Mikor és hogyan fontoljuk meg, hogy kutatási projektünkben szövegelemzést alkalmazzunk? Ez a kutatás típusától függ.
Kisebb, alkalmanként történő felmérésekben nincsen szükség szövegelemzésre: a szóbeli válaszokat manuálisan kódoljuk le. Így érhető el a legmagasabb minőség az elemzésben. Ez a szintű manuális erőbefektetés akkor is szükséges, ha szövegelemzést alkalmazunk: képzeljük el a szövegelemző szoftvert úgy, mint egy személyt, akinek kiosztjuk ezt a feladatot, de csak az után, hogy elmagyaráztuk neki részleteiben is.
Nagyobb, alkalmanként történő kutatásokban – mondjuk olyan felmérésekben, ahol több mint 400 válaszadó jut minden egyes nyílt kérdésre – biztosan akarunk majd valamilyen szövegelemző eszközt használni, ad hoc jelleggel, a válaszok kategorizálása érdekében. Mindezt manuálisan elvégezni nagyon időigényes lenne. Alternatívaként, véletlenszerűen vehetünk mintát a szóbeli válaszokból, és csak ezt a részt kell manuálisan bekódolni.
Ha ismétlődő, folyamatos kutatásokat végzünk, - tranzakcionális felmérések vagy negyedévi felmérések – hamar rájövünk arra, hogy az automatizálásba való befektetés jelentős mennyiségű munkát fog megspórolni hetente, havonta vagy negyedévente, amíg a kutatás fut. Ez vonzó lehet még kisebb méretű kutatások esetében is, az egyes időintervallumokra jellemző kimutatások és trendek elkészítése érdekében.
Ez úgy hangzik, mintha majdnem minden felméréshez kellene szövegelemzés? Valójában a szervezetek által készített felmérések legtöbbje pont a kisebb méretűek, egyesével elvégzettek körébe tartozik, melyekhez a szövegelemzés jelenleg túl magas szintű. A nyílt kérdésekre adott válaszok manuálisan való értelmezése, kódolása egyelőre még marad. (Vovici)
