»A munkáltatók egy része azonban úgy látja: nem a konkrétan behatárolható képzettség, inkább a pontosság, önállóság, rugalmasság, csapatmunka iránti hajlandóság alapján válogatnak a diplomás jelentkezők között.
A társadalomtudományi végzettségűeket az ok-okozati összefüggések meglátása, a rendszerben gondolkodni tudás és a társadalmi jelenségek értelmezésének képessége miatt érdemes alkalmazni, míg a HR-esek az empatikus készséget emelték ki. A válaszadók arról is beszámoltak: a lelkes, nyitott, tanulni akaró, friss elméleti tudással rendelkező frissdiplomásokat lehetőség szerint nem utasítják el: ráadásul náluk a kialakult rossz szokásokat sem kell felülírni, megváltoztatni.
Elhelyezkedési lehetőség: elvben sok, gyakorlatilag kevés
Bár a társadalomtudományi diplomás munkaerőt tudásuk alapján elvben felszívhatná a személyügy, a piackutatás, a közintézmények, a verseny- és a non-profit szféra világa, a pályakezdők helyzetét nem csupán a többszörös túljelentkezés nehezíti: amellett, hogy a megüresedő pozíciók töredék százalékát hirdetik meg, a közintézményeknél is rendkívül alacsony a lemorzsolódók, munkahelyet változtatók aránya. Az akadémiai kutatóintézetek a forráshiány és a teljes létszámon üzemelő tanári gárda miatt is csak óraadó külsősként tudnak egyeseket alkalmazni, míg a közoktatás nem tart rájuk igényt. "Körülbelül 200 önéletrajzunk van talonban. Telefonon is megkeresnek, személyesen bejönnek. Semmiféleképpen nem kellene hirdetnünk, ekkora kínálatból tudnánk választani" - jelentette ki az egyik megkérdezett.
A szakmai gyakorlatszerzés lendíthet helyzetükön
A vizsgálat kapcsán nyilatkozó egyetemi hallgatók azt is nehezményezték: a képzés túlzottan elméletorientált, gyakorlatilag nincsen kapcsolat a munkaadói oldal és a felsőoktatás között. A kutatásban megszólaló munkaadók, hallgatók egyaránt úgy látják: biztosítani kellene a felsőoktatásban részt vevők gyakorlati tapasztalatszerzését is.
A Kurt Lewin Alapítvány a kutatássorozat kapcsán arra a következtetésre jutott: a társadalomtudományi diplomával rendelkezők elhelyezkedési esélyein specializált képzésekkel, az egyetemi követelmények munkaerőpiaci elvárásokhoz igazításával lehetne javítani.
Örkény Antal, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanszékvezetője úgy vélekedett a helyzet kapcsán: az új felsőfokú képzési rendszer, a bolognai folyamat fontos lépcső lehet az érintettek karrierjében: az 5 évesről 3 évesre csökkenő alapképzési idő után a végzősöknek hamarabb ki kell lépniük a munkaerőpiacra.«
/Forrás: Takács Gabriella, jobpilot.hu/
Ehhez kapcsolódó cikk: Tóta W. postja a bölcsészekről
Vár a piackutatás, avagy társadalomtudósból: piackutató vagy HR-es (II.)
2007.04.30. 10:27 Forecast Research - www.forecast.hu
Szólj hozzá!
Címkék: karrier piackutatás társadalomtudomány
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
