Egy BBC dokumentumfilm, melyben Dr. Hans Rosling a Gapminder alapítója animációs adatok segítségével illusztálja a közönség számára az összefüggéseket az egészség és a gazdagság között.
Az eddig még fel nem fedezett határtalan mennyiségű adatok között az információ dizájnerek a mi új navigátoraink. Ezek az emberek egyrészt informatikus tudósok, statisztikusok, grafikus tervezők, producerek és térképrajzolók, akik óceánnyi mennyiségű információt kutatnak fel, majd alakítják át azokat új, vonzó vizuális elemekké, például adatokban bővelkedő grafikonokká és táblázatokká, melyek segítenek a vállalatoknak és a fogyasztóknak is könnyebben átlátni a káoszon. Ezek a vizuális-analitikus guruk az interaktív ábrázolásukkal egyben vonzóvá is teszik ezeket az adatokat a közönség számára.
„A statisztika a legszexisebb témák közé tartozik mostanság...” Mondja Dr. Hans Rosling, a svédországi Karolinska egyetem professzora.
Dr. Rosling az egyik alapító tagja annak a Svédországban található Gapminder nevezetű non-profit szervezetnek, melynek célja, hogy ezekkel az animációs, interaktív statisztikai adatokkal az interneten keresztül felhívja a közönség figyelmét az egészség és a jólét között megbúvó óriási különbségekre és összefüggésekre, melyek az egész világon általánosságban megfigyelhetők, valamint a látogató saját magára vonatkozó tendenciákra is rátalálhat.
A lejátszás gomb megnyomásával elindul a Gapminder World, az animációs grafikon, mely mint egy színes csillagkép mutatja be a színes buborékok segítségével a különböző országokat, mindezt ugrálva az elmúlt két évszázadban. Anélkül, hogy az ember ásítozni kezdene a sok adat, a bruttó hazai termék/fő miatt, meg lehet figyelni országokat, mint például az Amerikai Egyesült Államokat, ahol hirtelen növekedés látható az emberek egészségével és jólétével kapcsolatban, míg kisebb országokban, mint akár Kongó, az élethosszal kapcsolatos remények úgy csökkennek a tengelyeken, mint ahogyan a bevételek.
A fejlett animáció segítségével sikerült Dr. Roslingnak olyan statisztikákat kimutatnia a szegénységről, amely ösztönösen lenyűgözte a közönséget, mint egy természetfilm a Serengeti Nemzeti Parkról a televízióban. „Ha bemutatunk egy zebracsordát, ahol egy zebrának rossz a lába és ezért lemarad a többiektől, azt azonnal mindenki észreveszi,” mondta Dr. Rosling, akinek az egészséggel és jóléttel kapcsolatos BBC videóját már közel ötmilliószor nézték meg a Youtube-on. „Ha egy ország lemarad, azt is azonnal lehet látni”.
Vizuális elemzők már bizonyítottnak tekintik, hogy az emberi agy sokkal jobban vonzódik a dinamikus képekhez és jobban fel is tudja dolgozni azokat, mint a számok hosszú sorát, de ugyanakkor az információk vizuálissá tételének nem csak az a célja, hogy bemutassanak rengeteg mennyiségű adatot vizuálisan hanem, hogy késztesse a nézőt a zsigerből jövő felfogásra, a jobb belelátás lehetőségére és hogy ezáltal még többet akarjanak megérteni belőle.
„A vizualizáció célja..” mondja Ben Shneiderman, az alapító igazgatója a Marylandi Egyetemen található Human-Computer Interaction Laboratóriumnak, „az insightok felszínre hozása, nem pedig a képek”.
Ennek az egyre szélesebb körökben terjedő területnek érintettsége van a vállalatokkal, az állami hivatalokkal, akadémiai intézményekkel, közhasznú társaságokkal, hírközlési központokkal és a kereskedőkkel is, tulajdonképpen mindenkivel, aki nagy mennyiségű adatokat és információkat szeretne vizuálisan és interaktívan közzétenni. Ugyanakkor ezek az lehetőségek nem csak előnyökkel, hanem kockázatokkal is járnak.
Az előnyök közül ki lehet emelni, hogy az embereket sokkal jobban lekötik azok az információk amelyek vizuálisan vannak megjelenítve és ő maguk is felfedezéseket tehetnek közöttük.
Scneiderman professzor elmondása szerint a kockázati oldalon megtalálható az a tény, hogy ezzel az erőteljes vizualizációval félre lehet embereket vezetni vagy éppenséggel összezavarni őket, valamint a magánélet megsértése is egyre inkább előtérbe kerül, hiszen rengeteg személyes adat válik még láthatóbbá, elérhetőbbé és kutathatóbbá, mint például személyes adatok, ingatlan-, egészségügyi- és pénzügyi információk.
„A vizuális elemzésekkel foglalkozó kutatóintézet már dolgozik ezeken a problémákon, de még sokkal több munkára lesz szükség a megoldásukhoz..”, mondta Schneiderman professzor.
