Piackutatás blog

A telefonos piac- és közvélemény-kutatások egyre népszerűbbek, bár a vezetékes telefonok számának évek óta tartó csökkenése bizonyos kutatásoknál komoly mintavételi problémákat jelenthet. Ettől eltekintve számos előnyt nyújthat a telefonos megkérdezés, mely napjainkban legtöbbször CATI rendszeren keresztül történik. Mi is az a CATI?

A telemarketing egyik nagy előnye a gyorsaság, hiszen néhány óra alatt akár 1000 hívást lehet fogadni és kezelni, majd egzakt, pontosan mérhető eredmények nyerhetőek computeren. Bonyolultabb kérdőívek kitöltését teszi lehetővé, mivel a személyes lekérdezésnél alkalmazott kérdőíveknél komplikáltabb logikai változók kezelésére alkalmas, és a személyes módszernél költségkímélőbb is. Ennél a módszernél nagyobb a válaszadási hajlandóság is, mert könnyebb valakit rávenni a telefonon történő válaszadásra, mint egy személyes találkozásra.

A kimenő hívások műfajuknál fogva kiválóan alkalmasak különböző piac- és közvélemény-kutatásokra, piaci termék és ár tesztek készítésére, reklámkampány elő- és utótesztelésére; direkt marketing (adatbázis építés, frissítés, minősítés; DM levelek telefonos követése) feladatok ellátására és rendezvények szervezésének hatékony támogatására is.

A CATI (Computer Assisted Telephone Interviewing) rendszerek a legkorszerűbb technikai háttérrel rendelkeznek a telefonos piac- és közvélemény-kutatás végzéséhez. A rendszerek teljesen automatizált számítógépes munkahelyekkel vannak felszerelve, a kommunikációs szerver automatikusan kezdeményezi (tárcsázza) a hívásokat a betáplált stratégia alapján. A rendszer alkalmas kvótázásra; megadott, tetszőleges számú változóhoz tartozó interjúkvótákat figyel, és annak megfelelően kezdeményezi a hívásokat. Képes a rendszer arra is, hogy az egyes célcsoportokhoz más-más kérdésblokkot kombináljon, továbbá képes audiotext betéteket (nyomógombos interaktív párbeszéd) és digitalizált hangot bejátszani. A kérdőívek számítógépes leképezését is magas szintű szoftver eszközök támogatják. A lekérdezések során a számítógép így a lehető legtöbb rutinfeladatot (logikai elugrások, logikai ellentmondások, értékhelyesség ellenőrzések) automatikusan végzi, a legkevesebb tévedési lehetőséget engedve az operátoroknak. Egy-egy interjú elkészülése után az adatok azonnal az adatbázis szerverhez kerülnek, ez a megkérdezés alatt is monitorozási lehetőséget biztosít. A lekérdezést követően az eredmény előállítható különböző adatformátumban: ACCESS, EXCEL, dBase, SPSS.

Magyarországon minden második embernek van valamilyen háziállata, kétmillió háztartásban tartanak kutyát, másfél millióban pedig macskát. Ez összesen hárommillió kutyát és két és félmillió macskát jelent.

A 14-69 éves kor közötti lakosság 50%-a tart valamilyen hobbiállatot, 38%-uk kutyát, 26%-uk macskát, 5%-uk díszmadarat, 6%-uk pedig egyéb kisállatot (pl. hörcsögöt, tengerimalacot).

Az állatokkal kapcsolatban a lakosság által említett leggyakoribb zavaró tényező az állatok ürüléke. Ez természetesen az adott állattól függ, míg a kutyaürülék szinte mindenkit zavar, addig a galambpiszok esetében ez nem annyira jellemző vélemény. Akiket zavarnak az állatok, azok a kutyákat, a galambokat, és a macskákat említik.

