HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (4) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) Dove (1) dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (38) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

A jó kezdés titka a piackutatás

2011.11.23. 04:00 Forecast Research - www.forecast.hu

Az Ella’s Kitchen bébiételgyártó cég sikereinek titka a fogyasztói elmébe való bepillantás – legalábbis az alapító Paul Lindley szerint. Arról beszél, miért fontos a start-up cégeknek, hogy közel kerüljenek fogyasztóikhoz.

Ha a piackutatás sikerét példával akarjuk statuálni, keresve sem találhatnánk jobb alanyt Paul Lindley-nél. Mindössze 5 éves cége ma milliárd dolláros értékű az élelmiszeriparban, termékei megtalálhatók az Egyesült Királyság szupermarketeinek polcain és külföldön is – sikereinek nagy részét pedig a fogyasztói gondolkodás megértésében látja.

Lindley még a Nickelodeon alkalmazottja volt, amikor felvetődött benne az ötlet, hogy saját bébiételt forgalmazó céget hoz létre, összegezve a tapasztalatait, melyeket saját kislánya, Ella nevelése közben szerzett.

Az Ella’s Kitchen első termékei 2006-ban jelentek meg a boltok polcain, sajátosan színes csomagolásban. A cég az utóbbi két évben a Sunday Times legdinamikusabban fejlődő vállalatainak listáján is szerepelt, 2010-ben pedig 35 millió fontos eladást realizált.

Lindley meggyőződése, hogy eredményeinek titka a piackutatás és a saját tapasztalatainak vegyítése volt, most pedig azt próbálja elérni, hogy a kormány adómentességet nyújtson a fogyasztói magatartás tanulmányozásához, hogy más vállalkozók még az ő sikereit is túlszárnyalhassák.

Hogy kezdjünk hozzá?

Az első két évben, melyben a céget beindítani igyekezett, Lindley mindenhol a fogyasztói magatartást kutatta, korlátozott költségvetéséből pedig piackutatásokra költött.

A Research-nek így nyilatkozott:” Rengeteget használtam a Google-t, próbáltam rájönni, mi okozza a túlsúlyos, illetve az alultáplált gyermekek problémáját, és számos helyi fókuszcsoportot szerveztem barátokból, családtagokból, a feleségem könyvklubjának tagjaiból, kismamákból, mindezt azért, hogy minél több visszajelzést kapjak azoktól az emberektől, akik a leendő fogyasztóim lehetnek.”

A cég szintén hozzáférést nyert egy regionális fejlesztési alap adatbázisához, mely élelmiszerüzleteket támogat, valamint segítséget kapott olyan kiskereskedőktől, akik hittek abban, hogy Lindley ötlete be fog válni.

Az egész arról szólt, hogy felépítsen egy üzlet stratégiát, melyet majd bemutat a szupermarketeknek, és azt mondhatja: „Itt van nektek valami, ami működni fog. Valóban működött.”

Lindley szerint három kulcsfontosságú dolog van, amit a cége jól csinált, a vetélytársak azonban nem. „Először is: a „fogyasztónk” egy gyermek. Nekünk arra is kell koncentrálnunk, aki a terméket megvásárolja – jellemzően az anyuka. De nem ő lesz a termék tényleges fogyasztója. A gyerekek rengeteg különböző módon tudják befolyásolni a szülői döntéshozatalt – esetünkben azzal, hogy a mi termékeink könnyen megfoghatóak, megnyerő a színük, játszani lehet velük… Másodszor: a folyamatos megújulás az, ami sikeressé tesz bennünket. Olyat alkotni, amit előtte senki sem. Az innováció nálunk a csomagolás megújításában és a marketing kampányokban jelenik meg. A harmadik fontos elem: a cégünk érzelmekre épít, személyes hangvételre. Ella lányommal, aki ma már 11 éves, rengeteg tapasztalatot szereztünk kiskorában az etetése során, a vidámság, a játékok, a trükkös megoldások, ahogy próbáltunk új ételeket kóstoltatni vele – mindezeket beleépítettem a termékeinkbe, marketingünkbe. Természetesen együttműködünk dietetikusokkal, gyermekorvosokkal és táplálkozástudományi szakemberekkel, hogy fejlesszük tudásunkat, de szintén fontos, hogy figyelünk a fogyasztóink tapasztalataira, hogy megkönnyítsük a gyermekek számára az új ételek kipróbálását.”

