontossággal képes az érzelmek beazonosítására? Úgy tűnik, nem pusztán a prototípusos (alap) érzelmekről van szó: a reklámok tesztelésére mindaz kevés lenne, mivel azok a leggyakrabban nem váltanak ki heves érzelmeket. A technológia már képes arra, hogy apró mosolyokat, vagy csupán 100 milliszekundum ideig (tizedmásodpercig) tartó, múló érzelmi reakciót is rögzítsen.

A kutatás résztvevői önmagukat értékelő adatokat is szolgáltattak. A reklámok megtekintése előtt és után a vásárlási szándékról és a brandekhez való elkötelezettségről nyilatkoztak. Az Affectiva kutatása szerint a bevallott vásárlási szándék a reklámok hatására megváltozhat, a brandek szeretetét azonban kevéssé befolyásolja.

Az Affectiva az értékesítési adatok esetében a reklámok sugárzását megelőző négy hetes időszakot és a sugárzás ugyancsak négy hetes időszakát vette figyelembe. Az eladási számok alapján az összesen vizsgált 115 reklámfilmből 36 reklámot soroltak a „rossz reklám” kategóriájába (ezek után csökkentek az eladások), 25-öt a semleges kategóriába (ezek nem voltak hatással az eladásokra), és 54-et a „jó reklám” kategóriájába (növekedést eredményezett az eladásokban).

A legtöbb pozitív érzelmet a csokoládé reklámok váltották ki, míg a készétel reklámjai – amelyek inkább informatívabb jellegűek – kevés pozitív reakciót kaptak. Az amerikai nézők mutatták a legtöbb pozitív érzelmet, míg az Egyesült Királyság-beliek voltak a legkevésbé pozitívak.

Eladás, eladás, eladás

Az Affectiva az eredmények alapján létrehozott egy olyan modellt, amely az érzelemfelismerő technológia segítségével előrejelzi a rövid távú eladási mutatókat, a reklámok sugárzását megelőző 4 hetes és a sugárzás ugyancsak 4 hetes időtartama alatti (összesen nyolc hét) eladásának megfigyelésével. A kutatás szerint a jövőbeli potenciális vásárlási szándékra vonatkozó, önbevalláson alapuló adatok 69%-ban pontosak, míg az érzelemfelismerés módszere 75%-ban pontos. A két modell kombinálása szerintük még pontosabb eredményeket hozhat.

Címkék: neuromarketing reklámteszt arcfelismerés arckódolás millward brown reklámkutatás affectiva érzelemfelismerés

Valódi, jó minőségű, egyszerű

2014.07.03. 18:23 Forecast Research - www.forecast.hu

Sokan az Egyesült Államokon kívül még nem is hallottak a Chobani-ról. Röviden és tömören: egy görög joghurtot forgalmazó cégről van szó, amely teljesen felforgatta az USA joghurtpiacát. Kevesebb, mint egy évtizeden belül a vállalat egyszerű startup-ból évi 1,5 milliárd dolláros árbevételű vállalattá nőtte ki magát. Mutatjuk, hogyan.

Chobani.jpg

A Chobani sztorija tökéletes példája egy mai erős és sikeres brand-nek. Nézzük, hogyan vált a cég ilyen rövid idő alatt ennyire sikeressé?

A Chobani-t 2005-ben alapította a török származású Hamdi Ulukaya, amikor a Kraft Food cégtől megvásárolt egy joghurtgyárat a New York-állambeli Uticában. 18 hónappal később megszületett a Chobani. A következő két évben számottevő forgalmat produkált, 2011-re pedig az első számú joghurtmárka lett az USA-ban! 2012-ben az Euromonitor a Chobani piaci részesedését 20 százalék fölöttinek becsülte, annak ellenére, hogy igen erős a rivalizálás a joghurtipar korábbi nagyágyúival, akik a 2007-2012 közötti időszakban sokat tettek azért, hogy a teljes joghurtpiac forgalma az USA-ban több, mint 30 százalékkal bővüljön. Az USA-ban eladott joghurtoknak ma 60 (!!!) százaléka görög joghurt stílusú, úgy fair tehát, ha elismerjük: a Chobani a teljes termékkategória arculatát megváltoztatta egy kontinensnyi méretű piacon, mégpedig kevesebb, mint egy évtized alatt.

