HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (4) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) Dove (1) dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (38) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

A jövő gazdasága, avagy mi jön a kapitalizmus után?

2014.05.13. 22:57 Forecast Research - www.forecast.hu

The Zero Marginal Cost Society című új könyvében Jeremy Rifkin arról ír, hogy a kapitalizmus extrém méretű produktivitása egy új ciklushoz közeledik, ami nem más, mint egy decentralizált piacgazdaság, mely globálisan az online „kollaboratív közvagyonon” alapul.

capitalism.jpg

Hihetetlen korban élünk, napról napra növekszik annak esélye, hogy a hagyományos gazdasági és üzleti modellek széles körben működésképtelenné válnak. A technológiai ugrások, melyeknek szemtanúi vagyunk, egész egyszerűen meghökkentők, a trend egyik legjobb példája a friss „Maker Economy /Sharing Economy” teóriája. A termelésben és disztribúcióban bekövetkező alapvető változások jelentős következményekkel járhatnak az emberi civilizáció valamennyi aspektusát illetően. Éppen ezért a piackutatásnak is illik odafigyelnie rá!

(Szerencsénkre Robert Moran piackutató már rajta van a témán. Robert a Brunswick Insight vezetője, gyakran beszél vagy ír az érdekesnek tűnő trendekről, valamint a World Future Society igazgatótanácsának is tagja. Világszerte elismert futurista szakemberről van szó, emellett pedig kétségtelenül ő a piackutatás jövőbeli tendenciáiról való legkiemelkedőbb gondolkodó. Ebben az írásban az ő álláspontja olvasható a kérdésről.)

Amikor 1989-ben – a kommunizmussal együtt – leomlott a berlini fal, a sokak által tisztelt Global Business Network (GBN) vállalatot arra kérték, hogy vázolja fel a posztkommunista világ megszűnését követő lehetséges forgatókönyveket. Három szcenáriót állítottak fel:

1. New Empires: egyfajta regionális neo-merkantilizmus

2. Change Without Progess: hi-tech gengszter-kapitalizmus

3. MarketWorld: gyors ütemben terjedő, az egész világot behálózó pénzügyi kapitalizmus

A GBN persze helyesen eltalálta a „MarketWorld”-öt, amiben már 1989 óta élünk.

Mi lesz a következő? Mi jön a „MarketWorld” után?

Hogyan változtatja majd meg a következő gazdasági berendezkedés a politikát?

Olyan fontos kérdésekről van szó, amelyekre napjaink közvélemény-kutatásai csak ritkán adnak választ.

Szerencsére rendelkezésünkre áll némi adat a jövő gazdaságának körvonalairól (megosztott, hálózati vagy automatizált) és persze itt van nekünk Jeremy Rifkin elsöprő véleménye a kapitalizmus következő felvonásáról.

The Zero Marginal Cost Society című új könyvében Rifkin arról ír, hogy a kapitalizmus extrém méretű túltermelése újra megismétlődhet, mégpedig egy decentralizált piacgazdaság formájában, amely a közvagyonon alapuló egyéni termelés formájában valósul meg. Gazdasági szakkifejezéssel élve Rifkin az olyan trendeket elemzi, amelyek „nullához közeli” határköltséget jelentenek, vagyis olyan gazdaságot képzel el, ahol bármilyen termék vagy szolgáltatás előállításának költsége nulla vagy nulla közeli érték – ezzel a termékek hihetetlenül olcsóvá válnak, a profit pedig esik!

Nem meglepő, ha ismerősen hangzik a dolog. Ma ez megy végbe a kommunikáció, a könyvkiadás és a szórakoztatóipar világában. Egy letöltés határköltsége például szó szerint nulla.

Mindaz, ami ma végbemegy az említett területeken, hamarosan bekövetkezik az energiaszektorban (a napelemek terén), az oktatásban (úgynevezett MOOC), a bankvilágban (’peer to peer lending’, vagyis közösségi kölcsönzés), a számítástechnika tudományában (lásd: Moore-törvény) és nemsokára a termelésben is (3D nyomtatás).

