Elmélázó csendben dolgozik egy tucat nő, óvatosan ragasztják a Barbie-babákat, a hatalmas, színes nyalókákat és a tollboákat a fekete táblákra.
A Spark nevű, new york-i piackutató cég alapítója és stratégiai tervezője, Malinda Sanna irányítja a folyamatot, melyben a hölgyek óriási kollázsokat készítenek a legkülönbözőbb anyagok felhasználásával: műanyag torta Barbie-babákkal minden rétegében, friss virágokkal, kávébab szemekkel és illatos olajokkal.
„Szeretném, ha kicsit összepiszkolnátok magatokat”-mondta a résztvevőknek- „Érintsétek meg a dolgokat. Szagoljátok meg őket.”
Üdvözlet az új fókuszcsoportban. Akár kollázsok készítésével, akár a mobil alkalmazások használatával, melyek nyomon követik a vásárlásokat percről-percre, a reklámszakemberek új tapasztalatokat szereznek azon a téren, hogyan is gondolkodnak a vásárlók a termékeikről.
Szakértők szerint azok a hagyományos fókuszcsoportok, amelyekben a résztvevőket a termék vagy márka bemutatása során, üvegfalon kívülről figyelik meg, számos hiányossággal küzdenek. A megkérdezetteket befolyásolhatja a másik fél jelenléte, vagy éppen egyetlen személy dominálhat az egész fókuszcsoportban.
„Fásultak vagyunk, megcsömörlöttünk, belefáradtunk a reklámozásba” - mondja Ms. Sanna. A média telítettsége azt eredményezi, hogy a fogyasztók hasonlóan fásult válaszokat adnak a piackutatási kérdésekre. Így Ms. Sanna és partnere Terrie Koles beindították az úgynevezett „érzékelési szafarit”, egy kollázsokra épülő feladatot, melyben a résztvevők ilyen műveket készítenek annak alapján, ahogy egy adott márkáról, termékről vagy reklámkoncepcióról éreznek.
Az Unilever egy közelmúltbeli eseményén Ms. Koles művészien díszített fel négy asztalt olyan tárgyakkal, melyek különböző érzékeinket - az érintést, a szaglást, a látást és az ízlelést - képviselik. A résztvevők IPod-ot kaptak némi popzenével, és megkérték őket, hogy vizuálisan érzékeltessék mindazt, ahogyan éreznek az Unilever hajápolási termékeinek, a Suave-nek két új internetes alkalmazása iránt.
Mialatt a hölgyek a kollázsokat készítették, az Unilever képviselői a szomszédos szobából figyelték az eseményeket. Az egyik montázs - ami egy fejjel lefelé fordított rózsaszín ruhás Barbie-babát tartalmazott, kitárt karjaival azt a hatást keltve, mintha éppen az égből zuhanna le – sebezhetőséget jelképez és „a szabályozottság teljes hiányának érzését”-mondja Ms Sanna. Tartalomtól függően a kitárt karok játékosságot és nyitottságot is szimbolizálhatnak, ahogy sok nő kollázsának témájaként szerepeltek is.
Noelle Tate, aki a fejjel lefelé fordított babát használta, az érzést „felszabadító”-nak írta le.
„Milyen gyakran van lehetőséged bemenni egy szobába, ahol találsz egy asztalt gyönyörű tárgyak, illatok, szövetek, növények, virágok és képek stb. stb. egész sorával, és csupán az érzékeidre hagyatkozva kifejezheted, hogyan érzel? - fogalmaz Ms. Tate egy e-mailben.
Az Unilever hajápolási családjának marketing igazgatója, David Rubin szerint a hölgyeket látva a cég mélyebb betekintést nyert abba, hogyan közelítse meg a vásárlóit. A kollázsra épülő feladat, ahogy e-mail üzenetében fogalmaz, segítette a résztvevőket, hogy „kimozdítsa őket a kényelem pozíciójából és olyan érzéseikről beszélhessenek, melyekről tán nem is tudták, hogy léteznek.”
Amikor a Time Warner Cable egy új reklámkampányát tesztelte, a cég az „érzék szafari” módszerét használta, hogy felmérhesse a fogyasztók reakcióit, a televízióban való megjelenés előtt és után.
A Time Warner Cable stratégiai és marketingkommunikációs szenior alelnöke, Marissa Freeman szerint a negatív színezetű kollázsok – összekuszált vezetékekkel és hullám-vasúttal –, amelyek a reklámspotok megjelenése előtt készültek, nem meglepőek. A reklámok megtekintése után a résztvevők pozitívabb kicsengésű kollázsokat készítettek, mint például a „Technológia” szót szívbe foglaló kollázst.
„Nincs jobb mód a nonverbális kommunikációnál arra, hogy megtudjuk, hogyan éreznek az emberek”-mondja Ms. Freeman.
