Ma érdekes cikk jelent meg a FigyelőNeten, mely azt boncolgatja, hogy milyen okok vezettek a részben téves választási előrejelzésekhez, mennyire rombolja ez a cégek presztízsét a megrendelőik szemében és egyáltalán kudarcnak tekinthető-e a választási előrejelzés?
A június 7-i európai parlamenti választással kapcsolatban a közvélemény-kutatók előrejelzései és a végeredmény között bizony jelentős különbségek adódtak:
(Pirossal a végleges eredményhez legközelebb álló előrejelzéseket tűntettük fel)
Látható, hogy különösen a Jobbik, kisebb mértékben az MDF esetében volt pontatlan az előrejelzés, a Jobbik eredményét még véletlenül sem sikerült eltalálni egyetlen közvélemény-kutató cégnek sem. A választási eredmények minél pontosabb előrejelzése presztízsértékkel bír a cégek számára (korábban a Mediánnak volt igen jó híre ebből a szempontból, miután több parlamenti választás alkalmával is sikerült a legpontosabb becslést adnia), bár a közhiedelemmel ellentétben ezek a cégek nem a politikai kutatásokból élnek, ez mindössze forgalmuk csekély (5-10%) részét teszi ki. Azok a cégek, melyek erre a terepre merészkednek, ugyanakkor jó hírüket teszik kockára egyéb megrendelőik előtt. Az a kényes helyzet áll elő ugyanis, hogy itt ellenőrizhetőek az eredmények, ellentétben egy normál piackutatással, ahol a megrendelő kénytelen a kutató cég eredményeire hagyatkozni. Azonban komolyabb fiaskók esetén felmerül a kérdés, hogy hogyan ellenőrizhető a „nem politikai” felmérések hitelessége.
Azért erre is van korrekt magyarázat. Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója szerint: „Miközben sokan a közvélemény-kutatók szempontjából a választásokat tekintik az igazság pillanatának, szakmai szemszögből nézve ez számít a legrosszabb tesztnek” Szerinte a politikában a fő bizonytalansági tényezőt az jelenti számukra, hogy egy kampány által erősen befolyásolt, véleményét az utolsó pillanatokban is változtató tömegről kell felmérést készíteniük. „Ilyen mozgatórugók nyilván nem érvényesülnek egy mosóporral kapcsolatos fogyasztói vélemény megismerésekor”.
Hideg Gergely, a Magyar Gallup Intézet kutatási igazgatója szerint a piaci megrendelőik biztosan figyelik a politikai közvélemény-kutatásaik pontosságát, de az EP-választáshoz hasonló fiaskók nem bizonytalanítják el őket, hiszen a pontatlanság nem kutatási hibából, hanem egyéb tényezőkből fakad.
Sok kutatócég eleve elkerüli a politikai közvélemény-kutatások készítésében való részvételt, mert ebből nagy bevételre nem számíthat, ugyanakkor elkerülheti a kínos helyzeteket. Akik mégis részt vesznek az ilyen kutatások készítésében, azok egyrészt a felmérések publikálásának hatalmas PR-értéke miatt teszik ezt. Fontos szerepe van a médiában való nyilvános szereplési lehetőségnek is, illetve bizonyos cégméret esetén már nehezen lenne indokolható a kihívás előli kitérés.
„Előnyét még nem tapasztaltam annak, hogy a Medián készít politikai közvélemény-kutatásokat, hátrányát már annál inkább” – mondta Karácsony Gergely, aki szkeptikus a politikai felmérésekben rejlő imázsépítéssel kapcsolatban. A szakember szerint a megrendelők fejében – valami furcsa oknál fogva – a politikai kutatásaik kapcsán sokat szereplő cégek úgy pozicionálódnak, hogy a közvélemény-kutatásokhoz értenek, a piackutatásokhoz pedig nyilván nem annyira”.