Az Ella’s Kitchen beindulása után lehetőség nyílt arra, hogy a piackutatás hivatalosabb formáit válassza – így például a Nielsen, a Kantar és a TNS adatainak, vagy a kiskereskedők EPOS adatbázisának használatát. Ma már az Ella’s-nak megvan a saját adatbázisa fogyasztók ezreinek adataival és a Razor segítségével végzik a kvalitatív elemzéseket.

„Anyukák csoportjait keressük fel, akik valamely társadalmi kapcsolódás okán egy csoportba sorolhatóak”-mondja Lindley. „Csoportokat toborzunk demográfiai adatok alapján, és speciális kérdéseket teszünk fel, céges üzletet nyitunk, ellátogatunk az otthonokba, hogy megértsük, hogyan zajlik az etetés folyamata a babákkal, kisgyermekekkel. Ezen belül létezik az úgynevezett ’Közel a vásárlókhoz’ program, mely során a találomra kiválasztott 35 dolgozónk közelebb kerülhet a fogyasztókhoz. Akár a pénzügyi, akár a logisztikai, akár a sales részlegről, vagy a piackutatókról van szó, nagyon fontos, hogy a cégen belül mindenki tisztában legyen a fogyasztók igényeivel.”

A cég akadémiai tudósokkal is együttműködött, közösen vizsgálták az érzékszervek szerepét a babák és kisgyermekek étkezési szokásaiban, és hogy ezek eredményei mennyiben befolyásolják a szülők döntéshozatalát. Végül Lindley utal a „fogyasztói gondoskodás” csapatára, mely szerinte felbecsülhetetlen értéket képvisel a fogyasztókkal való kapcsolattartásban.

Befektetés a jövő sikereibe

Lindley első kézből ismeri azt a nyomást, mely a vállalkozókra nehezedik, és a kísértést, hogy a piac megismerése nélkül kezdjenek bele valamibe – főleg ha meg van győződve az ember arról, hogy amit eladni szeretne, óriási siker lesz. A Fogyasztói Fórum egyik alapítójaként kiveszi a részét a fogyasztó-központú megközelítés módszerének népszerűsítéséből.

„Könnyű lenne azt hinni egy vállalkozónak, hogy van egy jó ötletem, elmondtam három barátomnak, nekik is tetszett, szóval belevágok, befektetek egy új üzletbe. Egy jó üzletembernek azonban meg kell találnia az arany középutat. Van egy sejtésed, és a kutatás adatai adnak csak választ erre a sejtésre. A kezdet persze nehéz, hiszen kevés tőke áll rendelkezésedre. Kevésbé felvilágosult gondolkodású emberek nem szívesen fektetnek pénzt a fogyasztói magatartás feltérképezésébe, ők csak a következő hat hónapra gondolkodnak előre, ha azonban te egy márkát kívánsz létrehozni, muszáj előre befektetned. Jó példa erre a tasakok, amiket a bébiétel részlegen bevezettünk: tasak nem a mi találmányunk, így ha nem lenne a brand, nem tudtunk volna belőle hasznot húzni. Tudtam, hogy a márka kiépítésébe tőkét kell fektetnem, és meggyőződnöm arról, hogy mi legyünk az a cég, mely legközelebb áll az emberekhez.”

„Nem feltétlenül sok pénzre van szükség, inkább sok időre, kreativitásra, egyszerűen arra, hogy menjünk és kérdezzük meg az emberek véleményét.”

Egyáltalán nem volt egyszerű a dolog, Lindley mégis tudja, mennyi előnyt és lehetőséget szerzett a tapasztalatokból. A többiek, akik most vágnak bele a dologba, szerinte kevesebb sikerrel járnak majd. „Tíz éves tapasztalatom van a területen, ahol dolgozom”- mondja Lindley. „Egy 22 évesnek, bármilyen remek ötletei vannak, hiányzik a tapasztalata. Egy közszférából frissen elbocsátottnak valószínűleg szintén nincs elég. Azoknak az embereknek pedig, akik elutasítják a befektetést, amire szükségük lenne a hosszú távú eredményességhez, szintén nem lesz sikerük. Ha a termék nem jó, vagy nincs eléggé jelen a piacon, akkor az első lépést gyakran már nem követi második. A cégek harmada az első három évben elbukik – ezt pedig nehéz megemészteni.”

