Ha valaki esetleg nem hallott róla, a LinkedIn, mely eddig a B2B piackutatási minták egyik legnagyobb forrása volt a fejlett piacokon, becsukta a kapukat a kutatók előtt. A LinkedIn a továbbiakban nem kínál mintákat piackutató cégeknek. (A LinkedIn felhasználói leginkább a 30-44 évesek, valamint a 44-65 évesek korosztályából kerülnek ki, az oldal ugyanis leginkább a nemzetközi piacokon dolgozó üzletembereket célozza meg.)
Ez a hír sokak számára megkönnyebbülést jelent (elsősorban azok számára, akik nem bíznak a piackutatás és a közösségi oldalak ilyen jellegű együttműködésében, sőt kimondottan veszélyes iránynak tartják), míg mások számára – ide elsősorban azok a kutató (?) cégek tartoznak, akik eddig hasznot húztak ebből az együttműködésből, ezek a cégek legtöbbször nem is kimondottan piackutató, hanem inkább IT vagy egyéb hátterűek – szóval, az ő számukra ez a hír kiábrándító lehet. A piackutatók többsége pedig valószínűleg teljes közömbösséggel fogadja majd ezt a hírt...
Egy kutatás, melyet korábban a LinkedIn felhasználók körében végeztek 2000 fő megkérdezésével azt találta, hogy 68 százalékuk soha nem volt kutatási panelnek tagja, 18 százalék paneltag volt, de már elhagyta a panelt, 14 százalék pedig jelenleg is tag.
Érdekesség, hogy ha a jelenlegi panel tagokat összehasonlítjuk a panel-elhagyókkal, akkor az elhagyók szignifikánsan nagyobb valószínűséggel rendelkeznek magasabb jövedelemmel vagy dolgoznak jelentősebb pozícióban. Meglep ez bárkit is? Melyik komoly üzletember hajlandó 30 perces online kérdőív kitöltésére?
A LinkedIn erőforrásai is limitáltak és valószínűleg olyan területekre fókuszál inkább, ahol a nagyobb jövedelmezőség, megtérülés biztosítható. A hirdetési és egyéb területekben alapvetően több pénz van, mint a piackutatásban, így a kutatási kampányok csak egy esetleges hirdetés részeként lehetnének életképesek. De önmagában a piackutatásnak olyan alacsony már a profit-rátája, hogy egyszerűen nem éri meg az erőfeszítést – erre jöttek most rá a LinkedIn menedzserei.
