ScienceDaily (2011. július 26.): A Rensselaer Polytechnic Institute tudósai megállapították, hogy ha csak a lakosság 10%-ának van meginghatatlan hite valamiben, az a többségi társadalom által gyakorlatilag minden esetben elfogadásra kerül.
Az SNARC kutatói központ szakemberei számítógépes elemzési módszereket használtak annak megállapítására, hol van a fordulópont, amikor a kisebbség véleménye többségivé formálódik. A felfedezés hatással lehet a társadalmi interakciókra, kezdve az innovatív megoldások terjedésétől egészen a politikai eszmék társadalmakon belüli mozgásáig.
A fenti vizualizációban láthatjuk a fordulópontot, ahol kisebbségi vélemény (a képen pirossal jelölve) gyorsan többségi véleménnyé válik. Idővel a kisebbségi vélemény növekedésnek indul, és mihelyst eléri az összlakosság 10%-át, egyfajta hatalomátvételre kerül sor (lásd zöld színnel). (Forrás: SCNARC/Rensselaer Polytechnic Institue)
„Ha a vélemény képviselőinek aránya nem éri el a 10%-ot, azok látványos terjedése gyorsan alábbhagy. Egy ilyen – 10% alatti – méretű csoportnak a többségi véleménnyé válás olyan kihívást jelentene, mint meghódítani a világmindenséget” – mondja az SCNARC igazgatója, Boleslaw Szymanski. „Ha viszont az arány növekszik és meghaladja a 10%-ot, az ötlet terjed, mint a láng.”
Vegyünk példaként a Tunéziában és Egyiptomban zajló eseményeket, melyek hasonló elven működtek. „Ezekben az országokban az évtizedek óta hatalmat birtokló diktátorok hetek alatt veszítették el pozíciójukat.”
A kisebbségi vélemény-elemzések eredménye 2011 júliusában a Physical Review E online kiadásában került publikálásra, a következő címmel: „Társadalmi konszenzus kialakulása kisebbségi vélemények hatására.”
A felfedezés egy másik fontos megállapítása az volt, hogy az elkötelezett véleménnyel rendelkezők (akiktől azt várják, hogy befolyásolják a többségi véleményt) elengedhetetlen százalékos aránya nem változik jelentősen, akármilyen típusú hálózatban, struktúrában is dolgozzanak a kisebbségi véleményvezérek. Más szóval, az elkötelezett véleménnyel rendelkezőknek a százalékos aránya hozzávetőleg 10 százalékosnak kell lennie ahhoz, hogy egy egész társadalmat befolyásolni tudjanak - függetlenül attól, hogy az adott vélemény hogyan és hol indult terjedésnek a társadalomban.
A végkövetkeztetés levonásához a tudósok olyan számítógépes modelleket alkottak, melyek a közösségi hálózatok különféle típusait képviselték. Az egyik hálózat mindenkit mindenkivel összekapcsolt. A másik kiválasztott bizonyos egyedeket, akiknek nagyszámú követőjük volt, és véleményvezérekké, vezetőkké tette meg őket. Az utolsó modell minden emberhez ugyanolyan számú embert rendelt hozzá. A kezdeti szakaszban mindhárom modell hagyományos értelmezésűnek tűnt. Minden résztvevő egyénnek megvoltak a maga elvei, nézetei, de nyitottak voltak másokéra is.
Ahogy a hálózatok működésbe léptek, a tudósok néhány "igazi hithű” követőt adtak hozzá mindhárom modellhez. Ezeknek az embereknek szilárd meggyőződéseik voltak, és abszolút nem voltak hajlandóak változtatásra. Amint ezek az „igazi hívők” elkezdtek társalogni azokkal, akik a „hagyományos hitrendszert tartották”, azok véleménye kezdetben fokozatosan, majd nagyon hirtelen elkezdett változni!
„Általánosságban elmondható, hogy az emberek nem szeretik, ha véleményükkel egyedül vannak, és próbálnak mihamarabb konszenzusra jutni. Ez a dinamika jellemző mindhárom modellünkre” – mondja az SCNARC szakember, Sameet Sreenivasan. „Ennek eléréséhez párbeszédre van szükség, arra, hogy az emberek megosszák egymással véleményüket. Ha a hallgatóság egyetért a beszélő véleményével, az saját hitében erősíti meg. Ha a véleménye ellentétes, akkor fogja magát, és mást keres, akivel egyetérthet.”
„Ahogy a változás ügynökei kezdenek egyre több és több embert meggyőzni, a helyzet elkezd változni” – mondja Sreenivasan. „Az emberek első körben a saját meggyőződésüket kérdőjelezik meg, majd kezdik befogadni az újdonságot is. Ha viszont a szilárd meggyőződésűek csupán a saját mikrokörnyezetükön belül tudnak befolyásolni embereket, az semmit sem jelent, mert nem érik el a korábban említett kritikus 10%-ot.”
A kutatásnak többféle értelmezése is van arra vonatkozóan, hogyan terjednek a vélemények. „Vannak olyan szituációk, melyekben a modell segíthet megtudni azt, milyen módon lehet hatékonyan információt cserélni, vagy éppen hogyan lehet elnyomni egy kialakulóban lévő véleményt” – mondja a Physics egyetem docense és az értekezés társszerzője, Gyorgy Korniss. „Néhány esetben arra lehet szükség, hogy gyorsan meggyőzzünk egy városnyi embert, hogy ki kell költöznie a közelgő hurrikán miatt, vagy segítsen elterjeszteni egy új információt a közelgő járvány megelőzéséről.”
A kutatók most együttműködési lehetőségeket keresnek a társadalomtudományok más ágaival annak érdekében, hogy számítógépes módszerüket historikus példákkal támaszthassák alá. Azt is vizsgálják, hogyan változik a százalékok aránya abban az esetben, ha a modellt polarizált társadalmi csoport számára alkalmazzák, vagyis egyetlen hagyományos megközelítés helyett a vizsgált társadalom két gyökeresen szembenálló alternatívával rendelkezik. A polarizáció tökéletes példája az USA republikánus-demokrata szembenállása.
A Piackutatás blogon - a saját írások mellett - rendszeresen olvashat a piackutatás legfrissebb nemzetközi híreiről, trendjeiről is. A nemzetközi kutatási sajtó legérdekesebb angol nyelvű cikkei nálunk magyar nyelven olvashatók.
(Internet/Piackutatás blog)