A sztori lényege azonban nem csak az extrém produktivitás (túltermelés), hanem az alábbiak is:

  1. A nagy és tőkeerős vállalatok helyett az ún. prosumer fogyasztók veszik át a termelést és az irányítást.
  2. Az osztott üzleti modelleké és a “disownership” (tulajdonlás nélküli) megoldásoké a jövő.

Prosumer fogyasztók

A ’prosumer’ kifejezés olyan fogyasztóra utal, aki a háztartáson belül, otthon termeli meg a szükséges javakat. Ez magában foglalhat bérleti jellegű szolgáltatást (lakás vagy autó bérbe adása, stb.), háztartási energiatermelést (amely egyre komolyabb fenyegetést jelent a közműszolgáltatóknak), és a termelést bármilyen termék vagy szolgáltatás esetén, ahogy azt a TaskRabbit-féle weboldalak és a közeljövő technológiája, a 3D nyomtatás bizonyítják.

Megosztott gazdaság

Jellemző és dokumentált trend manapság, hogy a fogyasztókat a tulajdonlás helyett egyre inkább a hozzáférhetőség érdekli. Mindez kimondottan így van a Millenniumi-generáció tagjai és az autók esetében.

A 2013-as Harris Interaktív kutatás arra jutott, hogy az elmúlt két évben az amerikaiak 52%-a inkább bérelt, kölcsönzött vagy lízingelt ahelyett, hogy vásárolt volna.

A 2014-es Chubb Group felmérés azt mutatta, hogy az amerikaiak 36%-a bérelne ki privát lakást nyaralási célból, és majdnem egynegyedük hajlandó a járművét is ilyen módon bérelni.

Az osztott gazdasággal kapcsolatos legmegbízhatóbb adat egy 2013-as tanulmányból származik, amelynek készítői a Vision Critical és a Crowd Companies. A kérdőív 90.112 felnőttet vizsgált az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Kanadában a következő szegmensekbe sorolva: non-sharers (nem megosztók), resharers (mindazok, akik használt cuccokat vesznek vagy árulnak a neten) és neo-sharers (új megosztók, akik már használják a fejlett online megosztó hálózatokat). Kritikus adat, hogy az USA népességének kb. 40%-a együttműködő és megosztó gazdaságot szeretne! Az USA-ra vonatkozó adatok a következők:

Non-sharers: 60%
Re-sharers: 16%
Neo-sharers: 23%

Trendek

Vajon miért fontos, hogy a közvélemény-kutatók, a piackutatók és a hivatalos szervek foglalkozzanak ezekkel a trendekkel? Ennek két oka van.

Először is azért fontos, mert a jövő gazdaságának nagy valószínűséggel nem a nagyvállalatok, hanem a prosumer fogyasztók és a szabadúszók hálózatai lesznek a motorjai. A 21. század hősei az egyszerű emberek! Másodszor pedig azért fontos, mert a Rifkin által felvázolt jövő gazdasága kétségtelenül problémaforrást jelent majd a 20. századi vállalatoknak. Ennek már ma is mutatkoznak jelei:

  1. A hagyományos üzleti modellek és az osztott üzleti modellek eltérő adózásából adódó konfliktus
  2. A hagyományos üzleti modellek igyekeznek kivonni magukat a sikeres osztott üzleti modellek keltette versenyből
  3. Össznépi sokk arra vonatkozóan, hogy ma már bárki megvehet egy 3D nyomtatót, letöltheti egy lőfegyver tervezetét és nyomtathat magának egyet
  4. Az elektromos energiaszolgáltatók már ma is komolyan elemzik az otthoni, napenergiából előállított áramból származó veszélyt.

3D nyomtatás

Vegyük példának a 3D nyomtatást. A zene közösségi (peer-to-peer) megosztása újraformálta a teljes zenepiacot. A Napster-nek és társainak köszönhetően a zene megszerzésének határköltsége közel nulla. A 3D szkennerek és nyomtatók hasonlóra lehetnek képesek a jövőben rengeteg olyan tárggyal, melyeket most még a boltban veszünk meg. Ez a jövő nem holnap jön el. (Holnapután.) A 3D szkennelés és nyomtatás technológiája még ma is fejlődik. Nem holnap tehát, de megtörténik. A dolgoknak, tárgyaknak is meglesz majd a maga Napster-e. (Aki nem hiszi el, hogy így lesz, csak nézze meg a Thingiverse oldalát.) A jelenség következményei a közrendre nézve igen jelentősek. Az emberek megtervezik, megosztják és elkészítik majd saját termékeiket. A már létező terveket használják majd fel, kihívások elé állítva a szellemi tulajdonjogok birtokosait. Teljesen szét fogják rombolni a gyártás, az elosztás és a kereskedelem mai kereteit. Bizonyos értelemben a termelést ténylegesen a dolgozók fogják uralni. Mindez pedig a politikai nézeteiket is alakítja majd. A jövőben mi, kutatók közelről fogjuk tanulmányozni a prosumer fogyasztók politikai attitűdjét és viselkedését.

A közvélemény-kutatások és piackutatások java része csak „pillanatkép az időben” – arról a véleményről adnak képet, amellyel a válaszadó az adott pillanatban rendelkezik. Ha közelebbi képet szeretnénk kapni a feltörekvő trendekről és a jövő gazdaságáról, akkor jobban meg kell értenünk az automatizálás folyamatának hatásait a munkahelyekre, a meglévő üzleti modellek osztottá alakítását vagy a háztartáson belüli termék-előállítás politikai vetületeit. Jó alapot jelenthet mindehhez, ha elolvassuk Rifkin művét (The Zero Marginal Cost Society).

(Piackutatás blog)

9 komment

Címkék: trend jövőkutatás portfolioblogger trendkutatás

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nevetőharmadik 2014.10.08. 12:01:20

Nagyon érdekes cikk. És érdekes az is, hogy bizonyos szempontból ez az új modell valójában a kapitalizmus kiteljesedése, már amennyiben kapitalizmuson nem a big businesst értjük, hanem a bárki számára elérhető, alig korlátozott, önálló gazdasági tevékenység lehetőségét.

panelburzsuj 2014.10.08. 12:36:46

@nevetőharmadik:
Amíg ez a rés fennáll:

"hagyományos üzleti modellek és az osztott üzleti modellek eltérő adózásából adódó konfliktus"

panelburzsuj 2014.10.08. 12:36:55

@nevetőharmadik:
"ma már bárki megvehet egy 3D nyomtatót, letöltheti egy lőfegyver tervezetét és nyomtathat magának egyet"

Ahol szabad fegyvert tartani, ott legfeljebb ár/érték arányokban jelent(het) eltolódást.

Ahol nem szabad, ott meg jó kérdés, hogy a "valódi" fegyverekhez képest még soká silány szarok birtoklásáért mennyien fognak bevállalni ugyanakkora kockázatot. (Ez is egyfajta ár/érték kérdés...)

akira2 2014.10.08. 15:37:39

Ha onnan indulunk ki, hogy a termőföld-alapú gazdaságot hívtuk feudalizmusnak, a tőke-alapút pedig kapitalizmusnak, akkor valóban átalakulóban van világgazdaság, ill. kezd megerősödni a tudás-alapú gazdaság. Amely azt jelenti, hogy már nem a pénz az egyetlen (nem is elégséges és nem is feltétlenül szükséges) erőforrás ahhoz, hogy kialakulhasson egy jelentős értket termelő gazdasági modell.

A megosztáson alapuló (Mesh) gazdaság azonban semmiképpen nem hozható párhuzamba a szocializmussal, még akkor sem, a magántulajdonnak egyre kevesebb szerepe is lesz a Mesh gazdaságban, és a kapitalizmus visszaszorulása (a Mesh előretörésével) semmiképpen sem jelenti azt, hogy egyben a piacgazdaságnak is vissza kellene szorulni az állam gazdasági szerepének növekedésével.