A másik hátulütő az új, kisebb vállalkozások számára az, ahogy a hatalmas és jól ismert brand-ek eluralják a piacot, és megvannak az eszközeik arra, hogy a kicsiket eltüntessék az útból.

„A nagyvállalatok jobban ellenzik a kockázatot, mint a kisebb cégek, szeretik visszatekintve nézni, ahogy a kicsik által alapított irányzatok meddig voltak életképesek. Nézzük csak meg, hogyan futtatta fel az Innocent Drinks a turmix kategóriát, vagy a King of Shaves hogyan remekel a Gillette és a Wilkinson árnyékában – ezek a típusú újítások a nagyokat is változtatásra kényszerítik. Az innováció remek dolog, a fogyasztók még jobb termékekhez jutnak a következtében.”

 


Adómentesség a piackutatásokra?
 
Segítségképpen más cégeknek, hogy az Ella’s Kitchen-hez hasonló sikert érjenek el, Paul Lindley nagylelkű adókedvezményeket vár a kormánytól a fogyasztói magatartás elemzésére – a piackutatásra, a fogyasztói adatbázis kiépítésére és a közösségi médiában való kutatásra. Azt szeretné elérni, hogy a vállalkozók befektessenek ezekbe a feladatokba, hogy aztán még nagyon profitot érjenek el.
 
Az ötlete az adó-visszatérítés növelése 150%-ról 175%-ra ezeken a területeken, hasonlóan a K+F (kutatás, fejlesztés) esetében alkalmazotthoz. Ha a cég nem termel profitot, az adózó nem veszít semmit. Ha van profit, az azt jelenti, a befektetés hosszú távon fog igazán megtérülni, mindenkinek hasznot hozni.
 
„Az ötlet a Fogyasztói Fórumon merült fel”- mondja Lindley. „Könnyű itt heverésznünk, és azt mondani, sikeresek vagyunk, mert hallgattunk a fogyasztóinkra, de ahhoz, hogy több, hozzánk hasonlóan sikeres cég legyen, talán több ösztönzésre van szükségük, mint nekünk volt. A lényeg, hogy a cégek valóban megértsék a fogyasztóikat, és segítsük a brit márkákat a világpiaci versenyben.”
 
A K+F kedvezmény tíz éve van napirenden és az idei büdzsében 200%-ra emelkedett (jövőre 225%-ra megy fel) Lindley tehát okkal bízik abban, hogy a politikusok kedvezően fogadják majd az ő hasonló, fogyasztói insightokba való befektetés adókedvezményének ötletét.
 
„A K+F kedvezmény alapja az volt, hogy a cégek első éveikben nehézkesnek látják a befektetést olyasmibe, aminek a sikere kockázatos. Hosszú távra kellene így befektetni, a pénz nem jön egyből vissza, a költségvetésükben pedig nehézségek adódnak emiatt. Ugyanaz a folyamat, mint felépíteni egy céget – immateriális javakról beszélünk, a befektetés eredményét pedig csak hosszú távon fogjuk érezni.
 
„A kormány elkötelezte magát a gazdasági növekedéssel kapcsolatban – különösen az SME-k (kis- és középvállalkozások) vonatkozásában – mégis, kevés egyértelmű elképzelésük van a növekedés ösztönzésére. Ezek az elképzelések kivétel nélkül költségesek, de a korábbi tapasztalatok bizonyítja, hogy a visszatérített tőke mennyisége már rövidtávon túl fogja szárnyalni az adómentesség nyújtotta kedvezményeket.”
 
„A vállalkozások által vétett hibákért személyesen a vezetők a felelősek, de az ár, amit a társadalom fizet, jelentősebb ennél. Bármi, amit annak érdekében tehetünk, hogy jobb üzletembereink és kevesebb sikertelen vállalkozásunk legyen, a kormány és az Egyesült Királyság közös feladata. Remekül helytállunk a márkák terén, példás örökségünk van. A kis cégek azonban nehézségekkel szembesülnek már az alapításnál, és ne feledjük: a fogyasztók ma már ugyanolyan egyszerűen vásárolhatnak bármit Amerikából, Kínából vagy Brazíliából, mint a helyi főutcáról. A kis üzleteknek 21. századi megoldásokra van szükségük, máskülönben el fogjuk veszíteni versenyelőnyünket a világban, ami a kreatív és megújuló vállalkozói szellemet illeti.” 

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás fókuszcsoport consumer insight marketingkutatás fogyasztói magatartás insight márkakutatás márkaérték

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása