Piackutatás blog

Néha a felhasznált kép furcsán mutat a PowerPoint dián, befejezetlennek tűnő szakaszt hagyva maga mellett. Mit lehet tenni? Íme három egyszerű trükk.

1. Használj olyan háttérszínt, mely a képen is megtalálható. A Color Cop ingyenes eszköz használatával pontosan azonosíthatod azokat a színeket, melyek az eredeti képen megtalálhatóak és ezután az adott színnel kitöltheted a kép melletti területet. Ezután már a dia úgy néz ki, mintha megtervezték – és nem pedig összedobták – volna.

2. Kicsinyítsd le a képet. Vágd ki a megfelelő részletet és méretezd át a képet, majd adj hozzá egy széles keretet és döntsd meg egy kicsit - úgy fog kinézni, mint egy Polaroid fénykép. Adj még hozzá egy kis árnyékolást. Használd arra a Color Cop-ot, hogy olyan háttérszínt találj, mely illeszkedik a képhez.

3. Nagyítsd ki a képet. Növeld a képméretet és alkalmazz olyan képkivágást, hogy betöltse a kép az egész PowerPoint diát. Győződj meg arról, hogy a szöveg illeszkedik a kép körvonalaihoz. Ebben a példában a szöveg követi a sas fejének görbületét (bal oldali kép). Ha a szöveg egyszerűen csak balra van igazítva, akkor egy olyan láthatatlan határt hoz létre, mely szinte félbevágja a képet (jobb oldali kép).

Az amatőr diák használata a hitelességedet kérdőjelezhetik meg. Ha rászánsz egy kis időt a prezentációdban használt képekre, akkor úgy néznek majd ki, mintha éppen arra a diára tervezték volna, nem pedig csak ügyetlenül bemásolták volna. (sp)

Egy Hitler-videó az offline fókuszcsoportok hanyatlásáról és az online csoportok előretöréséről. Na persze, a csodafegyver időben elkészült, Hitler pedig megnyerte a háborút...

A valóság persze most is más – (Hitler elbukott), az online csoportok pedig nem tudtak eddig áttörni. Mindazonáltal a videó (pontosabban: a feliratozása) vicces és kreatív, egy megtekintést megér.

Az úgynevezett Y generáció tagjai a mai tizen- és huszonévesek (egész pontosan: az 1982-1995 között születettek). Tökéletesen eligazodnak a legújabb trendek között, pörgős életet élnek, könnyen azonosulnak az új életérzéssel, divattal, technológiával. Többségük folyamatosan online és „social”, nem hisznek a reklámoknak, viszont számban jelentősek és sajátos hírcsatornáik vannak. Az Y generáció tagjai a felszínen siklanak. A felszín alatt viszont sokszor szorongóak és kétségbeesettek – állandó félelemben élnek amiatt, nehogy lemaradjanak a kortársaiktól. A viszonyítás alapja leginkább a közösség, a média, a celebvilág. Felkészültünk rájuk?

"Az a jó kutató, aki érti a fundamentumokat, de másképpen gondolkodik."
 

Minden piackutatási hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu

A NetSci 2011 nemzetközi hálózatkutató konferencia részeként megrendezésre kerül a Circuits of Profit 2011 című üzleti hálózatkutató konferencia.

A konferencia témája a hálózatkutatás üzleti célú felhasználása, melyről többek között konkrét esettanulmányokon keresztül tudhatnak meg többet a hallgatók. Az előadók az üzleti világ több területét érintik, mint amilyen a pénzügyi, a telekommunikációs és a gyógyszeripari szektor, valamint a marketing, szervezetfejlesztés és a közösségi média.

Meghívott előadók:

Albert-László Barabási (Northeastern University, USA)
Hamid Benbrahim (Vice President, Applied Complexity Research, Fidelity Investments, USA)
Alberto Calero (Director CEO Office, France Telecom Spain)
Harald Katzmair (Founder & Director, FAS Research)
Valdis Krebs (Founder, and Chief Scientist, Orgnet)

INDIA – Kemény kérdésekkel néz szembe Indiában egy cég, mely arra kéri az embereket, hogy fizessenek előzetes díjat az esélyért, hogy később majd pénzt kereshessenek online felmérésekben való részvételükkel.

A szingapúri székhelyű Speak Asia cég az elmúlt néhány hét folyamán az indiai Premier League krikettmérkőzései között sugározott tévéhirdetéseket, melyekben azt állította, online paneltagsággal pénzkeresetre lehet szert tenni (online felmérésekben való részvétellel) - de csak előzetes díj fizetése után.

A Speak Asia honlapján három módon lehet regisztrálni a panelba - 60 dolláros díjért a „Teszt és interjú” szekcióba, vagy előfizetést lehet vásárolni a „Mai online felmérések” elektronikus hírlevélre, 120 dollárért hat hónapra vagy 220 dollárért 12 hónapra.

