Legtöbbünknek - megkockáztathatjuk, hogy a magyar piackutatók közül senkinek - nincs része abban a fantasztikus lehetőségben, hogy folyamatosan a világ minden táján részt vehessen szakmai konferenciákon, ennek köszönhetően pedig rengeteg új ötletet, innovációt, briliáns gondolatot ismerhessen meg.
A világ más részein ez is másképp van, egy nemzetközi hálózatnál dolgozó amerikai piackutató blogger volt olyan szíves és összefoglalta a közelmúlt konferenciáin elhangzott buzzword-ök legjavát, aminek segítségével találgathatjuk, hogy melyek lehetnek a jövő (piackutatási és egyéb) trendjei. Íme a végeredmény: 19 új szakkifejezés az előttünk álló időszakra.
Qualitic analysis: lényege a kvalitatív kutatási módszerek előnyeinek felhasználása az elemzésben, ezzel pedig jelentős mennyiségű nyílt végű visszajelzéshez juthatunk. A szövegelemző szoftverek jelentős potenciált hordoznak, azonban sokszor még suták, így az emberi beavatkozás a rendszerekbe (a kvalitatív elemzés módszerei által) lehet a jövő útja. A social media és a hagyományos kutatás fúziójával e hibrid megközelítésnek még nagy sikere lehet a későbbiekben.
Lifestyle mapping (életmód feltérképezés): A geolokáción alapuló nyomkövetés a mobiltelefonoknak köszönhetően ma már elérhető, így a térképek tanulmányozásával – később esetleg a Google Glass féle okosszemüveg elterjedésével, amely mini számítógépes kijelzőként funkcionálhat – rengeteg információt gyűjthetünk be az emberek életmódjáról, a begyűjtött információk pedig sokkal hitelesebbek lehetnek, mint az eddigiek.
Social influence tracking (közösségi befolyás nyomon követése, tömeghatás): Mark Earls arról „prédikált”, hogy milyen sok emberi döntést befolyásol a tömegek ereje. A szakember ezt a befolyásoló erőt vizsgálja napjaink márkakövetési kutatásaiban. A közösségi befolyás nyomon követése néhány termékkategória esetében fontos tényező lehet a jövőben.
Tribal research (törzsi kutatás): A módszer azt jelenti, hogy az embereket, mint törzseket csoportosítjuk, és az egyazon márkát vásároló emberek tartoznak egy törzsbe. E témában rendkívül érdekes, úttörő munkát végez a University of Bath School of Management – érdemes egy pillantást vetni tevékenységükre. A következő könyvbe is megéri belelapozni.
Bonzai research (Bonzai-kutatás): világméretű trend épül arra, hogyan lehet a rövidebb és hatékonyabb mobiltelefonos kérdőíveket a piackutatás első számú csatornájává fejleszteni. A Bonzai-kutatás a rövid, de annál velősebb kérdőívek készítésének művészete.
Habit specialist (a szokások szakértője): A szokások létrejöttének, megtörésének és az új szokások kialakításának szakértői nagyon értékes tudással bírnak – arra próbálnak választ találni, miképpen lehet befolyásolni a fogyasztói viselkedést. Mindenki figyelmébe ajánljuk e remek új könyvet a következő időszak trendjeiről: The Power of Habit (A szokás hatalma).
Research data banks (kutatási adatbankok): Óriási mennyiségű adat születik nap, mint nap, melyek jó része nagy értékkel bír. A Google, a Facebook vagy a Twitter talán azt hiszi, az övé az összes adat, valójában azonban ezek a mi adataink! Lelki szemeink előtt láthatjuk a jövő fogyasztóinak forradalmát az adatok birtoklási jogát illetően. Az Instagram által kiváltott hisztéria, miszerint az oldal minden feltöltött képet sajátjának tekint, csak egyetlen jele a fogyasztói lázadás erejének – az Instagram azonnal módosította is a tervet. Egy nap valaki majd létrehoz egy kutatói adatbankot, amelyben az adatok személyi tulajdonúak lesz, csak az adatok tulajdonosa rendelkezhet vele (beleértve a marketingjogokat). Bárki megveheti pl. a vásárlási adataimat, aki szeretné, mondjuk kétezer forint az ára!
