HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (4) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) dove (1) Dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iwatch (1) iWatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (38) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) Vizi Ferenc (1) vizi ferenc (2) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

Függő játszma

2013.08.06. 12:35 Forecast Research - www.forecast.hu

A Newsweek nemrég adta ki legutolsó nyomtatott példányát. Ha a mai piackutatást akarjuk górcső alá venni, jusson eszünkbe a nyomtatott média 1999-es éve.

cliffhanger.jpg
Az internet térhódításával a nyomtatott sajtó hívei kezdtek elfordulni a 80-as évek zászlóvivőitől, a milliárdos haszonnal operáló újságoktól, magazinoktól, melyek közül is a Newsweek volt a legjelentősebb; a hírlapokat kiadó cégeket ekkor érte az első sokk. Köztiszteletben álló riporterek, rovatvezetők és szerkesztők vesztették el állásukat és hatalmukat. Az ügyvezetők kétségbe estek, mivel a bevételek gyorsan apadtak, csak azok a napilapok maradtak fenn, melyek felismerték az internetben rejlő lehetőségeket, vagy blogok százait hozták létre (pl. Huffington Post) esetleg egyedi tartalmat kínáltak az olvasóknak (Wall Street Journal).

A hagyományos újságok halála hátborzongatóan hasonlít arra a folyamatra, ami ma a piackutatásban végbemegy. A fogyasztók (a kutatási szolgáltatások vásárlói) csak olyan adatokért hajlandóak fizetni, ami hasznot hoz számukra.

A szakma bizalmi válságba került. Komoly kérdések merültek fel (még a piackutató óriáscégek esetében is) a hagyományosan működő módszerek minőségét firtatva, különös figyelemmel az online panelek megbízhatóságára. (Az online módszerek és a mobil módszerek felé haladás okai a költséghatékonyság keresése és a legaktívabb fogyasztói pillanatok megörökítése.)

Vajon hasonló elven működik ez is, mint ahogy a nyomtatott sajtóban történt? Vagy éppen egy aranykor kapujában állunk, hiszen lehetőségünk van a szakma teljes újragondolására, vagy ami még fontosabb, a piackutatók – mint kritikus stratégiai pontok az adatgenerálás folyamatában – szerepének újradefiniálására és új alkalmazására?

A RIWI nevű vállalat nemrégiben adott ki egy közös tanulmányt a CLSA Asia Pacific Markets-el, a következő címmel: „Okosabb adatok – Insightok kinyerése az adatfelhőből”. A tanulmány a piackutatás és az adatgyűjtés legsürgetőbb és legsúlyosabb kérdéseit vizsgálja. Néhány kulcsfontosságú megállapítás, valamint azok továbbgondolása található meg e cikkben.

A RIWI nevű vállalat betűi a következő szavakat takarják: „Real-Time Interactive World Wide Intelligence” (valós idejű, interaktív, világméretű intelligencia). A cég olyan technológiát szabadalmaztatott, amely random módon gyűjti be az adatokat, méghozzá egyedi válaszadók megfigyelésére irányuló módszerrel, valamint geolokáción (helymeghatározáson) alapuló, 3-7 kérdést tartalmazó, ún. nano-kérdőívek segítségével. Mindez lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy az átlagos fogyasztó gondolataiba, igényeibe és vásárlási szándékába valós idejű betekintést nyerjenek, legyenek a világ bármely városában (mindössze internetkapcsolatra van szükség). A kérdőívet olyanok is szívesen kitöltik, akik online panelekben nem vesznek részt, a válaszadók pedig ez esetben nem szorulnak ösztönzésre.

Átlagemberek sora botlik bele random módon ezekbe a nano-kérdőívekbe, miközben a neten szörfölnek (a felugró ablakok nem kerülnek bevetésre). A módszer legelső alkalommal a járványmegfigyelésre és a gyógyszerbiztonságra irányuló, a kormány megbízásából készülő akadémiai kutatás esetében került kipróbálásra. A módszert a fentebb említett ’Okosabb adatok’ kezdetű cikk tárgyalja – többek között azt is, hogy különösen hatékonynak bizonyult a fejlődő piacok és a nehezen megközelíthető régiók adatvédelmi szabályokat betartó adatgyűjtése esetében, és egészen mostanáig több mint tízmillió választ gyűjtött be a világ minden részéről, olyan ügyfelek megbízásából, mint a World Bank, a The International Association of Prosecutors, a KPMG és egyéb globális óriásvállalatok.