Az egyetlen lehetőség, amely nem igényel befizetést, ha valaki igazolja, hogy évente 1000 dolláros vagy annál magasabb jövedelme származik (felmérésekben való részvételért) a legnagyobb 20 online kutatásokkal foglalkozó globális vállalat bármelyikétől.

A Speak Asia azt állítja, hogy lehetséges egy nap alatt 20 dollárt keresni felmérésekben való részvétellel, de a résztvevők nagy mértékben tudják növelni jövedelmüket azáltal is, ha rávesznek más embereket a csatlakozásra.

Az indiai újságírók kritizálták a Speak Asia üzleti modelljét és gyakorlatát. Kirit Somaiya, aki az ellenzéki párt vezetője, panaszt nyújtott be a cég ellen gazdasági bűncselekmény miatt a Mumbai rendőrségen.

A Speak Asia képviselői tagadták, hogy multi-level marketingről lenne szó, magukat úgy jellemezve, mint marketing szolgáltató céget. A vállalat megtagadta, hogy a tulajdonosi köréről vagy pénzügyi helyzetéről bármilyen részletet nyilvánosságra hozzon, hacsak a riporterek nem írnak alá titoktartási megállapodást.

A cég korábbi állítását, miszerint ügyfelei közé tartoznak olyan cégek, mint a Bata, Nestlé, Bharti Airtel, ICICI Bank, ING Vysya, az említett vállalatok cáfolták, mondván, hogy semmilyen kapcsolatuk nem volt a Speak Asia céggel. A Speak Asia képviselői erre azt mondták, hogy nem kaptak ugyan megbízást munkavégzésre ezektől a vállalatoktól, de együtt dolgoztak velük...

Egy nyilatkozatban, mely a média birtokába jutott, a cég azt állította, hogy 80.5 millió dolláros forgalma volt az elmúlt három negyedévben, és 52 millió dollárt fizetett ki egymilliónál több paneltagjának a felmérésekben való részvételért, valamint 9 millió dollárt költött marketingre, képzésre és üzletfejlesztésre...

Más vállalatok is vannak, melyek regisztrációs díjat kérnek a leendő paneltagoktól, például a Ram Survey, mely azt állítja, hogy "India legnagyobb piackutató vállalata", és arra kéri tagjait, hogy előre fizessenek 3500 rúpiát (78 dollár), hogy csatlakozhassanak a panelhez és esélyük legyen megkeresni hetente 500 rúpiát (11 dollár) online felmérések kitöltésével, és még sokkal többet újabb tagok beszervezésével.

Az Esomar szóvivője azt mondta, a kutatásban résztvevők mindig ellenőrizzék, hogy a vállalatok betartják-e a szakmai sztenderdeket, de elutasította, hogy bármilyen további megjegyzést fűzzön az esethez.

Az Indiai Piackutató Szövetség megtagadta, hogy véleményezze az ügyet.

(Research-live)

A világ népessége október végéig eléri a 7 milliárdot, az ENSZ legfrissebb előrejelzése szerint. Ez az első alkalom, amikor az ENSZ messzebbre, egészen 2100-ig igyekezett prognózist adni, különféle feltételezések alkalmazásával arról, hogy a termékenységi és halálozási arányok az évek során hogyan változnak. Ezeknek a becsléseknek az átlagai arra utalnak, hogy a globális népesség 2085-ig meghaladja majd a 10 milliárdot. 2100-ra az emberek 22,3%-a lesz 65 éves vagy idősebb, ez mindössze 7,6% volt 2010-ben! A népességnövekedés nagy része várhatóan a fejlődő világból származik. Afrika népessége a 2010-es 1 milliárdról 2100-ra 3,6 milliárdra fog emelkedni. 1950-ben a világ népességének 32%-a a mai gazdag országokban élt. 2100-ra csak 13% fog ezekben élni.

(The Economist)
 

Az Ipsos átköltöztette New York-i központját a Broadwayról a Time-Life Building-be, elfoglalva ott az egész 15. szintet a 48 emeletes épületben.

Az először 1959-ben megnyílt Time-Life Building Manhattan ikonikus Rockefeller Centerének a része, amely a belváros szívében, közvetlenül a Radio City Music Hall mellett fekszik.

Az Ipsos észak-amerikai központjának összes alkalmazottja, valamint néhányan a hetedik sugárúton lévő központból átköltözött az új helyre.

Az új iroda otthont ad az Ipsos legfelsőbb vállalati vezetésének, valamint az Ipsos AS, Ipsos Interactive Services, Ipsos Marketing, Ipsos Mendelsohn, Ipsos Public Affairs, Ipsos Vantis és az Ipsos OTX MediaCT csapatának is.

"Ez az a hely, mely tudtára adja az ügyfeleinknek, hogy az Ipsos egy növekvő és dinamikus cég," állítja Jim Smith, elnök-vezérigazgató.

Internetes oldal: www.ipsos-na.com . (mw)

Néhány ember tántoríthatatlan abban, hogy soha nem lenne szabad felolvasnod a PowerPoint-os diáidon lévő szöveget. Miért? Részben Richard Mayer kutatása miatt, aki a Multi-Media Learning szerzője. De a kutatását félreértelmezték és rosszul idézték, miközben kialakult a "Mayer mítosz".

A híres tanulmányában azt találta, hogy a diákok hatékonyabban tanultak, mikor az előadó képeket használt a slide-okon, ellentétben azzal, mikor ugyanaz az előadó képet és szöveget is használt a prezentáció során. A következtetés: amikor az élő beszéd és dián lévő szöveg azonosak, távolítsd el a szöveget a diákról – ez az úgynevezett redundancia elve.

Néhány ember úgy értelmezte, hogy ez azt jelenti, soha nem olvasd fel a diáidon lévő szöveget. De az nem Mayer álláspontja. Ez csak akkor érvényes, amikor arra használod a képeket, hogy illusztrálják, mit mondasz. Például, ha a villámok kialakulásáról magyarázol, csak mutasd meg a folyamatot képekben és a saját hangodon fűzz hozzá magyarázatot ahelyett, hogy pontosan ugyanazt a szöveget feltűntetnéd a diákon is.

Valójában, Richard Mayer a Multi-Media Learning 159. oldalán világossá teszi ezt:

"A redundancia hatását nem kell figyelembe venni annak indokaként, hogy soha ne mutassanak be nyomtatott és beszélt szöveget egyszerre... Ugyanannak a szövegnek a beszélt és nyomtatott alakban való prezentálása káros lehet néhány helyzetben – amint a tanulmányban le van írva, – de nem más helyzetekben, mint például amikor a prezentáció ritmusa lassú vagy amikor nem mutatnak be egyidejűleg képszerű anyagot is. Például hasznos lehet a slide-ok összegzését elmondani (vagy a legfontosabb megállapításokat felírni egy táblára) a szóbeli prezentáció vagy előadás során. Ez egy olyan kutatási kérdés, amely további vizsgálatot igényel."

Szerintem a jövőbeni kutatási meg fogja mutatni, nem kedvez a tanulásnak, ha a prezentációs diáról bekezdés hosszúságú szöveget olvas fel az előadó, vagy sűrű, 12-es betűmérettel írt szöveget pontokba szedve, vagy éppen hátat fordít a közönségnek, miközben felolvassa a slide-ok tartalmát.

De azt is megtudjuk majd, hogy jobban segíti a tanulást, ha 5-6 szót pontokba szedve olvasnak fel, vagy egy hosszú mondatot, melyet több sorba tördelnek, soronként 5-6 szóval, mintha egyáltalán nem használnának szöveget a diákon.

Ne idézzük hibásan szegény Dr. Mayert. Dr. Mayer kutatási csak azokra a képet tartalmazó diákra vonatkozik, melyről az előadó éppen magyaráz. Valójában, éppen az ellenkezőjét mondja: valószínűleg arra használhatod a szöveget, hogy körvonalazza és összefoglalja az előadást. Szóval állítsuk meg a "Mayer mítosz" terjedését. (sp)

Az ENSZ május 3-án publikálta a kétévenként esedékes frissítését annak a jelentésnek, mely a világ népességére, annak növekedésére vonatkozik és magában foglalja az előrejelzéseket is. A számok azt mutatják, hogy kis változások történtek 2008 óta.

A globális népesség várhatóan már 2011 októberében eléri a 7 milliárdot, nem pedig 2012 tavaszán. És még mindig emelkedik, 2100-ra meghaladja a 10 milliárd főt ahelyett, hogy addigra ellaposodna az emelkedő görbe. De a legdrámaibb változások nem globálisak, hanem nemzetiek lesznek! Amerika népessége jelenleg 310 millió fő, ez valószínűleg 400 millióra emelkedik 2050-re és 478 millióra 2100-ra. Kína népessége az előrejelzések szerint 400 millióval fog csökkenni 2100-ig. Oroszország lakossága jelenleg 142 millió, Afganisztáné ennek valamivel több, mint egyötöde, míg Nigeré alig a tizede.

De 2100-ra, Afganisztán az előrejelzések szerint ugyanakkora népességgel fog rendelkezni, mint Oroszország (111 millió), Niger lakossága pedig nagyobb lesz! Az ilyen előrejelzéseket némi fenntartással kell kezelni: egy kis változás a mai születési rátákban több, mint 90 évre extrapolálva hatalmas változásokat jelenthet. De az általános kép valószínűleg helyes. A Szaharától délre fekvő afrikai népesség jelenleg 856 millió fő, kicsi több Európánál és Ázsia egyötöde. 2050-re majdnem háromszor annyi lehet a népességük, mint Európáé és 2100-ra Ázsia méretének háromnegyede! Bármilyen számítás azt mutatja, Afrika messze a leggyorsabban növekvő kontinens.