A hagyományos fókuszcsoportok használatánál felmerülnek különféle buktatók. Az egyik legjelentősebb fókuszcsoporthoz kapcsolódó bukás az új Coke (kóla) kifejlesztéséhez fűződik, ami egyszerűen csak helyettesítette a tradicionális Coca-Cola receptet 1985-ben. A cég dollármilliókat költött piackutatásra, íztesztekre és fókuszcsoportokra, hogy akadályozza a terjeszkedésben legnagyobb riválisát, a Pepsit, erre felháborodott célközönséggel találta szembe magát.
„Az emberekből hihetetlen mély érzéseket vált ki a Coke és a hozzá hasonló óriásmárkák” - mondta Michael I. Norton, a Harvard Business School marketingtudományokkal foglalkozó professzora.
A Yale School of Management Center for Customer Insights igazgatója, marketing és menedzsment professzora, Ravi Dhar szerint a hagyományos fókuszcsoportok megfigyelése még ma is hasznos lehet bizonyos szituációkban, mint például az ötletek kitalálása a termék korai szakaszában. Azonban a termékek és koncepciók tesztelésére valóban nem alkalmasak. „Nem azt akarod, hogy a vásárlóid tudósok legyenek, hanem egyszerűen csak vásárlók” - mondta Ravi Dhar.
A Young&Laramore elnöke, Tom Denari azt mondja, az egyik szenvedélye a tradicionális fókuszcsoport fogalom „kivégzése”.
Mr. Denari ügynöksége másik utat jár, otthonukban kérdezi ki a vásárlókat, majd egy-két hetet ad nekik, egy „Apró igazságok könyve” nevű írással. „Ez arra készteti az embereket, hogy kicsit mélyebben gondolkodjanak el, mint általában szoktak” - mondta.
Amikor az Ugly Mug Coffee meg akarta változtatni a brand-et, Mr. Denari ügynöksége arra kérte az embereket, hogy a kapott kiadványokra rajzolják le családfájukat aszerint, mely családtagjuk volt kávéfogyasztó. Arra is megkérte őket, hogy írják le mindazt a rosszat, ami kávéval kapcsolatban eszükbe jut, mikor van általában a „kávézási időpontjuk” és egyáltalán miért is isznak kávét.
„A cél nem más, mint megérinteni az emberek szívét” - mondta Mr. Denari. A piackutatás segítségével az Ugly Mug új csomagolást fejlesztett ki, valamint kiterjesztette a termékelosztást néhány üzletből indulva több mint 1500 élelmiszerboltig Amerika-szerte.
A marketing szakemberek egyre inkább a Facebook felé fordulnak, hogy fókuszcsoportjaikat irányítani tudják. A WPP cége, az Ogilvy&Mather reklámügynökség nemrégiben Facebook-csoportok sajátosságait használta fel virtuális célcsoportok feltérképezésére, mint a Gap vagy az IKEA vásárlói, vagy a nagyobb cégek, mint az Unilever vagy a Kimberly-Clark fogyasztói.
Az Ogilvy&Mather stratégiai tervezés vezetője, Tim Maleeny szerint a Facebook gyors, elérhető és természetes hely a fókuszcsoportoknak. „Már mindannyian ott vannak” - mondta Mr. Maleeny a Facebook csoportok felhasználóiról.
A mobiltelefon egy másik alkalmas eszköz arra, mellyel a reklámszakemberek beleláthatnak a fogyasztók vásárlási szokásaiba. Az Egg Strategy piackutató cég által kifejlesztett új telefonos alkalmazás, az ’Over the Shoulder’ (Vállak fölött) lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy a kérdésekre fotóval, videóval, hang-, vagy szöveges üzenettel feleljenek. A marketing szakemberek figyelemmel tudják követni, tudják a fogyasztó pontos tartózkodási helyét a mobil technológia segítségével.
A chicagói Egg Strategy elnöke, Tom Trenta szerint az alkalmazások segítenek abban, hogy olyan személyes információkat tudjanak meg fogyasztóikról, melyek hagyományos fókuszcsoport esetén nem derülnének ki. Elmondta, hogy a céget éppen ezért keresték meg női intim higiénés termékek, óvszerek és cigaretták gyártói.
A legutóbbi, nem túlságosan intim példa a kereskedői alkalmazások használatára a MillerCoors sörgyártó. A cég annak reményében, hogy megértse, miért vesznek a férfiak bizonyos sörmárkákat, 20 éjszakán át követett 40 férfit Chicago és San Diego bárjaiba februárban és márciusban.
A folyamatos visszajelzés segítette a céget olyan kérdések megválaszolásában, mint „Este 8-kor Miller Lite-ot fogyasztott valaki, míg ugyanez az ember 10 órakor már Heinekent választ. Miért?” A kutatók ezres nagyságrendű választást jegyeztek le, és rájöttek, hogy „a férfiak gyakran olyan sört választanak, aminek az ízét nem is szeretik, de a gyártó pozitív dolgokat mondott róla”-mondta Trenta.
„Olyan dolgokat tudtunk meg, amit hagyományos kutatásokból soha” - mondta egy nyilatkozatában Sarah Ross, a MillerCoors innovációért felelős marketing igazgatója. „Fontolóra veszünk egy teljesen új márkát, hogy kielégítsük az igényt, melyről nem is tudtuk, hogy létezik.”