Címkék: marketing marketingstratégia termékfejlesztés márkaépítés márka kommunikáció

Ki látta az „Új Fogyasztót”?

2014.06.17. 19:14 Forecast Research - www.forecast.hu

Mi a probléma az „Új Fogyasztó” koncepciójával? Nem biztos, hogy a módszer releváns lehet a vásárlói döntések többsége esetében.

customers.jpg

Szinte nap nem telik el úgy, hogy ne találkoznánk a gazdasági (vagy különösen a marketing) témájú cikkekben azzal a címmel, hogy „az új fogyasztó…” Na jó, talán nem naponta, de meglehetősen sűrűn. Az Új Fogyasztó olyasvalaki, aki semmit nem tesz anélkül, hogy előtte ne nézne utána az interneten. A fogyasztó minden egyes termékre az interneten keres rá, megnézni az árakat, és mindannak ellenére, amit a viselkedési gazdaságtan tanít nekünk, általában a legolcsóbbat választja; emellett a Facebook-bejegyzéseket, véleményeket is figyelembe veszi, a vásárlói visszajelzéseket csakúgy – ezt követően pedig meghozza a vásárlói döntést, sokszor már online, és nem az üzletben. Az Új Fogyasztó jelenség látszólag a szakmát átalakító forradalom előfutára, együtt az Innovate-or-Die (Újíts, vagy meghalsz) elvével és a The-Big-Data-Invaders-Are-Coming (a Big Data uralma közeleg) koncepciójával.

Címkék: technológia piackutatás marketingkutatás fogyasztói magatartás portfolioblogger viselkedés gazdaságtan

A sör márkák webes megítélése

2014.06.11. 15:46 Forecast Research - www.forecast.hu

Nyár és a foci vb. Fogalmak, amelyek hangulatához kétségtelenül hozzá nőtte magát a szabadtéri kivetítők, az összeverődött szurkolótáborok és kötelező kísérőjük, a behűtött sörök képe. Közel sem mindegy azonban, hogy mi kerül abba a bizonyos korsóba. És itt nem csak az olcsó és minőségi sörök közötti különbségről van szó, hanem egyenesen az egyes márkákról is. Sokan ugyanis kifejezetten elköteleződöttek egy-egy brand iránt, érzelmeket, élményeket kapcsolnak hozzájuk.

A Neticle, automatikus véleményelemzéssel foglalkozó rendszer adatai szemléletes képet festenek az egyes sörmárkák webes megítéléséről. A célkeresztbe állított hat közismert brand online megjelenéseiről, népszerűségéről az alábbi, májusi adatok alapján készült infografika látványos összefoglalást nyújt:

2.png
Magyarázat, kiegészítés

Említések száma: a web különböző felületein legtöbbet az Arany Ászokról beszéltek, a dobogó következő két fokára pedig a Soproni és a Heineken állhatott fel. Őket követtet a Borsodi, majd a Dreher, a sor végére pedig a Gösser került.

A véleményárfolyam, a tőzsdei árfolyam analógiájára, az egyes márkák véleményben mérhető értékének alakulását mutatja egy adott időszak során. Bár alapvetően jellemző, hogy a véleményírók, posztolók, kommentelők nagyobb előszeretettel adnak hangot negatív véleményeknek, a sörök esetében azonban meghatározó, hogy pozitív élményekkel társítva emlegetjük kedvenc márkáink nevét. A fókuszba helyezett sörmárkák megjelenése is követte a mintát, és egytől egyig a pozitív vélemények kerültek túlsúlyba, melynek hála az  véleményárfolyamaik kivétel nélkül pozitív tartományban zártak.