(The Economist)

A blog kéthetente jelentkező sorozatában egy-egy témához kapcsolódóan ajánlok korábbi blogbejegyzéseket. A válogatás nem teljes körű, az adott témában a blogon megjelent összes bejegyzés a „Tagek – Főbb témakörök” oldaldoboz megfelelő címkéjére kattintva érhető el.

Minden piackutatási hír egy helyen >>> Piackutatás-hírek.hu 

A minőség mindig is nagyon foglalkoztatta a kutatások vásárlóit és eladóit, még akkor is, ha időnként kevesebbet gondolkodnak, mint amennyit beszélnek róla. A növekvő nyomás, hogy többet nyújtsanak kevesebbért, csak nehezebbé tette a dolgokat. De honnan tudhatjuk, hogy a kutatások valójában kiállják-e a próbát? Ezzel a kérdéssel kellett megbirkózniuk az IJMR Forum résztvevőinek Londonban, és kiderült, hogy ez bonyolultabb, mint azt gondolnánk.

Denise Lievesley, aki a londoni King’s Collage társadalom- és államtudományi iskola vezetője, megvizsgálta, hogyan is ítélik meg a statisztikusok az adatminőséget, és arra buzdította a közszféra résztvevőit, hogy szélesítsék ki látókörüket. “Legfőképp, amikor statisztikus közönséghez szólnak, a minőséget egészen szűk értelemben veszik, csak az érvényesség és a megbízhatóság számít… Szerintem a minőségnek sokféle más dimenziója is van,” mondta.

Ezek egyike a használhatóság – hogy az információt használhatóvá tegye valamire. Ez annyit tesz, hogy az adatoknak nem csak megbízhatónak kell lenniük, mondta, hanem “meg is kell bíznunk bennük”.

Lievesley véleményét visszhangozta Michael Scholar, az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatalának elnöke, aki arra mutatott rá, hogy bár az angol hivatalos statisztikák jól teljesítenek a közvélemény-felmérések terén, tanulmányok (a hivatal 2008-as felállítása előttről) azt mutatták, hogy az angol közönség mutatja a legkevesebb bizalmat a hivatalos statisztikák irányába az összes OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development / Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) ország közül. Ez szerinte azt a tényt mutatja, hogy a statisztikák értéke azon múlik, hogyan is használják fel azokat. “A hivatalos statisztikák értéke attól a témától függ, amit feltárnak, ill. amihez hozzájárulnak,” mondta Scholar. “Azokról a statisztikákról, amiket nem jól adnak elő, nem úgy, ahogyan azt az emberek elvárják, nem mondható el, hogy igazából beteljesítették feladatukat”.

Richard Bartholomew, az Oktatási Főosztály gyermek és család osztályának vezető kutatója, a közszféra kutatóinak nyilvánvaló konzervativizmusának védelmére kelt, elmagyarázva, miért is bizonyulnak kevésbé hajlandóknak a kereskedelmi területeken dolgozó társaiknál, legalábbis abban a tekintetben, hogy elmozduljanak az olyan dolgoktól, mint a véletlenszerű mintavételezés, és a “végső riport megszállottsága”. De a költségcsökkentés növekvő nyomása, valamint a privát szektorban egyre inkább teret nyerő más módszerek miatt Bartholomew elismerte, hogy néha úgy érzi magát, mintha “Ő lenne Knut Király”.

Ben Page, az Ipsos Mori vezérigazgatója szintén kiállt a kutatás “alapvető fontosságú készségei” mellett, és elpanaszolta, amit leromlásuk során lát. “Annak alapjait figyelembe véve, amit csinálunk - ami ugyebár az, hogy viszonylag kevés számú emberrel beszélgetünk, és ez alapján próbáljuk megérteni, amit a nagyobb számú emberek tenni fognak – van annak rizikója, hogy az egész teóriát alátámasztó tényleges tudás pont eltéveszti, megváltoztatja mindazt, amit csinálunk,” mondta. “Meg kell vizsgálnunk a szaktudást, készségeket, és eldöntenünk, hogy elvesztésük számít-e.”

