Egy rövid áttekintés arról, hogy a piackutatók hogyan használnak blogokat speciális kutatási eszközként, amikor résztvevőket toboroztak és lehetővé teszik számukra, hogy egy kutatási téma részeként létrehozzanak egy saját blogot.
Ezek a blog-projektek általában a következő közös jellemzőkkel bírnak:
• Mindegyik résztvevőnek egy saját blogot biztosítanak, melyet vezetnie kell (lehet olyan megoldás is, amikor egyetlen közös blogot vezetnek többen)
• Általában kvalitatív jellegű. A résztvevőket megkérhetik, hogy töltsenek ki egy kérdőívet a kutatás részeként, de ez leginkább különféle háttér- és szegmentálási célokat szolgál.
• A résztvevőket többféle módon toborozzák, melyek ugyanazok, mint amiket az egyéb kvalitatív projektek és online közösségek esetében használnak a kutatók.
• Ha ösztönzőket alkalmaznak, azok általában eléggé nagy értékűek (a kvantitatív és az online kutatóközösségekkel – MROC – összehasonlítva).
• A project általában három napnál tovább, de kevesebb mint három hónapig tart.
• A résztvevők száma általában szerény, összehasonlítva a kvantitatív tanulmányokkal és online kutató-közösségekkel. Jellemzően körülbelül tíztől 60-ig terjed.
A módszer elnevezése a piackutató terminológiában: netnográfia, mely az etnográfiai módszerek alkalmazása a marketingben.
A netnográfia során nyert tartalmak elemzése elsősorban szövegalapú, de már más (multimediális) tartalmak vizsgálata is jellemző. A módszer elsősorban a termékek elfogadottságának, attitűdök, vélemények/értelmezések vizsgálatára alkalmas. Egyes vélemények szerint a statisztikai módszereknél olcsóbb, gyorsabb, pontosabb, időszerűbb, folyamatosan rendelkezésre álló eredményeket ad, más vélemények alapján bár az adatokhoz jutás módja egyszerű, de azok értelmezésének módszere nem kellőképpen kidolgozott, nem egyértelmű, meglehetősen idő- és költségigényes...
Jelenleg a netnográfiai módszerek iránt Magyarországon nincs nagyobb kereslet, mivel a módszer kevéssé ismert, és nincs olyan magyarázóereje, mint a költséghatékonyabb kérdőíves/fókuszcsoportos mintavételeknek. A netnográfiai módszerek alkalmazása számos etikai kérdést is felvet, attól függően, hogy a résztvevők beleegyezése alapján vagy „lurking” (kukkolás, rejtőzködve figyelés) útján történik. Ha a kutató felfedi magát, egyes vélemények szerint ezzel befolyásolja a résztvevők viselkedését és az eredményeket.
pinter.robesz · http://cawi.blog.hu 2009.12.02. 14:07:42
A dolog nem új, már a kilencvenes évek óta, még a web 1.0 idején elterjedt, akkoriban főleg fórumok elemzését jelentette - merthogy elsősorban felhasználói tartalom kell hozzá.
Egyetlen fontos kiegészítést fűznék még a témához hozzá: az etikai problémákon túl nagyon komoly adatvédelmi aggályok merülhetnek fel a netnográfia piackutatási célú felhasználásával. Például regisztrációt igénylő, közösségi oldalakon (mint amilyen az iWiW vagy Facebook) nem szabad "csak úgy" piackutatási célokra felhasználni a felhasználók anyagait (pl. fotókat, hozzászólásokat stb.) De más esetekben is mérlegelni szükséges, hogy az adatok elemzése adatvédelmi és privacy szempontból elfogadható-e.
Klenovszki 2009.12.04. 15:40:44
Febri Íz 2010.07.16. 12:20:09
@Klenovszki: A szerzői jogok és a netnográfia kapcsolatáról részletesen itt lehet olvasni. Amennyiben hívatkozásokat használsz, nyugodtan használhatod!
web.ebscohost.com/ehost/resultsadvanced?vid=8&hid=15&sid=8f878e2c-70d5-44b7-a76b-2d12f64ee9ff%40sessionmgr14&bquery=%28netnogr%C3%A1fia%29&bdata=JmRiPWE5aCZ0eXBlPTEmc2l0ZT1laG9zdC1saXZl