1990-ben Scneiderman professzor kifejlesztette a „fa szerekezetű” ábrázolást, melyben összekapcsolódó téglalapok mutatják be a komplikált információs kapcsolatokat. A téglalapok különböző méreteikkel és színeikkel illusztrálják az adatokat, mint például a jövedelem és földrajzi elhelyezkedés közötti összefüggéseket, mondta Jim Bartoo, a Hive Group ügyvezető igazgatója. A szoftver cég a „fa szerkezetű” ábrázolást alkalmazza, hogy segítsen vállalatoknak és állami hivataloknak figyelemmel kísérni a működési adatokat. Jim Bartoo hozzátette, hogy amikor a vállalat felsővezetői vagy kinevezett menedzserei megnézik az összehálózott téglalapokat, azonnal látniuk kell az anomáliákat vagy éppen az aktuális tendenciákat.
A Hive Group oldalán „fa szerkezetű” ábrázolás segítségével egy értékesítési osztály eredményei is illusztrálva vannak, ahol a piros kis csempék jelzik azokat az értékesítési képviselőket, akik alulteljesítettek az eladásban és zöld azokat, akik elérték a kiírt értékesítési kvótát. Így egyszerű meghatározni a cégen belül a legjobb értékesítési képviselőt: az, aki a legnagyobb zöld csempével rendelkezik. De a szemlélődők át is variálhatják a megjelenést: földrajzi elhelyezkedés vagy akár értékesítési menedzser szerint, így láthatják, hogy milyen okok létezhetnek annak megmagyarázására, hogy néhány dolgozó lemaradt.
„Az emberi elme képességein múlik, hogy milyen színt és méretet választ”, ez ami a „fa szerkezetű” ábrázolást olyan ösztönössé teszi, mondta Bartoo. Hozzátette, hogy az információ vizualizáció „hirtelen olyan kérdésekre ad választ, amelyeket az ember még meg sem fogalmazott magában”.
A szórakozás érdekében a Hive Group közzétett egy „fa szerkezetű” ábrázolást a 100 legnépszerűbb zenéről az iTunes-on, melyet minden 24 órában frissítenek.
Azzal, hogy komoly szoftver cégek manapság „fa szerkezetben” ábrázolják a legfrissebb zenei top listákat, már nem csak az adatok vizuálissá tétele a cél az érdeklődőknek és a cégeknek, hanem ugyanakkor ez egy szórakoztatási és marketing eszköz is.
Például, 2009-ben a Stamen Design, egy technológiai és design stúdió San Francisco-ban, elkészítette az élő vizualizációját a Twitter közösségi háló forgalmának az MTV Video Music díjátadó gála ideje alatt. Ebben az animációs grafikonban, úszkáló buborékok jelképezték egy-egy celeb fényképét, amely éppen összébb húzódott vagy kitágult annak hatására, hogy mekkora volt az aktivitás a celebek körül a Twitteren. Ennek a projektnek a segítségével a nézők ösztönösen képesek voltak átlátni, hogy melyik celeb volt éppen népszerűbb a Twitteren keresztül, árulta el Eric Rodenbeck, alapító tagja és egyben kreatív igazgatója a Stamen Design-nak.
Az információ vizualizáció jelentősen megváltozott az elmúlt 10 évben, amióta a cég működik, mondta Rodenbeck. A dizájnerek korábban olyan vizuális illusztációkat készítettek az adatoknak, amelyek fontosságukra és hírértékükre utaltak, árulta el Rodenbeck, most pedig olyan vizuális ábrázolásokat alkotnak, amelyek vonzó képi elemeket tartalmaznak és a felhasználók maguk irányíthatják saját interaktív élményeiket.
„Ez már nem arról szól, hogy mi a legnézettebb..” mondta, „hanem arról, hogy olyan látványt nyújtsanak, mellyel a legnagyobb részvétel és bevonódás érhető el”.
E célból a vállalat éppen most tervezett egy weboldalt egyik ügyfele, a mondowindow.com számára, mely megmutatja a repülőgépen utazóknak a részletes műholdas térképét annak a tájnak, amely felett éppen átrepülnek.
Azok az utasok, akik Wi-Fi hozzáféréssel rendelkeznek, csak beütik a légitársaságot és járatszámot a mondowindow.com oldalán és többet látnak, mint a szimpla földfelszínt maguk alatt. Az oldal különböző információbuborékokat kínál fel, melyek különböző helység neveket, jellegzetes tájékozódási pontokat és turisztikai látványosságokat tartalmaznak, mint például iskolákat, botanikai kerteket, fotókat, természetes élővilágot, például a Blue Jay nevezetű kék színű madarat.
A földön egy olyan világban élünk, melyben már túláradnak a minket körülvevő információk, de a Stamen Design már most lefogadná, hogy izgatottan fogjuk várni, hogy repülés közben, sok ezer mérföld magasban is el legyünk látva hasznos információkkal a Föld felszínéről...