Reg Baker, az USA béli Market Strategies International ügynökség elnöke és üzemeltetési vezérigazgatója, aki egy AAPOR (American Association for Public Opinion Research – Amerikai Közvélemény-kutató Szövetség) munkát is vezetett az online panelminőség feltárására, óvatosságra intette a gyakorló piackutatókat annak tekintetében, ahogyan a panelkutatásokat használják – és ahogyan eladják azokat. Az AAPOR jelentése, melyet az év korábbi időszakában adtak ki, arra figyelmeztetett, hogy a paneleket nem szabadna a népesség megbecslésére felhasználni, és az állítólagos ‘reprezentativitás’ ellen szól. A legnagyobb probléma, mondta Baker, nem is maguk a panelek hátulütői, hanem a tény, hogy “kitettük őket oda, eladtuk ügyfeleinknek valami olyanként, amik valójában nem is”. A ‘hiba’ piackutatási meghatározását, javaslata szerint meg kellene változtatni: “Munka, ami azt hivatott állítani, amit valójában nem is.”

Válaszolva egy kérdésre azzal kapcsolatban, hogy az online kutatások vajon “megölték-e a minőséget”, Baker azt mondta, “A helyes válasz az lenne, hogy nem, az ügyfelek tették” – egy megjegyzés, amit később ijedtében úgy minősített, hogy félreérthető. “Nem kis mértékben függ a minőség a felhasználó megítélésétől,” mondta.

Az adatintegritásról és reprezentativitásról szóló vitákkal egy időben, a Verve-nek dolgozó Jeannine Arthur és Mike Hall is hozzátették a magukét a minőséghez munkájuk által, mely online közösségeket használ kutatásra. Mikor kétségek merültek fel az ösztönzők hatásával kapcsolatban a kutatások minőségére nézve (ami aztán kifejezetten ellentmondásosnak bizonyult olyan közösségek esetében, ahol a kutatás marketingtevékenységgel együtt folyik), Arthur azzal érvelt, hogy ez sokkal kevésbé számít, mint a hagyományos piackutatás azon tendenciája, miszerint az eredményeket nem juttatja vissza a válaszadóknak – vagy nem is kezdenek semmi hasznosat a kapott információkkal. “Egyetértek vele, hogy tisztelettel kell lennünk az emberek ideje iránt, de leginkább a kvantitatív kutatások esetében érzem nagyon úgy, hogy sokkal inkább meg kellene köszönni az embereknek a részvételüket, és megmutatni nekik, hogy odafigyelnek rájuk, és változást hoz az, amit csinálnak.”

Néhányan a szakmán belül egyértelműen attól tartanak, hogy a tudományos szigor eltűnőben van – nem csak azért, mert az ügyfelek gyorsan és olcsón szeretnének kutatásokat, hanem azért, mert egyre nagyobb a hangsúly azon, hogy hozzáférhetők legyenek az ügyfelek számára, akiknek talán nincsen idejük, vagy szándékuk a részletekkel bajlódni. A másik oldalon viszont mindenki egyetért azzal, hogy a kutatások hasztalanok, értéktelenek, ha nem lehet lekommunikálni és hasznosítani azokat.

Mindez szemben áll azzal, hogy a vásárlók egyre többet követelnek kevesebbért. Mint ahogyan azt Ben Page megfogalmazza, valamit valamiért, “és sok ember nem is fogja észrevenni, ha kaptak valamit”.

Szeretnéd tudni, hogyan lehet a száraz és unalmas PowerPoint slide-okat feldobni? Íme öt egyszerű módszer, hogy a száraz adatokat izgalmasabbá tegyük.

1. Sankey-diagram. Ahelyett, hogy a meglévő adatokat egy táblázatban ábrázolnád, átalakíthatod egy dizájnos kinézetű Sankey-diagrammá. Ezek a diagramok különböző szélességű vonalakat (sávokat) használnak, a sávok szélessége jelzi az értéket (hosszúságuknak nincs jelentésük). Egy kevés művészi készségre és türelemre lesz szükség az alakzatok létrehozásához és tökéletes összehangolásához. De úgy néz ki, elég ügyes, nem igaz?

2. Arány-diagram. Ez a diagram helyettesíti az unalmas kördiagramot. Különféle formákat (például kör) használhatunk minden egyes százalékpont megjelenítésére, a közönség igazi dolgokként látja ezeket és nem csak a kördiagram absztrakciójaként. Például, ha minden egyes kör egy adott vásárlót jelképez, a közönség jobban át tudja érezni, mennyi munkát is jelenthet ezeknek a vevőknek a megszerzése.

3. Logo-diagram. Ha egy sor halmozott oszlopdiagram van egymás mellett, néha nehéz lehet minden egyes sáv értékeit összehasonlítani. Ehelyett, létre tudsz hozni egy olyan diagramot, mely rangsorolja ezeket az elemeket.

4. Eltérésen alapuló oszlopdiagram. Ha az adatok egymással ellentétes értékek (mint például a negatív/pozitív), akkor jobb létrehozni egy közös kiindulási pontot, így a negatív és a pozitív értékek nagysága nyilvánvalóbb. Létrehozásához egyszerűen a negatív jellemzőhöz egyszerűen rendelj negatív számot (pozitív szám használata helyett), pl. "nem értek egyet": az eredeti "2" helyett legyen "-2"). Voila!

