A görög mitológiában Prometheus az, aki ellopta a tűz titkát Zeusztól, és odaadta az embereknek. Az új non-profit szervezet, melyet az egyébként rivális cégek, a GfK és a Kantar alapítottak, megcélozva az online felmérésekkel kapcsolatos, az egész iparágra kiterjedő aggodalmakat, választott nevében - Promedius Group – hajaz némileg a mítoszra.
Az iparág online kutatással kapcsolatos aggodalmai sokfélék és változatosak, de abban egyeznek, hogy hiányolják a mintaszolgáltatók esetében az átláthatóságot a minták összetételében, ill. annak mértékében, mennyire fednek ezek át egymással. Eléggé elszomorító, hogy a válaszadási ráták csökkenésével a kutató cégek már most is csak a népesség kevesebb, mint 20%-ra támaszkodnak felméréseik több mint 80%-nak kitöltésekor. De mi van akkor, ha – mint attól egyesek tartanak – kiderül, hogy a népesség hiperaktív 0,1%-az az, akik megválaszolják a kérdőívek 10 vagy 20%-át, használhatatlanná téve ezzel az adatokat? Az istenek tudása nélkül senki sem tudja pontosan megmondani, mi is történik valójában.
A jó kutatások mindig a művészet, tudás és tudomány egyensúlyai. A veszély az, ha a kutatási eredmények általánosságban véve megszűnnek reprodukálhatók lenni, akkor minden tudományos érvénnyel kapcsolatos állítás megsemmisül. Azok, akik eddig is hatalmas pénzeket költöttek már kutatásokra, mint a General Mills és a P&G, már tapasztalták ezt, és egyre valószínűbb, hogy pénzüket máshonnan származó fogyasztói adatgyűjtésbe fektetik, hacsak a kutatás nem tud ismét megbízhatónak bizonyulni.
Számunkra a megoldás kulcsa a problémánál kezdődik. Hatalmas mennyiségű adat létezik, melyet a minden egyes, interneten zajló interakcióval lehet kapcsolatba hozni – rakd ezeket össze, és máris lehetővé válik az egyének megfigyelése, kimutatása, és az ésszerűsség határain belül az is nyilvánvalóvá válik, hogy vagy 20 felmérést töltenek ki naponta; illetve, hogy nem valószínű, hogy ténylegesen nőgyógyászok lennének, mert a számítógépükről származó digitális nyomok inkább utalnak egy főiskolás hallgatóra. De az ezen adatokhoz való hozzájutás sokkal nehezebb. Ha nagy játékos vagy, és az interakciók nagy számával rendelkezel, akkor megteheted – de még az iparág saját félistenei is szembe kell nézzenek egy nagy akadállyal, miszerint a legtöbb panelszolgáltató nem fedi fel azokat a kulcsfontosságú információkat, a válaszadók személyazonosítóit és IP címeit, melyek szükségesek lennének ezen adatok összerakásához.
A Promedius úgy tűnik, nagyban fog a technológiára támaszkodni az adatok, és az azokra alapozott eredmények összepárosításában, és ezt a technológiát más kutatócégek számára is elérhetővé teszik. Ez egy várva várt jó hír, mert a probléma túl nagynak bizonyult ahhoz, hogy bárki egyedül meg tudja oldani. Léteznek már kereskedelmi szolgáltatások – a MarketTools Truesample és a Peanut Lab Optimus megoldásai, hogy csak kettőt említsünk – és ezeknek van némi vonzereje. Persze ezek többletköltséget is jelentenek, és csak korlátozottan alkalmazhatóak, hiszen mindig csak részben mutatják meg a helyzetet – azokról a mintákról és szolgáltatókról, akik használják ezeket.
A három élvonalbeli játékossal, akik ezt a kezdeményezést támogatják (az IPSOS részt vett a Promedius mögött meghúzódó technológia kifejlesztésében), valószínű, hogy meglesz az a szükséges mennyiség, amennyivel mindez beindítható. Hogy mire jó ez a technológia, mennyire alkalmazható és kényelmes (a bejelentések nem mondják, hogy ingyenesen fogják az iparágnak felajánlani), az még várat magára. Már várom, hogy írjak egy szoftver riportot amint az elérhetővé válik. De jó az esély arra, hogy a Promedius a tüzet adja majd az emberek kezébe, ami legalábbis a panel és online felmérések átláthatóságát illeti.
Remélhetőleg a Promedius jobb sorsot él majd meg, mint hasonló nevű sorstársa, akit számos összetűzés után a bosszúszomjas Zeusz egy sziklához kötözte, ahol egy sas látogatta meg az örökkévalóság minden hátralévő napján, hogy apránként kicsipegesse a máját. (Tim Macer, Research technology blog)