Túl sok az adat, túl kevés az insight

Az online kereskedelem és a közösségi média térhódítása azt is jelenti, hogy az elemzésekhez elérhető adatok mennyisége és változatossága drasztikusan megnövekedett, mindez pedig áttörést jelenthet az adatforrások körét illetően. A valóságot azonban számos gyakorlati probléma nehezíti – a több nem feltétlenül jelent például jobbat. Az analízis eredménye csak annyira megbízható, amennyire az a rendelkezésre álló adathalmaz, a piackutatók számára a gyenge, aligha megbízható eredményt pedig akár ki is lehet dobni az ablakon, annyira nem ér semmit. A rendszerszintű hibák, torzulások szintén minden elemzésben jelen vannak, a Big Data-nak köszönhetően ez már nem kerülhető el. A tanácsadók pedig könnyen képesek félrevezetni a naiv menedzsereket, miszerint a kisebb összefüggések az összefüggések egész halmazán belül igenis értékesek még akkor is, ha ezek a (hamis) összefüggések (melyek adott esetben az emberek internetezési szokásait vizsgálják) nem épülnek másra, mint ’lájkok’ és a ’sütik’ halmazára.

A válaszadás részvételi rátáinak csökkenése

Az ultra szélessávú és gyors internet hozzáférés elterjedésének köszönhetően ma már sokkal egyszerűbb az online forrásokhoz való hozzájutás, az emberek pedig egyre több és több időt töltenek el az online térben. Ez a folyamat – a megnövekedett mobiltelefon-használattal és az egyre ritkább vezetékestelefon-használattal együtt – a kapcsolódási, együttműködési és válaszadási ráták tartós csökkenéséhez vezetett a telefonos alapú kutatások világában. Az USA-ban e válaszadási ráták már 1997 óta hanyatlóban vannak. Ez részben annak is köszönhető, hogy az okostelefonok használóinak száma 2012 végére átlépte a bűvös egymilliárdos határt (egészen pontosan 1.038 milliárd). A Gartner előrejelzése szerint 2013-ban 1.2 milliárd okostelefont / táblagépet fognak eladni. A 2012-es évben a kutatással megcélzott amerikai háztartások alig 9%-a válaszolt a telefonos kérdésekre (a válaszolás ez esetben annyit tesz, hogy felvette a telefont, és részt vett a beszélgetésben, és nem azt, hogy végig is vitte a kérdőívet!). Mindeközben néhány nyilvánosan publikált válaszadási ráta (internetes felmérés során) mindössze 1%-ot mutatott...

A kereskedelmi panelek az ismételten résztvevő, ösztönzött, elsőrangú válaszadókra épülnek, egy nagyjából reprezentatív ’internetes társadalmat’ képviselő panel életre hívása pedig régóta foglalkoztatja a panelek közösségét. Az egyik lehetséges technika az ún. river sampling, amely ma már (meglepő módon) széles körben elterjedt. Kiderült azonban, hogy a módszer nem hatékony. Alapvetően vállalkozó szellemű vagy nem vállalkozó szellemű válaszadókról kell beszélnünk, és miközben életünk minden területén a hatékonyság növelésén és a felesleg keletkezésének kiküszöbölésén fáradozunk, figyelnünk kellene arra, hogy a válaszadóink újrahasznosítása nem lehetséges.

A közösségi médiából származó adatbányászat és a nyílt forráskódú web hamis ígérete

Ahogy korábban említésre került, néhány elemző az adathalászatot a social media népszerű oldalain keresztül (Twitter, Facebook) igyekszik lefolytatni. A Big Data körüli sztori a következő: a közösségi párbeszéd hatalmas lehetőségeket teremtett az emberek gondolataiba való betekintésre. Ezentúl a Big Data intelligens információ-felhasználási módszerei segítségével a cégek olyan alapvető vezetési kérdésekre kaphatnak választ, miszerint: „Hova tart X termék piaca?” A gond az, hogy ezek a folyamatok természetükből adódóan kiterjedt adat menedzsmentet, automata megoldásokat, mélyreható elemzéseket és külső tanácsadást igényelnek bizonyos szakemberek részéről, akiket data scientist-nek nevez a szakma. Mi több, a közösségi párbeszéd olyan mérhetetlen mennyiségű adatot tartalmaz, hogy lehetetlenné válik az igazi felhasználó hangulatának, érzéseinek mérése.