A Dreher és Gösser esetében nem beszélhetünk ambiciózus feltörekvésről, a másik négy márkának azonban nem lehetett oka panaszra – legfeljebb a Soproni sajnálhatja, hogy erős indulása után az Arany Ászok letaszította a trónról. A hónap végi eredmény erősen arra enged következtetni, hogy habos kedvenceink esetén a magasabb említésszám a pozitívabb megítélést is magával hozta – az említések száma alapján rajzolt sorrendhez ugyanis mindössze egy ponton nem igazodott a záró véleményárfolyam értéke alapján kapott rangsor. Egy szoros összecsapás eredményeképp ugyanis népszerűség terén a Heineken most alulmaradt a Borsodival szemben.

Az adatok tanulsága szerint úgy tűnik, májusban az Arany Ászok mindent vitt.

A Neticle.hu oldallal való együttműködésünk alapján a jövőben várhatóan további márkákról, piacokról is közlünk a blogon a fentihez hasonló összeállítást.

(Piackutatás blog)

Címkék: márkapreferencia márkaerő márkaépítés közösségi média márka kommunikáció márkakutatás

Végtelen határok

2014.06.03. 11:03 Forecast Research - www.forecast.hu

„A hiba nem az Ön készülékében van. Ne próbálja beállítani a képet! Folyamatosan ellenőrizzük az adást. Mi uraljuk mind horizontálisan, mind vertikálisan. Eláraszthatjuk Önt ezer csatornával, vagy kinagyíthatunk egyetlen képet kristálytisztává. És ez még semmi. Hozzáidomíthatjuk a látását bármihez, amit csak a képzeletünk felfoghat. Irányítani fogunk mindent, amit csak lát és hall. Hamarosan átéli a borzongó ámulatot a rejtély láttán, ami a lélek legbelső mélyétől a legvégső határig terjed...” (Outer limits)

vh_01.jpg

A technológia világának legvakmerőbb projektjei

A legfrissebb Ted-konferencián a Google ügyvezetője, Larry Page a vállalat úgynevezett „moonshots” kísérleteit részletezte, melyek a vállalat definíciója szerint olyan különleges ötletek, amelyek a vakmerő projektek és a színtiszta science fiction közötti határterületen helyezkednek el.

Az ötletek születésének otthont adó titkos Google X-Lab laboratóriumainak szakemberei új lendületet visznek a tudomány és technológia legégetőbb kérdéseit vizsgáló projektekbe, összetépve a korábbi forgatókönyveket, és mindent új alapokra helyezve.

A vállalat célja a tízszeres fejlődés elérése ahelyett, hogy mindössze járulékos, 10%-os sikert érne el az új X projektekkel. A fejlődés másokat is – pl. a Facebook-ot vagy az Amazont – nagyobb álmok elérésére inspirálja. (Pontosabban: nem inspirálja, hanem kényszeríti. Aki végigolvassa a cikket, könnyen úgy érezheti, hogy ez már nem innováció, hanem őrült versenyfutás, méltányolható ok és cél nélkül.)

A Google és a többi újító, akik a szükséges anyagi forrásokkal is bírnak, arra törekszenek, hogy földrengésszerű változásokat érjenek el abban a tekintetben, ahogy a világgal kommunikálunk, ahogy navigálunk, és ahogy benne élünk. Íme, a technológia világának néhány csúcskísérlete (az eredményekre valószínűleg nem kell túl sokat várnunk, szakértők egybehangzó véleménye szerint az előttünk álló 20-30 év jóval nagyobb változásokat fog hozni, mint amelyeket az elmúlt 40 évben tapasztaltunk).

Címkék: trend technológia jövőkutatás

Az antropológusok bárokban kutatnak...

