A McDonald's mobiltelefon-használóknak reklámozza a McRib-et
A McDonald's ezen a héten visszahozta kínálatába a McRib szendvicset az USA-ban, melyet reklámpartnerén, a Myxer cégen keresztül promótál a mobiltelefon-használóknak. A McRib promóciója, mely az éttermekben kezdődött és csak korlátozott ideig tartott a 80-as évektől kezdve folymatosan, most újra indul egyes városokban, mint például Dallas, Austin, Texas, Salt Lake City and Durham, N.C. A McDonald's arra kéri a mobilosokat, hogy küldjék el a „MCRIB” szót egy megadott telefonszámra, ezért cserébe ingyenes mobil tartalmakat tölthetnek le, csengőhangokat, McRib háttérképeket.
A tradicionális médiától (TV, nyomtatott reklámok) eltérően a promóció elsősorban a 18-34 éves fogyasztókat célozza meg. A Myxer cég Bullseye platformja lehetővé teszi a demográfiai jellemzők szerinti szűkítést is, nem, kor, zenei műfaj, mobil preferenciák szerint. Mivel a platformot teljes egészében mobiltelefonra fejlesztették, így a látogatók 65%-a 15 és 28 év között van. ”A mobil platformmal elértük, hogy a látogatók életkora mindinkább a fiatalabbak felé tendáljon” – mondta a cég képviselője. „A célközönségnek tetszik a koncepció, hogy kedvenc márkájuk mindig velük lehet.”
Tanulmány: Amerikában a legtöbben a Coca-Cola márkáról beszélnek
A Coke-ról szóló szóbeszéd-marketing annak idején nagyot durrant, amikor valaki Mentost tett egy üveg diétás kólába. Egy új tanulmány szerint, melyet a Keller Fay Group készített, jelenleg Amerikában a Coca-Cola az a márka, melyről a legtöbbet beszélnek az emberek. Az eredmény 25,142 fogyasztóval történt beszélgetés alapján született, melyet 2008 januárja és augusztusa között folytattak le.
„Nagyon ügyesn dolgoztak a W-O-M (Word-of-mouth) csatornákon keresztül, világosan látszik, hogy mennyit tanultak a Diet Coke/Mentos dolog óta” – mondta Gerry Khermouch, a Beverage Business Insights szerkesztője. "A teljesítmény teljes egészében impresszív, főleg azt figyelembe véve, hogy egy alap szénsavas üdítőital nem kimondottan slágertéma."
Katie Bayne, a Coca-Cola egyik vezetője szerint: "Aktívan és folyamatosan beszédtémát adtunk az embereknek, olyan innovatív erőfeszítésekkel, mint a közel 11 millió háztartásba eljutó ’My Coke Rewards’ program, vagy az igazán szuper Super Bowl és Internet reklámjaink, és persze az olimpiai programunk, mely az egész világon népszerűsítette a márkát."
A Coke legfőbb riválisa, a Pepsi a 4. helyre futott be a felmérésben, az AT&T (2) és a Verizon (3) mögött. Az első 20 helyen a technológiai, telekom és autóipari cégek voltak dominánsak, ugyanakkor az összes szóbeszéd-marketing 32%-a az FMCG és kereskedelmi láncokról szólt. Az 5. helyezett Wal-Mart marketingüzeneteiben három kulcsjellemzőre fókuszált: hihetetlen árak, minőségi termékek, könnyű bevásárlás. A Wal-Mart még soha ilyen egyértelműen nem kommunikálta, hogy „kik vagyunk és hogy tudjuk legjobban kiszolgálni vevőinket”. Az ő üzenetük az, hogy ”segítünk az embereknek pénzt spórolni és így jobban élhetnek.”
Miért kedvelik jobban a kínai vásárlók a hazai termékeket?
Amíg a nagy reklámozó cégek azt keresik, hogyan bővíthetnék piacukat az USA-n kívül, addig az AlixPartners legutóbbi tanulmány arra világít rá, hogy a kínai vásárlók aktuálisan a hazai brandeket preferálják a külföldiekkel szemben. Az AlixPartners cég China Brand Power Indexében a leginkább kedvelt márkák közül négy belföldi, vagyis kínai: Haier (tartós fogyasztási cikk), Hearttex (háztartási cikk), Tsingtao (alkoholos italok) and Master Kong (üdítőitalok). Ez cáfolja azt a sokéves hitet, hogy a kínaiak hagyományosan tengerentúli árucikkeket keresnek, arra vágynak igazán: Olay, Nike, Safeguard és Sony – mind külföldi márka – egyik sem került fel a listára!
A tanulmány 5,000 fogyasztó megkérdezése alapján készült és 5 marketing szempont alapján értékelt minden szektort: termék, ár, szolgáltatás, raktári hozzáférhetőség (van-e készleten), vásárlási tapasztalatok. A nyolc termékkategóriából ötben a termék volt a legfontosabb szempont, ezt követte a szolgáltatás. A háztartási cikkeknél, a tartós fogyasztási cikkeknél a szolgáltatás szempontja volt a legfontosabb.
Egy hasonló tanulmány, melyet az AlixPartners az USA-ban végzett, ezzel szemben azt mutatta, hogy ott a vásárlók számára fontosabb az ár a szolgáltatásnál. Ez azt jelenti a kínai piacra lépő amerikai cégek számára, hogy nem lesz elég az otthoni modell egyszerű lemásolása. Más az, amit az amerikai fogyasztók tartanak fontosnak, mint amit a kínaiak. Egy másik fontos különbség, hogy a kínai fogyasztók megbíznak az üzletek saját márkáiban, ez Észak-Amerikában nem feltétlenül igaz. Továbbá, a piaci szereplők az USA-ban már felfedezték a vírusmarketing és a közösségi média (Facebook, Twitter) jelentőségét, addig Kínában a TV és a száj-marketing még mindig a legnagyobb súllyal bír. Egyes elemzők szerint a nacionalizmus is jelentős hajtóerőt jelent a hazai márkák növekedéséhez Kínában.
Andy Wilson (aki segített felállítani a BBDO reklámügynökség szingapúri irodáját) viszont úgy véli, hogy minden a minőségre vezethető vissza és nem a nacionalizmusra. „Mint minden más piacon, azok a márkák, melyek körülvesznek, melyeket sok éve építenek, nagyobb bizalmat tudnak generálni, és ez a fogyasztók márkaválasztásában jelenik meg.”
/Brandweek.com/