Az eszközök birtokában a kifejezett fogyasztói érzések nem randomnak minősülnek, nem képezik le az internetes társadalmat. Ha ezt állítanánk, az olyan lenne, mintha a Twitteren a housing (lakáspiac) és a bubble (lufi, buborék) szavakat nem egy kifejezésként (housing bubble: ingatlanpiaci lufi), hanem külön-külön próbálnánk meg értelmezni – valamiféle nyelvi algoritmus segítségével – minden esetben, amikor a Twitter felhasználói az újra növekedő lakáspiaci lufiról írnak. A social media megfigyelés sosem randomizált, ez a tény pedig bekorlátozza a megfigyeléses módszer széleskörű használatát.

A hosszú kérdőívek búcsúja

A hosszúra nyúló kérdőív nem más, mint a válaszadó kínzása, néhány kivételtől eltekintve, mint például, ha a válaszadónak a szimpla kompenzáción túl is jól felfogott érdeke a kérdőív pontos kitöltése, pl. a munkavállalói elégedettség mérése ilyen. A jóslatok szerint nemsokára már nagyon nehezen lehet majd olyan hiteles piackutatót találni, aki az 5 percnél tovább tartó kérdőívet érdemben meg tudja védeni, nem is említve a szakma tradicionális, 20 perces kérdőívét, amely állítólag az ideális, hatásos és hiteles módja a teljes népességet felölelő adatgyűjtésnek.

Gyors, jó vagy olcsó: kettőt választhatsz!

Az ügyfelek olyan adatokat követelnek (és kapnak meg), melyekhez gyorsabban, egyszerűbben és olcsóbban juthatnak hozzá – de ezek az adatok nem feltétlenül jobb minőségűek. Ez az őrült verseny tovább folytatódva az egész szakmát érinti majd. A piackutatásnak át kell alakulnia, az adatokat gyűjtő, azzal kereskedő vállalat a jövőben sokkal inkább az IBM-hez fog közelíteni, mintsem a Galluphoz.

Az olyan esetek kivételével, ahol magas státuszú csoportok a résztvevők (pl. orvosok), az általános, nem reprezentatív adatszerzés költsége (akár social media-ból, akár panelekből) a nullához közelít majd a következő 12-18 hónapon belül.

Mindezek ellenére az erősen specializált, prediktív, valós idejű piaci adatok jelentősége továbbra is növekedni fog a marketingesek, a kormányok, a fedezeti alapkezelők, globális kockázatértékelés vállalatok és mások körében, akik azonnal igyekeznek reagálni a gyorsan változó piaci lehetőségekre és veszélyekre.

A piackutatói szakma számára jó hír, hogy az adatbeszerzésre fordított befektetések rohamos növekedésnek indulnak az elkövetkező években, az alkalmazott kutatói intelligencia pedig sosem jelentett annyira kompetitív előnyt, mint jelent manapság. A 2012-es Big Data féle féktelen szárnyalást elnézve már ma is láthatjuk a kollektív „adatemésztési” zavar jeleit, remélhetőleg nemsokára már a Smarter Data (vagy valami hasonló) korszaka is eljön.

A piackutatás szakemberei előtt áll a feladat, hogy képességeik birtokában kidolgozzák az új megoldásokat, elemző módszereket ezen új típusú adatgeneráció feldolgozására, értelmezésére és alkalmazására. Ha el tudunk igazodni a gyorsan változó adatok világában, lehetőség nyílik leválasztani magunkat (ügyfeleinkkel együtt) a hosszú kérdőívek, a panel-alapú válaszadások és a gyenge minőségű adathalmazok világáról; talán elkerülhetjük a sorsunkat, hogy tömegcikknek minősülő adatok menedzserei legyünk, és újra a szakma alapköveinek számító, mélyreható elemzést és insight-ot biztosító képességekkel villoghatunk.

(Piackutatás blog)

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás insight kutatási iparág big data nano kérdőív river sample

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása