Dan Cobley, a Google marketingigazgatója úgy hiszi, hasonlóság van a fizika és marketing között (lásd a videót, melyet Martin Bishop "Brand Mix" címmel foglalt össze blogjában).
Tetszik, ahogyan Dan használja Newton törvényét annak megmagyarázásához, hogy miért nehéz leírni a nagy márkák percepcióját, de azt hiszem, a Heisenberg-féle határozatlansági elven alapuló következtetése hibás. Önmagában a megfigyelésre támaszkodni éppen olyan félrevezető lehet, mint csupán megkérdezésre támaszkodni.
Dan szerint, a Heisenberg-féle határozatlansági elv kimondja, hogy lehetetlen meghatározni egy részecske pontos állapotát, mert maga a mérés (megfigyelés) megtörténte megváltoztatja azt.
Dan felveti, hogy a marketingben ez pont így van, a fogyasztók megfigyelésének tette megváltoztatja azt, hogy miként viselkednek. Azt javasolja, hogy próbáljuk meg azt mérni, amit a fogyasztók ténylegesen tesznek ahelyett, hogy azt mérnénk, amiről csak mondják, hogy tenni fogják.
Biztos vagyok benne, hogy a Heisenberg-elv pontatlansága akkor keletkezik, amikor megpróbálunk felmérni két kapcsolódó tulajdonságok. Minél pontosabban méred az egyiket, annál kevésbé pontosan tudod mérni a másikat. Nos, ez igaz a marketing területén. Gondolj arra, amikor a statisztikusok megpróbálják egy idősoros modellben ábrázolni a kollinearitást.
Érvelhetnék amellett, hogy kevés bizonyíték van arra, hogy a megfigyelés, kérdések feltevése helyett, jobb megértését nyújtja annak, hogy az emberek miért teszik azt, amit tesznek. Miért? Mert az emberek magatartásának értelmezése ugyanolyan szubjektív és kontextus-specifikus, mint a kérdésekre adott válaszaiknak az értelmezése.
Továbbá, sokkal könnyebb figyelembe venni mások előítéleteit, mint a sajátunkat. A viselkedési adatok nagyszerűek annak mérésére, ami történik, de nem adnak magyarázatot az okokra. [...]
(Nigel Hollis, MB)