2014.05.29. 11:06 Forecast Research - www.forecast.hu

2006-ban Európa egyik legnagyobb sörgyártója, a BeerCo zuhanó eladási mutatókkal nézett szembe, ami a bárokat és pubokat illeti; az okokat pedig hosszas piackutatás és konkurencia-analízis után sem lelte. Az alapterméket a fogyasztók kedvelték, és az áruházakban továbbra is jelentősek voltak az eladások. A bárokban, sörözőkben azonban valami nem működött, az agresszív promóciós megoldások pedig nem értek célt. Mi lehetett a hiba?

Bar.jpg

Miután kimerítették a konvencionális piackutatási módszerekben rejlő lehetőségeket, a BeerCo megbízott egy csapat antropológust, hogy keressenek fel egy tucat bárt az Egyesült Királyságban, illetve Finnországban. A szakemberek úgy fogták fel a megbízást, mintha egy ismeretlen borneói törzset tanulmányoznának. Elmerültek a bárok világában, mindenféle előzetes feltételezés nélkül egyszerűen megfigyelték a tulajdonost, a személyzetet és a rendszeresen visszatérő vendégeket. A végeredmény egy 150 órás videóanyag, etnográfiai szempontok szerint rögzítve; sok ezer állókép, és több száz feljegyzés. A következő hetekben a BeerCo menedzserei az antropológusokkal egyetemben áttekintették a nyers adatokat új insightok után kutatva.

Szardoboz és forrónadrág

Idővel visszatérő motívumokra bukkantak. Bár a BeerCo szakemberei úgy vélték, hogy a bártulajdonosok értékelték a promóciós anyagokat – az alátéteket, matricákat, pólókat stb. – valójában e termékek kihasználatlanok maradtak, sok esetben gúnnyal bántak velük; az egyik bárban az ilyen promóciós anyagok egy szekrénybe lettek bezsúfolva, amelyen a következő felirat díszelgett: „marhaságok gyűjteménye” (szó szerinti fordításban: „szardoboz”). Az antropológus-csapat arra is rádöbbent, hogy a női felszolgálók csapdában érezték magukat munkájukkal kapcsolatban, és utálták, hogy flörtölniük kell a vendégekkel, vagy ahogy ők fogalmaztak: „forrónadrágosnak lenni.” Ami még durvább, hogy a felszolgálók vajmi keveset tudtak a BeerCo termékeiről, és nem is akartak többet tudni – pedig ők az eladás első számú csatornái.

Címkék: antropológia piackutatás etnográfia kvalitatív fogyasztói magatartás insight fenomenológia portfolioblogger

Országos Piackutatási Diákverseny 2014 (18 fénykép)

2014.05.23. 16:10 Forecast Research - www.forecast.hu

Az Országos Piackutatási Diákverseny immáron 5. éve kerül megrendezésre a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézete és a Ringier Kiadó közös együttműködésében. Idén a pályázat kiírója a SAMSUNG volt, egy izgalmas és innovatív területtel, a SMART TV-k világával ismertette meg a versenyzőket.

A verseny két fordulóban zajlott, az első fordulóban a kvalitatív kutatásra való alkalmasságukat mutatták be a csapatok, majd az elődöntőn legjobban teljesített 5 csapat jutott tovább a második fordulóba. A kvantitatív kutatás során a csapatok az OPDV-t támogató piackutatási vállalatok, az NRC, a GfK és a Ringier Kiadó jóvoltából valós online mintán dolgozhattak tovább.

A pályázatokat minden évben szakmai zsűri értékeli, a tagok többsége a kezdetek óta tagja a zsűrinek, így több évre visszatekintve is látják a hallgatók munkáját. Jakab Áron a BellResearch képviseletében, Klenovszki János az NRC képviseletében, Máth András a Ringier Kiadótól, Nógrádi-Szabó Zoltánt az Ipsos képviseletében és Erős M. Attila a SAMSUNG-tól alkották az idei zsűrit. A Diákverseny kommunikációs partnere a Piackutatók Magyarországi Szövetsége volt.

A versenyről készült részletes beszámoló a Piackutatás Hírek oldalon megjelent cikkben olvasható.

