A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának marketing szakos hallgatói a reklámokban megjelenített meztelenség eladásösztönző hatásáról készítettek felmérést.
A tanulmányi verseny zsűrije által különdíjjal jutalmazott tanulmány célja az volt, hogy feltárja a fogyasztók reklámokhoz való viszonyát, különösen tekintettel az erotikus, meztelenséget bemutató hirdetésekre. A csaknem 200 fős mintán - kvalitatív és kvantitatív eszközökkel - végzett kutatás több tekintetben is meglepő eredményt hozott. A megkérdezettek nagy része nem ért egyet a szexualitás öncélú ábrázolásával, és csak indokolt esetekben - például óvszer, fehérnemű vagy parfüm reklámban - használnák az erotikát.Nem ösztönöznek minket vásárlásra a reklámokban megjelenített meztelen női testek és félmeztelen izmos sportolók, a fogyasztók többsége ugyanis nem tartja az eladás hatékony eszközének a szexualitás ábrázolását. A megkérdezettek 33 százaléka azt mondta, hogy kifejezetten zavarják az ilyen reklámok. A fiatalok és a férfiak nyitottabbak az erotikával fűszerezett hirdetésekre, de az emberek nagy többsége nem engedné a teljes meztelenség bemutatását. A válaszadók több mint fele elismerte, hogy az erotikus reklámok figyelemfelkeltőbbek a többinél (a nők 55, a férfiak 54 százaléka szerint), de hozzátették: ez nem jelenti azt, hogy meg is veszik az adott terméket. Ezt igazolhatja, hogy a megkérdezett közel száz férfi alig tudott olyan márkákat említeni, melyeknek erotikus reklámja megmaradt volna az emlékezetében. Fókuszcsoportos vizsgálat keretében három különböző filmet is levetítettek a megkérdezetteknek. Az erotikától túlfűtött reklámot a nők elutasították, a férfiaknak tetszett ugyan, de eredménye nem volt: utólag senki nem tudta megnevezni, hogy milyen terméket reklámozott a film.
A válaszadók többsége szerint a meztelenség sokkal inkább érzéki mivoltának köszönhetően figyelemfelkeltő, és nem azért, mert tabu téma. Ugyanakkor kevesen vallották, hogy a szexualitással átitatott reklámok ösztönzőleg hatnak rájuk a különböző termékek, márkák tényleges vásárlásakor is. A reklámokban megjelenő meztelenség, tehát a legtöbb emberből kivált valamilyen ingert, de nem alkalmas eszköz a vásárlásösztönzésre.
A fiatalabb generáció és a férfiak nyitottabbak az erotikával fűszerezett hirdetésekre, de az emberek nagy része nem engedné teljesen leplezetlen testek bemutatását. Mindkét nem a természetes és vékony modelleket látja szívesen, míg a többség szerint az időseket még fürdőruhában sem illő megmutatni. További érdekesség, hogy a fürdőruhás és fehérneműs megjelenítést inkább a férfiak, míg a meztelen felsőtest látványát inkább a nők fogadják el nagyobb arányban.
Pontosan definiálható, hogy mikor van, és mikor nincs helye a szexnek a reklámokban - mondja Babocsay Ádám reklámpszichológus. Szerinte a baj az, hogy ha általánosságban kérdezik erről az embereket, moralizálni kezdenek, és azonnal rávágják, hogy nem szeretik, és nem is vásárolnak ilyen reklámok hatására. - Ha az erotikus reklám elmond valamit a termékről, a márkáról, akkor igenis hasznos, ha csak figyelemfelkeltő, akkor viszont nem, mert az manapság már nem elég - állítja. A reklámpszichológus két példát említ a szexualitás hasznos és értelmetlen használatára. - Az egyik férfidezodor összes hirdetése azt sugallja, hogy ha ezt használod, a nők vonzónak találnak. Ez működik, mert illatot egyebek mellett a vonzerőnk növelése miatt veszünk - magyarázza. Az ellenpélda szerinte egy fugázóanyag hirdetése: a plakátokon egy ismert modell látható szépen fugázott csempék előtt. - Nem hiszem, hogy bárki meg tudja mondani, hogy mi köze van a fugázásnak a szép nőkhöz - mondja. Babócsay Ádám szerint ezért nem ösztönöz vásárlásra a hirdetés: nem tudunk meg semmit a termékről, nem építi a márkát, figyelemfelkeltő, de nem meggyőző.
Volt olyan kozmetikai kampány, ahol a kevésbé tökéletes testű nők szerepeltetése igenis sikeres volt - mondja a reklámpszichológus. Hozzáteszi: természetes, hogy ha szép és kevésbé szép szereplők közül kell választani, a megkérdezettek azt mondják, hogy a tökéletesebb külsejűt szeretnék látni a hirdetésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak az ilyen reklámok működhetnek.
Megosztották az embereket meztelenséggel operáló társadalmi célú hirdetések is. Egy AIDS-re, egy állatvédelemre és egy anorexiára figyelmeztető filmet láttak. Az anorexiás nő esetében úgy vélték, hogy a kép sérti a közízlést, sőt, az idősebbek szerint inkább egy orvosi könyvben lenne a helye. Az állatvédelemmel kapcsolatos ("Inkább járok meztelenül, mint bundában!") hirdetésnél sem látták indokoltnak a meztelenséget. Egyedül az AIDS elleni kampányról gondolták úgy, hogy van értelme a vetkőzésnek.
/Forrás: nol, marketinginfo/