5. Halmozott szöveg-ábra. Egy táblázat megjelenítése helyett, amely igen / nem értékeket ábrázol oszloponként, használj halmozott szöveg diagramot. Színkóddal vannak jelölve az "igen" dobozok (sötét színű), és a "nem" dobozok (szürke). Adj vastag fehér keretet a cellák köré, hogy elkülönüljenek egymástól!

(sp)

ÚJ-ZÉLAND – A Christchurch nevű, technológiai start-up cég kavicsot dobott a piackutatás állóvizébe azzal, hogy felméréseikhez hordozható vécékben elhelyezett hirdetésekben toboroznak résztvevőket.

Több, mint 200 felhívást helyeztek el ideiglenes vécékben Aranui, St Martins, New Brighton, Wainono, Beckenham és Opawa külvárosában - minden olyan területen, melynek vízvezeték-rendszerét érintette az országot sújtó legutóbbi földrengés.

Adam Hutchinson igazgató azt mondta: "Az SMS-felmérés lehetővé teszi az adatok felvételét szinte bármilyen helyszínen - ebben az esetben egy utcán elhelyezett mobil WC-ben." (Research-live)

Az online kvalitatív piackutatási szoftvereket fejlesztő Nqual cég valós időjű fordítási technológiát adott hozzá a Rich Focus nevű platformjához, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy figyelemmel kövessenek olyan csoportbeszélgetéseket is, melynek nyelvét nem beszélik.

Jeroen Verheggen ügyvezető igazgató azt mondta, hogy a technológia a másodperc tört része alatt lefordítja a csoport tagjai által begépelt szöveget az egyik nyelvről a másikra.

"Úgy gondoljuk, az eredmények 80-90%-ban pontosak," mondta Verheggen, bár elismerte, hogy a pontosság nagyban függ a helyesírás és nyelvtan egyénenkénti használatától.

A technológia nem teszi feleslegessé a professzionális fordítók munkáját, mondta Verheggen: "Úgy tervezték, hogy minden ügyfélnek megadja a lehetőséget, hogy követhesse a csoportokat és lényegében megértse, miről is van szó."

100 év. 38 millió halott. 25 háború. Az emberiség elmúlt 100 éve – sok vérrel. Továbbiak az infografikában. (Kattints a linkre a kép megjelenéséhez - ha tényleg akarod.)

Folytatódik a hálózatokról, hálózatkutatásról indított sorozatunk. Vendégszerzőnk, Vásárhelyi Orsolya bemutatta már az alapokat és a skálafüggetlen hálózatokat. Most a telekommunikációs hálózatokban rejlő lehetőségeket tekinti át. (A nemsokára megjelenő befejező részben pedig a konkrét üzleti alkalmazásokról lesz majd szó.)

Számos lehetőség rejlik a mobiltelefon hívásokra alapuló kapcsolatháló feltérképezésében a termékterjesztési stratégiától, az új innovátorok feltárásán át, a flották kialakításáig. Emellett nemcsak a mobiltelefon szolgáltatók lehetnek haszonélvezői az ilyesfajta eredményeknek. Az alábbiakban néhány konkrét kutatást mutatok be, a következő utolsó írásomban pedig kitérek olyan gyakorlatban alkalmazott megoldásokra, melyek hatékonyabbá tehetik üzleti stratégiánkat.

Szociális hálózat konstrukciója és elemzése mobiltelefon-beszélgetések alapján [1]

Sok millió személyt kiszolgáló mobiltelefon adatbázis vizsgálatával feltérképezték a társadalom kapcsolati hálójának egy részét. A pontok a telefonszámok voltak, az élek pedig a közöttük lévő interakció, amit itt a telefonhívások képeztek. Erősségüket a beszélgetések, gyakorisága és hosszúsága alapján határozták meg, ami a módszer különlegessége is, hiszen a szociális hálózatokat általában nem kvantifikálható módszerekkel mérik az erősséget. (Általában emberek egymás szubjektív kiválasztása alapján létrehozott kölcsönös kapcsolatok számával mérik az erősséget.) [2]

1. ábra: a mobiltelefon-hívások alapján készített hálózat kis részlete. A közösségek általában erősen „huzalozottak” – közöttük a kapcsolatot a gyenge kötések biztosítják.

