Év elején jelent meg a blogon egy poszt arról, hogy a szemkamera helyettesíthető-e online szoftveres megoldással, illetve mennyire ad korrekt eredményeket a csupán szoftveres értékelés. A kérdés akkor – korrekt összehasonlítás hiányában – nyitva maradt. Most viszont megkeresett egy eyetracking megoldásokkal foglalkozó cég, az Atreo Research kutatásvezetője, aki elvégezte ezt az összehasonlítást, ráadásul részben azokkal a képekkel, melyek az említett blogbejegyzésben is szerepeltek. A szakértő konklúziója: a (szemkamera nélküli) szoftveres megoldások sok szempontból rosszabbak, mintha szemkamerát használnánk a vizsgálathoz! A további érdekes részleteket tartalmazó emailt az alábbiakban – a szerző beleegyezésével – közreadjuk.
„Kedves Gyula és Forecast,
Rendszeres olvasója vagyok a piackutatas.blog.hu-nak - annál is inkább, mivel jó pár cikk foglalkozik a szakterületemmel, az eyetrackinggel.
Még év elején került fel egy bejegyzés Szemkamera helyett online szoftver? címmel, melyben a 3M VAS "virtuális eyetracking" szoftvere került bemutatásra. (A cikkben szerepelt is egy hivatkozás egy korábbi, velem készült interjúra.) Kifejezetten érdekes a téma, így azóta tervezem, hogy összehasonlítsam a VAS által generált eredményeket egy valós eyetracking adatfelvétel eredményével.
Csatoltam az outputokat, tanulságosak az eredmények. A "Forecast_3M_vs_Atreo" nevű fájlban egymás mellé raktam a blogon szereplő VAS által generált hőtérképet a 35 fős, valós szemkamerás kutatás eredményével: a második hőtérkép az 5mp-es adatokat mutatja (elvileg a VAS 5mp körüli betekintést szimulál), a harmadik a 12.5mp-s adatokat.
(Nagyobb képért klikk a képre!)
A VAS nagyjából helyesen saccolta meg a legkézenfekvőbb hatást, mégpedig, hogy az emberi arcok fontosak, de eltúlozta ezt. (A valóságban az emberek érzékelték, hogy stock fotóról van szó, így pár mp-en belül már nem voltak érdekesek az arcok). A valóságban jóval hangsúlyosabb a cégnév és a betűfelhő, s a kéthasábos címek. Ugyanakkor a VAS jól eltalálta az RSS logó tekintetet vonzó jellegét. Értékelésem szerint, összességében elég alacsony hatékonysággal működik ez esetben a VAS. A többi "Forecast" kezdetű fájl szintén a valós adatfelvétel outputjai, a focus map az 5mp-s és a 12mp-s betekintést ábrázolja, a Binning Chart pedig az AOI-kra (Area of Interest) eső nézési intenzitást mutatja másodpercekre lebontva. A KPI (Key Performance Indicators) különböző mérőszámokat kalkulál az AOI-khoz, pl. az alanyok hány százaléka nézte meg, mennyi ideig, hányszor néztek vissza oda, stb.
Egy mintavétel nem mintavétel, így tettem egy próbát egy általam választott, másik képpel is, egy Louis Vuitton reklámmal. A "Vuitton_3M_vs_Atreo" fájl is azt mutatja, hogy a VAS igencsak pontatlan, sőt, megkockáztatom, haszontalan. Ami egyébként teljesen érthető is, hisz az emberi vizuális érzékelés tudatos és tudattalan folyamatai igen bonyolultak. VAS szerint sem a U2 énekesének arca, sem a LOUIS VUITTON, sem a magyarázó szöveg nem kap semmilyen figyelmet, viszont a kézfejek és a repülőgép-farok annál inkább. A valóságban természetesen pont azokra az elemekre alig nézünk, s nyilván Bono arca az egyik legérdekesebb dolog a képen. A focus map is kiválóan mutatja, hogy az érdekes kulcstartó nagyon sok alany tekintetét megragadta, a repülő szárnya viszont senkiét - nagyon mellélő a 3M VAS.
(Nagyobb képért klikk a képre!)
Véleményem szerint kifejezetten érdekes lenne az olvasóknak egy follow-up bejegyzés a fenti eredményekkel. Ha ehhez szükséges, akár további képeken is lehet tesztelni az különbséget (szépséghiba, hogy a VAS már watermarkot tesz a próbaképekre)...”
Limbacher Tivadar
Kutatásvezető, igazgató
Atreo Research Zrt.