Implicit research (implicit kutatás): A Cog Research többszörös díjnyertes módszere azt mutatja meg, hogy bizonyos szavak és márkanevek közötti asszociációk gyorsasága hogyan segítik az adott brand mögött meghúzódó mögöttes termékszemélyiség megértését. (Egy korábbi cikk erről a Piackutatás blogon: A fogyasztói döntéshozatal mérése: implicit technikák)
Things research (tárgyak a kutatásban): Ma már számos tárgy rendelkezik beépített technológiával, az autóktól kezdve a hűtőkön át az óriáskivetítőkig. A jövőben új piackutató cégek jöhetnek létre, amelyek arra specializálódnak, hogy ezeket az eszközöket, technológiákat adatgyűjtő eszközökké formálják.
Now research (azonnali kutatás): Ma is van néhány szupergyors módszerünk, amelyekkel órák alatt válaszokhoz lehet jutni. Az ilyen módszerekre egyre növekvőbb igény mutatkozik. Új típusú piackutatók jöhetnek létre, amelyek az instant, valós idejű kutatásra fókuszálnak.
Social research networks (közösségi kutatási hálózatok): A mikroközösségi kérdezőbiztosok és vélemény-aggregátorok olyan új generációja születhet meg, melyek lépést tartanak barátaik, ismerőseik véleményével, figyelik, begyűjtik, majd továbbítják azt.
Smart intercept research (intelligens megfigyeléses kutatás): Ahogy a táblagépeken lefolytatható kutatások színvonala emelkedik (a következő évre ez nagyon igaz lesz), úgy látunk majd egyre több példát az „okos megfigyelés” módszerére, amely a fogyasztók tapasztalataira alapozva gyűjti be azok véleményét – történjen az a bankban, sorban állás közben, a vasútállomások vagy repterek ruhaüzletének próbafülkéiben, a hotelek recepcióján, vagy éppen a McDonald’s kijáratánál. A jövő a megnövekedett számú „okos megfigyelésé”, amely a valós idejű fogyasztói tapasztalatokra épít majd.
Segmenting by decision making processes (szegmentálás döntéshozatali folyamat alapján): A következő időszakra nézve a viselkedés gazdaságtan legforróbb témája az lehet, hogyan is szeretünk „gondolkodni” és gondolkodásmódunk hogyan befolyásolja döntéseinket.
Organic respondent generated research (organikus válaszadók által generált piackutatás): Ahelyett, hogy megírnánk a teljes kérdőívet, csak tegyünk fel egy kérdést, és hagyjuk, hogy a válaszlehetőségeket már a válaszadóink fogalmazzák meg.
Consumer media (fogyasztói média): Az újságok és a rádiók már ma is jelentősen függenek a fogyasztóiktól a közvetített tartalmat illetően. A fejlődés következő lépcsője az lesz, amikor a teljes újságot vagy az egész rádióműsort a közönség ízlése szabja meg. A folyamat előmozdításában a piackutatóknak fontos szerep juthat!
Consumer products (fogyasztói termékek): a médiához hasonlóan itt is megfigyelhető a termékek egyfajta közös tervezésének jelensége az utóbbi években. Mégis, akármilyen fontossá is vált a fogyasztó véleménye, a végső szó (jelenleg még) a cégeké. A fogyasztók azonban teljesen átvehetik és teljesen uralhatják is a dolgokat a jövőben. Ennyi erővel fogyasztók uralta bankokat is létrehozhatnánk, ahol ők maguk dönthetnek a szolgáltatási díjakról, a profitról, valamint a reklámról, marketingről is. Passzív részvényesek helyett aktívakkal is működhetne a rendszer, akik közreműködését résztulajdonnal jutalmazzák. Létre lehetne hozni több olyan bankot is, amelyek az előbbi elven működnek, majd egymással versenyeztetni őket.
Prediction research (előrejelző módszerek): a 2012-es amerikai elnökválasztás előrejelzései talán nem szolgálnak elég bizonyítékkal e módszer hitelességére? Miért nem alkalmazzuk többet? Sokak szerint a módszernek nagy jövője van.
Social brains (közösségi gondolkodás): a közösségi hálókra, mint egészre úgy kell gondolnunk, mint egy hatalmas emberi agyra. (Most ne a nagyszabású szemantikai elemzésekre gondoljunk.) Több etnográfiai megoldás segíthet a közösségi gondolkodás pattern-jeinek (mintázatainak) megértésében.
Survey games (játékos kérdőívek): Az olyan kutatásoké lehet a jövő, amelyek elmossák a kutatás és a szórakozás határait, a social media közösségeken belül pedig pozitív fogadtatásra találnak.
(Piackutatás blog)