Az ábráról megállapítható, hogy a közösségek egymással szorosan kapcsolódó erősebb kötésekből épülnek fel és közöttük a gyenge kötések tartják a kapcsolatot. “Az erős kötések (intenzív kapcsolatok) esetében nagy átfedés van az ismerősök között, míg az átfedés kicsi, ha a kapcsolat laza. Mindenekelőtt definiálni kell az átfedést, ami értelemszerűen a közös ismerősök és a lehetséges közös ismerősök hányadosa.” Ahogyan egyre nagyobb súlyú kötéseket vizsgálnak (telefonhívások hosszúsága), a felső 5 %-ban az emberek elkezdenek leginkább egymással beszélni (kötött pár-képzés). Emellett az is kiderül, hogy a jó ismerősök száma korlátozott, hiába van több száz telefonszám a telefonunkban elmentve ezeknek csak a töredékét hívjuk rendszeresen. (Kertész-2006)

A csoportok közötti gyenge kötések az információáramlásban (pl.: termék terjedésnél) játszanak fontos szerepet, hiszen az információ a közösségeken belül gyorsan körbeér, ám ott képes beragadni és csak a közvetítők (két csoport közötti személyek vagy közös ismerősök) által képes továbbhaladni a következő csoportra. Marketingszempontból a kutatás fontos lehet a termékterjesztési stratégia kiválasztásánál, például a hálózat feltérképezésével kiszűrhetőek az átkötő személyek (telefonszám alapján), akik akár egy “ál” fókuszcsoportos kutatásra meghívhatóak, melyről nagy kapcsolati hálójuknak köszönhetően rengeteg embernek beszámolnak, ezzel elhintve az új információt. Flották kialakításánál is figyelembe vehető stratégiai szempontból (hány ember legyen egy flottában és milyen szolgáltatások járjanak hozzá).

Innovátorok és lehetséges adaptálók kiszűrése mobiltelefon hálózatok feltérképezése alapján [3]

A szociális hálózat szerepét vizsgálták négy új mobiltelefon-alapú szolgáltatás terjedésében. A tanulmány fő kérdése, hogy a korai adaptálóktól hogyan jutnak el az újítások a leglustább/leglemaradottabb felhasználókig. A négy szolgáltatás: email, WAP, Chat és a Myfriends (pl.: Facebook, MySapce). A kutatás 2006-ban az USA egyik mobilszolgáltatójának 6 millió felhasználójának adatiból készült. Természetesen ebben a kutatásban is a személyek anonimak, egy kódot rendeltek a telefonszámokhoz, ezzel biztosítva az etikai problémák kizárását.

A csomópontokat (nodes) a telefonszámokhoz tartozó emberek jelentették, a kapcsolatot pedig a telefonálás és az SMS-ek alakították (mint a két leggyakoribb mobiltelefon alapú kommunikációs eszköz), ez közel 10 millió kapcsolatot jelentett havonta. A hívás adatbázist több mint egy éves intervallumban vették fel, feljegyezték a kezdeményező felet, a fogadót és az igénybe vett szolgáltatást.

Először fel kellett mérni az aktív felhasználóit a különböző Internet-alapú plusz szolgáltatásoknak ( több, mint egy éven keresztül mérték a használókat), azt tekintették felhasználónak, aki a vizsgált időszakban legalább egyszer használta valamelyik szolgáltatást a telefonjáról. A vizsgált időszakban folyamatosan nőtt a felhasználók száma, így az új adaptálók kiszűrhetővé váltak. Gyakori volt azok száma aki csak elszórtan használták az új technikai vívmányokat, és relatíve alacsony számúnak tekinthetőek azok akik két egymást követő hónapban is használták az új lehetőségeket. (Chat:37%, Email: 30%, WAP: 47%, MyFriends: 33%)

A szociális hálózattal összevetve a használati gyakoriságot arra jutottak, hogy két felhasználó, akik egymással szoros kapcsolatban vannak, nagyobb eséllyel kezdi el használni ugyanazt a szolgáltatást (egymással is). Az egyéni ajánlásnak meghatározó szerep jut a termék terjedésben, melyet képletekkel mérhetővé is tettek. Azok a szolgáltatások amelyek inkább baráti kapcsolatokra épülnek (Chat, MyFriends) erősebb diadikus hatást (összefüggés a hálózat és a használat között) mutatnak, mint az egyénileg is használható szolgáltatások (Email és WAP). (2. ábra) Tehát a kapcsolati háló és a kapcsolati hatás sokkal értékesebbé teszi az új szolgáltatásokat, ha az embernek van ismerőse aki használja azokat (NPS).

2. ábra: Az email és a Chat felhasználók száma (pirossal jelölve) a szociális hálózatban. A közösségek tagjai előbb kezdik el egymással használni a közösségi tevékenységre építő szolgáltatásokat.

A tanulmány kitér arra, hogyan lehet megtalálni a várhatóan adaptálókat a szociális hálózat alapján (konkrét képletekkel) illetve le tudja választani a reklámozás és a kapcsolati háló által újonnan adaptálókat. A 3. ábra mutatja, hogy a reklámozás hatására csak időlegesen ugrott meg a használók száma, tehát a szociális háló hatékonyabban el tudja érni a várhatóan adaptálókat és ezt jobban tudja stabilizálni.