A helyszínen készült fényképek (nagyobb mérethez kattints a képre!):

KO_L5820.jpg

Címkék: piackutatás piackutató piackutatók magyarországi szövetsége piackutatás hírek piackutatási diákverseny

A hírek szerelmeseinek

2014.05.16. 15:42 Forecast Research - www.forecast.hu

„Mi a hírek szerelmesei vagyunk, nélkülük nem létezünk!”
„Olyat kell kitalálni, ami érdekli a parasztokat.”
„Minden korosztályt meg kell céloznunk, tehát kellenek dögös csajok a hatodikosoknak és pandamacik az elsősöknek.”
„Azt is bevezethetnénk, hogy aki nem nézi a műsorunkat, az meghal!”

(Eric Cartman a médiáról)

Cartman.jpg

Azt hiszed, többet tudsz a média működéséről, mint Cartman? Rossz hírt hoztam, dobjatok a főszerkesztők fóruma elé! Cartmannek volt igaza, ezért útmutatásait a legvégsőkig szem előtt tartva elhoztuk nektek a Google és a html programozás legújabb vívmányát! HÍRLEVÉL!!!! Cutting-edge szakértőink éjjel-nappal ezen melóztak, hogy nektek most jó legyen!

Azt nem ígérhetjük, hogy a hírlevélben mindennap beszámolunk majd olyan gyíkemberekről, aki elkeseredésükben piackutatónak álltak, sőt, a rádiós közönségméréssel foglalkozó introvertált, de gavallér farkasemberrel is viszonylag ritkán lesz nagyinterjú, viszont ígérhetünk sok-sok kurva unalmas szakmai híranyagot! Mi megbízhatóan és unalmasan, precízen és kiszámíthatóan szállítjuk nektek a tágan értelmezett kutatási iparág legfrissebb híreit. Minden reggel. Mire beérsz az irodába, már várnak a ropogós hírek. Mit? Hol? Hogy?

A Piackutatás Hírek oldalon, melynek elindítottuk a Hírlevelét. (Azt az oldalt is én szerkesztem, ezért volt egy kis protekcióm, hogy itt is prómózzam.) Ha feliratkozol, egyrészt azonnal (de tényleg!) kapsz egy Ferrarit*, minden tizedik Ferrarihoz fabetét-hatású akril sebváltógomb, feketecseresznye-citromtorta-medvehagyma illatú Wunderbaum és hamisított 2007-es Tokaj Kerházas 3 puttonyos Aszú is jár!!! De nem vagyunk lelketlenek, ez utóbbi helyett opcionálisan választható Persol vagy Ed Hardy napszemcsi – kínai verzió. Másrészt ha feliratkozol, villoghatsz szakmai berkekben jólértesültségeddel.  

Ferrari-vadászok, ezt keressétek a PH-n:

 Piackutatás Hírek hírlevél.jpg

(A Piackutatás Hírek oldal hírlevele nem helyettesíti a Piackutatás blog hírlevelét, teljesen más – a blogé sokkal részletesebben tartalmazza az adott posztot és szép nagy kép is van benne –, le ne iratkozzatok! Inkább ide is, oda is iratkozzon fel, aki még nem tette! Két Ferrarit* küldünk! Első 5,000 feliratkozónak* ráadásként wellness hétvége Abádszalókon, exkluzív, 3 csillagos prémium hotelben, ütemre bólogató portással, welcome drinkkel, kihúzható-ágyazható kanapéval, papírvékony falakkal és csintalan frissnyugdíjas szomszédokkal! Hálás köszönet!)

(*Csak novajo indián feliratkozókra vonatkozik!)

Az alábbi videóban pedig mindent megtalálsz, amit a média működéséről tudnod kell (és még az mediahungary-ra sem kellett elmenned). Cartman atyánk, te vezess minket!

(Piackutatás blog)

Címkék: hírlevél piackutatás piackutató piackutatás hírek