USA – A hosszabb online kérdőívek kevesebb résztvevőt eredményeznek, igaz? Erre a következtetésre jutott a Survey Sampling International (SSI) egyik friss tanulmánya. De a MarketTools ugyancsak közzé tette a saját elemzését arról, hogy milyen szempontok befolyásolják a válaszadók részvételét, és mely szerint a valóság kevésbé egyértelmű.
Az SSI minden kendőzés nélkül megismételt egy 2004-es tanulmányt, mely egy több mint 20 perc időtartamú kérdőívet hasonlított össze annak rövidített változatával, a válaszok minőségére, azok változására gyakorolt hatásokat vizsgálva.
Öt év elteltével nem sok minden változott, állítja az SSI. Mindkét esetben a válaszadók olyan toló skálát kaptak, ahol a csúsztató jel már eleve középre volt beállítva, tehát a válaszadó úgy tudott továbblépni a következő kérdésre, hogy nem kellett a jelet mozgatnia, mégis szolgáltatott némi adatot.
Az SSI azzal kísérletezett, hogy ezt a kérdést a legkülönbözőbb helyekre tette a kérdőívben, és azt találták, hogy általában véve, mind 2004-ben, mind 2009-ben, “a csúsztató nem használata egyre magasabb szintű, ahogyan a [hosszú] kérdőívben előbbre haladunk”. A rövidebb kérdőív esetében “a hatás kevésbé drámai és egyértelmű”.
Hasonló egyezéseket találtak a nyílt kérdések megválaszolásakor használt szavak számának összehasonlításakor. Ismételten, a kérdést a kérdőív különböző részein helyezték el, és az SSI ismét feljegyezte “a beírt karakterek száma csökken, ahogyan a [hosszabb] kérdőívben hátrébb került a nyílt kérdés”. Összehasonlítva a 2009-es eredményeket a 2004-essel, azt találták, hogy a karakterek száma nyílt kérdésként véve csökkent az eltelt évek alatt. A rövid kérdőív esetében ez ismét kevésbé egyértelműen volt jelen.
Peter Cape, az SSI globális tudás igazgatója és a tanulmány szerzője szerint: “Mind 2004-ben, mind 2009-ben, a hosszabb kérdőív túl hosszúnak bizonyult. Kifárasztotta a válaszadót, és kevésbé hatékony részvételhez vezetett.” Megerősítve a 2004-es eredményeket: “Ha azon dolgoznának a kutatók, hogy rövidebbre szorítsák a kérdőíveket, az nem csak a válaszok minőségét fogja biztosítani, hanem motiváltabb és válaszolásra hajlandóbb résztvevőket is fog eredményezni.”
Egy bizonyos mértékben, mondja a MarketTools. Az általuk végzett tanulmányban a cég a különböző tervezési változók hatásait vizsgálta számos részvételi mérőn keresztül, mint a kérdőív rangsorolását (a válaszadó által besorolva), a válaszkihagyások mértékét, a gyorsítások, elsietések előfordulását, és a csak átfutott oldalak százalékos arányát.
A MarketTools szerint: “Míg a kérdőív terjedelme általában véve előre jelezte a részvételi mérők várt változását, annak mértékét, nagy volt a szórás azon tervezési változókként, melyek a legmeghatározóbbnak bizonyultak a bizonyos részvételi mérőeszközök befolyásolásában.”
Ha a kérdőív rangsorolását, mint mérőeszközt vesszük példaként, a cég úgy találta, hogy a ‘oldalanként eltöltött idő’ tűnik a legjobb előrejelző mérőeszköznek, de ugyanakkor a legkevésbé fontosnak bizonyult, mikor és mennyire gyorsítanak fel a válaszadók a kérdőívben.
“Az eredmények azt mutatják, hogy a részvételt a tervezési változók összetett kapcsolata, egymásra hatása befolyásolja,” állítja a MarketTools. “Nincs olyan axióma, ami minden esetre ráhúzható, mint pl. ‘a 20 percnél több időt igénybevevő kérdőívek rosszabb részvételi arányt eredményeznek’.”