A Mesh valójában a piacgazdaság kiteljesedése. A Mesh gazdfaságban ugyanis azok is jelentős szerepet tudnak játszani, akiknek nincsen óriási pénzügyi erejük, csupán tudásuk, szakértelmük és szorgalmuk.

Egy versenyképes és idővel alakítható szaktudás egy életen át milliárdokat ér, jóval többet, mint egy milliárdos pénzügyi vagyon.

A jövőben pedig egyre nagyobb értéke lesz a tudásnak, így a gyerekeinknek sokkal nagyobb értéket adhatunk a versenyképes tudás megszerzésének esélyével, mint milliárdos vagyon hátrahagyásával.

aleb19 2014.10.08. 17:43:17

cool...csak igy is legyen

Ad Dio 2014.10.08. 20:20:00

A 3D nyomtató lehetőségei korlátozottak a felhasználható anyagok tekintetében. Bár egy-egy területen jelenthet lényeges előrelépést, globálisan nem forradalmi. Én a vitrualizálódás irányában érzem továbbra is a potenciált.

mrZ (törölt) 2014.10.08. 20:21:33

A cégek az állam szárnya alá vonulnak. Közvetlenül szállítanak/értékesítenek az ellenértéket viszont az adóbevételekből kapják. Az állam pedig jogszabályokkal biztosítja nekik a monopóliumot. Ez a folyamat már nagyon előrehaladott.
A fogyasztás szintje fenntartható, állandósulni látszik. A közösségi/megosztott rendszerek nem nagyobb hatékonyságúak, semmiféle értelmezhető nyereséget nem termelnek, egyszerű transzfer a célcsoportok irányába. Mondanám azt hogy újabb dotációkkal próbálják erősíteni a városiasodás folyamatát, megállítani az elvándorlást.

@akira2:
A tudás közösségi tudássá válik, lehetetlen a tudásvagyon rendszer fenntartása, a világ 6/7-ének sem pénze sem akarata nincs erre. A nyugat még erőlteti egy darabig, de folyamatosan lemaradunk miatta, plusz a legatyásodás már nálunk is jelentős. 5%-ra pedig ne akarj gazdaságot építeni.

Ad Dio 2014.10.08. 20:21:41

@akira2:

Talán a tudás tőke/anyagi tőke arány javulhat de ameddig az energiaigény egyre növekszik, áttörésre ne számíts: akié az energiahordozó/energiatermelő azé a hatalom.

Weishaupt 2014.10.09. 00:02:05

Bullshit az egész! Először is: jövőkutatók mondták már azt is, hogy az ezredfordulóra városok lesznek a Holdon. Frászt. Most azt jósolják, hogy belátható időn belül halhatatlanok leszünk (deGrey ugyebár). Ez a 3D nyomtatás is nagy sláger lett, pedig a leánykori neve lényegretörőbb: Rapid Prototyping. Az, hogy ezt lehet fejleszteni, egy dolog, az meg megint másik, hogy ez soha a büdös életben nem fog mondjuk mobilt nyomtatni. Lehet, hogy ez is lehetséges lesz száz év múlva, de nem ezzel a technológiával.
És végül: amitől a falra tudok mászni az a sharing economy. Gyakorlatilag a fejlett világ nyomorának ékes példája. Már nincs pénz házra, autóra, stb. Sebaj: béreld más koszos, mocskos vackát - ezt nevezem! Ehhez kapcsolódik, bár nem szorosan, hogy volt a 444-en egy cikk Peter Thiel-el, aki azt fejtegeti, hogy Golden Gate hidat annak idején előbb megépítették, mint ma egy vacak kis hidat. Szerinte ez rossz előjel.
Akit érdekel: 444.hu/2014/09/17/peter-thiel/
süti beállítások módosítása