Jó nagy hűhót keltett a közösségi média a marketingesek és a piackutatók világában, de vajon a törekvések a barátok, rajongók, követők és támogatók mérésére és értelmezhetővé tételére vezetnek-e egyáltalán bármire? (Research-live)
Az Egyesült Királyság Internetes Hirdetési Hivatala (UK’s Internet Advertising Bureau) által, a közelmúltban szervezett vitában többek között a TMW, Publicis Modem és Universal McCann cégek képviselői vitatták meg, hogy vajon ’értelmetlen’-e a közösségi média mérése.
Az alábbiakban Brad Little (Nielsen Online) és Amy Kean (IAB) összegzi az igenlő és nemleges érveket.
IGEN, ÉRTELMETLEN: Amy Kean, az IAB Szenior marketing vezetője
Képzeld el, hogy utcai zenész vagy. Csodálatos látni, ahogy az emberek elmosolyodnak ’Killing Me Softly’ előadásod hallatán, és a munkába igyekezve mutogatva bátorítanak – tudod, hogy valamit jól csinálsz. De ami számodra igazán számít a nap végén, az az, hogy mennyit is kerestél az előző naphoz képest, és hogy vajon többet kaszáltál-e be, mint a többi zenész lejjebb az úton. A kvalitatív mérők, mint a bólintó helyeslések és mosolyok egyértelműen hasznosak, de a kvantitatív mérők fogják kifizetni a számlákat, és fognak sikeressé tenni.
Ehhez hasonlóan, a pozitív bizsergés és a jó kritikák jóleső érzéssel tölthetik el a márkákat – de valójában ez csak akkor jelent igazából valamit, ha kombinálható a költségvetés és a befektetés megtérülésének bizonyítékával. Ez az a pont, ahol megkérdőjelezhető, hogy a közösségi média mérésének van-e értelme.
Nézzük meg, mit is értünk mérés alatt. A szótárak meghatározásait tömören összefoglalva a valamilyen sztenderddel vagy mintával való összehasonlítás képességét jelenti. De ennek mi köze is van ahhoz, hogy ’jelenteni’ valamit? Beszélhet valaki hozzám 10 percen keresztül tökéletesen oroszul, de számomra semmit sem fog jelenteni, hacsak nem kérek meg valakit, hogy fordítson.
Ezzel elérünk az elsőhöz a négy fő ok közül, ami szerint a közösségi média mérése értelmetlen: a legtöbb szeniorvezető egyszerűen nem érti őket. Számos olyan tanulmánnyal találkozhattunk, amik azt sejtetik, hogy az ’igazgatótanács’ még mindig nincs teljesen tisztában azzal, mit is jelent a közösségi média, és hogyan is működik a márkák esetében. Ez a legtöbb esetben csak egy türelemjáték. Elég csekély a közösségi média esettanulmányok utánpótlása, ezért a következő években sokkal több erőfeszítést kellene tenni annak érdekében, hogy a sikeres történetek egyenesen a CMO-khoz jussanak el, és megmutatkozhasson mit is lehet tenni a márkák érdekében. Az IAB közösségi média tanácsának részben ez a munkája, megtanítani az iparágnak az ebben rejlő lehetőségeket.
Másodikként, még mindig nehéz bizonyítani, hogy a közösségi média hozzájárul az alapokhoz, kivétel természetesen ez alól a Dell. Kevés ügynökség jelentheti ki biztosan, hogy közösségi tevékenysége az értékesítés növekedéséhez vezetett. Ez részben azért van, mert a közösségi média nem csak az értékesítésről szól – hanem a hosszú távú kapcsolatok fejlesztéséről és a márkák bizonyos időn át tartó építéséről. De ez méginkább így van, amikor szorosak a költségvetések, és a főnökök csakis és kizárólag a profitot lesik.
A harmadik ok az, hogy nincsenek standardizálva a mérési rendszerek. Együtt kell működnünk, hogy segítsünk a hirdetőknek pontosan megérteni, miként is szolgálhatja a közösségi média az érdekeiket úgy, hogy a vizsgálatoknak értelme is legyen, mialatt az IAB már lépéseket tett az USA-ban a közösségi médiamérők standardizálására. Ha megkérdeznénk öt, a közösségi médiában praktizáló személyt, mi és miért volt a ’legsikeresebb’ tevékenységük, minden bizonnyal öt nagyon különböző márka történetét hallanánk, és mindnek meglenne a maga teóriája arra, mi is tette azt sikeressé. Természetesen ez része annak, amiért a közösségi média annyira gazdag és dinamikus munkaterület, de ez ugyanakkor nagyon hátrányosan is hathat annak széles körű alkalmazására.
Végül, jelenleg igen kevés az összehasonlításra használható viszonyítási alap. Richard Pentin, a TMW stratégája és az IAB közösségi média tanácsának megbecsült tagja a közelmúltban szolgált ezen érv bizonyítására egy jó példával: az Uránusz. Az Uránusz átmérője 51.118 km. Távolsága a Naptól 19 AU (astronomical units – csillagászati egység), körülbelüli sűrűsége 1,27 gramm köbméterenként és átlagos 15.290 mérföld/óra sebességgel kering. Ezek igen meggyőző statisztikák. Minden bizonnyal. De ezek semmit sem jelentenek a legtöbb embernek egészen addig, míg nem az egész naprendszer kontextusában vizsgálják meg. Csak ekkor jövünk rá arra, hogy az Uránusz a harmadik legnagyobb bolygó és a hetedik a Naptól számítva – ezek olyan statisztikák, amik jelentenek is valamit.
Ha a közösségi média tevékenységed 100.000 YouTube találatot, 40.000 Facebook barátot és 20.000 pozitív blog-bejegyzést generál egy hónap alatt, és a netes hirdetőd pontszámai is emelkednek, az elképesztő márka tulajdonságokat mutat. De mihez viszonyítsuk ezeket annak érdekében, hogy sikeressé nyilváníthassuk a kampányt? És ismét itt jönnek be az esettanulmányok. Szükségünk van ügynökségekre, akik megosztják történeteiket annak érdekében, hogy mint iparág kidolgozhassuk a különböző szektorokra és demográfiákra vonatkozó mércéket.
Ezért, bármily keményen is hangzik, egyet kell értenem azzal, hogy jelenleg tényleg értelmetlen a közösségi média mérése, de ugyanakkor megvan a változás potenciálja is. Megszállottjai vagyunk a kampányokra vonatkozó számoknak, és szükségünk van ezekre meggyőzésül a közösségi média hosszú távú márkaépítő hatásáról, szószólójául az értékesítési mutatóknak. Hogy mindezt értelmezhetővé, értelmessé tegyük az igazgatótanács számára, az egy csoportos feladat lesz.
NEM, NEM ÉRTELMETLEN: Brad Little, a Nielsen BuzzMetrics Ipari megoldások igazgatója
Aki azzal érvel, miszerint a márkáknak túl nehéz mérniük a közösségi média kampányok pozitív hatásait, egyszerűen nem látja a fától az erdőt. Valójában kifejezetten képesek vagyunk mérni a kommunikáció mennyiségét, színterét és természetét a kampány előtt, alatt és után.