Ma már Magyarországon is egyre többen lépnének fel azokkal szemben, akik nem tartják tiszteletben az állatok jogait. A legtöbben szigorúan megbüntetnék azokat, akik kínozzák, éheztetik, magukra hagyják az állatokat.

/Adatok: desk research/

Arról számolt be az MTI (a The New York Times/CBS News felmérésére hivatkozva), hogy Bush népszerűsége tovább esett mind a republikánusok, mind a teljes lakosság körében.

Saját pártján belül 13 százalékkal mérséklődött támogatottsága az elmúlt négy hónapban, így csak a republikánusok 65 százaléka áll ki mellette, míg tavaly októberben még 78 százalékuk.

A felmérés szerint a teljes lakosság körében sem túl népszerű, csak az amerikaiak 29 százaléka támogatja (négy hónapja még 34 százalék), az elutasítók aránya viszont 58-ról 61 százalékra emelkedett.

Összességében az amerikaiak 68 százaléka véli úgy, hogy az Egyesült Államok rossz irányban tart, 23 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét - állítja az utóbbi napokban végzett telefonos felmérés. Bush szempontjából túl nagy jelentősége nincs a népszerűségvesztésnek, mivel az amerikai törvények szerint harmadszorra amúgy sem választhatnák elnöknek (a jelenlegi a második ciklusa).

Más források némileg más képet mutatnak, mint az MTI által hivatkozott felmérés, de tény, hogy Bush népszerűsége alacsonyan van. A következő ábrán a felmérések dátumának feltűntetése mellett láthatjuk a Bush-t elfogadók/elutasítók arányának alakulását. A kutatásokat közvélemény-kutató intézetek és egyéb médiumok készítették. Itt a legutóbbi felmérések szerint Bush elfogadottsága 31-35 százalékos:

















A következő ábra már a 2008-as elnökválasztási preferenciákat mutatja. A republikánus választók szerint Giuliani és McCain a leginkább esélyes, míg a demokraták szerint Clinton és Obama:

Kitört (vagy soha be sem fejeződött?) a háború a kereskedelmi televíziók közt. Mi másról lehetne szó ismét, mint a nézettségről és annak egyetlen hazai auditálójáról, az AGB Hungary-ról, és mindezek következményeként pénzről, sok pénzről, és még több pénzről. A legnagyobb hirdetők és az őket képviselő reklámügynökségek az AGB adatai alapján határozzák meg az egyes csatornáknál elköltendő éves budget-ot és ez mindig év elején történik. Mivel hosszú távú (éves) szerződések köttetnek, azokat az év folyamán csak jelentős kötbérfizetés mellett lehet felmondani. Így tehát az RTL Klub és a TV2 mindent megtesz az év első hónapjaiban, hogy minél kedvezőbb színben tűnjön fel a potenciális hirdetők előtt. Ez a TV2-nek idén olyan jól sikerült, hogy csökkenő nézettség mellett is nagyobb szeletet hasított a reklámtortából. Azért történhetett ez meg, mert az AGB nem hozhatja nyilvánosságra a mérési adatokat - az a megrendelők tulajdona. A csatornák pedig szemezgetnek az adatok között és a nekik kedvező nézettségi adatokat publikálják, a kedvezőtlenekről hallgatnak. A reklámügynökségek rendelkeznek ugyan olyan szoftverrel, amely az adatokat igen nagy részletességgel képes vizsgálni, de kezelése bonyolult és időigényes, ezért sok ügynökség is a médiumokban publikált adatokra támaszkodik. A TV2 idén jól rajtolt, ami több százmillió forintos pluszbevételt jelent neki, az RTL pedig jobb nézettségi adatai ellenére is kevesebb reklámbevételhez jut. Természetesen az RTL mindent megtesz, hogy megrendelőit felvilágosítsa, és a csatornák között is folyik az egymásnak való üzengetés.

Közben pedig mind többen kérdőjelezik meg az AGB Hungary mérési adatainak hitelességét is, sokan nem tudják feledni azt a 2002-es fiaskót, mikor is mérési adataik szerint többen nézték a Barátok Közt szappanoperát, mint a futball világbajnokság döntőjét (erről később bonyolult magyarázatot tettek közzé honlapjukon - ez most is megtalálható - hivatkozva a módszertani különbségektől kezdve mindenre, de az alapkérdést nem válaszolták meg). Lassan tarthatatlanná válik az a helyzet, hogy élő ember még nem látott olyan paneltagot, akinek lakásán fel lenne szerelve a misztikus és titokzatos mérőkészülék. Hivatkoznak a titoktartási kötelezettségre és arra, hogy nem akarják a csatornák befolyásolásának kitenni a paneltagokat. De talán épp itt az ideje, hogy legalább 1 főt a nyilvánosság elé állítsanak, bizonyítva, hogy létezik a mérési rendszer, amit már sokan nem hisznek el.

Az ILO - az EU statisztikai hivatala - nőnapi összeállításából az derül ki, hogy a férfiak és a nők fizetése között még mindig tetemes - átlagosan 15 százalékos - különbség van a férfiak javára az EU tagországokban. A nők nemcsak fizetésüket tekintve szenvednek hátrányt, de a fontosabb pozíciók betöltésénél is hendikeppel indulnak. Emellett növekszik a nők körében a munkanélküliség. A foglalkoztatási ágazatot és a képzettséget tekintve is hátrányt szenvednek, ezért a munkavállalók körében tapasztalt szegénység inkább őket sújtja.

/Forrás:ILO/

Felmérések szerint egy átlag magyar évente két alkalommal vesz virágot, egyszer valamilyen névnapra, és egyszer nőnapra. Ha ezen kívül figyelembe vesszük anyák napját, a születésnapokat, egyéb családi eseményeket, spontán adódó kedves gesztusokat, akkor azt kapjuk, hogy az emberek nagyobb hányada soha nem vesz és soha nem is kap virágot.

"…nyolc állítása vagy ellenőrizetlen inszinuáció, vagy rosszindulatú gyanúsítás, vagy tényszerűen hamis, vagy egyszerűen csak téves…"

Kedves Schobert Norbert,
Annak az egyetlen intézménynek egyik felelős vezetőjeként válaszolok a megszólíttatásra, amely hazánkban a televíziók nézettségének mérését végzi. Kezdem könyvéből egy olyan idézettel, amivel egyetértek: „Egészséges kritikával fogadj minden tömegkommunikációs üzenetet, filmet és könyvet. Ezeket a sorokat is!” Remélem, olvasói megfogadják tanácsát, és képesek kirostálni hasznos tanácsait a kávéházi pletyka ocsúja közül. Magam sem vitatom könyvének azokat az érdemeit, amelyek minőségi fogyasztásra nevelik az arra rászorulókat. De már megbocsásson, egy minőségre igényes szerzőnek − ha nem nézi le mérhetetlenül az őt „MÉG olvasókat” − illene egy meg nem nevezett, de a piacon egyedüliként szolgáltató, egyértelműen azonosítható cégről, az AGB Hungary Kft-ről is ugyanolyan korrekt információt tálalni, mint az életvezetésről. Ezzel szemben nyolc állítása vagy ellenőrizetlen inszinuáció, vagy rosszindulatú gyanúsítás, vagy tényszerűen hamis, vagy egyszerűen csak téves. Vegyük sorra az idézeteket:

1. „Hivatalos tájékoztatásuk szerint úgy működik a rendszer, hogy országszerte kihelyeznek 860 db készüléket.”

Ezzel szemben hivatalos tájékoztatásunk − a széles nyilvánosság számára a
www.agb.hu honlap, előfizetőink számára az évente kiadott Kézikönyv − szerint
az AGB rendszeresen frissülő, 840 háztartásban mintegy 1200 nézettség-mérő
egységet helyez ki, minden tévékészülékhez egyet. A készülékek a háztartásokban mintegy 2200, négy éven felüli személy televízió-nézését folyamatosan regisztrálják.

Schobert Norbert A 2. Titok című könyvében a televíziók nézettségének műszeres méréséről fogalmazott meg olyan figyelemfelkeltő állításokat, amelyek (Árpa Attila könyvének hasonló állításai után) az AGB mérési hitelességét kétségbe vonták.

Mint köztudott, az AGB Hungary hazánkban egyedüli kutatócégként televíziós műsorok nézettségének műszeres mérésével foglalkozik és gyakorlatilag a teljes magyar marketing-, reklám-, hirdetési szakma ezekre az adatokra támaszkodva végzi tevékenységét.
Az update-guru könyvében részben saját tapasztalatai, részben egyéb információk és feltételezések alapján értekezett az AGB mérési rendszeréről.
Árpa Attilához hasonlóan - részben rá hivatkozva - kétségbe vonta a műszeres mérési rendszer létezését! Árpa ugyanis könyvében tekintélyes pénzjutalmat ajánlott fel annak a "paneltagnak", aki felhívására jelentkezik és bizonyítja, hogy nála működik a műszeres rendszer. Az állítólagos több száz családból a mai napig senki nem jelentkezett a pénzért…
Nemsokára az AGB Hungary nyílt válaszlevelét közöljük a Schobert Norbert könyvében leírtakkal kapcsolatban.

A piackutatás új módszereiről szóló cikk befejező részét közöljük.
/FR piackutatás/

»A piackutató cégek szempontjából a magyarországi viszonyokat tekintve a helyzet nem sokban különbözik a fentebb vázoltaktól. A piackutatás a kvalitatív kutatásokat illetően már javarészt megfelel a nemzetközi viszonyoknak. Ennek egyrészt az az oka, hogy a magyar piacon is jelen vannak a nagy nyugati piackutató cégek, másrészt pedig a hazánkban működő multinacionális vállalatok belső piackutatási részlegei is nemzetközi módszerekkel dolgoznak. A fókuszcsoport továbbra is az egyik legfontosabb kvalitatív módszer, bár az utóbbi időben jelentős differenciálódáson ment keresztül. Jó hír, hogy egyre többféle módszer lesz elérhető, és az ügyfelek – egyes vélekedésekkel ellentétben – egyre nyitottabbak. Természetesen kétségtelen tény, hogy a módszerek kiválasztását a feladat jellege és az ügyfél anyagi lehetősége egyaránt befolyásolja.

Az FMCG cégek hazai gyakorlatában egyelőre még nem jellemző a fogyasztókkal való közvetlen érintkezést célzó consumer insight. A Magyarországon működő gyártók/forgalmazók az esetek jelentős részében nem végeznek saját kutatásokat, ehelyett külső cégektől származó adatokkal dolgoznak, és csak az adatok elemzését végzik házon belül. A nagy magyarországi FMCG vállalatok a felmerülő problémáikra általában vagy ad hoc kutatásokat végeztetnek különböző piackutató cégekkel, vagy az egyes szindikált kutatások eredményeiből nyerhető háttérinformációkat használják. Ezeket a szindikált kutatási adatbázisokat meg lehet vásárolni, de ez nálunk még nem jellemző; a cégek inkább egy-egy részinformációra kíváncsiak.«

/Forrás: Kreatív/

"Régen is voltak kérdezőbiztosok, akik kényelmesebbnek találták, ha maguk töltik ki a kérdőíveket, így nem kellett idegeneket megszólítaniuk.

Egy vállalkozó szellemű londoni kocsmáros ezt úgy használta ki, hogy különtermet nyitott nekik, ahol sörözhettek, miközben a kérdőíveket töltögették…"

Folytatjuk a piackutatók és marketingszakértők útkereséséről szóló cikket.
/FR piackutatás/

»A jelenlegi varázsszavak: etnográfia (a viselkedés megfigyelése), illetve szemiotika (a kulturális trendek vizsgálata). E két módszer főleg akkor hasznos, ha a fogyasztóknak nehézséget jelent saját tetteik, illetve motivációik megfogalmazása. Gyakran alkalmazott technikák a különböző workshopok, amikor a fogyasztók és a marketingszakemberek együtt dolgoznak bizonyos problémákon, és az úgynevezett „elmélyedő napok” (immersion days), amikor a marketingesek személyesen is megismerkednek a célközönség kultúrájával.

„A jól bevált fókuszcsoportok továbbra sem mentek ki a divatból, de egyre népszerűbb a vegyes technikák használata, mivel az ügyfelek egyre jobban meg akarják ismerni a fogyasztói döntés pillanatát – állította Janet Kiddle, a The Research Business International (TRBI) igazgatója. – Manapság nem ritkák az öt órán át tartó ülések, és előfordul, hogy egy helyett három beszélgetést is rendezünk a résztvevőkkel.” Kollégáját, Mick Williamsont nemrég nevezték ki az ügynökség első kreatívigazgatójává, feladata az innováció fejlesztése. „A marketingszervezetek tudatos és átgondolt stratégiával fordulnak a fogyasztók felé, amit nekünk is követnünk kell – mondta William-son. – Azonban el kell oszlatnunk az ügyfelek félelmét, akik időnként meglehetősen tartózkodóak az új módszerekkel és gondolkodásmóddal szemben.”

Sue Robinson, a The Qualitative Consultancy igazgatója az egyre változatosabb technikák használatát két okból eredezteti. Egyrészt a marketingeseket érintő problémák egyre komplexebbé váltak, másrészt a fogyasztók is megváltoztak. „Régebben a fókuszcsoportos beszélgetések olyanok voltak, mint a teadélutánok – mesélte az igazgató –: az olyan szakkifejezéseket, mint például »imázs«, ki sem ejthettük a szánkon. Manapság azonban olyan, mintha szakértő kollégákkal beszélgetnénk.”

Napjainkban átértékelődik a vállalati piackutató részlegek helye és szerepe, a belső kutatók új feladatokat kapnak és egyre inkább előtérbe kerül a fogyasztókkal való folyamatos kapcsolattartás. A változások a piackutató ügynökségek részéről is más hozzáállást kívánnak, erről szól az alábbi írás. Folytatjuk a piackutatás új módszereiről szóló cikket. /FR piackutatás/

»A nagyobb cégeknél leginkább a belső piackutató részlegek átnevezésében és átszervezésében tükröződik a piackutatási iparág változása. A Unilever Bestfoodsnál consumer insight, a Bootsnál customer and marketing insight, a Guinness UDV esetében pedig kutató- és tervező- (research and planning) osztályt hoztak létre az utóbbi időben. E változások az egyes munkakörök átértékelését is jelentik. A belső piackutató részlegek munkatársaitól újabban elvárják, hogy aktívan együttműködjenek a marketingszakemberekkel a stratégia kialakításában. Egyre gyakrabban kell kidolgozniuk olyan megoldásokat, amelyek segítségével a szakembereket magukkal a fogyasztókkal szembesíthetik.

A marketingszakemberek sok esetben nem tartoznak az általuk reklámozott termékek tipikus fogyasztói közé, gyakran sokkal jobban keresnek és más problémákkal küzdenek, mint a célközönségük tagjai. Ez pedig könnyen arrogánssá teheti őket.

A Van Den Berghnél (amely nemrégiben lett a Unilever Best-food tagja) úgy oldják meg ezt a problémát, hogy a cég munkatársai időnként személyesen is találkoznak a fogyasztókkal. „Akik nem a marketingügyekkel foglalkoznak, azoknak elég évente egyszer vagy kétszer, a marketingszakembereknek, különösen az új termékek fejlesztésével foglalkozó munkatársaknak azonban hetente találkozniuk kell a vásárlókkal. Szerda délutánonként tartjuk az úgynevezett kíváncsi délutánokat, amikor a marketingeseink szembesülnek a fogyasztóinkkal – meséli Stephen Donaldson, a konyhai termékek group insight managere. – Kezdetben a program célja csupán a személyes beleélés fokozása volt, később azonban rájöttünk, hogy e módszerrel igen értékes információk szerezhetők. A piackutatási költségvetés egészen kis százalékát emészti fel ez a vizsgálat, és bátran állíthatom, hogy ez az egyik leg-költséghatékonyabb módszerünk.”

"A kutatóknak megvan az az őrjítő szokásuk, hogy nem hajlandók részt venni olyan munkában, amely az ő tökélypárti felfogásuk szerint nem kifogástalan…"

"Száz kutatóból kilencvenkilenc megelégszik azzal, hogy elvégzi a felmérést, amit kérnek tőle, de nem kezdeményez soha semmit. Ha abbahagyjuk a kérdezősködést, kattog még egy kicsit, majd magától leáll."

"…a kutatók nagyképű tolvajnyelven beszélnek…elég a halandzsából, professzor úr."

"…akik nem törődnek a kutatási eredményekkel, éppolyan veszélyesek, mint azok a tábornokok, akik nem veszik figyelembe az ellenség megfejtett rejtjeles üzenetváltását."

A marketingkutató szakemberek között állandó a versenyfutás: ki tud újabb, adekvátabb, a fogyasztói igényeket az eddigiektől eltérő módon leíró módszertant kifejleszteni. Néha régi bevált technikákat porolnak le, újítanak fel, máskor meg járatlan utakon indulnak el, hogy választ tudjanak adni az egyetlen számukra fontos kérdésre: mit kíván a fogyasztó? Most a piackutatás néhány legújabban alkalmazott módszerét mutatjuk meg egy korábbi cikk alapján. /FR piackutatás/

»Az Egyesült Királyságban és Olaszországban 20-20 család vállalkozott arra, hogy egy sajátos „valóságshow” szereplőjévé váljon. Néhány napon keresztül minden mozdulatukat videokamerákkal rögzítették, ám ez ebben az esetben nem a nézők szórakoztatását, hanem a marketingszakemberek tájékozódását szolgálta. Az új varázsige, a „bepillantás a fogyasztó életébe” (consumer insight) jegyében végzett kísérlet mögött a Procter & Gamble áll. A cég szóvivője természetesen sietve leszögezte, hogy ez a módszer nem zárja ki a hagyományos piackutatási technikákat, és a megszerkesztett videoanyag kizárólag a családok beleegyezésével kerülhet a marketinges team elé. „Elsődleges a családtagok magánéleti titkainak tiszteletben tartása A projekt az eddigi munkák kiegészítéséül szolgál, hiszen semmivel sem helyettesíthető, ha a saját szemünkkel láthatjuk, mit csinál a fogyasztó.”

Merry Baskin, a Baskin Shark nevű tervezési tanácsadó cég alapítója és a J. Walter Thompson egykori tervezési igazgatója azt állítja, hogy manapság, amikor a USP (unique selling proposition; egyedi eladási érv) ritka, mint a fehér holló, mindenki a consumer insight irányába tapogatózik. E tapogatózásnak számos oka lehet: a cég el akarja különíteni márkáját a megszólalásig hasonló versenytársaktól; a részvényesek a telített piac ellenére is növekedést várnak; vagy a vállalat elhatározza, hogy még inkább a fogyasztói igényekre koncentrál.