Tehát ez a tanulmány is arra mutat rá, hogy a közösségek kulcs embereit kell megtalálni, akik sok kapcsolattal rendelkeznek, így rá tudják venni a velük szoros kapcsolatban állókat az új szolgáltatások adaptálására. A hálózatból kiszűrhetőek a véleményvezérek és marketing célra felhasználhatóak, őket kell mélyinterjúkra behívni, minél többet megtudni róluk és nekik tálcán kínálni az új szolgáltatásokat. Az „okostelefon” piacon remekül alkalmazható a módszer, a célcsoport megtalálása érdekében.

Hivatkozások:

[1] Kertész János : Súlyozott hálózatok:A tőzsdétől a mobiltelefóniáig in Magyar Tudomány, 2006/11 1313. o http://www.matud.iif.hu/06nov/05.html (2010-11-15)
[2] Részlet az OPDV HálóWin csapatának írásbeli anyagából
[3] Network effects in service usage: Gábor Szabó, and Albert-László Barabási,
(Center for Complex Network Research and Department of Physics, University of Notre Dame, IN 46556, USA
Center for Cancer Systems Biology and Department of Cancer Biology,
Dana–Farber Cancer Institute and Department of Genetics,
Harvard Medical School, Boston, MA 02115, USA)
In: http://arxiv.org/PS_cache/physics/pdf/0611/0611177v1.pdf (2010-11-15)

Ki vagyok én?

Vásárhelyi Orsolya vagyok az ELTE Társadalomtudományi Karán, Survey Statisztika mesterképzésén, első éves hallgató. Jelenleg a Maven7 Hálózatkutató cég gyakornokaként tevékenykedem. Remélem érdekességekkel, újdonságokkal szolgálnak a cikkek és másokra is átragaszthatom hálózatos mániámat. (Hiszen a kedvelés is hálózatos úton terjed!)

A Robaco International befektetőcég ex-sample.com néven egy olyan online piacteret indított, amelyen keresztül a panel-szolgáltatók ajánlatot adhatnak és megbízásokat nyerhetnek el piackutató ügynökségektől.

A londoni székhelyű cég olyan platformot fejlesztett ki, mely a piackutatókat kapcsolatba hozza azokkal az online panel-szolgáltatókkal, akik vállalják az ICC/ESOMAR kódex alkalmazását, valamint betartják a regionális adatvédelmi jogszabályokat.

A weboldalon keresztül a piackutatók nyilvánosságra hozhatják a tenderük részleteit, a panel-szolgáltatók pedig ajánlatot adhatnak. A névtelenség mindkét fél számára biztosított. A tender megadott záró időpontja után a kutató ki tudja választani a legmegfelelőbb panel-szolgáltatót.

A panel-szolgáltatók ingyen jutnak a vevőktől érkező ajánlatkérésekhez és ajánlatukat is díjfizetés nélkül tehetik meg. Azonban, ha egy ajánlatot a vevő elfogad, akkor a panel-szolgáltató jutalékot fizet az oldalnak.

Az oldal már most azt állítja, hogy több, mint 10.000 piackutató számára nyújt hozzáférést és több, mint hétmillió paneltagból áll a kínálata...

Internetes oldal: www.ex-sample.com . (mw)

Egy amerikai technológiai cég, az Affectiva egy karórában hordható bioszenzort (Q-szenzort) fejlesztett ki, mely az érzelmek fizikai összetevőit méri, köztük az izgalmat, feszültséget, félelmet, elkötelezettséget, unalmat és ellazulást.

Az arcfelismerésre és érzelmek mérésére specializálódott céget két tudós alapította 2009-ben azzal a céllal, hogy a fogyasztói érzelmek megértésén keresztül javítsák a termékeket.

A cég nemrég elnyert egy ösztöndíjat, hogy dolgozza ki az Affdex arckifejezés-felismerő szoftver online változatát, mely képessé teszi a számítógépeket arra, hogy emberi kifejezéseket ismerjenek fel és következtessenek az érzelmi és kognitív státuszra.

A Q-szenzor electrodermal tevékenységet mér - más néven a bőr vezetőképességét vagy galvanikus bőr választ (GSR) - mozgással és hőmérséklettel egyetemben. A vezetékes érzékelőktől eltérően, melyek laboratóriumi beállításokat igényelnek, az eszköz alapbeállításokkal napokig vagy hónapokig használható.

Az 1.0-s verzió karóra-szerű egységet tartalmaz, 24 órás akkumulátor üzemidővel. A szerkezet három hónap adatait képes tárolni.

Internetes oldal: www.affectiva.com . (mw)