Kevés olyan hely van, ahol annyi minden befolyásolhatja a piackutatási tanulmányok gördülékeny kivitelezését, mint Latin-Amerika. Íme néhány alaptanács, melyek nélkülözhetetlenek a küldetés sikeréhez, és melyeket követve bármilyen projektnél elérhető a sikeres végrehajtás.
Ezen “LatAm Kutatási Törvények” három fő kategóriába foglalhatók össze:
• Nyelv és Kultúra
• Logisztika és Éghajlat
• Jog és Gazdaság
Mint sok más globális kutatási projekt esetében, a kutatók megpróbálják adoptálni a bevált módszereket, még teljesen eltérő piacokon és kultúrákban is. Latin-Amerika esetében ez a megközelítés két, nagyon különböző esetben fog csak működni: ha a módszer annyira egyszerű, hogy minden alacsony technikai színvonalú környezetben sikeresen működhet, vagy ha válaszadó célközönség kulturális tekintetben azonos világszerte, mint például a szoftverfejlesztők, ez esetben a projekt sikeres lehet.
De Latin-Amerikában nem ez a helyzet a fogyasztók, a kereskedelem és a legtöbb B2B közönség esetében sem a kutatások számára. Egy helyi kapcsolat nélkül, ami egyengetné az utat, kicsi az esélye annak, hogy a világszerte egységes módszer működjön az egész régióban; és ha igazítások nélkül alkalmazzák, elég kicsi a valószínűsége, hogy az eredmény a kívánt lesz.
Ügyeljünk a nyelvi eltérésekre, beleértve azokat az országokat is, melyeknél megtévesztő az azonos nyelv, mint pl. a spanyol.
Ügyeljünk a kulturális különlegességekre. Például a telefon lehet a legmegfelelőbb kutatási módszer némely LatAm országban, de máshol egyáltalán nem működik. Számos tényezőtől függ ez, mint a demográfiai mintavételezéstől, interjúk időzítésétől, téma tárgyától, a kérdőív felépítésétől.
Tiszteljük Szolgáltatóinkat. Ne nyaggassuk felsőbbrendűen fontoskodó üzleti eljárásokkal azokat a szakembereket, akik bensőségesebb, személyesebb párbeszédhez vannak szokva. Ne várjuk el tőlük, hogy még aznap választ adjanak a névtelenül feladott “csoportüzenetre”.
Beszéljünk globális nyelvet. Ne használjunk, divatos, felkapott kifejezéseket, se mozaikszavakat a kommunikációban, és legfőképp ne a kérdőívekben.
Használjunk univerzális terminológiát. Ne is gondoljunk arra, hogy a helyi beszállítóktól mintát kérjünk “A, B és C1” osztályokra vonatkozóan, hacsak nem akarunk egyik latin amerikai ország felső 15%-ra, illetve egy másik régió felső 40%-ra érvényes mintát kapni. Használjunk univerzális nyelvet, mint amilyen a “százalék” kifejezés is.
Ne kérdezzük meg azt, amire az emberek nem fognak válaszolni. Egy interjút kereseti szűrőkérdéssel kezdeni egyértelműen a mintavételezési hibához vezető út, mivel a válaszadók fele megtagadja a választ, és a kereseti skála két végén állók elferdíthetik válaszaikat.
Ne horgásszunk a zavarosban. Kérjünk segítséget “itt” is, “ott” is. Először szerezzünk tanácsokat és referenciákat tapasztalt, kutatásokat vásárlóktól. Egy “csoportüzenet”, melyet potenciális beszállítók hosszú listájára küldünk ki, nem több egy rulettnél, és nem valószínű, hogy segít kiépíteni egy hosszú távú kapcsolatot megbecsült partnerünkkel.
A hatékony nemzetközi kutatás gyors, érthető, kétirányú kommunikációt, és időbefektetést kíván meg a helyi projekt menedzserektől. Hogy elkerüljük a késlekedést, félreértéseket, elvesztegetett költségeket és csalódott ügyfeleket, bölcsebb elismert, a piacot ismerő piackutatókkal konzultálni, mielőtt meghatároznánk a megfelelő módszertant, mintavételezési eljárást, vagy logisztikai megoldásokat. (b2binternational)