A szakemberek kezdenek ráébredni, hogy bár a kvantitatív kutatás és a követőtanulmány is fontos, korántsem biztosít exkluzivitást, hiszen a konkurencia is könnyedén hozzájuthat a hasonló adatokhoz. A kvalitatív piackutatás alapvető módszerének tartott fókuszcsoportos vizsgálatból is kezdenek kiábrándulni a kutatók. „A fókuszcsoportokat az utóbbi időben sajnos nagyon rosszul használták – magyarázta Wendy Gordon, a The Fourth Room tanácsadó ügynökség igazgatója. – Az ügyfelek állandóan ugyanazokat a viszszajelzéseket kapják a márkájukról, illetve a hirdetéseikről, és azzal érvelnek, hogy semmi újat sem tudnak meg a kutatásokból. Ha mindig ugyanazt csináljuk, mindig ugyanazokat az eredményeket kapjuk.”

Az ezentúl kizárólag az e-kormányzati infrastruktúra működtetésére szakosodó Kopint-Datorgból kiválik a gazdaságkutatói csapat, s Kopint-Tárki néven új céget alapít. A Népszabadság újságírója erről kérdezte Palócz Évát, aki a március elsején induló új társaság vezérigazgatója lesz.

- Kik lesznek az új cég tulajdonosai?

- A részvények felét a Tárki, másik felét a Kopint kutatói, a konjunktúrakutatási alapítvány jegyzi, illetve mindazok, akik e szellemi műhely megőrzését támogatják, s persze piaci nyereséget is joggal remélnek a vállalkozástól.

- A gazdaságkutatási piac valójában nem változik a kiválással, mégis kihívás lehet, hogy magáncégként kell megélni.

- Megalapozottnak véljük a döntést, másképp nem is vágtunk volna bele, hiszen a saját pénzünket kockáztatjuk. Az 1964-ben alapított Konjunktúra- és Piackutató Intézet tevékenysége mára mindinkább idegen testté vált a Datorggal 1987-ben létesített közös cégben. Most lényegében a "Kopint" válik ki, mert a megmaradó cég csak az e-kormányzat informatikai háttérmunkáját végzi majd. Az utóbbi időben már évi százötvenmillió forintos bevételt ért el a gazdaságkutatás a Kopint-Datorgon belül. Továbbra is pályázunk az állami megrendelésekre, az uniós fejlesztési programokra, dolgozunk a Központi Statisztikai Hivatalnak. Eddig is független műhelynek tekintettük magunkat, de úgy gondoljuk, a jövőben még közelebb kerülhetünk a vállalati szférához, amelynek eddig is készítettünk makrogazdasági és ágazati prognózisokat. A Tárki ernyője alatt átfogóbb kutatási profilt építhetünk ki, s még eredményesebbek lehetünk a tendereken, a megrendelések megszerzésében.

- Milyen termékkel jelennek meg a piacon?

- A csapat igen erős a világgazdasági kutatásban, ezen belül a kelet-európai térség elemzésében és általában a makrogazdasági folyamatok értékelésében. A rendszeres kiadványokat - a negyedéves konjunktúrajelentést és a konjunktúra- tesztet - megtartjuk, s gyakrabban jelenünk meg a makroelőrejelzésünkkel. Összességében vállalkozásunk három pilléren nyugszik: hagyományos tevékenységünkben az utóbbi évek számunkra kedvező piaci tapasztalatain, a magáncégként reményeink szerint tovább javuló piaci pozíción, valamint a Tárki társadalomkutatóval kialakuló együttműködésen.

/Forrás: Népszabadság/

Piackutatás nélkül marketing döntéseket hozni = ugrás a mélyvízbe, nem várt meglepetésekkel.

"Az a kutató, aki elfogultságot csepegtet jelentéseibe, hallatlan kárt okoz."

"Jól kell tudnod együtt dolgozni olyan alkotó emberekkel, akik kevés kivétellel kiütést kapnak a kutatóktól."

"Mindenekfelett becsületesnek kell lenned."

"A kutató grafikonjai teljesen érthetetlenek a laikusnak."